Meta-tudomány. Kibernetika.

Tanulmányok

1964	A tudományok fejlődési tendenciája és a pszichológia perspektívája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 701-717. A pszichológia a természettudományok sorában a legösszetettebb tárgyat vizsgálja: a természetnek azt a részét, amely az egészet tükrözi ill koordinálja. Ennek megfelelően a legkésőbb alakult ki az empirikus adatokat rendező elmélete, ami előfeltétele egy tudomány gyakorlati alkalmazásának. Mt65 ikercikke
1965	Személyiség és társadalom. Társadalmi Szemle. 7. 56-69. Egy pszichológiai személyiségelmélet és a társadalom radikális átalakításának gyakorlata közötti összefüggésről Mt64 ikercikke.
1967	A marxista pszichológia antropológiai előfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826.
1970	A személyiségpszichológia önállóságáról. In: A pszichológia módszerei. (Pszichológiai Tanulmányok, 12). Akadémiai Kiadó, Bp. 103-108. A lelki jelenségnek nemcsak tárgyára, de alanyára való referenciája is van. A személyiségpszichológia, amelynek azzal kell foglalkoznia, hogy az alany élettörténete miképpen fejeződik ki a lelki jelenségben (Freud), nem vezethető le az általános lélektanból, amelynek problémája a tárgyi külvilág tükröződése.
1971a.	Hypothesis on the Motivation of Scientific Creativity. XIII International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24, 1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233. A 13. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott előadás. kísérlet a Könyvek a tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlődése is ugy megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált.
	Gipoteza o motivacii naucsnogo tvorcsesztva. 13-yj Mzsdnarodnyj kongressz po iztorii nauki. SzSzSzR, Moszkva, 18-24-go avguszta 1971-go goda. Izdatelsztvo "Nauka". M. Mt71a orosznyelvű változata
c.	Hipotézis a tudományos kreativitás motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35. Mt71a magyarnyelvű változata
d.	Az önfejlődő rendszerek két formális feltételéről. Magyar Filozófiai Szemle, 15. 213-215. Az általános rendszerelmélet módszere szerint levezetett bizonyítás: csak az a Neumann-féle rendszer képes önfejlődésre, amely a., önmaga struktúráját reprodukálva megőrzi a struktúrában kialakulásának előtörténetét is; b., az önreprodukció feltételeit tartalmazó környezettel olyan interakcióban van, amelyet e környezet hátterével való jövendő kölcsönhatásra előre beállít.
1973a.	La puissance et l'impuissance de la science psychologique. Revue Internationale des Sciences Sociales. 25. 491-504. A 19. század végére a termelésnek már nem csak dologi, hanem személyi feltételeit is meg kellett termelnie (Mo90, Mo95 [I.], Mo96, Mo97a, Mo98). A pszichológia mindenkori ereje abból adódott, hogy vállalta, ami e termelés technológiájából a nélkülözhetlen képességek előállítására vonatkozik. S erőtlensége ott mutatkozott meg, ahol a szükségletek előállításának politikai-ideológiai feladatát vállalta fel a maga technikai tudományos eszközeivel.
c.	A pszichológia ereje és gyengesége. Valóság, 16:10. 13-23. Mt73a magyarnyelvű változata
d.	O ponjatyii informacii v isszledovanyii zsivych szisztyem. In: Filoszofszkie problemy biologii. Moszkva: Izd. "Nauka". A Wiener-féle és a Neumann-féle rendszerek összehasonlitása. Az előbbi általa nem rendezhető környezetről kap információt, s részeinek teljes koordináltsága közvetíti a müködéséről kapott visszajelzést. Az utóbbi rendszer csak hozzárendezett környezetben tud reprodukálódni, viszont a különböző nemzedékeket képviselő rés
1978	Marx' Social Theory and the Concept of Man in Social Psychology. (Társszerző: Erős Ferenc) Studia Psychologica. 20/1. 5-10. Marx társadalomelmélete a társadalmi viszonyok kétszintű szerveződésével számolt, szemben a Felvilágosodás modelljével, amelynek számára csak a tárgy-szintű, és Hegel modelljével, amelynek számára csak a meta-szintű szerveződés létezik. Az ember-fogalomnak azt a racionalizmusát, amely e két utóbbit jellemzi, csak a kétszintű szerveződésböl adódó paradoxonok tekintetbevétele mellett lehett fenntartani.
1979a.	A pszichológia tudathasadása. A termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetősége. Világosság. 20. 343-351. Az č Mt79c tétel előzetes közlése.
