in English



Prof. Garai László
kutató pszichológus, közíró
Magyar Tudományos Akadémia doktora

 

Született: Budapest, 1935.

Iskola: A kéttannyelvű Gorkij Iskolában érettségizett 1954-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia- és pszichológia-szakán szerzett diplo­mát 1959-ben. Függetlenített aspirantúra (szociálpszichológia) – 1961-1964).

Tudományos fokozat:

kandidátus - 1968 (dissz.: Személyiségdinamika és társadalmi lét)

MTA doktora - 1988 (dissz.: Társadalmi azonosság és tudat; Esszé a szociális identitásról)

egyetemi habil. - 1998 (habil. elôadás: Az emberi erôforrás gazdaságpszichológiája)


 

Tartalomjegyzék

Életrajza

Több magyarországi és külföldi intézményben dolgozott oktatóként. 1967-ben a Szovjetunió-beli, „Nauka”-Társaság meghívására előadókörútat tartott a specifikusan emberi alapszükségletről, majd szemináriu­mot vezetett a témáról a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1968-ban. A franciaországi Nizzai Egyetem szociálpszichológia-professzoraként dolgozott 1981–1984 között, majd 1989-től folyamatosan; az általa 2001-ben itt alapított európai gazdaságpszichológiai tanszéket 2004-ig vezette. 1991-ben az Egyesült Államokban a Kaliforniai Állami Egyetemen gazdaságpszichológiai szemináriumot vezetett. Magyarországon többek között egy 11 részes, a szociális identitásról szóló televíziós előadássorozat fűződik a nevéhez (1996). 1994-től 11 éven át vezette a JATE/SZTE őáltala szervezett gazdaságpszichológiai tanszékét és a gazdaságtani doktori iskoláját.

Az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott (1964-1971 között), majd a Szovjet Tudományos Akadémia Természettudomány- és Technikatörténeti Intézetének Keldys-ösztöndíjas tudományos főmunkatársa volt (1969–1970). Az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos osztályvezetője (1970–1978), majd főmunkatársa (1970-88), tanácsadója (1988–2001), az OTKA gazdaságpszichológiával foglalkozó, szukcesszíve egymásra épülő programjainak kutatásvezetője illetve tudományos iskolájának résztvevője 1990 és 2005 között.

1970-tól 1985-ig tagja az MTA Pszichológiai Bizottságának, 1973-ig a Tudományos Minősítő Bizottság pszichológiai szakbizottságának, illetve a Magyar Pszichológiai Társaság Vezetőségének (1980-ig, majd 1988 és 1995 között ismét). Ő szervezte és 1979-es lemondásáig vezette is az MTA Pszichológiai Intézetének Személyiségpszichológiai Osztályát. Magyarország képviseletében részt vett az UNESCO 1974-es párizsi tudományos konferenciáján. Társszervezője az Európai Kísérleti Szociálpszichológiai Társaság (EAESP) által rendezett 1974-es visegrádi Kelet-Nyugat Találkozónak[1] és egy, a Gorbacsov-alapítvány által kezdeményezett nemzetközi konferenciának.[2] A tevékenységelméleti kutatásokat koordináló nemzetközi szervezet – ISCRAT – alapító tagja 1986-ban és Bizottságának tagja 1997-ig; a III. Nemzetközi Tevékenységelméleti Kongresszusnak ő tartotta a főreferátumát.[3] A Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság gazdaságpszichológiai szakosztályának alapítója (1988) és társelnöke (a szakosztály önfeloszlatásáig 1995-ben).

A pénzügyminiszter tanácsadó testületének tagja volt 1991 és 1994 között.

Garai László beszél és ír angolul, franciául és oroszul, olvas németül és olaszul.

