1969

Személyiségdinamika és társadalmi lét. Bp.: Akadémiai Kiadó, 231 old.

Hipotézis a specifikusan emberi alapszükségletről (SEASz), amelynek struktúrája izomorf egy specifikusan emberi alaptevékenységgel, amely e feltevés szerint a munka mint új célt kitűző és a kitűzött célt megvalósító tevékenység. A Vigotszkijról és Leontyevről szóló fejezet (113-132) átdolgozott változata: Quo vadis, 207-232. - Recenzió: Ágh Attila: A történelmi materializmus és a pszichológia közötti hídverés egy kísérletéről. Magyar Filozófiai Szemle. 1973/4. 494-497. F. Eros: Personality Dynamics and Social Existence, by L. Garai. European Journal of Social Psychology. 4/3. (1974). 369-379.

1980

Szabadságszükséglet és esztétikum. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1980. 160 old.

A tanulmánykötet az esztétikai és az etikai értékek filozófiailag megállapítható összefüggéseinek pszichológiai érvényességét vizsgálja. Az egyes tanulmányok a valóság, a pszichikum, a szükségletek és az értékek viszonyrendszerének paradox szerkezetével foglalkoznak.

1987

Társadalmi azonosság és tudat. Doktori értekezés. Bp., 1987. 224 old.

Esszé az identitásról első változata. - Válasz a disszertáció-védés opponenseinek: Esszé az identitásról, 187-197.

1990

"...kis pénz → kis foci"? Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Bp.: Magyar Közgazdasági Társaság kiadása. 158 old.

Gazdaságpszichológiai elmélet a posztkapitalista gazdasági-társadalmi rendszer összefüggéseiról. E rendszert úgy definiálja, mint amelynek - piac- és tervgazdaságra vonatkozóan közösen érvényes - meghatározója, hogy működésének személyi feltételeit éppúgy termeli, mint a dologi erôforrások által képviselt feltételeket, miközben ez utóbbiakat csak tulajdonságok, elôbbieket viszont ezen felül még viszonyok is képviselik.

1993

"...elvegyültem és kiváltam": Társadalomlélektani esszé az identitásról. Bp.: T-Twins. 231 old.

A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációval és azzal foglal­kozik, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerűsége miképpen tor­zul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé válnak, olyan paradoxonok hátterén, amelyek a szociális kategorizációt egyszer lehetet­lenné, máskor szükségtelenné teszik. Bemutatja a szociálpszichológiai elmélet két alkalmazását: egy szociálpszichológiai vizsgálódást a második modernizáció gazdasági összefüggéseinek, e gazdasági összefüggések pszichológiai közvetítôi­nek, e közvetítôk termelésének, e termelés szolgáltató szervezeteinek, e szerve­ze­teken belül megtermelt viszonyok paradox jellegének problémájáról; és egy szociálpszichológiai esettanulmányt József Attiláról, akinek műveit és tüneteit a szociális kategórizáció jelölôi gyanánt elemzi, kimutatva, hogy társadalmi azo­nos­ságának e feldolgozását a Kommunista Párttal alakuló viszonyának paradoxon­jai teszik elôbb lehetetlenné, utóbb szükségtelenné. - Eredeti változat: Doktori értekezés; Interjú: Miklós Gábor: A leválthatatlan identitás: Garai László szerint az új pártok erôsítik az ideológiai különbségeket. Népszabadság. 1993. január 26. 19.; Fészek Klub-beli bemutató elôadás: "...elvegyültem és kiváltam" Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III. [Quo vadis, 9-13]; Recenzió: Buda Béla. Magyar Tudomány. 1993/6. 777-779. 

1995

Quo vadis, tovaris? A modernizáció útjáról és a rajta vándorló emberrôl. Bp.: Scientia Humana. 495 old.

