Gazdaságtan

 

Tanulmányok
 

1963 

A modern cinizmus gazdasági alapjairól. Magyar Filozófiai Szemle. 6. 1044-1075. 

Az öncélú értéktagadás pszichológiai jelenségvilágának levezetése az árutermelés és a tőkeviszony gazdasági struktúrájának hatásából a benne tevékenykedő emberre.

1977 

Conflict and the Economic Paradigm. Dialectics and Humanism. 2. 47-58.

A gazdasági osztályok közötti konfliktus két szinten folyik: tárgy-szinten a termelés feltételeinek és hozamának elosztását illetően és meta-szinten azokat a szabályokat illetően, amelyek szerint a tárgy-szintü konfliktust kezelik. A társadalom valamennyi, makro- és mikroszociális konfliktusa e paradigma szerint szerveződik.

1984 

Vers une théorie psychoéconomique de l'identité sociale. Recherches Sociologiques. 313-335.

A szociális identitást ugy mutatja be, mint ami egy szociálpszichológiai identitás és egy szociálökonómiai identitás kereszteződésében szerveződik és különlegesen fontossá válik a modern társadalomban, ahol ez utóbbi hagyományos determinánsai (a territoriálisan is reprezentált szociális kategória) után a tőkeviszony is elveszti meghatározó jelentőségét. 

1985a. 

Price or social identity? Determining economic activity in a post-capitalist system. In: H. Brandstätter and E. Kirchler (eds.): Economic Psychology. Rudolf Trauner Verlag. Linz, 21-35.

Az International Association for Research in Economic Psychology 10. Kollokviumán (Zell an der Pram, 1985) bemutatott előadás szövege. A posztkapitalista formació gazdasági összefüggéseinek pszichológiai közvetítőiről, e közvetítők termeléséről, e termelés szolgáltató szervezeteiről, e szervezeteken belül megtermelt viszonyok paradox jellegéről.

b. 

Laikus dolgozat a tervezésről meg a piacról. Valóság. 28:8. 25-41. 

G85a bővített magyarnyelvű változata.

1987a. 

Determining economic activity in a post-capitalist system. Journal of Economic Psychology. 8. 77-90. 

G85a megszerkesztett változata.

b. 

To the psychology of economic rationality. In: Understanding economic behaviour. 12th Annual Colloquium of IAREP, the International Association for Research in Economic Psychology. Handelhoejskolen I Aarhus. Vol. I. 29-41. 

A tanulmány amellett érvel, hogy az ember szükségletei anyagukat tekintve nem választhatók szét olyanokra, melyek tekintetbevétele a gazdasági döntéseknél racionális és amelyeké nem; s hogy továbbá a formáját tekintve racionális specifikusan emberi alapszükséglet szintén megnyilvánulhat irracionálisan is. Ezért a gazdasági racionalizmust a posztkapitalista gazdasági rendszerek működésének olyan személyi feltételeként mutatja be, amelyeket – a többi személyi feltétellel együtt – éppúgy meg kell termelni, ahogyan a dologi feltételeket a modern gazdaság megtermeli.

c. 

A gazdasági racionalizmus léléktanához. Közgazdasági Szemle. 34:4. 441-452.

G87b magyarnyelvű változata.

1988a. 

A társadalmi válság természetének nyomában. Tervgazdasági Fórum. 4:3. 61-69.

A cikk a magyar társadalom aktuális válságát a Post-capitalist economic activity alapján mint gazdasági és éthosz-válságot elemzi. A gazdaság és az éthosz között közvetítő társadalmi szerkezetről kimutatja, hogy nem a bürokrácia definiálja, amelyben a hatáskör és a személy között a pozició közvetít, melynek funkciója a hatáskör és képviselője a személy, hanem a nómenklatúra, amely közvetlenül rendel személyeknek egy tágabb köréhez szűkebb, szűkebb köréhez pedig tágabb hatáskört.

b. 

A fogyasztáscsökkenés gazdaságpszichológiai következményeiről. Közgazdasági Szemle. 35:7-8. 958-965. 

A jövedelemcsökkenés hatását a fogyasztásra a szociális identitás változásának a feldolgozása közvetíti olyankor, amikor a magát társadalmilag viszonyító egyén átlépi valamelyikét azoknak a kategóriahatároknak, amelyek a gazdago­kat, a módosakat, a beosztással élőket, ill. a szegényeket egymástól elválasztja.

1989a. 

Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Közgazdasági Szemle. 36:4. 450-467. (Bôvített angol fordítás: Foundation of an economic psychology. In: T. Tyszka and P. Gasparsky [eds]: Homo oeconomicus: Presuppositions & Facts. Proceedings of the 14th IAREP Annual Colloquium. International Association for Research in Economic Psychology. September 24-27, 1989. Kazimierz Dolny, Poland. 333-346)

Bemutatja a pszichológia négy elméletét a választásban megnyilvánuló emberi indítékok összefüggésrendszerérôl. A behaviorista pszichológia szerint az az egyén (természeti) identitása meghatározza, hogy mit részesít elônyben, és amit elônyben részesít, azt fogja választani. A kognitivista pszichológia álláspontja: amit az egyén választ, azt fogja elônyben részesíteni, és amit elônyben részesít, az meghatározza identitását. A szociálpszichológia szerint amit az egyén választ, az megha-tározza (társadalmi) identitását, és identitása meghatározza, hogy mit részesítsen elônyben. Végül a pszichoanalízis álláspontja: az egyén identitása meghatározza, hogy mit választ, és amit választ, azt fogja elônyben részesíteni. A tanulmány alkalmazza a négy elméletet annak a gazdasági magatartásnak a vizsgálatára, amelyet egy olyan piaci modell-helyzet provokál, melyben egymást helyettesíthetô árufajták kereslete és kínálata nem tart egyensúlyt egymással.

b.

A “hivatal” és az “ész”: A bürokrácia gazdaságpszichológiájához. Valóság. 32:10. 10-17. (Ismertetés: Magyar Nemzet 1989 november 13)

A XXVI. Közgazdász Vándorgyűlés plenáris előadása. Bizonyítja, hogy a személyi erôforrás termelése – eltérôen a dologi erôforrásétól – nemcsak a termelô, illetve a megtermelt tényezôk technikai tulajdonságaitól, hanem társadalmi viszonyaitól is függ. A bürokráciát a tanulmány úgy kezeli, mint a személyi erôforrás termelését ekképpen uraló társadalmi viszonyok intézményesítését.

1990 

A beszerzés gazdaságpszichológiájához. Közgazdasági Szemle. 37:7-8. 895-907. 

A cikk egybeveti egymással a fogyó javak beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét és a tartós fogyasztási cikkek megvásárlását. Különösen ez utóbbi tekintetében bizonyítja, hogy a vásárlás motívuma nem biológiai (szükséglet kielégítése), hanem szociális jellegű (társadalmi azonosság jelölése). Ez utóbbi nem csak célja a javak beszerzésének, de eszköze is, amellyel a vásárló igazolja igényjogosultságát arra a jószágra, amelyre a legtöbbször nem elég, hogy kész az árát megfizetni.

1991 

"A történelem futószalagára szerelve ígyen…" A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet. Valóság. 34:10. 50-61.

Price or identity és Post-capitalist economic activity tételhez kapcsolódó elemzés a posztkapitalista társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság, hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel összehasonlítva vizsgálja. 

1992a. 

Towards an economic psychology of consumption. Trends in world economy, 70. Consumption and development: economic, social and technical aspects. 35-43.

A beszerzés részleges angol fordítása.

b. 

A munkanélküliség és a kámfor: Munkanélküliség vagy közvetlen állami állomány? Gazdaság. Különszám (Alkalmazkodási kényszer válsághelyzetben: Magyar Közgazdasági Társaság XXIX. közgazdász-vándorgyűlésének előadásai) 177-182.

A második modernizáció időszakában az emberre való ráfordítás éppolyan produktív mint az, amelyet az anyagi termelésre eszközölnek. A ráfordításnak és a hozamnak pénzben való számontartásával együtt az információgazdálkodás feltételei mellett az információ kibocsátójának, ill. címzettjének a kiválasztottsága is számításba kell, hogy kerüljön.

1993a. 

Pszichoekonomicseszkaja szisztema bolsevisztszkogo tipa. PolIs. 1. 72-76. 

A Megalapozásra épülő elemzés a posztkapitalista társadalmi-gazdasági rendszer azon működéséről, amely megtermeli (s nem csak alkalmazza) e működésnek személyi (s nem csak dologi) feltételeit, egyebek között a tökéletes versenyt mint a piac-, vagy a tökéletes monopóliumot mint a tervgazdaságnak idealizált feltételét. A személyi feltételeknek ezt a fajtáját úgy vizsgálja, mint ami nem egyénben adott tulajdonság, hanem az egyének között fennálló viszony. A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezetnek ebből eredő paradox jellegét a fasiszta vagy nemzeti szocialista totalitáriánus alakzatok paradox képleteivel összehasonlítva vizsgálja. ® Gorbacsov-előadás

b. 

