Gazdaságtan
Tanulmányok
1963 |
A modern cinizmus gazdasági alapjairól. Magyar
Filozófiai Szemle. 6. 1044-1075. Az öncélú
értéktagadás pszichológiai jelenségvilágának levezetése az árutermelés és a
tőkeviszony gazdasági struktúrájának hatásából a benne tevékenykedő emberre. |
1977 |
Conflict and the Economic Paradigm. Dialectics
and Humanism. 2. 47-58. A gazdasági
osztályok közötti konfliktus két szinten folyik: tárgy-szinten a termelés
feltételeinek és hozamának elosztását illetően és meta-szinten azokat
a szabályokat illetően, amelyek szerint a tárgy-szintü konfliktust kezelik. A
társadalom valamennyi, makro- és mikroszociális konfliktusa e paradigma
szerint szerveződik. |
1984 |
Vers une théorie psychoéconomique de
l'identité sociale. Recherches Sociologiques. 313-335. A szociális
identitást ugy mutatja be, mint ami egy szociálpszichológiai identitás és egy
szociálökonómiai identitás kereszteződésében szerveződik és különlegesen
fontossá válik a modern társadalomban, ahol ez utóbbi hagyományos
determinánsai (a territoriálisan is reprezentált szociális kategória) után a
tőkeviszony is elveszti meghatározó jelentőségét. |
Price or social identity?
Determining economic activity in a post-capitalist system. In: H. Brandstätter and E. Kirchler (eds.):
Economic Psychology. Rudolf Trauner Verlag. Linz, 21-35. Az International
Association for Research in Economic Psychology 10. Kollokviumán (Zell an der
Pram, 1985) bemutatott előadás szövege. A posztkapitalista formació gazdasági
összefüggéseinek pszichológiai közvetítőiről, e közvetítők termeléséről, e
termelés szolgáltató szervezeteiről, e szervezeteken belül megtermelt
viszonyok paradox jellegéről. |
|
Laikus dolgozat a tervezésről
meg a piacról. Valóság. 28:8. 25-41. G85a bővített magyarnyelvű változata. |
|
Determining economic activity
in a post-capitalist system. Journal of Economic Psychology. 8.
77-90. G85a megszerkesztett változata. |
|
To the psychology of economic rationality.
In: Understanding economic behaviour. 12th Annual Colloquium of IAREP, the
International Association for Research in Economic Psychology.
Handelhoejskolen I Aarhus. Vol. I. 29-41. A tanulmány
amellett érvel, hogy az ember szükségletei anyagukat tekintve nem
választhatók szét olyanokra, melyek tekintetbevétele a gazdasági döntéseknél
racionális és amelyeké nem; s hogy továbbá a formáját tekintve racionális specifikusan
emberi alapszükséglet szintén megnyilvánulhat irracionálisan is. Ezért a
gazdasági racionalizmust a posztkapitalista gazdasági rendszerek működésének
olyan személyi feltételeként mutatja be, amelyeket – a többi személyi
feltétellel együtt – éppúgy meg kell termelni, ahogyan a dologi feltételeket
a modern gazdaság megtermeli. |
|
A gazdasági racionalizmus léléktanához. Közgazdasági
Szemle. 34:4. 441-452. G87b magyarnyelvű változata. |
|
1988a. |
A társadalmi válság természetének nyomában.
