ÚJ!!! Garai László közleményei ÚJ!!!

Pszichológia (Ps)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Agyelmélet (A)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)

Monográfiák, tanulmánykötetek

1969	Személyiségdinamika és társadalmi lét. Bp.: Akadémiai Kiadó, 231.old. Hipotézis a specifikusan emberi alapszükségletről (SEASz), amelynek struktúrája izomorf egy specifikusan emberi alaptevékenységgel, amely e feltevés szerint a munka mint új célt kitűző és a kitűzött célt megvalósító tevékenység. A Vigotszkijról és Leontyevről szóló fejezet (113-132) átdolgozott változata: Quo vadis, 207-232. - Recenzió: Петери Витория: Исследование по проблемам личности (Ласло Гараи: Динамика личности и общественное бытие) Вопросы философии, 3 (1971) 183-185. Ágh Attila: A történelmi materializmus és a pszichológia közötti hídverés egy kísérletéről. Magyar Filozófiai Szemle. 1973/4. 494-497. F. Eros: Personality Dynamics and Social Existence, by L. Garai. European Journal of Social Psychology. 4/3. (1974). 369-379.
1980	Szabadságszükséglet és esztétikum. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1980. 160. old. A tanulmánykötet az esztétikai és az etikai értékek filozófiailag megállapítható összefüggéseinek pszichológiai érvényességét vizsgálja. Az egyes tanulmányok a valóság, a pszichikum, a szükségletek és az értékek viszonyrendszerének paradox szerkezetével foglalkoznak.
1987	Társadalmi azonosság és tudat. Doktori értekezés. Bp., 1987. 224. old. Alkotáspszichológia felé: Esettanulmány József Attiláról. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/03200/03282 – 2005-11-18 Első megfogalmazása annak az identitás-elméletnek, amelynek ugyancsak első alkalmazásait mutatja be a szöveg a szociálpszichológia határtudományának két oldalán: egyfelől a bolsevik típusú gazdasági-társadalmi szerkezet működésére – másfelől József Attila kreatív müködésére- Válasz a disszertáció-védés opponenseinek: Esszé az identitásról, 187-197.
1990	"...kis pénz → kis foci"? Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Bp.: Magyar Közgazdasági Társaság kiadása. 158. old. Gazdaságpszichológiai elmélet a posztkapitalista gazdasági-társadalmi rendszer összefüggéseiról. E rendszert úgy definiálja, mint amelynek - piac- és tervgazdaságra vonatkozóan közösen érvényes - meghatározója, hogy működésének személyi feltételeit éppúgy termeli, mint a dologi erőforrások által képviselt feltételeket, miközben ez utóbbiakat csak tulajdonságok, előbbieket viszont ezen felül még viszonyok is képviselik. - Recenzió: Szabó Péter. Közgazdasági Szemle, XXXIX:2. [1991] 192-194.
1993	"...elvegyültem és kiváltam": Társadalomlélektani esszé az identitásról. Bp.: T-Twins. 231. old. A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációval és azzal foglalkozik, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerűsége miképpen torzul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölőjévé válnak, olyan paradoxonok hátterén, amelyek a szociális kategorizációt egyszer lehetetlenné, máskor szükségtelenné teszik. Bemutatja a szociálpszichológiai elmélet két alkalmazását: egy szociálpszichológiai vizsgálódást a második modernizáció gazdasági összefüggéseinek, e gazdasági összefüggések pszichológiai közvetítőinek, e közvetítők termelésének, e termelés szolgáltató szervezeteinek, e szervezeteken belül megtermelt viszonyok paradox jellegének problémájáról; és egy szociálpszichológiai esettanulmányt József Attiláról, akinek műveit és tüneteit a szociális kategórizáció jelölői gyanánt elemzi, kimutatva, hogy társadalmi azonosságának e feldolgozását a Kommunista Párttal alakuló viszonyának paradoxonjai teszik előbb lehetetlenné, utóbb szükségtelenné. - Eredeti változat: Doktori értekezés; Interjú: Miklós Gábor: A leválthatatlan identitás: Garai László szerint az új pártok erősítik az ideológiai különbségeket. Népszabadság. 1993. január 26. 19.; Fészek Klub-beli bemutató előadás: "...elvegyültem és kiváltam" Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III. [Quo vadis, 9-13]; Recenzió: Buda Béla. Magyar Tudomány. 1993/6. 777-779.
1995	Quo vadis, tovaris? A modernizáció útjáról és a rajta vándorló emberről I-II. Bp.: Scientia Humana. 495. old. A szerző egész életművét (Személyiségdinamika és társadalmi lét [pp. 207-232], Dialógus, Programozás, Hidd, hogy te mégy, Természettudomány-e a pszichológia? Laikus dolgozat, A bürokrácia gazdaságpszichológiájához, A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet, A munkanélküliség és a kámfor, Etika és gazdaság, Kufár röpirat, József Attila pszichológiai tesztjéről, Agyvelő és szociálpszichológiai jelenségek, valamint rövidebb írásokat) felölelő tanulmánykötet kérdése: Amikor a modernizáció mesterségesen beavatkozik a társadalom működési feltételeit meghatározó természeti folyamatokba, lehetséges-e, hogy az ezeket radikálisan változtató ember maga változatlan marad? A tanulmányok egyik blokkja vitatkozik azzal (a magyarországi egyetemi képzésben mindmáig egyeduralkodó) pszichológiával, amelynek a válasza erre a kérdésre: igen; s egy további blokk bemutat egy (a hazai egyetemi képzésből mindmáig kiközösített) alternatív pszichológiát, amelynek válasza ugyanerre a kérdéskörre: nem. Annál is inkább, mert egy további blokk a XX. századi, második modernizációval foglalkozik, amelynek sajátosságát abban láttatja, hogy a modernizáció XIX. századi első szakaszának elveit és módszereit a társadalom működéséhez szükséges anyagi feltételek mesterséges legyártásáról az emberi feltételek mesterséges előállítására is kiterjeszti. - Recenzió: Hovanyecz László: Quo vadis, tovaris? Garai kérdése a modernizáció útjáról. Népszabadság, Január 16. 11; Popper Péter: Változások nehéz szaga... Kritika. 1995/8. 22-23; Áron László: A pozitiv önbeteljesités kategóriái (Garai László Quo vadis tovaris? c. tanulmányáról), in: Cégvezetés, 1995. május, 183.
1996	Gazdaságpszichológia: Egyetemi jegyzet. Szeged: JATE. 164. old. A Megalapozás jelentősen átdolgozott, egyetemi jegyzetté fejlesztett kiadása. - Távoktatás céljaira kiadott utánnyomás: 1997, 1998.
1997a	Általános gazdaságpszichológia: Egyetemi tankönyv. Szeged: JATEPress. 314. old. Az Gazdaságpszichológia: Egyetemi jegyzet (1996) egyetemi tankönyvvé fejlesztett kiadása, kibővítve egy, a második modernizációt vizsgáló fejezettel, továbbá szerző ugyanilyen tárgyú tanulmányainak (Laikus dolgozat, A bürokrácia gazdaságpszichológiájához, A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet, A munkanélküliség és a kámfor, Etika és gazdaság, Kufár röpirat, Gazdasági növekedésünk emberi feltételeiről, Második modernizáció és Magyarország, Emberi tőke és gazdaságpszichológia) gyüjteményével.
b.	"...elvegyültem és kiváltam": Televíziós előadássorozat az identitásról. Bp.: Televideó, 360 perc. Az Esszé az identitásról és a Gazdaságpszichológia alapján tartott 8 előadás ("Az én vezérem bensőmből vezérel": a tabu - "Ki és mi vagy...?": a szociális identitás - "Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj" - Lear király kiiktatja magát a hivatalából: paradox viszonyaink - "Hanyas vagy?": a történelmi identitás - József Attila és Mussolini - A XX. század szociálpszichológiája: a második modernizáció - "...nem egy szörnyállam iszonyata rág": a totális állam - "A multat végképp eltörölni..."?: a jelenlegi átmenet szociálpszichológiája). I. és II.
c.	Alkotástörténeti esettanulmány József Attiláról. http://www.staff.u-szeged.hu/~garai/jozsefat.htm Esszé az identitásról József Attila-tanulmányának (113-197) a Fészek Klub-beli bemutatójával ("...elvegyültem és kiváltam" Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III.) kiegészített, javított és bővített e-közzététele.
1998a	Emberi potenciál mint tőke: Bevezetés a gazdaságpszichológiába. Bp.: Aula Kiadó. 278 old. Az Általános gazdaságpszichológia: Egyetemi tankönyv (1997a) szakkönyvvé fejlesztett, az eredeti tankönyv tanulmánygyüjteményének szövegét szervesen magába építő kiadása, kibővítve egy fejezettel, amely a "létezett szocializmust" emberi tőkével való gazdálkodási rendszerként vizsgálja.. - Buda Béla kritikája a Népszabadság-ban (Puskás Öcsi és Tom Sawyer: Garai László bevezetése a gazdaságpszichológiába, 1998. május 26. 11.)

b.	Sajtópszichológia (társszerző: Popper Péter) Bp.: MÚOSz Bálint György Újságíró Akadémia kiadása. 158. old. Az újságírók számára készült kétrészes pszichológia-tankönyv második része: "Politikai és kulturális életünk szociálpszichológiája". Elméleti fejezeteiben az ún. normális egyén társadalmi befolyásolásával és a szociális identitással foglalkozik. Ezt követően esettanulmányokon (a magyar huszadik század nemzedékei, Lear király paradoxonja, Mussolini, ill. József Attila esete) mutatja be, hogy az elméletre épülő módszer hogyan alkalmazható.
2003	Identitásgazdaságtan: Gazdaságpszichológia másképpen. Bp.: TAS Kiadó. Középpontjában az a folyamat áll, amelyben egyre gyakrabban lépnek fel úgy a tranzakciók, hogy a felek szociális identitása jelentősen növelheti vagy csökkentheti a tranzakciós költségeket, s amelyben ezért egyre növekszenek azok a ráfordítások, amelyeket magának az identitásnak az előnyös alakítására fordítanak egyének, kis és közepes vállalatok, nagy és multinacionális cégek, állami és államközi intézmények, miközben az identitásgazdálkodásnak ezek a költségei nagy haszonnal tudnak megtérülni (kapcsolati tőke). A könyv ezzel együtt vizsgál egy további fejleményt is: a tõkét immáron nem csak pénzben tartják számon, a gazdasági folyamatok pénzben kifejezett közvetítője mellé gyorsan növekvõ súllyal felzárkózik az a másik közvetítője is, amelyet úgy könyvelünk el, hogy számszerűsítjük a szociális identitás összefüggéseit (elsősorban az identitást tanusító okirattal, a tranzakciókban forgalmazott információval s az információt kezelő tudással). → Gazdaságpszichológia nem-másképpen → Népszabadság-interjú. → Szegedi Egyetem interjúja. → Piac és Profit
2004	A szociális identitás, az információ és a piac (szerk. Czagány László és Garai László). Szeged: JATEPress, 2004. 407 oldal “A szociális identitás, az információ és a piac” c. tudományos konferencia (Szeged, 2003) előadásai
2005a.	"...kis pénz → kis foci"? Egy gazdaságpszichológia megalapozása. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/02500/02533 2005-03-16 A Mo90 tétel digitális változata az OszK MEK-gyűjteményében
b.	Gazdaságpszichológiai tanulmányok az egyetemről. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/02700/02714 2005-05-04 Digitális tanulmánykötet a harmadik modernizáció egyeteméről az OszK MEK-gyűjteményében. Az egyetemet kettős kompetenciát – hozzáértést és illetékességet – megalapozó képzőhelyként mutatja be, mint olyan intézményt, amely az elóbbit megalapozó tudás és az utóbbit megalapozó szociális identitás gyártóhelyeként megvalósítja az elit tömegtermelésének paradoxonját.
c.	Szabadságszükséglet és esztétikum. Tanulmánygyűjtemény. OSzK: MEK – http://mek.oszk.hu/02700/02799 2005-06-06 A Mo80 tétel digitális változata az OszK MEK-gyűjteményében

