Pszichológia
Tanulmányok
1962a. |
A szabadság-szükséglet néhány
elvi kérdése. Pszichológiai tanulmányok, IV. Akadémiai Kiadó. Bp. 9-24. A specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz)
hipotézisének elsô megfogalmazása |
b. |
A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai
Szemle. 4. 488-511. Ps62a alkalmazása az esztétika jelenségvilágára |
c. |
A vallási elidegenedés pszichológiája. Magyar
Pszichológiai Szemle. 19. 213-221. Ps62a alkalmazása a vallás jelenségvilágára |
1963a. |
Az ember magasabbrendű érzelmi
viszonyairól. Pszichológiai tanulmányok, V. Akadémiai Kiadó, Bp.
11-30. Ps62a alkalmazása az érzelmek jelenségvilágára |
A modern cinizmus gazdasági alapjairól. Magyar
Filozófiai Szemle. 6. 1044-1075. Gazdaságpszichológiai
tanulmány a kapitalista piacgazdaság szerkezete és a benne meghatározott
helyen működô ember erkölcsi értékkezelése közötti összefüggésrôl. |
|
1964a. |
Modern szerelem vagy cinizmus? Magyar
Filozófiai Szemle. 4. 777-791. Ps62a alkalmazása a modern szerelemben megnyivánuló
értéktételezés és értékvesztés jelenségvilágára |
A tudományok fejlôdési
tendenciája és a pszichológia perspektívája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 701-717. A pszichológia a
természettudományok sorában a legösszetettebb tárgyat vizsgálja: a
természetnek azt a részét, amely az egészet tükrözi ill koordinálja. Ennek
megfelelôen a legkésôbb alakult ki az empirikus adatokat rendezô elmélete, ami
elôfeltétele egy tudomány gyakorlati alkalmazásának. Ps65c ikercikke. |
|
1965a. |
Beszélgetés az emberrôl, az
ösztönrôl meg az alkalmazkodásról. Valóság. 8:8. 12-23. Platoni dialógus
a behaviorizmus, a kognitivizmus és a pszichoanalízis képviselôi között (Quo vadis,
232–251) |
b. |
Teremtés és programozás.
I-II. r. Világosság. 6:5. 290-294; és 6. 329-334. Különbözô lelki
jelenségek kibernetikai modellezhetôségérôl (Quo vadis,
183–206) |
Személyiség és társadalom. Társadalmi
Szemle. 7. 56-69. Egy
pszichológiai személyiségelmélet és a társadalom radikális átalakításának
gyakorlata közötti összefüggésrôl. Ps64b
ikercikke. |
|
Problémes des besoins
spécifiquement humains. Recherches Internationales: Psychologie.
[Paris] 9. (51). 42-60. A Személyiségdinamika hipotézisének elôzetes francianyelvű bemutatása. |
|
Isztoriko-materialiszticseszkij podhod k
probleme szpecificseszki-cselovecseszkih potrebnosztej. Voproszy pszichologii.
3. 61-73. Ps66a orosznyelvű változata |
|
1967a. |
Az ember "szubsztancionális" és
"funkcionális" szükségleteirôl. Pszichológiai
tanulmányok, X. Akadémiai Kiadó, Bp. A tárgyi
tevékenységre irányuló alapszükséglet (Személyiségdinamika) tárgyra,
ill. tevékenységre irányuló komponensének összehasonlítása |
b. |
Személyiségdinamika és társadalmi lét. Magyar Filozófiai Szemle. 1. 1-34. A Személyiségdinamika hipotézisének történetfilozófiai összefüggéseirôl. |
c. |
A marxista pszichológia antropológiai
elôfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826. A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése. |
1968a. |
A tárgyi tevékenység struktúrája és a
pszichikum. Magyar Filozófiai Szemle. 3. 453-485. A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése. |
A társas viszony kommunikatív
regulációja és az emléktartalmak tudatosulása. Magyar Pszichológiai Szemle. XXV:4 493-527. Szociálpszichológiai
kisérletben a folytatott tevékenység melléktermékeként tudattalan emléknyomok
rögzôdtek e tevékenység tárgyának hátterérôl. Ezek felidézése a ksz.