A szerző egész életművét (Személyiségdinamika és társadalmi lét [pp. 207-232], Dialógus, Programozás, Hidd, hogy te mégy, Természettudomány-e a pszichológia? Laikus dolgozat, A bürokrácia gazdaságpszichológiájához, A bolse­vik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet, A munkanélküliség és a kámfor, Etika és gazdaság, Kufár röpirat, József At­tila pszichológiai tesztjé­ről, Agyvelő és szociálpszichológiai jelenségek, valamint rövidebb írásokat) felölelő tanul­mány­kötet kérdése: Amikor a modernizáció mesterségesen beavat­ko­zik a társadalom működési feltételeit meghatározó ter­mé­szeti folyamatokba, le­hetséges-e, hogy az ezeket radikálisan változtató ember maga változatlan marad? A tanulmányok egyik blokkja vitatkozik azzal (a magyarországi egyetemi képzés­ben mindmáig egyeduralkodó) pszichológiával, amelynek a vá­lasza erre a kérdés­re: igen; s egy további blokk bemutat egy (a hazai egyetemi képzésből mindmáig kiközösített) alterna­tív pszichológiát, amelynek válasza ugyanerre a kérdéskör­re: nem. Annál is inkább, mert egy további blokk a XX. századi, má­sodik moder­nizációval foglalkozik, amelynek sajátosságát abban láttatja, hogy a modernizáció XIX. századi első szaka­szá­nak elveit és módszereit a társadalom működéséhez szükséges anyagi feltételek mesterséges legyártásáról az emberi fel­tételek mesterséges előállítására is kiterjeszti. - Recenzió: Hovanyecz László: Quo vadis, tovaris? Garai kérdése a mo­der­nizáció útjáról. Népszabadság, Január 16. 11; Popper Péter: Változások nehéz szaga... Kritika. 1995/8. 22-23; Áron Lász­ló: A pozitiv önbeteljesités kategóriái (Garai László Quo vadis tovaris? c. tanulmányáról), in: Cégvezetés, 1995. május, 183.

1996

Gazdaságpszichológia: Egyetemi jegyzet. Szeged: JATE. 164 old.

A Megalapozás jelentősen átdolgozott, egyetemi jegyzetté fejlesztett kiadása. - Távoktatás céljaira kiadott utánnyomás: 1997, 1998.

1997a

Általános gazdaságpszichológia: Egyetemi tankönyv. Szeged: JATEPress. 314 old.

Az Egyetemi jegyzet egyetemi tankönyvvé fejlesztett kiadása, kibővítve egy, a második modernizációt vizsgáló fejezettel, továbbá szerző ugyanilyen tárgyú tanulmányainak (Laikus dolgozat, A bürokrácia gazdaságpszichológiájához, A bolse­vik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet, A munkanélküliség és a kámfor, Etika és gazdaság, Kufár röpirat, Gazdasági növekedésünk emberi feltételeiről, Második modernizáció és Magyarország, Emberi tőke és gazdaságpszichológia) gyüjteményével.

1997b

"...elvegyültem és kiváltam": Televíziós elôadássorozat az identitásról. Bp.: Televideó, 360 perc.

Az Esszé az identitásról és a Gazdaságpszichológia alapján tartott 8 előadás ("Az én vezérem bensőmből vezérel": a tabu - "Ki és mi vagy...?": a szociális identitás - "Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj" - Lear király kiiktatja magát a hivatalából: paradox viszonyaink - "Hanyas vagy?": a történelmi identitás - József Attila és Mussolini - A XX. század szociálpszichológiája: a második modernizáció - "...nem egy szörnyállam iszonyata rág": a totális állam - "A multat végképp eltörölni..."?: a jelenlegi átmenet szociálpszichológiája). I. és II.

1998a

Emberi potenciál mint tôke: Bevezetés a gazdaságpszichológiába. Bp.: Aula Kiadó. 278 old.