d.	Elméleti pszichológia. OSzK: MEK – http://mek.oszk.hu/03100/03102 – 2005-09-12 Egy alternatív pszichológia elméleti megalapozása, amely a katedrapszichológiával szemben 1., a K. Lewin-féle módszertani programot törekszik megvalósítani (→ Határtudományok); 2., E. Schrödinger elgondolását a részecske- ill. a hullám-logika komplementaritásáról alkalmazza a pszichológia összefüggéseire is, miközben 3., a pszichológiát nem tekinti egyedül természettudománynak, hanem éppannyira történeti tudománynak is.
e.	Alkotáspszichológia felé: Esettanulmány József Attiláról. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/03200/03282 – 2005-11-18 Akadémiai doktori értekezés. Első megfogalmazása annak az identitás-elméletnek, amelynek ugyancsak első alkalmazásait mutatja be a szöveg a szociálpszichológia határtudományának két oldalán: egyfelől a bolsevik típusú gazdasági-társadalmi szerkezet működésére – másfelől József Attila kreatív müködésére
f.	József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány. Bp.: Magyar Filmtörténeti Fotógyüjtemény Alapítvány. 170 oldal. A két részből álló könyv első fejezete bemutatja a szociális identitásról, identitás-formálásról, a szociális kategorizációról és a kategorizáció jelölőiről szóló elméletet, amelyet azután a második fejezet József Attila alkotástörténetére alkalmaz.

2006	Emberi potenciál mint tőke: Bevezetés a gazdaságpszichológiába. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/04200/04294 – 2006-11-23 A Mo98a tétel digitális változata az OszK MEK-gyűjteményében

Agyelmélet (A)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)
Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)

Pszichológia

Tanulmányok

1962a.	A szabadság-szükséglet néhány elvi kérdése. Pszichológiai tanulmányok, IV. Akadémiai Kiadó. Bp. 9-24. A specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz) hipotézisének elsô megfogalmazása
b.	A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 488-511. Ps62a alkalmazása az esztétika jelenségvilágára
c.	A vallási elidegenedés pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle. 19. 213-221.  Ps62a alkalmazása a vallás jelenségvilágára
1963a.	Az ember magasabbrendű érzelmi viszonyairól. Pszichológiai tanulmányok, V. Akadémiai Kiadó, Bp. 11-30. Ps62a alkalmazása az érzelmek jelenségvilágára
b.	A modern cinizmus gazdasági alapjairól. Magyar Filozófiai Szemle. 6. 1044-1075.  Gazdaságpszichológiai tanulmány a kapitalista piacgazdaság szerkezete és a benne meghatározott helyen működô ember erkölcsi értékkezelése közötti összefüggésrôl.
1964a.	Modern szerelem vagy cinizmus? Magyar Filozófiai Szemle. 4. 777-791. Ps62a alkalmazása a modern szerelemben megnyivánuló értéktételezés és értékvesztés jelenségvilágára
b.	A tudományok fejlődési tendenciája és a pszichológia perspektívája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 701-717.  A pszichológia a természettudományok sorában a legösszetettebb tárgyat vizsgálja: a természetnek azt a részét, amely az egészet tükrözi ill koordinálja. Ennek megfelelően a legkésőbb alakult ki az empirikus adatokat rendező elmélete, ami előfeltétele egy tudomány gyakorlati alkalmazásának. Ps65c ikercikke.
1965a.	Beszélgetés az emberről, az ösztönről meg az alkalmazkodásról. Valóság. 8:8. 12-23.  Platoni dialógus a behaviorizmus, a kognitivizmus és a pszichoanalízis képviselői között (Quo vadis, 232–251)
b.	Teremtés és programozás. I-II. r. Világosság. 6:5. 290-294; és 6. 329-334.  Különböző lelki jelenségek kibernetikai modellezhetőségéről (Quo vadis, 183–206)
c.	Személyiség és társadalom. Társadalmi Szemle. 7. 56-69. Egy pszichológiai személyiségelmélet és a társadalom radikális átalakításának gyakorlata közötti összefüggésről. Ps64b ikercikke.
1966a.	Problémes des besoins spécifiquement humains. Recherches Internationales: Psychologie. [Paris] 9. (51). 42-60. A Személyiségdinamika hipotézisének előzetes francianyelvű bemutatása.
b.	Историко-материалистический подход к проблеме специфически-человеческих потребностей. Вопросы психологии. 3. 61-73. Ps66a orosznyelvű változata
1967a.	Az ember "szubsztancionális" és "funkcionális" szükségleteirôl. Pszichológiai tanulmányok, X. Akadémiai Kiadó, Bp. A tárgyi tevékenységre irányuló alapszükséglet (Személyiségdinamika) tárgyra, ill. tevékenységre irányuló komponensének összehasonlítása
b.	Személyiségdinamika és társadalmi lét. Magyar Filozófiai Szemle. 1. 1-34.  A Személyiségdinamika hipotézisének történetfilozófiai összefüggéseirôl.
c.	A marxista pszichológia antropológiai elôfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826. A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése.
1968a.	A tárgyi tevékenység struktúrája. és a pszichikum. Magyar Filozófiai Szemle. 3. 453-485. A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése.
b.	A társas viszony kommunikatív regulációja és az emléktartalmak tudatosulása. Magyar Pszichológiai Szemle. XXV:4 493-527.  Szociálpszichológiai kisérletben a folytatott tevékenység melléktermékeként tudattalan emléknyomok rögzôdtek e tevékenység tárgyának hátterérôl. Ezek felidézése a ksz. szubjektív élménye szerint teljesen vak próbálkozásokban történik; e próbálkozások száma azonban szignifikánsan kisebb akkor, ha a ksz. általuk másik személy tevékenységét irányítja, mint ha saját magáét.
c.	A specifikusan emberi alapszükséglet filogenézisének vázlata. Pszichológiai Tanulmányok, XI.. Akadémiai Kiadó, Bp. 63-82. A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése.
d.	Las necesidades específicamente humanas In: A. Luria, A. Massucco Costa, R. Zazzo and B. Teplov: Problemática científica de la psicología actual. Editorial Orbelus. Buenos Aires. 63-85)  Ps66a spanyolnyelvű változata