szubjektív élménye szerint teljesen vak próbálkozásokban történik; e
próbálkozások száma azonban szignifikánsan kisebb akkor, ha a ksz. általuk
másik személy tevékenységét irányítja, mint ha saját magáét. |
|
c. |
A specifikusan emberi alapszükséglet
filogenézisének vázlata. Pszichológiai Tanulmányok, XI.. Akadémiai
Kiadó, Bp. 63-82. A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése. |
d. |
Las necesidades específicamente humanas In:
A. Luria, A. Massucco Costa, R. Zazzo and B. Teplov: Problemática
científica de la psicología actual. Editorial Orbelus. Buenos Aires.
63-85) Ps66a spanyolnyelvű változata |
1969 |
La régulation communicative de la relation sociale
et le devenir conscient des contenus de mémoire. In: J. Janousek (szerk.): Experimental
social psychology: Papers and reports from the International Conference on
Social Psychology: Institute of Psychology, Czechoslovak Academy of
Sciences. Prague, 1969. Ps68b francianyelvű változata |
1970 |
A személyiségpszichológia önállóságáról.
In: A pszichológia módszerei. (Pszichológiai Tanulmányok, 12). Akadémiai
Kiadó, Bp. 103-108. A lelki jelenségnek nemcsak tárgyára, de alanyára való referenciája is van. A személyiségpszichológia, amelynek azzal kell foglalkoznia, hogy az alany élettörténete miképpen fejezôdik ki a lelki jelenségben (Freud), nem vezethetô le az általános lélektanból, amelynek problémája a tárgyi külvilág tükrözôdése. Ps89a, Ps90, Ps91b, Ps91c, Ps94, Ps95a, Ps95b, Ps96b, Ps97 |
Hypothesis on the Motivation of
Scientific Creativity. XIII
International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24,
1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233. A 13. Nemzetközi
Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a
tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott elôadás. Kísérlet a Könyvek
a tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének
elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlôdése is úgy
megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált. |
|
b. |
Gipoteza o motivacii naucsnogo
tvorcsesztva. 13-yj Mezsdnarodnyj
kongressz po isztorii nauki. SzSzSzR, Moszkva, 18-24-go avguszta 1971-go
goda. Izdatelsztvo "Nauka". M. Ps71a orosznyelvű változata |
c. |
Hipotézis a tudományos kreativitás
motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35. Ps71a magyarnyelvű változata |
Isztolkovanie potrebnosztej v zarubezsnoj
pszichologii i problemy motivov naucsnogo truda. In: Jarosevszkij (red.): Problemy
naucsnogo tvorcsesztva v szovremennoj pszichologii. Hayka. M.,
224-233. A Lewin-, a Neal
Miller–Hull- és a Freud-féle motivációs modell és alkalmazásának lehetôségei |
|
1973a. |
La puissance et l'impuissance de la science
psychologique. Revue Internationale des Sciences Sociales. 25.
491-504. A 19. század
végére a termelésnek már nem csak dologi, hanem személyi feltételeit is meg
kellett termelnie (Megalapozás, Quo vadis [I.], Egyetemi jegyzet, Egyetemi tankönyv, Emberi tôke). A pszichológia mindenkori ereje abból adódott, hogy
vállalta, ami e termelés technológiájából a nélkülözhetlen képességek
elôállítására vonatkozik. S erôtlensége ott mutatkozott meg, ahol a
szükségletek elôállításának politikai-ideológiai feladatát vállalta fel a
maga technikai tudományos eszközeivel. |
b. |
Strength and Weakness of Psychological
Science. International Social Science Journal. 25. 447-460. Ps73a angolnyelvű változata |
c. |
A pszichológia ereje és gyengesége. Valóság,
16:10. 13-23. Ps73a magyarnyelvű változata |
1976a. |
Kategorizációs paradoxon
tanulmányozása nagycsoportban. Magyar Pszichológiai Szemle.
