Pszichológia

Tanulmányok
 

1962a. 

A szabadság-szükséglet néhány elvi kérdése. Pszichológiai tanulmányok, IV. Akadémiai Kiadó. Bp. 9-24.

A specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz) hipotézisének elsô megfogalmazása

b. 

A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 488-511.

Ps62a alkalmazása az esztétika jelenségvilágára

c. 

A vallási elidegenedés pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle. 19. 213-221. 

Ps62a alkalmazása a vallás jelenségvilágára

1963a. 

Az ember magasabbrendű érzelmi viszonyairól. Pszichológiai tanulmányok, V. Akadémiai Kiadó, Bp. 11-30.

Ps62a alkalmazása az érzelmek jelenségvilágára

b. 

A modern cinizmus gazdasági alapjairól. Magyar Filozófiai Szemle. 6. 1044-1075. 

Gazdaságpszichológiai tanulmány a kapitalista piacgazdaság szerkezete és a benne meghatározott helyen működô ember erkölcsi értékkezelése közötti összefüggésrôl.

1964a. 

Modern szerelem vagy cinizmus? Magyar Filozófiai Szemle. 4. 777-791.

Ps62a alkalmazása a modern szerelemben megnyivánuló értéktételezés és értékvesztés jelenségvilágára

b. 

A tudományok fejlôdési tendenciája és a pszichológia perspektívája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 701-717. 

A pszichológia a természettudományok sorában a legösszetettebb tárgyat vizsgálja: a természetnek azt a részét, amely az egészet tükrözi ill koordinálja. Ennek megfelelôen a legkésôbb alakult ki az empirikus adatokat rendezô elmélete, ami elôfeltétele egy tudomány gyakorlati alkalmazásának. Ps65c ikercikke.

1965a. 

Beszélgetés az emberrôl, az ösztönrôl meg az alkalmazkodásról. Valóság. 8:8. 12-23. 

Platoni dialógus a behaviorizmus, a kognitivizmus és a pszichoanalízis képviselôi között (Quo vadis, 232–251)

b. 

Teremtés és programozás. I-II. r. Világosság. 6:5. 290-294; és 6. 329-334. 

Különbözô lelki jelenségek kibernetikai modellezhetôségérôl (Quo vadis, 183–206)

c. 

Személyiség és társadalom. Társadalmi Szemle. 7. 56-69.

Egy pszichológiai személyiségelmélet és a társadalom radikális átalakításának gyakorlata közötti összefüggésrôl. Ps64b ikercikke.

1966a. 

Problémes des besoins spécifiquement humains. Recherches Internationales: Psychologie. [Paris] 9. (51). 42-60.

A Személyiségdinamika hipotézisének elôzetes francianyelvű bemutatása.

b. 

Isztoriko-materialiszticseszkij podhod k probleme szpecificseszki-cselovecseszkih potrebnosztej. Voproszy pszichologii. 3. 61-73.

Ps66a orosznyelvű változata

1967a. 

Az ember "szubsztancionális" és "funkcionális" szükségleteirôl. Pszichológiai tanulmányok, X. Akadémiai Kiadó, Bp.

A tárgyi tevékenységre irányuló alapszükséglet (Személyiségdinamika) tárgyra, ill. tevékenységre irányuló komponensének összehasonlítása

b. 

Személyiségdinamika és társadalmi lét. Magyar Filozófiai Szemle. 1. 1-34. 

A Személyiségdinamika hipotézisének történetfilozófiai összefüggéseirôl.

c. 

A marxista pszichológia antropológiai elôfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826.

A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése.

1968a. 

A tárgyi tevékenység struktúrája és a pszichikum. Magyar Filozófiai Szemle. 3. 453-485.

A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése.

b. 

A társas viszony kommunikatív regulációja és az emléktartalmak tudatosulása. Magyar Pszichológiai Szemle. XXV:4 493-527. 

Szociálpszichológiai kisérletben a folytatott tevékenység melléktermékeként tudattalan emléknyomok rögzôdtek e tevékenység tárgyának hátterérôl. Ezek felidézése a ksz. szubjektív élménye szerint teljesen vak próbálkozásokban történik; e próbálkozások száma azonban szignifikánsan kisebb akkor, ha a ksz. általuk másik személy tevékenységét irányítja, mint ha saját magáét.

c. 

A specifikusan emberi alapszükséglet filogenézisének vázlata. Pszichológiai Tanulmányok, XI.. Akadémiai Kiadó, Bp. 63-82.

A Személyiségdinamika egyik fejezetének elôzetes közlése.

d. 

Las necesidades específicamente humanas In: A. Luria, A. Massucco Costa, R. Zazzo and B. Teplov: Problemática científica de la psicología actual. Editorial Orbelus. Buenos Aires. 63-85) 

Ps66a spanyolnyelvű változata

1969 

La régulation communicative de la relation sociale et le devenir conscient des contenus de mémoire. In: J. Janousek (szerk.): Experimental social psychology: Papers and reports from the International Conference on Social Psychology: Institute of Psychology, Czechoslovak Academy of Sciences. Prague, 1969.