e.	Исторический материализм и проблема личности. Вопросы философии, 9, 19-30

1969	La régulation communicative de la relation sociale et le devenir conscient des contenus de mémoire. In: J. Janousek (szerk.): Experimental social psychology: Papers and reports from the International Conference on Social Psychology: Institute of Psychology, Czechoslovak Academy of Sciences. Prague, 1969. Ps68b francianyelvű változata
1970	A személyiségpszichológia önállóságáról. In: A pszichológia módszerei. (Pszichológiai Tanulmányok, 12). Akadémiai Kiadó, Bp. 103-108.  A lelki jelenségnek nemcsak tárgyára, de alanyára való referenciája is van. A személyiségpszichológia, amelynek azzal kell foglalkoznia, hogy az alany élettörténete miképpen fejezôdik ki a lelki jelenségben (Freud), nem vezethetô le az általános lélektanból, amelynek problémája a tárgyi külvilág tükrözôdése. Ps89a, Ps90, Ps91b, Ps91c, Ps94, Ps95a, Ps95b, Ps96b, Ps97
1971a.	Hypothesis on the Motivation of Scientific Creativity. XIII International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24, 1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233.  A 13. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott elôadás. Kísérlet a Könyvek a tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlôdése is úgy megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált.
b.	Гипотеза о мотивации научного творчества. 13-ый Международный конгресс по истории науки. СССР, Moсквa, 18-24-гo aвгустa 1971-го года. Мoсквa: Изд. «Наука». Ps71a orosznyelvű változata
c.	Hipotézis a tudományos kreativitás motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35.  Ps71a magyarnyelvű változata
d.	Истолкование потребностей в зарубежной психологии и проблемы мотивов научного труда. In: Jarosevszkij (red.): Проблемы научного творчества в современной психологии. Мoсквa: Изд. «Наука». 224-233.  A Lewin-, a Neal Miller–Hull- és a Freud-féle motivációs modell és alkalmazásának lehetôségei
1973a.	La puissance et l'impuissance de la science psychologique. Revue Internationale des Sciences Sociales. 25. 491-504.  A 19. század végére a termelésnek már nem csak dologi, hanem személyi feltételeit is meg kellett termelnie (Megalapozás, Quo vadis [I.], Egyetemi jegyzet, Egyetemi tankönyv, Emberi tôke). A pszichológia mindenkori ereje abból adódott, hogy vállalta, ami e termelés technológiájából a nélkülözhetlen képességek elôállítására vonatkozik. S erôtlensége ott mutatkozott meg, ahol a szükségletek elôállításának politikai-ideológiai feladatát vállalta fel a maga technikai tudományos eszközeivel.
b.	Strength and Weakness of Psychological Science. International Social Science Journal. 25. 447-460.  Ps73a angolnyelvű változata
c.	A pszichológia ereje és gyengesége. Valóság, 16:10. 13-23. Ps73a magyarnyelvű változata
1976a.	Kategorizációs paradoxon tanulmányozása nagycsoportban. Magyar Pszichológiai Szemle. 33. 544-553.  Két Pszichoterápiás Hétvég nagycsoportjában végzett megfigyelés összegezése: minden kategorizációs kisérlet a visszájára fordul annak a meghatározó paradoxonnak (Mo87, Ps81, Ps86a, Ps88c) a hatására, hogy a non-directiv módszert teljes direktivitással kényszerítik rá a nagycsoportra.
b.	A szocializáció mint a személyiség intellektuális és emocionális fejlesztése. In: Hunyady György et al. (szerk.): Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Bp. 279-290. Absztrakt kisérlet a szocializációt mint tisztán intellektuális vagy mint tisztán emocionális fejlesztést leíró elméleti ideáltípusok meghaladására.
1977a.	A személyiségpszichológiai Csoport kutatásai. In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Dokumentumok és beszámolók. MTA Pszichológiai Intézete, Bp., 131-147.  Ps79a magyarnyelvű változata.
b.	A racionalizáló lény. Gondolatok E. Aronson "A társas lény" címü könyvérôl. Valóság. 20:7. 71-81. Ps86a korai magyarnyelvű változata.
1978a.	Les débuts de la catégorisation sociale et les manifestations verbales. Une étude longitudinale (Társszerzô: Köcski Margit és Wald Pál). Langage et Société. 4. 3-30. A beszédfejlôdés korai fonetikai, lexikai és grammatikai teljesítményeit úgy mutatja be, mint amelyek elsôdleges funkciója: a szociális kategorizáció feladatának és elvégzésének nem-tudatos jelölése. Bemutatja a kategorizációs jelölôként való elemzés módszerét.
b.	Bevezetô a Személyiséglélektani Osztály elôadásaihoz. In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Az 1977. nov. 21-24-i tudományos ülésszak elôadásai. MTA Pszichológiai Intézete, Bp., 205-206.  Annak demonstrálása, hogy a szociológiai tényezô és a pszichológiai tényezô kölcsönhatásával operáló pszeudo-dialektika szükségszerűen vezet vissza a két redukcionizmus egyikéhez.
c.	Szociális kategorizáció és személyiségfejlôdés (társszerzô: Köcski Margit). In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Az 1977. nov. 21-24-i tudományos ülésszak elôadásai. MTA Pszichológiai Intézete, Bp. 213-220. Ps78a tételben bemutatott longitudinális vizsgálatnak ez a része a tudattalanul a korai gyermekkortól folytatott szociális kategórizációnak mutatja be példáit, elemezve, hogyan teszi a tárgyukhoz technikailag illeszkedô aktusokat a korai fejlôdésben való kialakulásuk pillanatában az alanyához illeszkedô szociális kategorizáció jelölôivé a hasonlóságok, illetve különbözôségek túlhangsúlyozása.
d.	Szociális kategorizáció. Kisérletek és kérdések (Társszerzô: Köcski Margit). Kultúra és Közösség, 3. 43-52. Ps78c zárt kiadványban megjelent anyagának közzététele
e.	Bevezetés (társszerzô: Erôs Ferenc). In: Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Bp. 5-26.  Ps77b a társszerzônek – a rendszerváltás után visszavont – pszichológiatörténeti áttekintésével kiegészítve
1979a.	Towards a Social Psychology of Personality: Development and Current Perspectives of a School of Social Psychology in Hungary (Társszerzôk: Erôs Ferenc, Járó Katalin, Köcski Margit és Veres Sándor). Social Science Information. 18:1. 137-166.  Az International Social Sciences Council referáló folyóirata számára készített beszámoló bemutatja a kutatócsoport által 1970-ben megindított kutatások elôzményeit; elméleti elôfeltevéseit; a kisérleti kutatási tervet; annak felismerését, hogy a makroszociálpszichológiai hipotézis (mely szerint a személyiség fejlôdését értékválasztásai határozzák meg, ez utóbbihoz az alternatívákat a történelemben éppen fellépô korszak adja fel, s hogy ezek konkrét személyiség számára léteznek-e, a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye determinálja) tesztelésére a laboratóriumi kisérlet a maga mikroszociálpszichológiai (páros interakcióra, kiscsoport-történésekre) célzott módszerével nem alkalmas; a felismerés nyomán fellépô válságot; a válság megoldási kísérletében megszületô új szemléletet; az új szemléletnek megfelelô terepkísérletek megindulását. Díjtalan szöveg
b.	Marx emberfelfogása és egy egységes pszichológia lehetôsége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71. A "Filozófia, ember, szaktudományok" című pécsi országos tanácskozás egyik fôreferátuma. A naturalista és a spiritualista elvbôl kiinduló pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a másik elvnek felel meg. A termelés elve, amelybôl Marx antropológiája indul ki, minthogy éppolyan téri-idôi dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó pszichológiát.
c.	La régulation communicative de la relation sociale et le devenir conscient des contenus de mémoire. In: Prangishvili et al. (eds): The Unconscious. Vol. 3. Metsniereba. Tbilisi. 476-484.  Ps69a másodközlése.
d.	A pszichológia tudathasadása. A termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetôsége. Világosság. 20. 343-351. Ps79b elôzetes közlése.
1981	Les paradoxes de la catégorisation sociale. Recherches de Psychologie Sociale. 3. 131-141.  A tárgy-szintű jegyek között, melynek alapján az egyének egy adott szociális alakzatban magukat és egymást szociálisan kategorizálják, szerepel az a meta-szintű szabály, ahogyan ki-ki elvégzi e kategorizációt. A kétszintű szociálpszichológiai szervezôdésekben így elôálló paradoxonnál fogva a kategorizációs aktus utólag erôsíti vagy gyengíti saját logikai alapját → Mo87, Ps76a, Ps86a, Ps88a).
1983	Marxian Personality Psychology. In: Harré-Lamb (eds.): The Encyclopedic Dictionary of Psychology. Basil Blackwell Publisher. 364-366. A személyiség történelmi fejlôdésére és társadalmi viszonyaira alkalmazott pszichológiai meta-teória, amely tételeit Marx materialista történetfilozófiájából vezeti le.
1984	Vers une théorie psychoéconomique de l'identité sociale. Recherches Sociologiques. 313-335.  A sociális identitás ugy mutatja be, mint ami egy szociálpszichológiai identitás és egy szociálökonómiai identitás keresztezôdésében szervezôdik és különlegesen fontossá válik a modern társadalomban, ahol ez utóbbi hagyományos determinánsai (a territoriálisan is reprezentált szociális kategória) után a tôkeviszony is elveszti meghatározó jelentôségét.
1986a.	Social Identity: Cognitive Dissonance or Paradoxe? New Ideas in Psychology. 4:3. 311-322.  A kognitív disszonanciát olyan jelenségként vizsgálja, amely a szociális identitás függvényeként áll elô vagy marad el. Azonban X társadalmi tény által keltett disszonancia csökkenése egymással ellentétes két irányban mehet végbe: meghatározott szociális identitás feladásával, lévén adva a szabály, melynél fogva X nem fér össze vele – vagy e szabály feladásával, lévén adva maga a kérdéses szociális identitás. A kétértelmüséget a szociálpszichológiai szervezôdés kétszint?sége szünteti meg a maga paradox kettôs kötésével, amelynél fogva X tárgy-szinten zár ki meghatározott identitást, e szabály feladása pedig metaszinten.
b.	Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65.  Kisérlet olyan szöveg elôállítására, amilyennek – két szinten szervezôdô, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerzô azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlôdését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlôdését mutatja be.  (Quo vadis, 455-479)
c.	Elvegyülni és kiválni. Mozgó Világ. 12:12. 74-87. A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációról és arról, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerüsége miképpen torzul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé válik, olyan paradoxonok hátterén, amelyek a szociális kategorizációt egyszer lehetetlenné, máskor szükségtelenné teszik. A bemutott elméletet alkalmazza a 20. századi magyarországi nemzedékek identitására.
d.	"Kiterítenek úgyis". József Attila tragikus paradoxonai. Világosság. 27:12. Melléklet. Szociálpszichológiai esettanulmány, amely az Identitás-esszében bemutatott elméletet úgy alkalmazza József Attilára, hogy m?veit és betegségeit olyan jelölôk gyanánt elemzi, melyek jelöltje a szociális kategória, a szociális kategórizációt pedig a társadalmi azonosság olyan feldolgozásaként, melyet JA esetében elôbb lehetetlenné, késôbb szükségtelenné tesznek a szociális kategorizáció paradoxonai.
1988a.	Activity theory and social relations theory (társszerzô: Köcski Margit). In: Hildebrand-Nielsohn, M. and Rückriem, G. (eds): Proceeding of the 1^stInternational Congress on Activity Theory. Vol. 1. Berlin: Druck und Verlag System Druck. 119-129. Leontyev tevékenység-elmélete a célként, az akadályként és az eszközként funkcionáló tárgy tevékenységstruktúráló hatása mellett az emberi tevékenység szerkezetének szociális hatótényezôjével is számol. A kongresszusi fôreferátum bizonyítja, hogy ez a tényezô nem a társ, minthogy ez csupán — szociotechnikai — válfaja az eszköznek; hanem a tabu, mellyel a kultúra korlátozza a technikailag lehetséges eszközök körét.
b.	Two Principles in Vygotsky's Heritage: Activity and Community [Társszerzô: Köcski Margit]. In: Erôs, F. and Kiss, Gy. [szerk.]: Seventh European CHEIRON Conference Budapest, Hungary, 4-8 September 1988. Hungarian Psychological Association and Institute of Psychology of the Hungarian Academy of Sciences. Bp., 1988. 191-201) Ps88a módosított változata
c.	A szociális identitás paradoxonai. Pszichológia. 8:2. 215-240.  Doktori értekezés tanulmánnyá átdolgozott részlete.
d.	The case of Attila József: A reply to Gustav Jahoda. New Ideas in Psychology. 6:2. 213-217.  Ps86d tételt ismertetô válasz egy hozzászólásra Ps86a tételhez.
1989a.	The principle of social relations and the principle of activity (társszerzô: Köcski Margit). Soviet Psychology. 4. 50-69. Azelméleti tanulmány amellett érvel, hogy Vigotszkij meta-teoretikus hagyatékában két komplementer elmélet helye van kijelölve: egy tevékenység-elméleté (Leontyev) és egy társadalmi viszony-elméleté. Az elsô azt vizsgálja, hogy egy predefiniált szubjektumhoz milyen predikátum kapcsolható (Mit tesz ô?) – a második azt, hogy egy predefiniált predikátumhoz milyen szubjektum (Ki teszi azt?)
b.	Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Közgazdasági Szemle. 36:4. 450-467.  Bemutatja a pszichológia négy elméletét a választásban megnyilvánuló emberi indítékok összefüggésrendszerérôl. A behaviorista pszichológia szerint az az egyén (természeti) identitása meghatározza, hogy mit részesít elônyben, és amit elônyben részesít, azt fogja választani. A kognitivista pszichológia álláspontja: amit az e-gyén választ, azt fogja elônyben részesíteni, és amit elônyben részesít, az meghatározza identitását. A szociálpszichológia szerint amit az egyén választ, az meghatározza (társadalmi) identitását, és identitása meghatározza, hogy mit részesítsen elônyben. Végül a pszichoanalízis álláspontja: az egyén identitása meghatározza, hogy mit választ, és amit választ, azt fogja elônyben részesíteni. A tanulmány alkalmazza a négy elméletet annak a gazdasági magatartásnak a vizsgálatára, amelyet egy olyan piaci modell-helyzet provokál, melyben egymást helyettesíthetô árufajták kereslete és kínálata nem tart egyensúlyt egymással. l.
1990a	О психологическом статусе деятельности и социального отношения: К вопросу о преемственности между теориями Леонтьева и Выготского. (Társszerzô: Köcski Margit). Психологический Журнал, 11:5. 17-26.  Social relations and activity lényegesen bôvített orosz változata.
b.	Viktimológiai vizsgálódások: Válasz a "Marxizmus a XX. század végén" c. körkérdésre Világosság. 31:11. (1990) 808-813.
1991a.	"…amit meglátok hirtelen…" József Attila pszichológiai tesztjérôl. Valóság. 34:4. 55-71.  Az Identitás-esszé és a József Attila-tanulmány alapján vizsgálja József Attila válaszait, amelyeket 1937 február 20-án Flórának a Rorschach-teszt elsô 5 táblájára adott.
b.	Positivistische und hermeneutische Prinzipien in der Psychologie: Tätigkeit und gesellschaftliche Kategorisierung: Über die Frage von Kontinuität und Diskontinuität zwischen Vygotskij und Leont'ev (társszerzô: Köcski Margit). Europäische Zeitschrift für Semiotische Studien. Vol. 3 [1-2]. 1-15.  Ps88a kongresszusi elôadás folyóiratban megjelenô változata.
c.	Positivist and hermeneutic principles in Psychology: Activity and social categorisation (társszerzô: Köcski Margit). Studies in Soviet Thought. 1. 97-110. Activity and social relations kongresszusi elôadás folyóiratban megjelenô változata.
1992a.	К вопросу о генезисе мышления в теории А.Н. Леонтьева (társszerzô: Köcski Margit). In: Koltsova V. A. and Oleinik I. N. (eds): Historical Way of Psychology: Past, Present, Future. Moscow. Activity and social relations, Social relations and activity és Leontyev i Vygotszkij tételekhez kapcsolódó elôadás a Leontyev által filogenezisében követett elemi szenzoros pszichikumtól, perceptív pszichikumtól és intellektustól úgy határolja el a gondolkodást, mint amely nem egyszerűen technikai feladatot old meg, hanem társadalmilag minôsíti a szituációban adott tényezôket, amelyek a megoldás technikai lehetôségeit úgy hordozzák, hogy ezeket a kultúra tabu-rendszere korlátozza.
b.	"…amit meglátok hirtelen…" József Attila pszichológiai tesztjérôl. In: Horváth Iván és Tverdota György (szerk.): miért fáj ma is: Az ismeretlen József Attila. Bp.: Balassi Kiadó/KJK. 117-145.  Ps91a kötetben való megjelenése.