33. 544-553. Két
Pszichoterápiás Hétvég nagycsoportjában végzett megfigyelés összegezése:
minden kategorizációs kisérlet a visszájára fordul annak a meghatározó
paradoxonnak (Mo87, Ps81, Ps86a, Ps88c) a hatására, hogy a non-directiv módszert teljes
direktivitással kényszerítik rá a nagycsoportra. |
b. |
A szocializáció mint a személyiség
intellektuális és emocionális fejlesztése. In: Hunyady György et al. (szerk.):
Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Bp.
279-290. Absztrakt
kisérlet a szocializációt mint tisztán intellektuális vagy mint tisztán
emocionális fejlesztést leíró elméleti ideáltípusok meghaladására. |
1977a. |
A személyiségpszichológiai
Csoport kutatásai. In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Dokumentumok és
beszámolók. MTA Pszichológiai
Intézete, Bp., 131-147. Ps79a magyarnyelvű változata. |
b. |
A racionalizáló lény.
Gondolatok E. Aronson "A társas lény" címü könyvérôl. Valóság. 20:7.
71-81. Ps86a korai magyarnyelvű változata. |
Les débuts de la catégorisation sociale et
les manifestations verbales. Une étude longitudinale (Társszerzô: Köcski
Margit). Langage et Société. 4. 3-30. A beszédfejlôdés
korai fonetikai, lexikai és grammatikai teljesítményeit úgy mutatja be, mint
amelyek elsôdleges funkciója: a szociális kategorizáció feladatának és
elvégzésének nem-tudatos jelölése. Bemutatja a kategorizációs jelölôként való
elemzés módszerét. |
|
Bevezetô a Személyiséglélektani Osztály
elôadásaihoz. In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai
Intézete. Az 1977. nov. 21-24-i tudományos ülésszak elôadásai. MTA
Pszichológiai Intézete, Bp., 205-206. Annak
demonstrálása, hogy a szociológiai tényezô és a pszichológiai
tényezô kölcsönhatásával operáló pszeudo-dialektika szükségszerűen vezet
vissza a két redukcionizmus egyikéhez. |
|
c. |
Szociális kategorizáció és
személyiségfejlôdés (társszerzô: Köcski Margit). In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai
Intézete. Az 1977. nov. 21-24-i tudományos ülésszak elôadásai. MTA Pszichológiai Intézete, Bp. 213-220. Ps78a tételben bemutatott longitudinális vizsgálatnak ez
a része a tudattalanul a korai gyermekkortól folytatott szociális
kategórizációnak mutatja be példáit, elemezve, hogyan teszi a tárgyukhoz technikailag
illeszkedô aktusokat a korai fejlôdésben való kialakulásuk pillanatában az
alanyához illeszkedô szociális kategorizáció jelölôivé a hasonlóságok,
illetve különbözôségek túlhangsúlyozása. |
d. |
Szociális kategorizáció.
Kisérletek és kérdések (Társszerzô: Köcski Margit). Kultúra és Közösség, 3. 43-52. Ps78c zárt kiadványban megjelent anyagának közzététele |
e. |
Bevezetés (társszerzô: Erôs
Ferenc). In: Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Bp. 5-26. Ps77b a társszerzônek – a rendszerváltás után visszavont –
pszichológiatörténeti áttekintésével kiegészítve |
Towards a Social Psychology
of Personality: Development and Current Perspectives of a School of Social Psychology in Hungary
(Társszerzôk: Erôs Ferenc, Járó Katalin, Köcski Margit és Veres Sándor). Social
Science Information. 18:1. 137-166. Az International
Social Sciences Council referáló folyóirata számára készített beszámoló
bemutatja a kutatócsoport által 1970-ben megindított kutatások elôzményeit;
elméleti elôfeltevéseit; a kisérleti kutatási tervet; annak felismerését,
hogy a makroszociálpszichológiai hipotézis (mely szerint a személyiség
fejlôdését értékválasztásai határozzák meg, ez utóbbihoz az alternatívákat a
történelemben éppen fellépô korszak adja fel, s hogy ezek konkrét személyiség
számára léteznek-e, a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye determinálja)
tesztelésére a laboratóriumi kisérlet a maga mikroszociálpszichológiai
(páros interakcióra, kiscsoport-történésekre) célzott módszerével nem
alkalmas; a felismerés nyomán fellépô válságot; a válság megoldási
kísérletében megszületô új szemléletet; az új szemléletnek megfelelô terepkísérletek
megindulását. |
|
Marx emberfelfogása és egy
egységes pszichológia lehetôsége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.):
Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71. A
"Filozófia, ember, szaktudományok" című pécsi országos tanácskozás
egyik fôreferátuma. A naturalista és a spiritualista elvbôl kiinduló
pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a másik elvnek felel
meg. A termelés elve, amelybôl Marx antropológiája indul ki, minthogy
éppolyan téri-idôi dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ
és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó
pszichológiát. |
|
c. |
La régulation communicative de la relation
sociale et le devenir conscient des contenus de mémoire. In: Prangishvili et
al. (eds): The Unconscious. Vol. 3. Metsniereba. Tbilisi.