Munkássága

Kidolgozott és tesztelt – K. Lewin módszertani programjának alapján (amely szerint a fizika példáját követve a pszichológiának is meg kell sza­badulnia az arisztotelészi gondolkodásmódtól, felváltva ezt a Galilei-féle gondolati rendszerrel[4]), és L. Vigotszkij elméletének keretében (amely szerint a pszichikum szerszám és jel kettősségének mentén szerveződik és működik) – egy olyan alternatív módszertani eljárást és elméleti rendszert (→ Alternatív pszichológia), amely lehetővé teszi, hogy interdiszciplinárisan együtt kezeljünk problémákat, melyeket hivatal és megszokás külön illetékességébe sorol pszichológia vagy közgazdaságtan, filozófia vagy agykutatás, politikatudomány vagy kultúra-kutatás egyikének vagy másikának. Így

·         hozzájárult egy, a természettudomány és a történettudomány szemléletét egyesíteni tudó kétfókuszú pszichológia létesítéséhez;

·         kísérletet tett egy ilyen pszichológia meta-elméleti megalapozására[5] K. Marx gazdasági-filozófiai antropológiája mentén;

·         e kétfókuszú szemléletet alkalmazta a szabadságszükséglet vagy specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz) hipotézisében, amely egyszerre magyarázza azt is, ami az ember szükségletstruktúrájában azonos az állatokéval, és azt is, ami megkülönbözteti őt azoktól; a SEASz a hipotézis szerint olyan tevékenységben alakul és olyant is motivál, amelyet egyének egymással összehangolódva úgy végeznek, hogy a tevékenység szervét ember gyártotta eszközök hosszabbítják meg, s ez utóbbiak működési rendszere szervezi az egyéneket is a tevékenységet végző interindividuális rendszerré;

·         a SEASz hipotézisének alapján értelmezte, ahogyan történelmi tendenciák fellépésével és fennállásával szemben etikai és esztétikai értékek cinikus vagy fanatikus kezelése történik.

A hipotézist továbbfejlesztette elméletté

·         az értékek alapjaként kezelt szociális identitás kimunkálásáról[6]: egy olyan szociális kategorizációról, amelyben párhuzamos alkotói folyamatban egyszerre generálódik az identitás és egy olyan pszichoszomatikus teljesítmény, amely jelölője a kialakuló identitásnak mint jelöltnek;

·         diszponáló, ill. indiszponáló hatásról, amelyet az ilyen jelöltek mentén alakulő tulajdonviszonyok a jelölővé lett pszichoszomatikus teljesítményre gyakorolnak[7]

·         a hasonlóságról, amely egyfelől e diszponáló, ill. indiszponáló hatás, másfelől aközött a facilitáló, ill. gátló hatás között áll fenn, amelyet különféle pszichoszomatikus teljesítményekre az agy által kialakított funkcionális szervek[8] működése gyakorol – ezáltal egy olyan struktúráról, amely éppúgy mutatkozik a szupraindividuális teljesítmények mechanizmusának, ahogyan az agyvelő az individuális teljesítmények mechanizmusa;[9]

·         a szociális identitás feldolgozásának paradox szerkezetéről (→ A szociális kategorizáció paradoxonai).

·         a szociális identitás idői változatának, a történelmi identitásnak a feldol­gozásáról ("…elvegyültem és kiváltam": Televíziós előadássorozat az iden­titásról. Bp.: Televideó, 1997; Öninterjú. Valóság. 29:3. 1986. 54-65.)

A szociális és a történelmi identitás feldolgozásáról szóló elméletet alkalmazta

·         egy olyan longitudinális kutatásban, amelyben az ő részvételével Köcski Margit a gyermek beszédteljesítményének kifejlődését vizsgálta;

·         a József Attila-kutatásban, felfedezést téve

o        arról, hogy az a közvetlen hatásában súlytalan három epizód, hogy JA belép a kommunista pártba (1929), onnan kizárják (1934), majd megpróbálják oda visszacsalogatni (1936), miképpen válik végzetes hatásúvá mint kihívás az identitásalakításához;

o        arról, miképpen nyilvánul meg az identitásalakítás során előálló negatív, majd pozitív paradox identitásszerkezet szellemi alkotásban, életvezetésben és betegségben;

o        arról az alkotástörténeti furcsaságról, hogy versben egyszer megírt képek, teljes versek, sőt versformák (a szonett) egy idő után módosultan visszatérnek, miképpen nyer magyarázatot, ha a maguk szukcesszivitásában vett teljesítményeket mint identitásjelölőket tekintjük (József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány). József Attila pszichológiai tesztjéről.