1994

Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73.  A pszichológus olyan természettudósnak képzeli magát, aki szintén környezetének egy tárgyát észleli, csak olyant, amely maga is környezetének tárgyát észleli. Ehelyett a természettudóstól eltérôen a pszichológus maga is beletartozik a tárgyba, amelyet vizsgál: ugyanolyan interakcióban áll az általa vizsgált emberekkel s ugyanúgy manôverez velük, mint ezek egymással. → A szöveg

1995a.	Another crisis in the psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom (társszerzô: Köcski Margit). Journal of Russian and East-European Psychology. 33:1. 82-94. A 3. Nemzetközi Tevékenység-elméleti Kongresszuson (Moszkva, 1995) tartott esti elôadás szövegének elôzetes publikációja. A természettudományira és szellemtudományira kettészakadt pszichológia és az egység helyreállításának esélyét hordozó Vigotszkij-elmélet jelenkori viszonyáról.
b.	Ancora una crisi nella psicologia: una possibile spiegazione per il "boom" di Vygotskij. Studi di Psicologia dell'Educazione. 1–2–3. 141–150. Elôadás az "Apprendimento evolutivo e forme della conoscenza" c. konferencián (Róma, 1993). Ps95a korábbi változata.
1996a.	A szociális kategorizáció és az identitásképzés kapcsolatáról (társszerzô: Köcski Margit). In.: Erôs Ferenc (szerk.): Azonosság és különbözôség: Tanulmányok az identitásról és az elôítéletrôl. Budapest: Scientia Humana. 1996. 72-95. A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációval és azzal foglalkozik, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerűsége miképpen torzul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé válnak. Pótlás a Mo93 tételhez.
b.	Ещё один кризис в психологии! Возможнaя причинa шумного успeхa идeй Л. C. Выготского (társszerzô: Köcski Margit). Voproszy filoszofii. 5. 63–72. Ps97a elsô, súlyos félrefordításokat tartalmazó megjelenése.
c.	Vygotskian implications: On the meaning and its brain. A keynote paper. In: Международная конференция „Культурно-исторический подход: Развитие гуманитарных наук и образования”. Proceedings. Российская Академия образования и Российский Государственный гуманитарный университет. Москва, 21-24-го октября 1996. No. 3. Vigotszkij szerint a magasabbrendű lelki jelenségeket egyszerre kell agyi struktúrák és jelentés-struktúrák működéseként értelmezni. Az elôadás amellett érvel, hogy a két követelmény egymást kizárja és bemutatja, hogyan lehet a Psychosocial mechanism alapján a közöttük levô ellentmondást feloldani.
1997	Ещё один кризис в психологии! Возможнaя причинa шумного успeхa идeй Л. C. Выготского (társszerzô: Köcski Margit). Вопросы философии. 4. 86–96. Ps95a orosznyelvű változata, az 1970-es években működött Garai-csoport kutatási programját (Ps79a) és eredményeinek Vigotszkij-val kapcsolatos részét ismertetô fejezettel kiegészítve.
1998a.	Egy pszichológus tapasztalatai az elméleti pszichológiáról. In: Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv [szerk.]: Önarckép háttérrel. Pólya Kiadó. 62–72.  A szerzônek körkérdésre adott beszámolója arról, hogy Tolsztoj Leó, Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, Füst Milán, Marx Károly, Kardos Lajos, Radnai Béla és Alekszej Leontyev együttes hatására hogyan lett belôle pszichológus, s hogy miképp akadályozta meg a céhe, hogy elméleti pszichológiát művelhessen. – Elôzetes közlés: Teljesen elfogult jegyzetek. Pszichológia. 3. 312–323. old. Elôadás szövegeként: In: Balogh Tibor és Pléh Csaba (szerk.): Mindennapi tudat: Etológia, filozófia, pszichológia. Magyar Tudományos Akadémia Területi Bizottsága; Szeged. 69–79. old.
b.	Nemzedékek a magyar XX. században. Kritika. 3. 16–20. Történetpszichológiai tanulmány arról, hogy miért, és hogy a XX. Századi Magyarországon hogyan követik egymást 5-7 évenként a nemzedékek: a huszadik századot köszöntôké, a két világháborúé, a forradalmárok és ellenforradalmárok nagy nemzedéke, Trianoné, a nagy válságé, a második világháborúé, a fényes szellôké, az ötvenes éveké, az ötvenhatosoké, a majdnem kimaradt nemzedék, az 1968-as, a hetvenes éveké, a hivatásos rendszerváltóké, az elsô apolitikus nemzedék s végül a századforduló nemzedéke
c.	Василий Давыдов и судьбы нашей теории. Bulletin of the International Association "Developmental Education" . 5. 20-26. Davidov halála alkalmából írott megemlékezés a nagyszerű orosz tudós állampolgári bátorságáról a nehéz idôkben és teoretikusi bátorságáról, amellyel mindvégig számon tartotta, ami a pszichológiában nem természettudomány (Ps94, Ps95a, Ps95b és Ps97), valamint a különbségrôl, amit ez jelent az ôáltala művelt fejlesztô tanítás, ill. az énáltalam művelt gazdaságpszichológia számára.
1999a.	Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését. (Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) → Határtudomány
b.	"Szép proletár, hova mégy? No fiam, nézd, állj meg a szóra!", avagy: Megszólítani a piaci partnert. Kritika. 1999/11. 28-30. Az üzleti kommunikációról bizonyítja, hogy elsődleges funkciója nem az információközlés, hanem a potenciális felek között tényleges ügylet létesítése szociális identitásuk adminisztrálása révén.
2002.	О значении и мозге: Совместим ли Выготский с Выготским? In: Субъект, познание, деятельность: К семидесятилетию В. А. Лекторского. Москва: Канон+, 2002. 590-612. Az  A96 orosz fordítása a V. A. Lektorszkij 70. születésnapjának tiszteletére megjelent kötetben.

2007

„Úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött: Ördögi tudomány-e a pszichológia? Kritika. 6. 6-9. Miért kísérte a múlt század 60-as éveiben hatalmas érdeklődés a pszichológiát, miért csökkent ez az érdeklődés 1968-at követően nulla körülire és miért támad újra a századforduló tájékán. A mainstream-pszichológiával szemben, amely egy évtizedekkel ezelőtti hagyományt követve azzal foglalkozik, hogyan működünk, bemutat egy alternatív pszichológiát, amely ezt a kérdést azzal a másikkal együtt vizsgálja, hogyan értelmezünk

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

A szociálpszichológia állatorvosi lova. Valóság. 15:10 (1972) 98-102.

A pszichológia tudathasadása. A termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetôsége. Világosság. 20. (1979) 343-351.

Gazdaságtalan öröm. Élet és Irodalom. 1991. május 10. 10.

Pszichés közérzet és mítoszéhség – tudás, sejtés, hiedelem: A Magyar Pszichológiai Szemle estje a Kossuth Klubban. 1988. november 21. Bevezetô elôadás és hozzászólás. Magyar Pszichológiai Szemle, XLVII:3. (1991) 312-320. és 337-339.

Pártszerűen vagy pártellenesen: Pszichológiai széljegyzetek Rajk László abszurd drámájához. Népszabadság. 1992. március 18. 10.

A leválthatatlan identitás: Garai László szerint az új pártok erôsítik az ideológiai különbségeket. (Interjú: Miklós Gábor) Népszabadság. 1993 január 26. 19.

"…elvegyültem és kiváltam". Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III.

A manipulációnak is vannak határai: Beszélgetés Garai László szociálpszichológussal az embert igazi magatartásától eltérítô eszközökrôl. (Interjú: Gál Zsuzsa) Népszabadság. 1994. július 15. 19.

Volt egyszer [egy tudomány s annak volt] egy kongresszus[a]. Népszabadság. 1996. augusztus 10. 24.

A pszichológia felelôssége. Magyar Hírlap. 1997. október 4. (Ahogy tetszik) 19.

Agyelmélet (A)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)
Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Pszichológia (Ps)

