Alternatív pszichológia

A mai magyarországi mainstream-pszichológiát a pszichológia főáramának e magára osztott rangjában a maga hatalmi eszközei tartják meg:

egyetemi katedrák, ahol a szakma művelőinek újabb meg újabb nemzedékét a régebbiek a maguk képére képezik ki (→ Pszichológusi tapasztalatok az elméleti pszichológiáról);

bizottságok, ahol a kutatási pénzeket s a kutatók rangját megadó tudományos címeket a főáram képviselőinek osztják, reprezentatív konferenciákra ezeket hívják meg; (→ Adalék a mainstream mikroszociológiájához); stb.

folyóirat- és könyvkiadói szerkesztőségek, ahol a másképp-gondolkodók tudományos írásait többnyire nem közlik, mégis megjelent szövegeiket nem referálják;

Ezzel a katedrapszichológiával az itt bemutatásra kerülő alternatív pszichológia három ponton szakít radikálisan, s e háromnak együtthatójaként azután egy negyediken:

1. Nem a természettudományok egyikének tekinti magát, hanem sajátos természettudománynak is (Rosenthal: Experimenter effects in behavioral research. Irvington Publisher, Inc., New York, 1976), minthogy tárgya szerves kapcsolatban áll az agy működésével, de éppannyira történeti tudománynak is (Lev Vygotsky Archive), minthogy tárgya éppolyan szerves összefüggésben van a kultúra alakulásával (Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. [1994] 62-73.)

2. Természettudományos fele sem olyan természet keretében írja le a maga tárgyát, amely részecskékből és közöttük fellépő kölcsönhatásból áll. E. Schrödinger módszertani elgondolását a részecske- ill. a hullám-logika komplementaritásáról (Válogatott tanulmányok. Gondolat. Bp., 1970) alkalmazza a pszichológia összefüggéseire is (Az agyvelő-e a szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusa? Pszichológia. 13:2. [1993] 205-224.)

3. A pszichikumnak azt a felét, amelyik részecskék kölcsönhatása mentén lenne leírható, szintén nem arisztotelészi logikával, az egyes részecskék saját belső tulajdonságait tekintve kezeli, hanem Kurt Lewin módszertani programjának (Az arisztotelészi és a galileánus gondolkodásmód összecsapása a mai pszichológiában. In: A mezôelmélet a társadalomtudományokban. Válogatott elméleti tanulmányok. Bp.: Gondolat, 1972) megvalósítására törekedve (Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. [1999] 339-346) úgy, hogy a részecskék közötti viszonyokat szem előtt tartja.

4. A fenti három tétel együtthatójaként az alternatív pszichológia meghaladja a módszertani individualizmus és a módszertani holizmus ellentétes rossz végleteit (Quo vadis, tovaris? A modernizáció útjáról és a rajta vándorló emberrôl. Bp.: Scientia Humana, 1995. II. kötet, 355-451.)

An alternative institutional network

Theoretical and general psychology – Elméleti és általános pszichológia

Természettudomány-e a pszichológia?

Vygotsky

Vygotskian implications: On the meaning and its brain

Another crisis in the psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom

Ещё один кризис в психологии! Возможнaя причинa шумного успeхa
идeй Л. C. Выготского

The values and the need for freedom