Tervgazdasági Fórum. 4:3. 61-69. A cikk a magyar
társadalom aktuális válságát a Post-capitalist economic activity alapján
mint gazdasági és éthosz-válságot elemzi. A gazdaság és az éthosz között
közvetítő társadalmi szerkezetről kimutatja, hogy nem a bürokrácia definiálja,
amelyben a hatáskör és a személy között a pozició közvetít, melynek funkciója
a hatáskör és képviselője a személy, hanem a nómenklatúra, amely
közvetlenül rendel személyeknek egy tágabb köréhez szűkebb, szűkebb köréhez
pedig tágabb hatáskört. |
A fogyasztáscsökkenés gazdaságpszichológiai
következményeiről. Közgazdasági Szemle. 35:7-8. 958-965. A
jövedelemcsökkenés hatását a fogyasztásra a szociális identitás változásának
a feldolgozása közvetíti olyankor, amikor a magát társadalmilag viszonyító
egyén átlépi valamelyikét azoknak a kategóriahatároknak, amelyek a gazdagokat,
a módosakat, a beosztással élőket, ill. a szegényeket egymástól elválasztja. |
|
1989a. |
Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Közgazdasági
Szemle. 36:4. 450-467. (Bôvített angol fordítás: Foundation of an
economic psychology. In: T. Tyszka and P. Gasparsky [eds]: Homo
oeconomicus: Presuppositions & Facts. Proceedings of the 14th
IAREP Annual Colloquium. International Association for Research in Economic
Psychology. September 24-27, 1989. Kazimierz Dolny, Poland. 333-346) Bemutatja a
pszichológia négy elméletét a választásban megnyilvánuló emberi indítékok
összefüggésrendszerérôl. A behaviorista pszichológia szerint az az egyén
(természeti) identitása meghatározza, hogy mit részesít elônyben, és amit
elônyben részesít, azt fogja választani. A kognitivista pszichológia
álláspontja: amit az egyén választ, azt fogja elônyben részesíteni, és amit
elônyben részesít, az meghatározza identitását. A szociálpszichológia szerint
amit az egyén választ, az megha-tározza (társadalmi) identitását, és
identitása meghatározza, hogy mit részesítsen elônyben. Végül a
pszichoanalízis álláspontja: az egyén identitása meghatározza, hogy mit
választ, és amit választ, azt fogja elônyben részesíteni. A tanulmány
alkalmazza a négy elméletet annak a gazdasági magatartásnak a vizsgálatára,
amelyet egy olyan piaci modell-helyzet provokál, melyben egymást
helyettesíthetô árufajták kereslete és kínálata nem tart egyensúlyt egymással. |
b. |
A XXVI.
Közgazdász Vándorgyűlés plenáris előadása. Bizonyítja, hogy a személyi
erôforrás termelése – eltérôen a dologi erôforrásétól – nemcsak a termelô,
illetve a megtermelt tényezôk technikai tulajdonságaitól, hanem társadalmi
viszonyaitól is függ. A bürokráciát a tanulmány úgy kezeli, mint a személyi
erôforrás termelését ekképpen uraló társadalmi viszonyok intézményesítését. |
1990 |
A beszerzés
gazdaságpszichológiájához. Közgazdasági Szemle. 37:7-8. 895-907. A cikk egybeveti
egymással a fogyó javak beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét és a tartós
fogyasztási cikkek megvásárlását. Különösen ez utóbbi tekintetében
bizonyítja, hogy a vásárlás motívuma nem biológiai (szükséglet kielégítése),
hanem szociális jellegű (társadalmi azonosság jelölése). Ez utóbbi nem csak
célja a javak beszerzésének, de eszköze is, amellyel a vásárló igazolja
igényjogosultságát arra a jószágra, amelyre a legtöbbször nem elég, hogy kész
az árát megfizetni. |
1991 |
"A történelem
futószalagára szerelve ígyen…" A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet. Valóság. 34:10.
50-61. Price
or identity és Post-capitalist economic
activity tételhez kapcsolódó elemzés a posztkapitalista
társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak
alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek
között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes
monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek
ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság,
hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú
gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta
vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel
összehasonlítva vizsgálja. |
1992a. |
Towards an economic psychology of
consumption. Trends in world economy, 70. Consumption and development:
economic, social and technical aspects. 35-43. A beszerzés részleges angol fordítása. |
A munkanélküliség és a kámfor:
Munkanélküliség vagy közvetlen állami állomány? Gazdaság. Különszám (Alkalmazkodási
kényszer válsághelyzetben: Magyar Közgazdasági Társaság XXIX. közgazdász-vándorgyűlésének
előadásai) 177-182. A második
modernizáció időszakában az emberre való ráfordítás éppolyan produktív
mint az, amelyet az anyagi termelésre eszközölnek. A ráfordításnak és a
hozamnak pénzben való számontartásával együtt az információgazdálkodás feltételei
mellett az információ kibocsátójának, ill. címzettjének a kiválasztottsága is
számításba kell, hogy kerüljön. |
|
1993a. |
Pszichoekonomicseszkaja szisztema
bolsevisztszkogo tipa. PolIs. 1. 72-76. A Megalapozásra épülő elemzés a posztkapitalista társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság, hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel összehasonlítva vizsgálja. ® Gorbacsov-előadás |
Etika és gazdaság: Ne érvényesüljön
erkölcsi szempont a gazdaságin kívül! Magyar Tudomány. XXXVIII.:8.