Gazdaságtan

Tanulmányok

1963	A modern cinizmus gazdasági alapjairól. Magyar Filozófiai Szemle. 6. 1044-1075.  Az öncélú értéktagadás pszichológiai jelenségvilágának levezetése az árutermelés és a tőkeviszony gazdasági struktúrájának hatásából a benne tevékenykedő emberre.
1977	Conflict and the Economic Paradigm. Dialectics and Humanism. 2. 47-58. A gazdasági osztályok közötti konfliktus két szinten folyik: tárgy-szinten a termelés feltételeinek és hozamának elosztását illetően és meta-szinten azokat a szabályokat illetően, amelyek szerint a tárgy-szintü konfliktust kezelik. A társadalom valamennyi, makro- és mikroszociális konfliktusa e paradigma szerint szerveződik.
1984	Vers une théorie psychoéconomique de l'identité sociale. Recherches Sociologiques. 313-335. A szociális identitást ugy mutatja be, mint ami egy szociálpszichológiai identitás és egy szociálökonómiai identitás kereszteződésében szerveződik és különlegesen fontossá válik a modern társadalomban, ahol ez utóbbi hagyományos determinánsai (a territoriálisan is reprezentált szociális kategória) után a tőkeviszony is elveszti meghatározó jelentőségét.
1985a.	Price or social identity? Determining economic activity in a post-capitalist system. In: H. Brandstätter and E. Kirchler (eds.): Economic Psychology. Rudolf Trauner Verlag. Linz, 21-35. Az International Association for Research in Economic Psychology 10. Kollokviumán (Zell an der Pram, 1985) bemutatott előadás szövege. A posztkapitalista formació gazdasági összefüggéseinek pszichológiai közvetítőiről, e közvetítők termeléséről, e termelés szolgáltató szervezeteiről, e szervezeteken belül megtermelt viszonyok paradox jellegéről.
b.	Laikus dolgozat a tervezésről meg a piacról. Valóság. 28:8. 25-41.  G85a bővített magyarnyelvű változata.
1987a.	Determining economic activity in a post-capitalist system. Journal of Economic Psychology. 8. 77-90.  G85a megszerkesztett változata.
b.	To the psychology of economic rationality. In: Understanding economic behaviour. 12th Annual Colloquium of IAREP, the International Association for Research in Economic Psychology. Handelhoejskolen I Aarhus. Vol. I. 29-41.  A tanulmány amellett érvel, hogy az ember szükségletei anyagukat tekintve nem választhatók szét olyanokra, melyek tekintetbevétele a gazdasági döntéseknél racionális és amelyeké nem; s hogy továbbá a formáját tekintve racionális specifikusan emberi alapszükséglet szintén megnyilvánulhat irracionálisan is. Ezért a gazdasági racionalizmust a posztkapitalista gazdasági rendszerek működésének olyan személyi feltételeként mutatja be, amelyeket – a többi személyi feltétellel együtt – éppúgy meg kell termelni, ahogyan a dologi feltételeket a modern gazdaság megtermeli.
c.	A gazdasági racionalizmus léléktanához. Közgazdasági Szemle. 34:4. 441-452. G87b magyarnyelvű változata.
1988a.	A társadalmi válság természetének nyomában. Tervgazdasági Fórum. 4:3. 61-69. A cikk a magyar társadalom aktuális válságát a Post-capitalist economic activity alapján mint gazdasági és éthosz-válságot elemzi. A gazdaság és az éthosz között közvetítő társadalmi szerkezetről kimutatja, hogy nem a bürokrácia definiálja, amelyben a hatáskör és a személy között a pozició közvetít, melynek funkciója a hatáskör és képviselője a személy, hanem a nómenklatúra, amely közvetlenül rendel személyeknek egy tágabb köréhez szűkebb, szűkebb köréhez pedig tágabb hatáskört.
b.	A fogyasztáscsökkenés gazdaságpszichológiai következményeiről. Közgazdasági Szemle. 35:7-8. 958-965.  A jövedelemcsökkenés hatását a fogyasztásra a szociális identitás változásának a feldolgozása közvetíti olyankor, amikor a magát társadalmilag viszonyító egyén átlépi valamelyikét azoknak a kategóriahatároknak, amelyek a gazdagokat, a módosakat, a beosztással élőket, ill. a szegényeket egymástól elválasztja.
1989a.	Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Közgazdasági Szemle. 36:4. 450-467. (Bôvített angol fordítás: Foundation of an economic psychology. In: T. Tyszka and P. Gasparsky [eds]: Homo oeconomicus: Presuppositions & Facts. Proceedings of the 14^th IAREP Annual Colloquium. International Association for Research in Economic Psychology. September 24-27, 1989. Kazimierz Dolny, Poland. 333-346) Bemutatja a pszichológia négy elméletét a választásban megnyilvánuló emberi indítékok összefüggésrendszerérôl. A behaviorista pszichológia szerint az az egyén (természeti) identitása meghatározza, hogy mit részesít elônyben, és amit elônyben részesít, azt fogja választani. A kognitivista pszichológia álláspontja: amit az egyén választ, azt fogja elônyben részesíteni, és amit elônyben részesít, az meghatározza identitását. A szociálpszichológia szerint amit az egyén választ, az megha-tározza (társadalmi) identitását, és identitása meghatározza, hogy mit részesítsen elônyben. Végül a pszichoanalízis álláspontja: az egyén identitása meghatározza, hogy mit választ, és amit választ, azt fogja elônyben részesíteni. A tanulmány alkalmazza a négy elméletet annak a gazdasági magatartásnak a vizsgálatára, amelyet egy olyan piaci modell-helyzet provokál, melyben egymást helyettesíthetô árufajták kereslete és kínálata nem tart egyensúlyt egymással.
b.	A “hivatal” és az “ész”: A bürokrácia gazdaságpszichológiájához. Valóság. 32:10. 10-17. A XXVI. Közgazdász Vándorgyűlés plenáris előadása. Bizonyítja, hogy a személyi erôforrás termelése – eltérôen a dologi erôforrásétól – nemcsak a termelô, illetve a megtermelt tényezôk technikai tulajdonságaitól, hanem társadalmi viszonyaitól is függ. A bürokráciát a tanulmány úgy kezeli, mint a személyi erôforrás termelését ekképpen uraló társadalmi viszonyok intézményesítését. – Ismertetés: Magyar Nemzet 1989 november 13.
1990	A beszerzés gazdaságpszichológiájához. Közgazdasági Szemle. 37:7-8. 895-907. A cikk egybeveti egymással a fogyó javak beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét és a tartós fogyasztási cikkek megvásárlását. Különösen ez utóbbi tekintetében bizonyítja, hogy a vásárlás motívuma nem biológiai (szükséglet kielégítése), hanem szociális jellegű (társadalmi azonosság jelölése). Ez utóbbi nem csak célja a javak beszerzésének, de eszköze is, amellyel a vásárló igazolja igényjogosultságát arra a jószágra, amelyre a legtöbbször nem elég, hogy kész az árát megfizetni.
1991	"A történelem futószalagára szerelve ígyen…" A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet. Valóság. 34:10. 50-61. Price or identity és Post-capitalist economic activity tételhez kapcsolódó elemzés a posztkapitalista társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság, hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel összehasonlítva vizsgálja.
1992a.	Towards an economic psychology of consumption. Trends in world economy, 70. Consumption and development: economic, social and technical aspects. 35-43. A beszerzés részleges angol fordítása.
b.	A munkanélküliség és a kámfor: Munkanélküliség vagy közvetlen állami állomány? Gazdaság. Különszám (Alkalmazkodási kényszer válsághelyzetben: Magyar Közgazdasági Társaság XXIX. közgazdász-vándorgyűlésének előadásai) 177-182. A második modernizáció időszakában az emberre való ráfordítás éppolyan produktív mint az, amelyet az anyagi termelésre eszközölnek. A ráfordításnak és a hozamnak pénzben való számontartásával együtt az információgazdálkodás feltételei mellett az információ kibocsátójának, ill. címzettjének a kiválasztottsága is számításba kell, hogy kerüljön.
1993a.	Психоэкономическая система большевистского типа. ПолИс.1. 72-76. A Megalapozásra épülő elemzés a posztkapitalista társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság, hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel összehasonlítva vizsgálja. → Gorbacsov-előadás
b.	The paradoxes of the bolshevik-type psycho-social structure in economy A Gorbacsov-alapítvány „A bolsevik-típusú totalitariánus struktúrák szívósságának eredete” („Истоки живучести тотaлтaрных структур большевистского типa”) c. nemzetközi konferenciájának vitaindító előadása.
c.	Etika és gazdaság: Ne érvényesüljön erkölcsi szempont a gazdaságin kívül! Magyar Tudomány. XXXVIII.:8. 967-971. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének keretében rendezett ülésszakon. Az erkölcsi viszonyokkal mint olyanokkal foglalkozik, amik a modern társadalomban gazdasági hatótényezőkké válnak, melyekről hozzávetőleges pontossággal kiszámítható, mekkora költség mellett mekkora a hozama, ha tekintettel vannak rájuk, s hogy mekkora a ráfizetés, ha nincsenek. Az egyenlőség/egyenlőtlenség viszonyára nézve a tét a modernizáció lehetősége, ill. lehetetlensége.
d.	Röpirat az emberrel való kufár gazdálkodásért. Mozgó világ. 12. 72-80. A második modernizáció időszakában az emberre való ráfordítás éppolyan produktív mint az, amelyet az anyagi termelésre eszközölnek. A ráfordításnak és a hozamnak pénzben való számontartásával együtt az információgazdálkodás feltételei mellett az információ kibocsátójának, ill. címzettjének a kiválasztottsága is számításba kell, hogy kerüljön.
1995	[A második modernizáció és Magyarország:] Gazdasági növekedésünk emberi feltételeiről. Közgazdasági Szemle. XLII/6. 606-618. A második modernizáció időszakában az anyagi erőforrások növekvő részét emberi erőforrások alakítására fordítják. Az emberi tőkébe való beruházás másképp hajt hasznot, ha a beruházó maga az érdekelt személy, illetve ha az állam. A tanulmány vizsgálja annak következményeit, hogy Magyarországon a 60-as évek második felétől az állam megpróbálta a humán beruházás terhét növekvő mértékben áthárítani a személyre.
1996a.	A második modernizáció és Magyarország. Kritika. 96/1. 17–19. Lehet-e államosítani és privatizálni az emberi tőkét?
b.	Az emberi tőke avagy hogyan támadt szükség gazdaságpszichológiára. In: Új utak a közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi képzésben. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jubileumi Konferencia, 1995. 402–406. G96c eredeti, konferencia-előadásként bemutatott szövege.
c.	Emberi tőke és gazdaságpszichológia. Pénzügyi Szemle. 11. 849–860. Hogyan válik az emberi potenciálhoz a modernizáció első szakaszában volt kizsákmányoló viszony a második modernizáció idején tőkeviszonnyá, amelyben az emberi potenciálba beruháznak, hogy használatával haszonhoz jussanak? Potyázás a humán beruházásokban – ennek állami feloldása – államközi potyázás az elme-elmenésben.
1997	Tézisek az emberi tőkéről. Fizikai Szemle. 2. 72–74. G98b eredeti, rövidebb változata
1998a.	A kiválóság ára. Közgazdasági Szemle. 3. 280-297. Matematikai eljárás kölcsönös átszámítások lehetővé tételére a gazdasági folyamatok és tranzakciók két egyenlő súlyúvá váló közvetítője, a pénz és a társadalmi státus között.
b.	Tézisek a második modernizációról, az emberi tőkéről és a szocializmusról. Eszmélet. 40. 128-135. A modernizáció gyártott világának részévé teszi a második modernizáció az anyagi mellett az emberi erőforrást is. Előbbinek egyre nagyobb hányadát az utóbbinak a gyártására fordítják – kérdés, a., ki a beruházó, b., ki a haszonélvező és c., ki rendelkezik az emberi tőkével ennek tulajdonosaként. A második modernizációról az utóbbi évtized kutatásaiban → Megalapozás, Quo vadis, Általános gazdaságpszichológia, Emberi tőke) kibontakoztatott elmélet tézisszerű összefoglalása.
1999a	Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését.(Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511)
b.	The price of excellence. In: Inquiries into the Nature and Causes of Behavior. Proceedings of the XXIV. Annual Colloquium of the International Association for Research in Economic Psychology. 750-759. A Kiválóság angol fordítása
c.	"Szép proletár, hova mégy?" avagy: Megszólítani a piaci partnert. Kritika. 11. 28-30. A kommunikációról idézi Hayek és Liska érveit, melyek szerint ez felesleges, sőt akadályozó részvevője a gazdasági tranzakcióknak. Bizonyítja, hogy az érvek az információt forgalmazó kommunikációra érvényesek, míg a gazdasági tranzakciókba a kommunikáció mint a potenciális partnerek identitását meghatározó kapcsolódik be.
2001	Nómenklaturizmus: A második modernizáció bolsevik típusú változata. Thalassa. 12:1. 73–117. A Quo vadis I. kötetében foglalt, "Hivatal" és "ész", Titok, Cменa системы в Венгрии, Soviet-Type societies and Bolshevik-Type Parties, Bolsevik gazdaságpszichológiai szerkezet, Большевистская система és a Bolsevik múltc. tanulmányok, továbbá a Gorbacsov-előadás alapján vizsgálja a nómenklatúra viszonyrendszerének bázisán szerveződött „valóságosan létezett szocializmus” gazdaságpszichológiai szerkezetét és működését.
2004a.	Kontraszelektáló piac vagy identitásgazdálkodás? In: Czagány L; Garai L [szerk.]: A szociális identitás, az információ és a piac: JATEPress, Szeged. 13-27. Akerlof, Spence és Stiglitz Nobel-díjas kutatásának továbbfejlesztése Mo03 alapján: : nem készen adott (pl. nemi, életkori, kulturális, vallási) identitásokkal számol, hanem azt mutatja be, hogyan történik a szociális identitás kialakítása a szociális kategorizáció és a szociális összehasonlítás folyamataiban..

b.	Gazdasági döntések etikája. Magyar Tudomány, 2004. 9. 1015-1023. Tudományos szigorúság és társadalmi relevancia a gazdaságetikában.
2005	Gazdaságpszichológiai kettősségek a mai egyetemen. eVilág. Február, 2-4.

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

"A bizalomhiány költséges dolog" (Interjú: Makara Klára) Heti Világgazdaság. 1988. október 29.

Munkanélküli legyen-e a munka nélküli? Élet és Irodalom. 1989. május 5. 3.

Nem annyira érdekünk, mint társadalmi hovatartozásunk motivál. (Interjú: Kozma Judit) Népszabadság. 1989. július 29.

"Tán a tudománynak éljek?" Élet és Irodalom. Aug. 18. 6.