Ps68b francianyelvű változata

1970 

A személyiségpszichológia önállóságáról. In: A pszichológia módszerei. (Pszichológiai Tanulmányok, 12). Akadémiai Kiadó, Bp. 103-108. 

A lelki jelenségnek nemcsak tárgyára, de alanyára való referenciája is van. A személyiségpszichológia, amelynek azzal kell foglalkoznia, hogy az alany élettörténete miképpen fejezôdik ki a lelki jelenségben (Freud), nem vezethetô le az általános lélektanból, amelynek problémája a tárgyi külvilág tükrözôdése. Ps89a, Ps90, Ps91b, Ps91c, Ps94, Ps95a, Ps95b, Ps96b, Ps97

1971a. 

Hypothesis on the Motivation of Scientific Creativity. XIII International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24, 1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233. 

A 13. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott elôadás. Kísérlet a Könyvek a tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlôdése is úgy megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált. 

b. 

Gipoteza o motivacii naucsnogo tvorcsesztva. 13-yj Mezsdnarodnyj kongressz po isztorii nauki. SzSzSzR, Moszkva, 18-24-go avguszta 1971-go goda. Izdatelsztvo "Nauka". M. 

Ps71a orosznyelvű változata

c. 

Hipotézis a tudományos kreativitás motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35. 

Ps71a magyarnyelvű változata

d. 

Isztolkovanie potrebnosztej v zarubezsnoj pszichologii i problemy motivov naucsnogo truda. In: Jarosevszkij (red.): Problemy naucsnogo tvorcsesztva v szovremennoj pszichologii. Hayka. M., 224-233. 

A Lewin-, a Neal Miller–Hull- és a Freud-féle motivációs modell és alkalmazásának lehetôségei

1973a. 

La puissance et l'impuissance de la science psychologique. Revue Internationale des Sciences Sociales. 25. 491-504. 

A 19. század végére a termelésnek már nem csak dologi, hanem személyi feltételeit is meg kellett termelnie (Megalapozás, Quo vadis [I.], Egyetemi jegyzet, Egyetemi tankönyv, Emberi tôke). A pszichológia mindenkori ereje abból adódott, hogy vállalta, ami e termelés technológiájából a nélkülözhetlen képességek elôállítására vonatkozik. S erôtlensége ott mutatkozott meg, ahol a szükségletek elôállításának politikai-ideológiai feladatát vállalta fel a maga technikai tudományos eszközeivel.

b. 

Strength and Weakness of Psychological Science. International Social Science Journal. 25. 447-460. 

Ps73a angolnyelvű változata

c. 

A pszichológia ereje és gyengesége. Valóság, 16:10. 13-23.

Ps73a magyarnyelvű változata

1976a. 

Kategorizációs paradoxon tanulmányozása nagycsoportban. Magyar Pszichológiai Szemle. 33. 544-553. 

Két Pszichoterápiás Hétvég nagycsoportjában végzett megfigyelés összegezése: minden kategorizációs kisérlet a visszájára fordul annak a meghatározó paradoxonnak (Mo87, Ps81, Ps86a, Ps88c) a hatására, hogy a non-directiv módszert teljes direktivitással kényszerítik rá a nagycsoportra.

b. 

A szocializáció mint a személyiség intellektuális és emocionális fejlesztése. In: Hunyady György et al. (szerk.): Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Bp. 279-290.

Absztrakt kisérlet a szocializációt mint tisztán intellektuális vagy mint tisztán emocionális fejlesztést leíró elméleti ideáltípusok meghaladására.

1977a. 

A személyiségpszichológiai Csoport kutatásai. In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Dokumentumok és beszámolók. MTA Pszichológiai Intézete, Bp., 131-147. 

Ps79a magyarnyelvű változata.

b. 

A racionalizáló lény. Gondolatok E. Aronson "A társas lény" címü könyvérôl. Valóság. 20:7. 71-81.

Ps86a korai magyarnyelvű változata.

1978a. 

Les débuts de la catégorisation sociale et les manifestations verbales. Une étude longitudinale (Társszerzô: Köcski Margit). Langage et Société. 4. 3-30.

A beszédfejlôdés korai fonetikai, lexikai és grammatikai teljesítményeit úgy mutatja be, mint amelyek elsôdleges funkciója: a szociális kategorizáció feladatának és elvégzésének nem-tudatos jelölése. Bemutatja a kategorizációs jelölôként való elemzés módszerét.

b. 

Bevezetô a Személyiséglélektani Osztály elôadásaihoz. In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Az 1977. nov. 21-24-i tudományos ülésszak elôadásai. MTA Pszichológiai Intézete, Bp., 205-206. 

Annak demonstrálása, hogy a szociológiai tényezô és a pszichológiai tényezô kölcsönhatásával operáló pszeudo-dialektika szükségszerűen vezet vissza a két redukcionizmus egyikéhez.

c. 