476-484. Ps69a másodközlése. |
d. |
A pszichológia tudathasadása. A
termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetôsége. Világosság. 20.
343-351. Ps79b elôzetes közlése. |
1981 |
Les paradoxes de la
catégorisation sociale. Recherches de Psychologie Sociale. 3. 131-141. A tárgy-szintű
jegyek között, melynek alapján az egyének egy adott szociális alakzatban
magukat és egymást szociálisan kategorizálják, szerepel az a meta-szintű
szabály, ahogyan ki-ki elvégzi e kategorizációt. A kétszintű
szociálpszichológiai szervezôdésekben így elôálló paradoxonnál fogva a
kategorizációs aktus utólag erôsíti vagy gyengíti saját logikai alapját (Mo87, Ps76a, Ps86a, Ps88a). |
1983 |
Marxian Personality
Psychology. In: Harré-Lamb (eds.): The Encyclopedic Dictionary of Psychology. Basil Blackwell Publisher. 364-366. A személyiség
történelmi fejlôdésére és társadalmi viszonyaira alkalmazott pszichológiai meta-teória,
amely tételeit Marx materialista történetfilozófiájából vezeti le. |
1984 |
Vers une théorie psychoéconomique de
l'identité sociale. Recherches Sociologiques. 313-335. A sociális
identitás ugy mutatja be, mint ami egy szociálpszichológiai identitás és egy
szociálökonómiai identitás keresztezôdésében szervezôdik és különlegesen
fontossá válik a modern társadalomban, ahol ez utóbbi hagyományos
determinánsai (a territoriálisan is reprezentált szociális kategória) után a
tôkeviszony is elveszti meghatározó jelentôségét. |
Social Identity: Cognitive
Dissonance or Paradoxe? New Ideas in Psychology. 4:3. 311-322. A kognitív
disszonanciát olyan jelenségként vizsgálja, amely a szociális identitás függvényeként
áll elô vagy marad el. Azonban X társadalmi tény által keltett
disszonancia csökkenése egymással ellentétes két irányban mehet végbe:
meghatározott szociális identitás feladásával, lévén adva a szabály, melynél
fogva X nem fér össze vele – vagy e szabály feladásával, lévén adva
maga a kérdéses szociális identitás. A kétértelmüséget a szociálpszichológiai
szervezôdés kétszint?sége szünteti meg a maga paradox kettôs kötésével,
amelynél fogva X tárgy-szinten zár ki meghatározott identitást, e szabály
feladása pedig metaszinten. |
|
b. |
Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65. Kisérlet olyan
szöveg elôállítására, amilyennek – két szinten szervezôdô, paradox – szerkezetét
az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerzô azon
tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlôdését a
történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlôdését
mutatja be. (Quo vadis,
455-479) |
Elvegyülni és kiválni. Mozgó Világ.
12:12. 74-87. A társadalmi
azonosságot feldolgozó szociális kategorizációról és arról, hogy
tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerüsége miképpen torzul abban
a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé válik,
olyan paradoxonok hátterén, amelyek a szociális kategorizációt egyszer
lehetetlenné, máskor szükségtelenné teszik. A bemutott elméletet alkalmazza a
20. századi magyarországi nemzedékek identitására. |
|
d. |
"Kiterítenek
úgyis". József Attila tragikus paradoxonai. Világosság. 27:12.