·         egy egyszerre mikro- és makroökonómiai vonatkozású gazdaságpszichológia kialakításában, amely

o    a gazdasági folyamatokban és tranzakciókban a pénzzel egyenlő súlyúvá váló közvetítőként kezeli a társadalmi státus viszonyrendszerében adott, de pszichikusan feldolgozott identitást

o    az exkluzivitási mérték technikájával az identitás-értéket mérhetővé s a pénzben kifejezett értékekkel kölcsönösen átszámíthatóvá teszi;

o    a modernizáción belül megkülönböztet egy második modernizációt amely a gazdasági rendszer működésének anyagi feltételeivel együtt immár gyártási folyamatban állítja elő az emberi feltételeket is;

A második modernizáció elméletét – emberi erőforrás termelésének és emberi tőkeként való hasznosulásának szempontját – a huszadik századi jelenségek különböző univerzumának vizsgálatában alkalmazta:

·                     az emberi tőkéről szóló ismert elméletet (Th. Schultz) összefüggésbe hozta a második modernizációnak egy olyan tendenciájával, hogy növekvő mértékben fogyaszt anyagi erőforrást emberi erőforrás termelésének céljából;

·                     a XX. századi totális államokat az emberi erőforrás termelésének műhelyeiként mutatta be (Emberi potenciál mint tőke 158-165);

·                     ennek keretében a "létezett szocializmus" társadalmán belül olyan mélystruktúrát tárt fel, amelynek működéséről azt a sejtést fogalmazta meg, hogy az az emberi tőkével való gazdálkodás funkcióit látta el, egyszerre valósítva meg egy sajátos információgazdálkodást és egy éppolyan sajátos identitásgazdálkodást;

·                     a mélystruktúra duális (állami és párt-) jellegéről kimutatta, hogyan él tovább a "létező szocializmus" összeomlása után az emberi erőforrás felső szintű gyártásának duális szerkezetében: egy kettős kompetenciát termelő felsőoktatásban.

Publikációk

Monográfiák, tanulmánykötetek:

·         Személyiségdinamika és társadalmi lét (Akadémiai Kiadó, 1969)

·         Szabadságszükséglet és esztétikum (Akadémiai Kiadó, 1980)

·         Alkotáspszichológia felé: Esettanulmány József Attiláról – Doktori értekezés (MTA, 1988)

·         „…kis pénz –> kis foci”? Egy gazdaságpszichológia megalapozása (Magyar Közgazdasági Társaság, 1990)

·         „…elvegyültem és kiváltam”: Társadalomlélektani esszé az identitásról (T-Twins, 1993)

·         Quo vadis, tovaris? A modernizáció útjáról és a rajta vándorló emberről, I–II. (Scientia Humana, 1995)

·         Gazdaságpszichológia: Egyetemi jegyzet (József Attila Tudományegyetem, 1996)

·         „…elvegyültem és kiváltam”: Televíziós előadássorozat az identitásról, I–II. (Televideó)

·         Általános gazdaságpszichológia: Egyetemi tankönyv (JATEPress, 1997, ISBN 9634821979)

·         Emberi potenciál mint tőke: Bevezetés a gazdaságpszichológiába (Aula, 1998, ISBN 963-9078-45-X)

·         Sajtópszichológia (társszerző: Popper Péter; Bálint György Újságíró Akadémia, 1998)

·         Identitásgazdaságtan: Gazdaságpszichológia másképpen (Tas Kiadó, 2003, ISBN 963-206-449-6)