967-971. Előadás a Magyar
Tudományos Akadémia közgyűlésének keretében rendezett ülésszakon. Az erkölcsi
viszonyokkal mint olyanokkal foglalkozik, amik a modern társadalomban gazdasági
hatótényezőkké válnak, melyekről hozzávetőleges pontossággal kiszámítható,
mekkora költség mellett mekkora a hozama, ha tekintettel vannak rájuk, s hogy
mekkora a ráfizetés, ha nincsenek. Az egyenlőség/egyenlőtlenség viszonyára
nézve a tét a modernizáció lehetősége, ill. lehetetlensége. |
|
Röpirat az emberrel való kufár
gazdálkodásért. Mozgó világ. 12. 72-80. A második
modernizáció időszakában az emberre való ráfordítás éppolyan produktív mint
az, amelyet az anyagi termelésre eszközölnek. A ráfordításnak és a hozamnak
pénzben való számontartásával együtt az információgazdálkodás feltételei
mellett az információ kibocsátójának, ill. címzettjének a kiválasztottsága is
számításba kell, hogy kerüljön. |
|
1995 |
[A második modernizáció és
Magyarország:] Gazdasági növekedésünk emberi feltételeiről. Közgazdasági Szemle. XLII/6. 606-618. A második modernizáció időszakában az anyagi erőforrások növekvő részét emberi erőforrások alakítására fordítják. Az emberi tőkébe való beruházás másképp hajt hasznot, ha a beruházó maga az érdekelt személy, illetve ha az állam. A tanulmány vizsgálja annak következményeit, hogy Magyarországon a 60-as évek második felétől az állam megpróbálta a humán beruházás terhét növekvő mértékben áthárítani a személyre. ® A szöveg |
A második modernizáció és Magyarország. Kritika.
96/1. 17–19. Lehet-e
államosítani és privatizálni az emberi tőkét? |
|
b. |
Az emberi tőke avagy hogyan támadt szükség
gazdaságpszichológiára. In: Új utak a közgazdasági, üzleti és
társadalomtudományi képzésben. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Jubileumi Konferencia, 1995. 402–406. G96c eredeti, konferencia-előadásként bemutatott
szövege. |
Emberi tőke és gazdaságpszichológia. Pénzügyi
Szemle. 11. 849–860. Hogyan válik az
emberi potenciálhoz a modernizáció első szakaszában volt kizsákmányoló viszony
a második modernizáció idején tőkeviszonnyá, amelyben az emberi potenciálba
beruháznak, hogy használatával haszonhoz jussanak? Potyázás a humán
beruházásokban – ennek állami feloldása – államközi potyázás az
elme-elmenésben. |
|
Tézisek az emberi tőkéről. Fizikai
Szemle. 2. 72–74. G98b eredeti, rövidebb változata |
|
1998a. |
A kiválóság ára. Közgazdasági Szemle. 3. 280-297. Matematikai
eljárás kölcsönös átszámítások lehetővé tételére a gazdasági folyamatok és tranzakciók
két egyenlő súlyúvá váló közvetítője, a pénz és a társadalmi
státus között. |
b. |
Tézisek a második modernizációról, az
emberi tőkéről és a szocializmusról. Eszmélet. 40. 128-135. A modernizáció gyártott
világának részévé teszi a második modernizáció az anyagi mellett az emberi
erőforrást is. Előbbinek egyre nagyobb hányadát az utóbbinak a gyártására
fordítják – kérdés, a., ki a beruházó, b., ki a haszonélvező és c., ki
rendelkezik az emberi tőkével ennek tulajdonosaként. A második
modernizációról az utóbbi évtized kutatásaiban (® Megalapozás, Quo
vadis, Általános
gazdaságpszichológia, Emberi
tőke) kibontakoztatott elmélet
tézisszerű összefoglalása. ® A
szöveg. |
1999a |
Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól.
Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt
Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé
tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a
József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön
illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú
együttkezelését.(Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris
tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar
Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) ® Határtudomány |
b. |
The price of excellence. In: Inquiries
into the Nature and Causes of Behavior. Proceedings of the XXIV. Annual
Colloquium of the International Association for Research in Economic Psychology.
750-759. A Kiválóság angol fordítása |
c. |
"Szép proletár, hova mégy? No
fiam, nézd, állj meg a szóra!" avagy: Megszólítani a piaci partnert. Kritika.