Melléklet. Szociálpszichológiai
esettanulmány, amely az Identitás-esszében bemutatott elméletet úgy alkalmazza József
Attilára, hogy m?veit és betegségeit olyan jelölôk gyanánt elemzi,
melyek jelöltje a szociális kategória, a szociális kategórizációt
pedig a társadalmi azonosság olyan feldolgozásaként, melyet JA esetében elôbb
lehetetlenné, késôbb szükségtelenné tesznek a szociális kategorizáció
paradoxonai. |
1988a. |
Activity theory and social
relations theory (társszerzô: Köcski Margit). In: Hildebrand-Nielsohn, M. and Rückriem, G. (eds): Proceeding
of the 1stInternational Congress on Activity Theory. Vol. 1.
Berlin: Druck und Verlag System Druck. 119-129. Leontyev
tevékenység-elmélete a célként, az akadályként és az eszközként
funkcionáló tárgy tevékenységstruktúráló hatása mellett az emberi tevékenység
szerkezetének szociális hatótényezôjével is számol. A kongresszusi
fôreferátum bizonyítja, hogy ez a tényezô nem a társ, minthogy ez
csupán — szociotechnikai — válfaja az eszköznek; hanem a tabu, mellyel
a kultúra korlátozza a technikailag lehetséges eszközök körét. |
b. |
Two Principles in Vygotsky's Heritage:
Activity and Community [Társszerzô: Köcski Margit]. In: Erôs, F. and Kiss,
Gy. [szerk.]: Seventh European CHEIRON Conference Budapest, Hungary, 4-8
September 1988. Hungarian Psychological Association and Institute of
Psychology of the Hungarian Academy of Sciences. Bp., 1988. 191-201) Ps88a módosított változata |
c. |
A szociális identitás
paradoxonai. Pszichológia. 8:2. 215-240. Doktori
értekezés tanulmánnyá átdolgozott
részlete. |
d. |
The case of Attila József: A reply to
Gustav Jahoda. New Ideas in Psychology. 6:2. 213-217. Ps86d tételt ismertetô válasz egy hozzászólásra Ps86a tételhez. |
The principle of social
relations and the principle of activity (társszerzô: Köcski Margit). Soviet Psychology. 4. 50-69. Az elméleti
tanulmány amellett érvel, hogy Vigotszkij meta-teoretikus hagyatékában két
komplementer elmélet helye van kijelölve: egy tevékenység-elméleté
(Leontyev) és egy társadalmi viszony-elméleté. Az elsô azt vizsgálja,
hogy egy predefiniált szubjektumhoz milyen predikátum kapcsolható (Mit tesz
ô?) – a második azt, hogy egy predefiniált predikátumhoz milyen szubjektum
(Ki teszi azt?) |
|
b. |
Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Közgazdasági
Szemle. 36:4. 450-467. Bemutatja a pszichológia
négy elméletét a választásban megnyilvánuló emberi indítékok
összefüggésrendszerérôl. A behaviorista pszichológia szerint az az
egyén (természeti) identitása meghatározza, hogy mit részesít elônyben, és
amit elônyben részesít, azt fogja választani. A kognitivista pszichológia álláspontja:
amit az e-gyén választ, azt fogja elônyben részesíteni, és amit elônyben
részesít, az meghatá-rozza identitását. A szociálpszichológia szerint
amit az egyén választ, az meghatározza (társadalmi) identitását, és
identitása meghatározza, hogy mit részesítsen elônyben. Végül a
pszichoanalízis álláspontja: az egyén identitása meghatározza, hogy mit
választ, és amit választ, azt fogja elônyben részesíteni. A tanulmány
alkalmazza a négy elméletet annak a gazdasági magatartásnak a vizsgálatára,
amelyet egy olyan piaci modell-helyzet provokál, melyben egymást
helyettesíthetô árufajták kereslete és kínálata nem tart egyensúlyt
egymással. |
1990 |
О психологическом статусе
деятельности и социального отношения. K вопросу
о преемственности между теориями Леонтьева и Выготского. (Társszerzô: M. Kocski). Психологический Журнал, 11:5.
17-26. Social relations and activity lényegesen bôvített orosz változata. |
1991a. |
"…amit meglátok hirtelen…" József Attila pszichológiai tesztjérôl. Valóság.