Pazaroljunk jobban! Népszabadság. 1991. április 6. 17-18.

Gazdaságtalan öröm. Élet és Irodalom. 1991. május 10. 10.

Az egyenlőségek egyenlőtlenségéről. Élet és Irodalom. 1991. július 12. 3. lap.

Ahogy a gazdaságpszichológus látja az adót: Fordítva ülnek a lovon (Interjú: Bossányi Katalin). Népszabadság. 1991. szeptember 28. 21.

Quo vadis, tovaris? Különvélemény a modernizáció útjáról. Beszélő. 1992. január 18. 36-37.

Csak ember: Az úgynevezett improduktív ráfordításokról. Magyar Hírlap. 1992 május 16. 7.

Egyenlőség és egyenlőtlenség (avagy mi akadályoza a modernizációt?) Magyar Hírlap. 1993. május 28. 7.

Vállalkozzunk gazdaságpszichológiára. Cégvezetés. 1993/1. 100-101.

[Most jövünk vagy megyünk?] Heti Világgazdaság. 1994. március 26. 93.

Trükközés: A piacgazdaság kiveti a csalókat (Interjú) Cash-Flow. V:3. 1994. 64-65.

Levél két kongresszushoz: Arról, hogy kidobott pénz-e. Népszabadság. 1994. június 3.

Hogyan gazdálkod(j)unk az emberi tőkével? Garai László arról, hogy van-e alternatívája a fogyasztáscsökkentő gazdaságpolitikának. (Interjú: Faggyas Sándor) Magyar Nemzet. 1995. Karácsony. 22.

Megvédem a Pénzügyminisztériumot. Népszabadság. 1996. augusztus 21. 12.

Közbotrányokozó játék rendszerváltóknak. Egy gazdaságpszichológus megjegyzései a piramis-játékról. Népszabadság. 1997. február 17. 11.

Csinálhat-e esőt az esernyő? [A bizalmatlanság csapdái] Üzleti 7. 1997. március 17. 4.

A kultúráról Nobel-díjas közgazdászok modorában. KÉK: Kultúra és Közösség. III. folyam, I. évfolyam, 1997/1. szám. 43-45.

Lakás és emberi erőforrás. Heti Világgazdaság. 1998. augusztus 1. 44-45.

Krisztina királynő és a budapesti tőzsde. Népszabadság. 1998 szeptember 25. 10.

Nyílt levél a rektorhoz papirosokról meg Arkhimédész versének kijavított formájáról. Népszabadság. 1999 december 1. 27. és 31.

“Férjhez adná-e a lányát a homo oeconomicushoz?” Hámori Balázs: Érzelem-gazdaságtan. A közgazdasági elemzés kiterjesztése (Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, 221 oldal). Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. február (189–193. o.)

Politikatudomány. Totális szerveződések

Tanulmányok

1984	Jegyzetek a magyarországi ellenzékről. Magyar Füzetek 13. Paris. 146-154.
1986	Hidd, hogy te mégy... Öninterjú. Valóság. 29:3.  54-65. Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek - két szinten szerveződő, paradox - szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1989a	A "hivatal" és az "ész": A bürokrácia gazdaságpszichológiájához. Valóság. 32:10. 10-17. (Ismertetés: Magyar Nemzet, November 13) Főreferátum a Magyar Közgazdasági Társaság XXVII. közgazdász-vándorgyűlésén (Szombathely, 1989). A tanulmány bizonyítja, hogy a személyi erőforrás termelése - eltérően a dologi erőforr ásétól - nemcsak a termelő, illetve a megtermelt tényezők technikai tulajdonságaitól, hanem társadalmi viszonyaitól is függ. A bürokráciát a tanulmány úgy kezeli, mint a személyi erőforrás termelését ekképpen uraló társadalmi viszonyok intézményesítését.
b.	A titok. Mozgó Világ. 15:3. 45-55.
1990.	Viktimológiai vizsgálódások: Válasz a "Marxizmus a XX. század végén" c. körkérdésre Világosság. 31:11. (1990) 808-813.
1991a.	О смене политической системы в Венгрии (Размышления социального психолога). Венгерский меридиан. 91/1. 69-79. A politikai rendszerváltást a reform-kommunisták három csalódott nemzedékének (az 56-osoknak, a 68-asoknak és a 80-asoknak) műveként mutatja be, a rendszert pedig, amely megváltozott, az 1990b tételben leírt poszt-kapitalista rendszer politikai felépítményeként.
b.	The Bureaucratic State Governed by an Illegal Movement: Soviet-Type societies and Bolshevik-Type Parties. Political Psychology. 10:1. 165-179.  A bolsevik típusú párt és a szovjet típusú társadalom szociálpszichológiai szerkezetéről és működéséről. Bizonyítja, hogy ezt nem a bürokrácia viszonyrendszere határozza meg, hanem egy kollektív karizmáé, amelynek hordozója a demokratikus centralizmus révén biztosítja a maga számára a karizma mindenkori közegét. A hatalom szubjektumát itt nem valamilyen tulajdonság különbözteti meg a hatalomból kirekesztettektől, hanem a viszony, amely a párt (ill. ezen belül egy központ) egységé, szemben a pártonkívüliek (ill. a párton belül a tagság) megosztottságával.
c.	"A történelem futószalagára szerelve ígyen..."A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet. Valóság. 34:10. 50-61. Az 1987a, 1988c, 1989c, továbbá 1991a tételhez kapcsolódó elemzés a posztkapitalista társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság, hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel összehasonlítva vizsgálja.
1993	Психоэкономическая система большевистского типа. ПолИс.1. 72-76. Az 1991c tétel rövidített orosz változata.
1994.	Kit érdekel a bolsevik múlt? Kritika. 9. 28-29.
1995	Kunfajta nagyszemű legény...": Hogyan azonosítsuk magunkat és egymást a politika világában? Politikatudományi Szemle. 1. 106-113. Az etnikai és más hasonló biopolitikai viszonyok semmivel sem megbízhatóbb bázisai a szociális identitás adminisztrálásának, mint bármilyen egyéb viszony, mert az identitást a forma (pl. a kisebbségi viszonyé) minősíti, nem pedig a formát hordozó anyag, így a politika világában ez utóbbi megbízhatóan lehet valamilyen politikai minőség.
2001	Nómenklaturizmus: A második modernizáció bolsevik típusú változata. Thalassa. 12:1. 73–117. A Quo vadis I. kötetében foglalt tanulmányok, az Emberi tőke, továbbá a "Hivatal" és "ész", Titok, Cменa системы в Венгрии, Soviet-Type societies and Bolshevik-Type Parties, Bolsevik gazdaságpszichológiai szerkezet, Большевистская система és a Bolsevik múlt c. szövegek alapján vizsgálja a nómenklatúra viszonyrendszerének bázisán szerveződött „valóságosan létezett szocializmus” gazdaságpszichológiai szerkezetét és működését.
2007	Bürokratikus állam élén illegális párt: Az úgynevezett államszocializmusról. In: Krausz Tamás és Szigeti Péter (szerk.): Államszocializmus. Bp.: L’Harmattan. 184-213. A Nómenklaturizmus (2001) bővített, tanulmánykötetbe szerkesztett változata.

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

"Tán a tudománynak éljek?" Élet és Irodalom. 1989 aug. 18. 6.

Nemzeti összekacsintás. (Interjú: Mélykuti Ilona). 168 óra. 1990. január 16. 22-23.

Az egyenlőségek egyenlőtlenségéről. Élet és Irodalom. 1991. július 12. 3.

Pártszerűen vagy pártellenesen: Pszichológiai széljegyzetek Rajk László abszurd drámájához. Népszabadság. 1992. március 18. 10.

Népszabadság. 1993 március 12. 18. lap

Tulajdonképpen mi az a nómenklatúra? Népszabadság. 1993 március 12. 18.

Egyenlőség és egyenlőtlenség (avagy mi akadályoza a modernizációt?) Magyar Hírlap. 1993. május 28. 7.

Elitélet Oroszországban. Népszabadság. 1993. augusztus 11. 8.

Újgazdagság és újnyomor. 168 óra. 1993. szeptember 14. 19.

Levél két kongresszushoz: Arról, hogy kidobott pénz-e. Népszabadság. 1994. június 3.

Nyílt levél Bence Györgyhöz arról, hogy ha ketten teszik ugyanazt, az mégis csak ugyanaz. BUKSz. 1995 Tavasz. 7-8. (Bence György válasza. Uott)

Viszontválasz Bence Györgynek. Élet és Irodalom. 1995. február 10. 2).

A tudós gazdálkodik és házal. Népszabadság. 1995. február 17. 19.

A manipulációnak is vannak határai: Beszélgetés Garai László szociálpszichológussal az embert igazi magatartásától eltérítő eszközökről. (Interjú: Gál Zsuzsa) Népszabadság. 1995. július 15. 19.

A nómenklaturista értelmiségi [Feloldotta magát a korban s a kort magában]. Népszabadság. 1997. augusztus 30. 7.