b.	Marx emberfelfogása és egy egységes pszichológia lehetősége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71. A "Filozófia, ember, szaktudományok” című pécsi országos tanácskozás egyik főreferátuma. A naturalista és a spi-ritualista elvből kiinduló pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a má-sik elvnek felel meg. A termelés elve, amelyből Marx antropológiája indul ki, mint-hogy éppolyan téri-idői dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó pszichológiát.
1983	Marxian Personality Psychology. In: Harré-Lamb (eds.): The Encyclopedic Dictionary of Psychology. Basil Blackwell Publisher. 364-366. A személyiség történelmi fejlődésére és társadalmi viszonyaira alkalmazott pszichológiai meta-teória, amely tételeit Marx materialista történetfilozófiájából vezeti le.
1986	Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65. Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek – két szinten szerveződő, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1993	The brain and the mechanism of psychosocial phenomena. Journal of Russian and East-European Psychology. 31:6.  71-91. Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek – két szinten szerveződő, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1994	Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73. A pszichológus olyan természettudósnak képzeli magát, aki szintén környezetének egy tárgyát észleli, csak olyant, amely maga is környezetének tárgyát észleli. Ehelyett olyan emberekkel lép interakcióba, akik egymással interakcióban állnak s ennek múltbeli előzményeit értelmezve alakítják ki a jelenbeli megnyilvánulásaikat. – Hozzászólás: Pléh Csaba, Fehér Márta és Buda Béla. Ibidem. 74-81. lap.
1995a.	Levél az interdiszciplináris kutatásokról. Magyar Tudomány. XL:2. 179-181. Arról, hogy az interdiszciplináris kutatásokat végzők kiszorulnak az akadémiai nyilvántartás valamennyi diszciplinájának nomenklaturájából.
b.	Another crisis in the psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom (társszerző: Köcski Margit). Journal of Russian and East-European Psychology. 33:1. 82-94. A 3. Nemzetközi Tevékenység-elméleti Kongresszuson (Moszkva, 1995) tartott esti előadás szövegének előzetes publikációja. A természettudományira és szellemtudományira kettészakadt pszichológia és az egység helyreállításának esélyét hordozó Vigotszkij-elmélet jelenkori viszonyáról.
c.	Ancora una crisi nella psicologia: una possibile spiegazione per il "boom" di Vygotskij. Studi di Psicologia dell'Educazione. 1–2–3. 141–150. Előadás az "Apprendimento evolutivo e forme della conoscenza" c. konferencián (Róma, 1993). ® Mt95b korábbi változata.
1996	Jescso ogyin krizisz v pszichologii! Vozmozsnaja pricsina sumnogo uszpecha idej Vygotszkogo (társszerző: Köcski Margit). Voproszy filoszofii. 5. 63–72. Mt97 első, súlyos félrefordításokat tartalmazó megjelenése.
1997	Jescso ogyin krizisz v pszichologii! Vozmozsnaja pricsina sumnogo uszpecha idej Vygotszkogo (Társszerző: Köcski Margit). Voproszy filoszofii. 4. 86–96. Mt95b orosz fordítása, az 1970-es években működött Garai-csoport kutatási programját (® Ps79a) és eredményeinek Vigotszkij-val kapcsolatos részét ismertető fejezettel kiegészítve. ® A szöveg
1999	Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését.(Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) ® Határtudomány

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

Teremtés és programozás. I-II. r. Világosság. 6:5. 290-294; és 6. 329-334.

Rádióbeszélgetés (Társszerzők: Csányi Vilmos, Czeizel Endre, Grastyán Endre, Hermann István, Nemeskéri János és Vereczkei Lajos; vitavezetők: Egyed László és Nonn Vera). In: Vereczkei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó. Bp. 393-423.

Karl Popper három világa – és a negyedik. Élet és Irodalom. 1994. szeptember 30. 3.

Volt egyszer [egy tudomány s annak volt] egy kongresszus[a]. Népszabadság. 1996. augusztus 10. 24.

A pszichológia felelőssége. Magyar Hírlap. 1997. október 4. (Ahogy tetszik) 19.

Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Pszichológia (Ps)
Agyelmélet (A)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Fontosabb reflexiók