34:4. 55-71. Az Identitás-esszé és a József Attila-tanulmány alapján vizsgálja József Attila válaszait, amelyeket
1937 február 20-án Flórának a Rorschach-teszt elsô 5 táblájára adott. |
b. |
Positivistische und hermeneutische
Prinzipien in der Psychologie: Tätigkeit und gesellschaftliche
Kategorisierung: Über die Frage von Kontinuität und Diskontinuität zwischen
Vygotskij und Leont'ev (társszerzô: Köcski Margit). Europäische
Zeitschrift für Semiotische Studien. Vol. 3 [1-2]. 1-15. Ps88a kongresszusi elôadás folyóiratban megjelenô
változata. |
c. |
Positivist and hermeneutic principles
in Psychology: Activity and social categorisation (társszerzô: Köcski Margit). Studies
in Soviet Thought. 1. 97-110. Activity and social relations kongresszusi elôadás folyóiratban megjelenô változata. |
1992a. |
K voproszu o genezisze myslenyija v teorii
A. N. Leontyeva (társszerzô: Köcski Margit). In: Koltsova V. A. and Oleinik
I. N. (eds): Historical Way of Psychology: Past, Present, Future.
Moscow. Activity and social relations, Social relations and activity és Leontyev i Vygotszkij tételekhez kapcsolódó elôadás a Leontyev által
filogenezisében követett elemi szenzoros pszichikumtól, perceptív
pszichikumtól és intellektustól úgy határolja el a gondolkodást, mint amely
nem egyszerűen technikai feladatot old meg, hanem társadalmilag minôsíti a
szituációban adott tényezôket, amelyek a megoldás technikai lehetôségeit úgy
hordozzák, hogy ezeket a kultúra tabu-rendszere korlátozza. |
b. |
"…amit meglátok hirtelen…" József Attila pszichológiai tesztjérôl. In: Horváth
Iván és Tverdota György
(szerk.): miért fáj ma is: Az ismeretlen József Attila. Bp.: Balassi
Kiadó/KJK,1992. 117-145. Ps91a kötetben való megjelenése. |
Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73. A pszichológus olyan természettudósnak képzeli magát, aki szintén környezetének egy tárgyát észleli, csak olyant, amely maga is környezetének tárgyát észleli. Ehelyett a természettudóstól eltérôen a pszichológus maga is beletartozik a tárgyba, amelyet vizsgál: ugyanolyan interakcióban áll az általa vizsgált emberekkel s ugyanúgy manôverez velük, mint ezek egymással. |
|
Another crisis in the
psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom (társszerzô: Köcski Margit). Journal of Russian
and East-European Psychology. 33:1. 82-94. A 3. Nemzetközi Tevékenység-elméleti
Kongresszuson (Moszkva, 1995) tartott esti elôadás szövegének elôzetes
publikációja. A természettudományira és szellemtudományira kettészakadt
pszichológia és az egység helyreállításának esélyét hordozó
Vigotszkij-elmélet jelenkori viszonyáról. |
|
b. |
Ancora una crisi nella psicologia: una possibile
spiegazione per il "boom" di Vygotskij. Studi di Psicologia
dell'Educazione. 1–2–3. 141–150. Elôadás az
"Apprendimento evolutivo e forme della conoscenza" c. konferencián
(Róma, 1993). Ps95a korábbi változata. |
1996a. |
Erős Ferenc (szerk.): Azonosság és
különbözôség: Tanulmányok az identitásról és az elôítéletrôl. Budapest:
Scientia Humana. 1996. 72-95. A társadalmi
azonosságot feldolgozó szociális kategorizációval és azzal foglalkozik,
hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerűsége miképpen torzul
abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé
válnak. Pótlás a Mo93 tételhez. |
b. |
Ещё
один кризис в психологии! Возможнaя
причинa шумного успeхa идeй
Л. C. Выготского
(társszerzô: M. Kocski). Вопросы философии. 5. 63.72. Ps97a elsô, súlyos félrefordításokat tartalmazó
megjelenése. |
c. |
Vygotskian implications: On the
meaning and its brain. A keynote paper. In: Международная
конференция „Культурно-исторический подход: Развитие гуманитарных наук и
образования”. Proceedings. Российская Академия
образования и Российский Государственный гуманитарный университет. Москва, 21-24-го октября 1996. No. 3. Vigotszkij
szerint a magasabbrendű lelki jelenségeket egyszerre kell agyi struktúrák és
jelentés-struktúrák működéseként értelmezni. Az elôadás amellett érvel,
hogy a két követelmény egymást kizárja és bemutatja, hogyan lehet a Psychosocial mechanism alapján a közöttük levô ellentmondást feloldani. |
1997 |
Ещё
один кризис в психологии! Возможнaя
причинa шумного успeхa идeй
Л. C. Выготского (társszerzô:
M. Kocski). Вопросы
философии. 4. 86–96. Ps95a orosznyelvű változata, az 1970-es években működött
Garai-csoport kutatási programját (Ps79a) és eredményeinek Vigotszkij-val kapcsolatos részét
ismertetô fejezettel kiegészítve. |
1998a.