Etika és gazdaság: Ne érvényesüljön erkölcsi szempont a gazdaságin kívül! Magyar Tudomány. XXXVIII.:8. 967-971.

Előadás a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének keretében rendezett ülésszakon. Az erkölcsi viszonyokkal mint olyanokkal foglalkozik, amik a modern társadalomban gazdasági hatótényezőkké válnak, melyekről hozzávetőleges pontossággal kiszámítható, mekkora költség mellett mekkora a hozama, ha tekintettel vannak rájuk, s hogy mekkora a ráfizetés, ha nincsenek. Az egyenlőség/egyenlőtlenség viszonyára nézve a tét a modernizáció lehetősége, ill. lehetetlensége.

c. 

Röpirat az emberrel való kufár gazdálkodásért. Mozgó világ. 12. 72-80.

A második modernizáció időszakában az emberre való ráfordítás éppolyan produktív mint az, amelyet az anyagi termelésre eszközölnek. A ráfordításnak és a hozamnak pénzben való számontartásával együtt az információgazdálkodás feltételei mellett az információ kibocsátójának, ill. címzettjének a kiválasztottsága is számításba kell, hogy kerüljön.

1995 

[A második modernizáció és Magyarország:] Gazdasági növekedésünk emberi feltételeiről. Közgazdasági Szemle. XLII/6. 606-618.

A második modernizáció időszakában az anyagi erőforrások növekvő részét emberi erőforrások alakítására fordítják. Az emberi tőkébe való beruházás másképp hajt hasznot, ha a beruházó maga az érdekelt személy, illetve ha az állam. A tanulmány vizsgálja annak következményeit, hogy Magyarországon a 60-as évek második felétől az állam megpróbálta a humán beruházás terhét növekvő mértékben áthárítani a személyre. ® A szöveg

1996a. 

A második modernizáció és Magyarország. Kritika. 96/1. 17–19.

Lehet-e államosítani és privatizálni az emberi tőkét?

b. 

Az emberi tőke avagy hogyan támadt szükség gazdaságpszichológiára. In: Új utak a közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi képzésben. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jubileumi Konferencia, 1995. 402–406.

G96c eredeti, konferencia-előadásként bemutatott szövege.

c. 

Emberi tőke és gazdaságpszichológia. Pénzügyi Szemle. 11. 849–860.

Hogyan válik az emberi potenciálhoz a modernizáció első szakaszában volt kizsákmányoló viszony a második modernizáció idején tőkeviszonnyá, amelyben az emberi potenciálba beruháznak, hogy használatával haszonhoz jussanak? Potyázás a humán beruházásokban – ennek állami feloldása – államközi potyázás az elme-elmenésben.

1997 

Tézisek az emberi tőkéről. Fizikai Szemle. 2. 72–74.

G98b eredeti, rövidebb változata

1998a. 

A kiválóság ára. Közgazdasági Szemle. 3. 280-297.

Matematikai eljárás kölcsönös átszámítások lehetővé tételére a gazdasági folyamatok és tranzakciók két egyenlő súlyúvá váló közvetítője, a pénz és a társadalmi státus között.

b. 

Tézisek a második modernizációról, az emberi tőkéről és a szocializmusról. Eszmélet. 40. 128-135.

A modernizáció gyártott világának részévé teszi a második modernizáció az anyagi mellett az emberi erőforrást is. Előbbinek egyre nagyobb hányadát az utóbbinak a gyártására fordítják – kérdés, a., ki a beruházó, b., ki a haszonélvező és c., ki rendelkezik az emberi tőkével ennek tulajdonosaként. A második modernizációról az utóbbi évtized kutatásaiban (® Megalapozás, Quo vadis, Általános gazdaságpszichológia, Emberi tőke) kibontakoztatott elmélet tézisszerű összefoglalása. ® A szöveg.

1999a

Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346.

Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését.(Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) ® Határtudomány

 b.

 The price of excellence. In: Inquiries into the Nature and Causes of Behavior. Proceedings of the XXIV. Annual Colloquium of the International Association for Research in Economic Psychology. 750-759.

A Kiválóság angol fordítása

 c.