11. 28-30. A kommunikációról idézi Hayek és Liska érveit, melyek szerint ez
felesleges, sőt akadályozó részvevője a gazdasági tranzakcióknak. Bizonyítja,
hogy az érvek az információt forgalmazó kommunikációra érvényesek, míg a
gazdasági tranzakciókba a kommunikáció mint a potenciális partnerek
identitását meghatározó kapcsolódik be. |
2001 |
Nómenklaturizmus: A második modernizáció bolsevik
típusú változata. Thalassa. 12:1. 73–117. A Quo vadis I. kötetében foglalt
tanulmányok, az
Emberi tőke, továbbá a "Hivatal" és
"ész", Titok,
Cменa
системы в
Венгрии, Soviet-Type societies and
Bolshevik-Type Parties, Bolsevik
gazdaságpszichológiai szerkezet, Большевистская
система és a Bolsevik múlt c. szövegek,
továbbá a Gorbacsov-előadás
alapján vizsgálja a nómenklatúra
viszonyrendszerének bázisán szerveződött „valóságosan létezett szocializmus”
gazdaságpszichológiai szerkezetét és működését. |
2004 |
Gazdasági döntések etikája. Magyar Tudomány,
9. 1015. xxx |
Tudományos ismeretterjesztés, vita,
publicisztika
"A bizalomhiány költséges dolog"
(Interjú: Makara Klára) Heti Világgazdaság. 1988. október 29.
Munkanélküli legyen-e a munka nélküli? Élet
és Irodalom. 1989. május 5. 3.
Nem annyira érdekünk, mint társadalmi
hovatartozásunk motivál. (Interjú: Kozma Judit) Népszabadság. 1989.
július 29.
"Tán a tudománynak éljek?" Élet
és Irodalom. Aug. 18. 6.
Pazaroljunk jobban! Népszabadság.
1991. április 6. 17-18.
Gazdaságtalan öröm. Élet és Irodalom. 1991.
május 10. 10.
Ahogy a gazdaságpszichológus látja az adót: Fordítva
ülnek a lovon (Interjú: Bossányi Katalin). Népszabadság. 1991.
szeptember 28. 21.
Quo vadis, tovaris? Különvélemény a
modernizáció útjáról. Beszélő. 1992. január 18. 36-37.
Csak ember: Az úgynevezett improduktív
ráfordításokról. Magyar Hírlap. 1992 május 16. 7.
Egyenlőség és egyenlőtlenség (avagy mi
akadályoza a modernizációt?) Magyar Hírlap. 1993. május 28. 7.
Vállalkozzunk gazdaságpszichológiára. Cégvezetés.
1993/1. 100-101.
[Most jövünk vagy megyünk?] Heti
Világgazdaság. 1994. március 26. 93.
Trükközés: A piacgazdaság kiveti a csalókat
(Interjú) Cash-Flow. V:3. 1994. 64-65.
Levél két kongresszushoz: Arról, hogy
kidobott pénz-e. Népszabadság. 1994. június 3.
Hogyan gazdálkod(j)unk az emberi tőkével? Garai
László arról, hogy van-e alternatívája a fogyasztáscsökkentő
gazdaságpolitikának. (Interjú: Faggyas Sándor) Magyar Nemzet. 1995.
Karácsony. 22.
Megvédem a Pénzügyminisztériumot. Népszabadság.
1996. augusztus 21. 12.
Közbotrányokozó játék rendszerváltóknak. Egy
gazdaságpszichológus megjegyzései a piramis-játékról. Népszabadság. 1997.
február 17. 11.
Csinálhat-e esőt az esernyő? [A
bizalmatlanság csapdái] Üzleti 7. 1997. március 17. 4.
A kultúráról Nobel-díjas közgazdászok
modorában. KÉK: Kultúra és Közösség. III. folyam, I. évfolyam, 1997/1.
szám. 43-45.
Lakás és emberi erőforrás. Heti
Világgazdaság. 1998. augusztus 1. 44-45.
Krisztina királynő és a budapesti tőzsde. Népszabadság.
1998 szeptember 25. 10.
Nyílt levél a rektorhoz papirosokról meg Arkhimédész versének kijavított
formájáról. Népszabadság. 1999 december 1. 27. és 31.
“Férjhez adná-e a
lányát a homo oeconomicushoz?”
Hámori Balázs: Érzelem-gazdaságtan. A közgazdasági elemzés kiterjesztése
(Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, 221 oldal). Közgazdasági Szemle, XLVII.
évf., 2000. február (189–193. o.)
Monográfiák,
tanulmánykötetek (Mo)
Pszichológia (Ps)
Agyelmélet (A)
Politikatudomány,
Totális szerveződések (P)
Kultúra,
József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány,
kibernetika (Mt)
Fontosabb
reflexiók