Kultúra. József Attila-kutatás

Tanulmányok. Tudományos ismeretterjesztés. Viták. Publicisztika

1962a.	A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 488-511. A specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz) hipotézisének alkalmazása az esztétika jelenségvilágára.
b.	Szovjet esztéták vitája a szépségről. Valóság, 2. 97-102
1978	Két interjú színházról, rendezésről. (Beszélgetés O. J. Jefremovval és J. P. Ljubimovval). Valóság. 21:4. 79-88.
1980	Beszélgetés O. N. Jefremovval és J. P. Ljubimovval a színházművészet transzportálhatóságáról. Színház. 11. 2-5.
1985a.	A második nemzedék üzenete. Beszélgetés Jevgenyij Jevtusenkoval.Kritika. 11. 3-5.
b.	1789 – 1977-ben (Társszerző: Major Tamás; vitavezető: Antal Gábor). In: Major Tamás: A színház nem szelíd intézmény. Magvető.
1986	"Kiterítenek úgyis". József Attila tragikus paradoxonai. Világosság. 27:12. Melléklet.  Szociálpszichológiai esettanulmány, amely az Identitás-esszében bemutatott elméletet úgy alkalmazza József Attilára, hogy műveit és betegségeit olyan jelölôk gyanánt elemzi, melyek jelöltje a szociális kategória, a szociális kategórizációt pedig a társadalmi azonosság olyan feldolgozásaként, melyet JA esetében elôbb lehetetlenné, késôbb szükségtelenné tesznek a szociális kategorizáció paradoxonai.
1987a.	József Attila "zavarossága". Élet és Irodalom. Május 22. 5.
b.	Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól.Népszabadság. Május 23. 6.
c.	József Attila ötleteinek szabadsága.Kritika. 9. 31-32.
1988a.	The case of Attila József: A reply to Gustav Jahoda.New Ideas in Psychology. 6:2. 213-217.
b.	József Attilát "felszociáldemokratázzák".Élet és Irodalom. Aug. 12. 4.
1989	Moszkvai napló, 1964. Valóság 32:1.70-86. Tanulmányút a Moszkvai Egyetemre. Beszélgetések Leontyevvel, Galperinnel és munkatársaikkal, a pszichológus ésa filozófus Davydovval, Iljenkovval, a korszak más reprezentatív szovjet pszichológusaival (Anohinnal, Ananyevvel, Mjasziscsevvel), esztétákkal és műtörténészekkel (Lifsiccel, Sztoloviccsal, Kagannal, Borevvel), a nagy szobrász Nyeizvestnyjjel. A késő-hruscsovi korszak tudományos, kulturális, politikai és társasági életének dokumentuma. → A szöveg.
1991a.	“…amit meglátok hirtelen…” József Attila pszichológiai tesztjéről. Valóság. 34:4. 55-71.
b.	"Mondd, mit érlel annak a sorsa…" Élet és Irodalom. November 29. 4.
1992a.	Csak pontosan, szépen. Élet és Irodalom.. Február 20. 3.
b.	"…amit meglátok hirtelen…” József Attila pszichológiai tesztjéről. In: Horváth Iván és Tverdota György (szerk.): miért fáj ma is: Az ismeretlen József Attila. Bp.: Balassi Kiadó/KJK,1992. 117-145.  Az Identitás-esszé és a K86 tétel alapján vizsgálja József Attila válaszait, amelyeket 1937 február 20-án Flórának a Rorschach-teszt első 5 táblájára adott.
c.	Akadémiai magánegyetemet! Népszabadság. November 18. 19.
1993	Felzárkózni Szingapúrhoz. HVG. Március 27. 68.
1995	Semmi meg semmi – ez már valami! [Semmiből valami]Heti Világgazdaság. Március 4. 70.
1996	"Apám hitte…" Emlékezés Garai Jánosra. Ezredvég. 1996. 7. 35-37.
1998a.	Egy pszichológus tapasztalatai az elméleti pszichológiáról. In: Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv [szerk.]: Önarckép háttérrel. Pólya Kiadó. 62–72.  A szerzônek körkérdésre adott beszámolója arról, hogy Tolsztoj Leó, Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, Füst Milán, Marx Károly, Kardos Lajos, Radnai Béla és Alekszej Leontyev együttes hatására hogyan lett belôle pszichológus, s hogy miképp akadályozta meg a céhe, hogy elméleti pszichológiát művelhessen. – Elôzetes közlés: Teljesen elfogult jegyzetek. Pszichológia. 3. 312–323. old. Elôadás szövegeként: In: Balogh Tibor és Pléh Csaba (szerk.): Mindennapi tudat: Etológia, filozófia, pszichológia. Magyar Tudományos Akadémia Területi Bizottsága; Szeged. 69–79. old.
b.	Nemzedékek a magyar XX. században. Kritika. 3. 16–20. Történetpszichológiai tanulmány arról, hogy miért, és hogy a XX. Századi Magyarországon hogyan követik egymást 5-7 évenként a nemzedékek: a huszadik századot köszöntôké, a két világháborúé, a forradalmárok és ellenforradalmárok nagy nemzedéke, Trianoné, a nagy válságé, a második világháborúé, a fényes szellôké, az ötvenes éveké, az ötvenhatosoké, a majdnem kimaradt nemzedék, az 1968-as, a hetvenes éveké, a hivatásos rendszerváltóké, az elsô apolitikus nemzedék s végül a századforduló nemzedéke

c.	Василий Давыдов и судьбы нашей теории. Bulletin of the International Association "Developmental Education" . 5. 20-26. Davidov halála alkalmából írott megemlékezés a nagyszerű orosz tudós állampolgári bátorságáról a nehéz idôkben és teoretikusi bátorságáról, amellyel mindvégig számon tartotta, ami a pszichológiában nem természettudomány (Ps94, Ps95a, Ps95b és Ps97), valamint a különbségrôl, amit ez jelent az ôáltala művelt fejlesztô tanítás, ill. az énáltalam művelt gazdaságpszichológia számára.
2004	Bauer György: A születő új tiszta pillanata. Kritika, 33/4. 32-33.
2007a.	Az is bolond... Élet és Irodalom.. Március.
b.	JA – Marx - Freud. Élet és Irodalom.. Június.
c.	„Munkásoknak emberi öntudat” avagy „Hol csúszott hiba a számításba?” Tiszatáj. Június. 105-111.

Agyelmélet

1978	Létezik-e az agyelmélet? (Megjegyzések a 16. Filozófiai Világkongresszus vitájához a tudatról, az agyról és a külvilágról). Világosság. 19. 761-766.
1979	Tézisek az agyról, a jelentésről és a dualizmusról. Magyar Tudomány. 24. 617-627. A lelki jelenségek agyi struktúrák és jelentés-struktúrák működéseképp állnak elő. Utóbbi nem vezethető le előbbinek egy olyan modelljéből, amely egyedül korpuszkulák érintkezését tekinti struktúraképző tényezőnek (pl. Eccles agymodellje). Egy olyan agymodell viszont, amely a korpuszkulák közötti érintkezést nem tekinti elégséges feltételnek a működéshez (pl. Szentágothai agymodellje), megalapozhat egy olyan további felismerést, hogy ez nem is szükséges feltétel, s így lehetővé válik a funkciót olyan struktúrához kapcsolni, amely az agy részeiből és jelentések külső materiális hordozóiból szerveződik.
1985	Theses on Brain, Meaning and Dualism.. Studia Psychologica. 2. 157-168. A79 tétel korábbi változatának angol fordítása
1993	A szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusáról. Pszichológia. 13:2. 205-224. Megoldási kísérlet a szociálpszichológia dilemmájára: Miképpen lehet inter-individuális funkcióknak szerve az intra-individuális agyvelô? A tanulmány a Vigotszkij-iskolának a funkcionális szervekrôl szóló elméletébôl, Gibson ökológiai percepció-elméletébôl, a populációk territoriális magatartására vonatkozó etológiai adatokból és Szentágothai agymodelljébôl szintetizál alternatív elméletet, mely szupra-individuális funkcionális szervezôdést éppolyan valóságos szervnek tekinti hasonlóan szupra-individuális, sajátosan emberi funkciók (pl. a jelentés-feldolgozás) tekintetében, mint az agy funkcionális szerveit a közönséges individuális funkciókra (pl. a percepcióra) nézve.
1994	The brain and the mechanism of psychosocial phenomena. Journal of Russian and East-European Psychology. 31:6. 71-91. A93 tétel angol fordítása
1996	Vygotskian implications: On the meaning and its brain. A keynote paper. In: Международная конференция „Культурно-исторический подход: Развитие гуманитарных наук и образования”. Proceedings. Российская Академия образования и Российский Государственный гуманитарный университет. Москва, 21-24-го октября 1996. No. 3. Vigotszkij szerint a magasabbrendű lelki jelenségeket egyszerre kell agyi struktúrák és jelentés-struktúrák működéseként értelmezni. Az előadás amellett érvel, hogy a két követelmény egymást kizárja; bemutatja, hogyan lehet A94 alapján a közöttük levő ellentmondást feloldani. → A szöveg

2002	О значении и мозге: Совместим ли Выготский с Выготским? In: Субъект, познание, деятельность: К семидесятилетию В. А. Лекторского. Москва: Канон+. 590-612. Az  A96 orosz fordítása a V. A. Lektorszkij 70. születésnapjának tiszteletére megjelent kötetben.

Filozófia

Tanulmányok

1962a.	A szabadság-szükséglet néhány elvi kérdése. Pszichológiai tanulmányok, IV. Akadémiai Kiadó. Bp. 9-24. Hipotézis egy, az antropogenezisben előállott specifikusan emberi alapszükségletről, amelynek struktúrája a munkatevékenység szerkezetét követi: új cél kitűzésére és a kitűzött cél megvalósítására ösztönöz.
b.	A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 488-511.  F62a alkalmazása az esztétikum specifikusan emberi jelenségvilágára: a szépélmény a szabadság-szükséglet szimbolikus megnyilvánulása.
c.	A vallási elidegenedés pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle. 19. 213-221. F62a alkalmazása a vallás specifikusan emberi jelenségvilágára: a vallási élmény a szabadság-szükséglet fiktív megnyilvánulása.
1964	Modern szerelem vagy cinizmus? Magyar Filozófiai Szemle. 4. 777-791. F62a alkalmazása a szerelem specifikusan emberi jelenségvilágára: a szexuális szükséglettel összekapcsolódó szabadság-szükséglet bifokális megnyilvánulása.
1965	Beszélgetés az emberről, az ösztönről meg az alkalmazkodásról. Valóság. 8:8. 12-23. A behaviorizmus, a kognitivizmus (intellektualizmus) és a pszichoanalízis embermodelljének ütköztetése egymással, ill. egy termelés-elvű modellel (Ps79b) egy platóni dialógusban.
1967a.	Személyiségdinamika és társadalmi lét. Magyar Filozófiai Szemle. 1. 1-34. Mo69 hipotézisének történetfilozófiai összefüggéseiről.
b.	A marxista pszichológia antropológiai előfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826. Mo69 egyik fejezetének előzetes közlése.

1968	Исторический материализм и проблема личности. Вопросы философии, 9, 19-30

1971a.	Az önfejlődő rendszerek két formális feltételéről. Magyar Filozófiai Szemle, 15. 213-215. Az általános rendszerelmélet módszere szerint levezetett bizonyítás: csak az a Neumann-féle rendszer képes önfejlődésre, amely a., önmaga struktúráját reprodukálva megőrzi a struktúrában kialakulásának előtörténetét is; b., az önreprodukció feltételeit tartalmazó környezettel olyan interakcióban van, amelyet e környezet hátterével való jövendő kölcsönhatásra előre beállít.
b.	Hypothesis on the Motivation of Scientific Creativity. XIII. International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24, 1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233. A 13. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott előadás. kísérlet Mo69 tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlődése is ugy megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált.
c.	Гипотеза о мотивации научного творчества. 13-ый Международный конгресс по истории науки. СССР, Moсква, 18-24-гo aвгуста 1971-гo года. Издателъство "Наука". M.  Ps71b orosznyelvű változata
d.	Hipotézis a tudományos kreativitás motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35.  F71b tétel magyar fordítása.
1973	О понятии информации при исследовании живых систем // Философские проблемы биологии. Москва: Изд. «Наука». 189—190 A Wiener-féle és a Neumann-féle rendszerek összehasonlitása. Az előbbi általa nem rendezhető környezetről kap információt, s részeinek teljes koordináltsága közvetíti a müködéséről kapott visszajelzést. Az utóbbi rendszer csak hozzárendezett környezetben tud reprodukálódni, viszont a különböző nemzedékeket képviselő rész.
1978	Marx' Social Theory and the Concept of Man in Social Psychology. (Társszerző: Erős Ferenc) Studia Psychologica. 20/1. 5-10. Marx társadalomelmélete a társadalmi viszonyok kétszintű szerveződésével számolt, szemben a Felvilágosodás modelljével, amelynek számára csak a tárgy-szintű, és Hegel modelljével, amelynek számára csak a meta-szintű szerveződés létezik. Az ember-fogalomnak azt a racionalizmusát, amely e két utóbbit jellemzi, csak a kétszintű szerveződésböl adódó paradoxonok tekintetbevétele mellett lehett fenntartani.
1979a.	Marx emberfelfogása és egy egységes pszichológia lehetősége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71.  A "Filozófia, ember, szaktudományok” című pécsi országos tanácskozás egyik főreferátuma. A naturalista és a spiritualista elvből kiinduló pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a másik elvnek felel meg. A termelés elve, amelyből Marx antropológiája indul ki, minthogy éppolyan téri-idői dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó pszichológiát.
1979	Dialógus az emberről, génállományáról, meg a szertelenségéről. Világosság. 20. 581-590. F79a tételben felidézett naturalista elv és spiritualista elv következményeinek végiggondolása egy platoni dialógus formájában, a termelés-elv "szokratészi" kérdéseivel szembesítve.
1986	Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65.  Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek – két szinten szerveződő, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1999a.	Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését. → Határtudomány
b.	Dialógus az emberrôl, génállományáról, meg a szertelenségérôl. Kardos András, Radnóti Sándor és Vajda Mihály (szerk.): Diotima: Heller Ágnes 70. születésnapjára. Budapest: Osiris, 1999. 157-173. Platoni dialógus a Természettudós, a Filozófus és az Ember között az ember természetének változhatóságáról. A Természettudós az ember lényegét úgy tekinti, mint ami a génállomány által egyszer és mindenkorra determinált, a tettekben megnyilvánuló, de általuk nem változtatható. A filozófus amellett érel, hogy az ember lényegét szabadon választott tettei konstituálják, amelyeket az "emberi természet" csak megideologizál.