·         József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány (MFFA, 2005, ISBN 963-219-733-X)

·         Gazdaságpszichológiai tanulmányok az egyetemről (OszK MEK, 2005)

·         Elméleti pszichológia (OszK MEK, 2005)

·         Globális rendszerváltás? Gazdaságpszichológiai megfontolások a válságról. Népszabadság Könyvkiadó, 2009, ISBN: 9789639709805)

Interdiszciplináris közlemények

·                     a pszichológia,

·                     az agykutatás,

·                     a gazdaságtan,

·                     a politikatudomány és totális szerveződések vizsgálata,

·                     a kultúra és József Attila-kutatás,

·                     a filozófia,

·                     a meta-tudomány és kibernetika

köréből

Hivatkozások

1.     ^ East-West Meeting (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

2.     ^ THE PARADOXES OF THE BOLSHEVIK-TYPE PSYCHO-SOCIAL STRUCTURE IN ECONOMY (“A bolsevik típusú totalitariánus struktúrák szívósságának eredete”) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

3.     ^ Another crisis in the psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

4.     ^ Kurt Lewin: Az arisztotelészi és a galileánus gondolkodásmód összecsapása a mai pszichológiában. In A mezőelmélet a társadalomtudományokban. Válogatott elméleti tanulmányok. Bp. Gondolat, 1972^; 41-90. o.

5.     ^ Garai László: Személyiségdinamika és társadalmi lét. Akadémiai Kiadó, 1969.

6.     ^ Garai László: Társadalmi azonosság és tudat. Doktori értekezés Bp., 1988.

7.     ^ The paradigm of the property relations Social Science Information, 1979.

8.     ^ Lurija, A.R. (1975): Válogatott tanulmányok. Bp.: Gondolat.

9.     ^ Garai László: A szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusáról. Pszichológia. 13:2.(1993) 205-224. o. A tanulmány angol fordítását (The brain and the mechanism of psychosocial phenomena. Journal of Russian and East-European Psychology. 31:6. 1994) pp. 71-91) jelentősen bővített változatban mutatta be az a főreferátum, amelyet Garai László a L. Vygotszky centenáriumának alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott (Moszkva, 1996). Végül az elmélet további fejlesztésének eredményét mutatta be О значении и мозге: Совместим ли Выготский с Выготским? In: Субъект, познание, деятельность: К семидесятилетию В. А. Лекторского. Москва: Канон+, 2002. 590-612.

Külső hivatkozások

·         Garai László előadása a Mindentudás Egyetemén

·         "A gazdaságnak is van identitása" – Beszélgetés Garai László pszichológussal Népszabadság • Pogonyi Lajos • 2003. február 22.

·         "A diploma és a használt autó" – Beszélgetés Garai Lászlóval Identitásgazdaságtan című könyvéről, Szegedi Egyetem, 2003. március 31.

 

A WikipédiaGarai Lászlószócikke alapján és a következő enciklopédia-szócikkek felhasználásával:

Academic dictionaries and encyclopedias: Laszlo Garai

Alternatív pszichológia

Garai-paradoxon

Gazdaságpszichológia

Laszlo Garai

Második modernizáció

Specifically Human Basic Need

Specifikusan emberi alapszükséglet

Гараи, Ласло

Гараи, Ласло академик

Гараи, Ласло в Большой Советской Энциклопедии

 

 

Negyven év kutatómunkájának tanulságát a Magyar Tudomány-ban megjelent vitacikk foglalja össze a

H

 

atártudományok

almozottan

átrányos

elyzetéről

 

További háttéranyagok:

Pszichológusi tapasztalatok az elméleti pszichológiáról

"Hidd, hogy te mégy...": Öninterjú

"Zsebben mutattunk fityiszt": Murányi Gábor életút-interjúja

 

E-mail: garai@eco.u-szeged.hu

 

Módosítva: 2010. február 20.