A Buda Béla kritikája a Népszabadság-ban (Puskás Öcsi és Tom Sawyer: Garai László bevezetése a gazdaságpszichológiába, 1998. május 26. 11.)

1998b

Sajtópszichológia (társszerzô: Popper Péter) Bp.: MÚOSz Bálint György Újságíró Akadémia kiadása. 158 old.

Az újságírók számára készült kétrészes pszichológia-tankönyv második része: "Politikai és kulturális életünk szociálpszichológiája". Elméleti fejezeteiben az ún. Normális egyén társadalmi befolyásolásával és a szociális identitással foglalkozik. Ezt követően esettanulmányokon (a magyar huszadik század nemzedékei, Lear király paradoxonja, Mussolini, ill. József Attila esete) mutatja be, hogy az elméletre épülő módszer hogyan alkalmazható.

2003

Identitásgazdaságtan: Gazdaságpszichológia másképpen. Bp.: TAS Kiadó.

Középpontjában az a folyamat áll, amelyben egyre gyakrabban lépnek fel úgy a tranzakciók, hogy a felek szo­ciális identitása jelentősen növelheti vagy csökkentheti a tranzakciós költségeket, s amely­ben ezért egy­re növekszenek azok a ráfordítások, amelyeket magának az identitásnak az előnyös alakítására for­dítanak egyének, kis és közepes vállalatok, nagy és multinacionális cégek, állami és ál­lamközi intézmények, miközben az identitásgazdálkodásnak ezek a költségei nagy haszonnal tudnak megtérülni (kapcsolati tőke). A könyv ezzel együtt vizsgál egy további fejleményt is: a tõkét immáron nem csak pénzben tartják számon, a gazdasági folyamatok pénzben kifejezett közvetítője mellé gyorsan növekvõ súllyal felzárkózik az a másik közvetítője is, amelyet úgy könyvelünk el, hogy számszerűsítjük a szociális identitás összefüggéseit (elsősorban az identitást tanusító okirattal, a tranzakciókban forgalmazott információval s az információt kezelő tudással). → Népszabadság-interjú. → Szegedi Egyetem interjúja. → Piac és Profit → Pszichológia nem-másképpen

2004

A szociális identitás, az információ és a piac (szerk. Czagány László és Garai László). Szeged: JATEPress, 2004. 407 old.

“A szociális identitás, az információ és a piac” c. tudományos konferencia (Szeged, 2003) előadásai

2005a.

Gazdaságpszichológiai tanulmányok az egyetemről. OszK: MEK – 2005-05-04

Digitális tanulmánykötet a harmadik modernizáció egyeteméről az OszK MEK-gyűjteményében. Az egyetemet kettős kompetenciát – hozzáértést és illetékességet – megalapozó képzőhelyként mutatja be, mint olyan intézményt, amely az elóbbit megalapozó tudás és az utóbbit megalapozó szociális identitás gyártóhelyeként megvalósítja az elit tömegtermelésének paradoxonját.  

b.

Elméleti pszichológia.  OSzK: MEK – http://mek.oszk.hu/03100/03102 – 2005-09-12

Egy alternatív pszichológia elméleti megalapozása, amely a katedrapszichológiával szemben 1., a K. Lewin-féle módszertani programot  törekszik megvalósíta­ni (→ Határtudományok); 2., E. Schrödinger elgondolását a részecske- ill. a hullám-logika komplementaritásáról alkalmazza a pszichológia összefüggéseire is, miközben 3., a pszichológiát nem tekinti egyedül természettudománynak, hanem éppannyira történeti tudo­mány­nak is.

c.

József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány. Bp.: Magyar Filmtörténeti Fotógyüjtemény Alapítvány. 2005. 170 old.

A két részből álló könyv első fejezete bemutatja a szociális identitásról, identitás-formálásról, a szociális kategorizációról és a kategorizáció jelölőiről szóló elméletet, amelyet azután a második fejezet József Attila alkotástörténetére alkalmaz.