 "Szép proletár, hova mégy? No fiam, nézd, állj meg a szóra!" avagy: Megszólítani a piaci partnert. Kritika. 11. 28-30.

A kommunikációról idézi Hayek és Liska érveit, melyek szerint ez felesleges, sőt akadályozó részvevője a gazdasági tranzakcióknak. Bizonyítja, hogy az érvek az információt forgalmazó kommunikációra érvényesek, míg a gazdasági tranzakciókba a kommunikáció mint a potenciális partnerek identitását meghatározó kapcsolódik be.

2001

Nómenklaturizmus: A második modernizáció bolsevik típusú változata. Thalassa. 12:1. 73–117.

A Quo vadis I. kötetében foglalt tanulmányok, az Emberi tőke, továbbá a "Hivatal" és "ész", Titok, Cменa системы в Венгрии, Soviet-Type societies and Bolshevik-Type Parties, Bolsevik gazdaság­pszichológiai szerkezet, Большевистская система és a Bolsevik múlt c. szövegek, továbbá a Gorbacsov-előadás alapján vizsgálja a nómenklatúra viszonyrendszerének bázisán szerveződött „valóságosan létezett szocializmus” gazdaságpszichológiai szerkezetét és működését.

 2004

 Gazdasági döntések etikája. Magyar Tudomány, 9. 1015.

xxx

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

"A bizalomhiány költséges dolog" (Interjú: Makara Klára) Heti Világgazdaság. 1988. október 29.

Munkanélküli legyen-e a munka nélküli? Élet és Irodalom. 1989. május 5. 3.

Nem annyira érdekünk, mint társadalmi hovatartozásunk motivál. (Interjú: Kozma Judit) Népszabadság. 1989. július 29.

"Tán a tudománynak éljek?" Élet és Irodalom. Aug. 18. 6.

Pazaroljunk jobban! Népszabadság. 1991. április 6. 17-18.

Gazdaságtalan öröm. Élet és Irodalom. 1991. május 10. 10.

Ahogy a gazdaságpszichológus látja az adót: Fordítva ülnek a lovon (Interjú: Bossányi Katalin). Népszabadság. 1991. szeptember 28. 21.

Quo vadis, tovaris? Különvélemény a modernizáció útjáról. Beszélő. 1992. január 18. 36-37.

Csak ember: Az úgynevezett improduktív ráfordításokról. Magyar Hírlap. 1992 május 16. 7.

Egyenlőség és egyenlőtlenség (avagy mi akadályoza a modernizációt?) Magyar Hírlap. 1993. május 28. 7.

Vállalkozzunk gazdaságpszichológiára. Cégvezetés. 1993/1. 100-101.

[Most jövünk vagy megyünk?] Heti Világgazdaság. 1994. március 26. 93.

Trükközés: A piacgazdaság kiveti a csalókat (Interjú) Cash-Flow. V:3. 1994. 64-65.

Levél két kongresszushoz: Arról, hogy kidobott pénz-e. Népszabadság. 1994. június 3.

Hogyan gazdálkod(j)unk az emberi tőkével? Garai László arról, hogy van-e alternatívája a fogyasztáscsökkentő gazdaságpolitikának. (Interjú: Faggyas Sándor) Magyar Nemzet. 1995. Karácsony. 22.

Megvédem a Pénzügyminisztériumot. Népszabadság. 1996. augusztus 21. 12.

Közbotrányokozó játék rendszerváltóknak. Egy gazdaságpszichológus megjegyzései a piramis-játékról. Népszabadság. 1997. február 17. 11.

Csinálhat-e esőt az esernyő? [A bizalmatlanság csapdái] Üzleti 7. 1997. március 17. 4.

A kultúráról Nobel-díjas közgazdászok modorában. KÉK: Kultúra és Közösség. III. folyam, I. évfolyam, 1997/1. szám. 43-45.

Lakás és emberi erőforrás. Heti Világgazdaság. 1998. augusztus 1. 44-45.

Krisztina királynő és a budapesti tőzsde. Népszabadság. 1998 szeptember 25. 10.

Nyílt levél a rektorhoz papirosokról meg Arkhimédész versének kijavított formájáról. Népszabadság. 1999 december 1. 27. és 31.

“Férjhez adná-e a lányát a homo oeconomicushoz?” Hámori Balázs: Érzelem-gazdaságtan. A közgazdasági elemzés kiterjesztése (Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, 221 oldal). Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. február (189–193. o.)

 

Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Pszichológia (Ps)
Agyelmélet (A)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)
Fontosabb reflexiók