|
Egy pszichológus tapasztalatai az elméleti
pszichológiáról. In: Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv [szerk.]: Önarckép
háttérrel. Pólya Kiadó. 62–72. A szerzônek
körkérdésre adott beszámolója arról, hogy Tolsztoj Leó, Konsztantyin
Sztanyiszlavszkij, Füst Milán, Marx Károly, Kardos Lajos, Radnai Béla és
Alekszej Leontyev együttes hatására hogyan lett belôle pszichológus, s hogy
miképp akadályozta meg a céhe, hogy elméleti pszichológiát művelhessen. – Elôzetes
közlés: Teljesen elfogult jegyzetek. Pszichológia. 3.
312–323. old. Elôadás szövegeként: In: Balogh Tibor és Pléh Csaba
(szerk.): Mindennapi tudat: Etológia, filozófia, pszichológia. Magyar
Tudományos Akadémia Területi Bizottsága; Szeged. 69–79. old. |
b. |
Nemzedékek a magyar XX.
században. Kritika. 3. 16–20. Történetpszichológiai
tanulmány arról, hogy miért, és hogy a XX. Századi Magyarországon hogyan
követik egymást 5-7 évenként a nemzedékek: a huszadik századot köszöntôké, a
két világháborúé, a forradalmárok és ellenforradalmárok nagy nemzedéke,
Trianoné, a nagy válságé, a második világháborúé, a fényes szellôké, az
ötvenes éveké, az ötvenhatosoké, a majdnem kimaradt nemzedék, az 1968-as, a hetvenes
éveké, a hivatásos rendszerváltóké, az elsô apolitikus nemzedék s végül a
századforduló nemzedéke |
c. |
Василий Давыдов и судьбы нашей теории. Bulletin of the International
Association "Developmental Education" . 5. 20-26. Davidov halála alkalmából
írott megemlékezés a nagyszerű orosz tudós állampolgári bátorságáról a nehéz
idôkben és teoretikusi bátorságáról, amellyel mindvégig számon tartotta, ami
a pszichológiában nem természettudomány (Ps94, Ps95a, Ps95b és Ps97), valamint a különbségrôl, amit ez jelent az
ôáltala művelt fejlesztô tanítás, ill. az énáltalam művelt
gazdaságpszichológia számára. → A
szöveg |
1999a.
|
Az interdiszciplinaritásról és halmozott
hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését. (Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) → Határtudomány |
A Ps96c orosz fordítása a V. A. Lektorszkij 70. születésnapjának tiszteletére megjelent kötetben. |
Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika
A
szociálpszichológia állatorvosi lova. Valóság. 15:10 (1972) 98-102.
Gazdaságtalan
öröm. Élet és Irodalom. 1991. május 10. 10.
"…elvegyültem
és kiváltam". Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III.
Volt egyszer
[egy tudomány s annak volt] egy kongresszus[a]. Népszabadság. 1996.
augusztus 10. 24.
A
pszichológia felelôssége. Magyar Hírlap. 1997. október 4. (Ahogy
tetszik) 19.
Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Agyelmélet (A)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)
Fontosabb reflexiók