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

Létezik-e az agyelmélet? (Megjegyzések a 16. Filozófiai Világkongresszus vitájához a tudatról, az agyról és a külvilágról). Világosság. 19. (1978) 761-766.

A tudományos-technikai forradalom és a kultúra. Valóság. 21/5. (1978) 115-117.

Egy szót arról, amiről egy szót se. Élet és Irodalom. 1984. október 26. 4.

Karl Popper három világa – és a negyedik Élet és Irodalom, 1994. szeptember 30. 3.

Meta-tudomány. Kibernetika.

Tanulmányok

1964	A tudományok fejlődési tendenciája és a pszichológia perspektívája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 701-717. A pszichológia a természettudományok sorában a legösszetettebb tárgyat vizsgálja: a természetnek azt a részét, amely az egészet tükrözi ill koordinálja. Ennek megfelelően a legkésőbb alakult ki az empirikus adatokat rendező elmélete, ami előfeltétele egy tudomány gyakorlati alkalmazásának. Mt65 ikercikke
1965	Személyiség és társadalom. Társadalmi Szemle. 7. 56-69. Egy pszichológiai személyiségelmélet és a társadalom radikális átalakításának gyakorlata közötti összefüggésről Mt64 ikercikke.
1967	A marxista pszichológia antropológiai előfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826.
1970	A személyiségpszichológia önállóságáról. In: A pszichológia módszerei. (Pszichológiai Tanulmányok, 12). Akadémiai Kiadó, Bp. 103-108. A lelki jelenségnek nemcsak tárgyára, de alanyára való referenciája is van. A személyiségpszichológia, amelynek azzal kell foglalkoznia, hogy az alany élettörténete miképpen fejeződik ki a lelki jelenségben (Freud), nem vezethető le az általános lélektanból, amelynek problémája a tárgyi külvilág tükröződése.
1971a.	Hypothesis on the Motivation of Scientific Creativity. XIII International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24, 1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233. A 13. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott előadás. kísérlet a Könyvek a tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlődése is ugy megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált.
	Gipoteza o motivacii naucsnogo tvorcsesztva. 13-yj Mzsdnarodnyj kongressz po iztorii nauki. SzSzSzR, Moszkva, 18-24-go avguszta 1971-go goda. Izdatelsztvo "Nauka". M. Mt71a orosznyelvű változata
c.	Hipotézis a tudományos kreativitás motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35. Mt71a magyarnyelvű változata
d.	Az önfejlődő rendszerek két formális feltételéről. Magyar Filozófiai Szemle, 15. 213-215. Az általános rendszerelmélet módszere szerint levezetett bizonyítás: csak az a Neumann-féle rendszer képes önfejlődésre, amely a., önmaga struktúráját reprodukálva megőrzi a struktúrában kialakulásának előtörténetét is; b., az önreprodukció feltételeit tartalmazó környezettel olyan interakcióban van, amelyet e környezet hátterével való jövendő kölcsönhatásra előre beállít.
1973a.	La puissance et l'impuissance de la science psychologique. Revue Internationale des Sciences Sociales. 25. 491-504. A 19. század végére a termelésnek már nem csak dologi, hanem személyi feltételeit is meg kellett termelnie (Mo90, Mo95 [I.], Mo96, Mo97a, Mo98). A pszichológia mindenkori ereje abból adódott, hogy vállalta, ami e termelés technológiájából a nélkülözhetlen képességek előállítására vonatkozik. S erőtlensége ott mutatkozott meg, ahol a szükségletek előállításának politikai-ideológiai feladatát vállalta fel a maga technikai tudományos eszközeivel.
c.	A pszichológia ereje és gyengesége. Valóság, 16:10. 13-23. Mt73a magyarnyelvű változata
d.	О понятии информации в исследовании живых систем. In: Философские проблемы биологии. М.: Изд. «Наука». A Wiener-féle és a Neumann-féle rendszerek összehasonlitása. Az előbbi általa nem rendezhető környezetről kap információt, s részeinek teljes koordináltsága közvetíti a müködéséről kapott visszajelzést. Az utóbbi rendszer csak hozzárendezett környezetben tud reprodukálódni, viszont a különböző nemzedékeket képviselő rés
1978	Marx' Social Theory and the Concept of Man in Social Psychology. (Társszerző: Erős Ferenc) Studia Psychologica. 20/1. 5-10. Marx társadalomelmélete a társadalmi viszonyok kétszintű szerveződésével számolt, szemben a Felvilágosodás modelljével, amelynek számára csak a tárgy-szintű, és Hegel modelljével, amelynek számára csak a meta-szintű szerveződés létezik. Az ember-fogalomnak azt a racionalizmusát, amely e két utóbbit jellemzi, csak a kétszintű szerveződésböl adódó paradoxonok tekintetbevétele mellett lehett fenntartani.
1979a.	A pszichológia tudathasadása. A termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetősége. Világosság. 20. 343-351. Mt79c tétel előzetes közlése.
b.	Marx emberfelfogása és egy egységes pszichológia lehetősége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71. A "Filozófia, ember, szaktudományok” című pécsi országos tanácskozás egyik főreferátuma. A naturalista és a spi-ritualista elvből kiinduló pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a má-sik elvnek felel meg. A termelés elve, amelyből Marx antropológiája indul ki, mint-hogy éppolyan téri-idői dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó pszichológiát.
1983	Marxian Personality Psychology. In: Harré-Lamb (eds.): The Encyclopedic Dictionary of Psychology. Basil Blackwell Publisher. 364-366. A személyiség történelmi fejlődésére és társadalmi viszonyaira alkalmazott pszichológiai meta-teória, amely tételeit Marx materialista történetfilozófiájából vezeti le.
1986	Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65. Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek – két szinten szerveződő, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1993	The brain and the mechanism of psychosocial phenomena. Journal of Russian and East-European Psychology. 31:6.  71-91. Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek – két szinten szerveződő, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1994	Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73. A pszichológus olyan természettudósnak képzeli magát, aki szintén környezetének egy tárgyát észleli, csak olyant, amely maga is környezetének tárgyát észleli. Ehelyett olyan emberekkel lép interakcióba, akik egymással interakcióban állnak s ennek múltbeli előzményeit értelmezve alakítják ki a jelenbeli megnyilvánulásaikat. – Hozzászólás: Pléh Csaba, Fehér Márta és Buda Béla. Ibidem. 74-81. lap.
1995a.	Levél az interdiszciplináris kutatásokról. Magyar Tudomány. XL:2. 179-181. Arról, hogy az interdiszciplináris kutatásokat végzők kiszorulnak az akadémiai nyilvántartás valamennyi diszciplinájának nomenklaturájából.
b.	Another crisis in the psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom (társszerző: Köcski Margit). Journal of Russian and East-European Psychology. 33:1. 82-94. A 3. Nemzetközi Tevékenység-elméleti Kongresszuson (Moszkva, 1995) tartott esti előadás szövegének előzetes publikációja. A természettudományira és szellemtudományira kettészakadt pszichológia és az egység helyreállításának esélyét hordozó Vigotszkij-elmélet jelenkori viszonyáról.
c.	Ancora una crisi nella psicologia: una possibile spiegazione per il "boom" di Vygotskij. Studi di Psicologia dell'Educazione. 1–2–3. 141–150. Előadás az "Apprendimento evolutivo e forme della conoscenza" c. konferencián (Róma, 1993). → Mt95b korábbi változata.
1996	Jescso ogyin krizisz v pszichologii! Vozmozsnaja pricsina sumnogo uszpecha idej Vygotszkogo (társszerző: Köcski Margit). Voproszy filoszofii. 5. 63–72. Mt97 első, súlyos félrefordításokat tartalmazó megjelenése.
1997	Jescso ogyin krizisz v pszichologii! Vozmozsnaja pricsina sumnogo uszpecha idej Vygotszkogo (Társszerző: Köcski Margit). Voproszy filoszofii. 4. 86–96. Mt95b orosz fordítása, az 1970-es években működött Garai-csoport kutatási programját → Ps79a) és eredményeinek Vigotszkij-val kapcsolatos részét ismertető fejezettel kiegészítve. → A szöveg
1999	Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését.(Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) → Határtudomány

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

Teremtés és programozás. I-II. r. Világosság. 6:5. 290-294; és 6. 329-334.

Rádióbeszélgetés (Társszerzők: Csányi Vilmos, Czeizel Endre, Grastyán Endre, Hermann István, Nemeskéri János és Vereczkei Lajos; vitavezetők: Egyed László és Nonn Vera). In: Vereczkei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó. Bp. 393-423.

Karl Popper három világa – és a negyedik. Élet és Irodalom. 1994. szeptember 30. 3.

Volt egyszer [egy tudomány s annak volt] egy kongresszus[a]. Népszabadság. 1996. augusztus 10. 24.

A pszichológia felelőssége. Magyar Hírlap. 1997. október 4. (Ahogy tetszik) 19.

Fontosabb reflexiók

F. Erös: Personality Dynamics and Social Existence, by L. Garai. European Journal of Social Psychology. 4/3. (1974). 369-379.

R. Pagčs: Les paradoxes classificatoires de Garai: espaces de repérage et d'affectation. Recherches de Psychologie Sociale. 3. (1981). 143-151.

Buda Béla: Garai László: Szabadságszükséglet és esztétikum. Magyar Pszichológiai Szemle. 1983/2. 190-191.

Harmat Pál: Uj szociálpszichológia felé? Magyar Füzetek 14-15. Paris, 1984. 237-241

L. Garai, M. Köcski and I. Vari-Szilagyi: Hungarian contributions on Activity Theory: A selected annotated list. Activity Theory. :9-10. 57-61.

Szabó Péter: Posztkapitalizmus? Garai László "…kis pénz –> kis foci"? Egy gazdaságpszichológia megalapozása című könyvéről. Közgazdasági Szemle, XXXIX:2. [1991] 192-194.

Buda Béla: Garai László: "…elvegyültem és kiváltam": Társadalomlélektani esszé az identitásról. Magyar Tudomány. 1993/6. 777-779.

Antal László: Padba, magyar. Kritikai reflexió a Röpirat az emberrel való kufár gazdálkodásért. (Mozgó világ. 12. 72-80.) c. tanulmányról. Uott. 81-86.

Pléh Csaba, Fehér Márta, Vajda Zsuzsanna és Buda Béla hozzászólása a Természettudomány-e a pszichológia? (Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73.) c. tanulmányhoz . Uott. 74-81.

Erős Ferenc: Garai László 60 éves: A "speci[fiku]san emberi alapszükséglet teoretikusa. Magyar Hírlap. 1995. szeptember 2. (Ahogy tetszik) 12.

Popper Péter: Változások nehéz szaga... Kritika. 1995/8. 22–23.

Balogh Tibor. Magyar Tudomány. 96/3. 375–376.

Buda Béla: Puskács Öcsi és Tom Sawyer: Garai László bevezetése a gazdaságpszichológiába. Népszabadság, 1998. május 26. 11.

Buda Béla: Természettudomány-e a pszichológia? In: Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. 289-291.

Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Pszichológia (Ps)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Agyelmélet (A)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)