Szociális kategorizáció és személyiségfejlôdés (társszerzô: Köcski Margit). In: 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Az 1977. nov. 21-24-i tudományos ülésszak elôadásai. MTA Pszichológiai Intézete, Bp. 213-220. 

Ps78a tételben bemutatott longitudinális vizsgálatnak ez a része a tudattalanul a korai gyermekkortól folytatott szociális kategórizációnak mutatja be példáit, elemezve, hogyan teszi a tárgyukhoz technikailag illeszkedô aktusokat a korai fejlôdésben való kialakulásuk pillanatában az alanyához illeszkedô szociális kategorizáció jelölôivé a hasonlóságok, illetve különbözôségek túlhangsúlyozása.

d. 

Szociális kategorizáció. Kisérletek és kérdések (Társszerzô: Köcski Margit). Kultúra és Közösség, 3. 43-52.

Ps78c zárt kiadványban megjelent anyagának közzététele

e. 

Bevezetés (társszerzô: Erôs Ferenc). In: Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Bp. 5-26. 

Ps77b a társszerzônek – a rendszerváltás után visszavont – pszichológiatörténeti áttekintésével kiegészítve

1979a. 

Towards a Social Psychology of Personality: Development and Current Perspectives of a School of Social Psychology in Hungary (Társszerzôk: Erôs Ferenc, Járó Katalin, Köcski Margit és Veres Sándor). Social Science Information. 18:1. 137-166. 

Az International Social Sciences Council referáló folyóirata számára készített beszámoló bemutatja a kutatócsoport által 1970-ben megindított kutatások elôzményeit; elméleti elôfeltevéseit; a kisérleti kutatási tervet; annak felismerését, hogy a makroszociálpszichológiai hipotézis (mely szerint a személyiség fejlôdését értékválasztásai határozzák meg, ez utóbbihoz az alternatívákat a történelemben éppen fellépô korszak adja fel, s hogy ezek konkrét személyiség számára léteznek-e, a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye determinálja) tesztelésére a laboratóriumi kisérlet a maga mikroszociálpszichológiai (páros interakcióra, kiscsoport-történésekre) célzott módszerével nem alkalmas; a felismerés nyomán fellépô válságot; a válság megoldási kísérletében megszületô új szemléletet; az új szemléletnek megfelelô terepkísérletek megindulását.

b. 

Marx emberfelfogása és egy egységes pszichológia lehetôsége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71. 

A "Filozófia, ember, szaktudományok" című pécsi országos tanácskozás egyik fôreferátuma. A naturalista és a spiritualista elvbôl kiinduló pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a másik elvnek felel meg. A termelés elve, amelybôl Marx antropológiája indul ki, minthogy éppolyan téri-idôi dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó pszichológiát.

c. 

La régulation communicative de la relation sociale et le devenir conscient des contenus de mémoire. In: Prangishvili et al. (eds): The Unconscious. Vol. 3. Metsniereba. Tbilisi. 476-484. 

Ps69a másodközlése.

d.

A pszichológia tudathasadása. A termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetôsége. Világosság. 20. 343-351.

Ps79b elôzetes közlése.

1981 

Les paradoxes de la catégorisation sociale. Recherches de Psychologie Sociale. 3. 131-141. 

A tárgy-szintű jegyek között, melynek alapján az egyének egy adott szociális alakzatban magukat és egymást szociálisan kategorizálják, szerepel az a meta-szintű szabály, ahogyan ki-ki elvégzi e kategorizációt. A kétszintű szociálpszichológiai szervezôdésekben így elôálló paradoxonnál fogva a kategorizációs aktus utólag erôsíti vagy gyengíti saját logikai alapját (Mo87, Ps76a, Ps86a, Ps88a).

1983 

Marxian Personality Psychology. In: Harré-Lamb (eds.): The Encyclopedic Dictionary of Psychology. Basil Blackwell Publisher. 364-366.

A személyiség történelmi fejlôdésére és társadalmi viszonyaira alkalmazott pszichológiai meta-teória, amely tételeit Marx materialista történetfilozófiájából vezeti le.

1984 

Vers une théorie psychoéconomique de l'identité sociale. Recherches Sociologiques. 313-335. 

A sociális identitás ugy mutatja be, mint ami egy szociálpszichológiai identitás és egy szociálökonómiai identitás keresztezôdésében szervezôdik és különlegesen fontossá válik a modern társadalomban, ahol ez utóbbi hagyományos determinánsai (a territoriálisan is reprezentált szociális kategória) után a tôkeviszony is elveszti meghatározó jelentôségét.

1986a.

Social Identity: Cognitive Dissonance or Paradoxe? New Ideas in Psychology. 4:3. 311-322. 

A kognitív disszonanciát olyan jelenségként vizsgálja, amely a szociális identitás függvényeként áll elô vagy marad el. Azonban X társadalmi tény által keltett disszonancia csökkenése egymással ellentétes két irányban mehet végbe: meghatározott szociális identitás feladásával, lévén adva a szabály, melynél fogva X nem fér össze vele – vagy e szabály feladásával, lévén adva maga a kérdéses szociális identitás. A kétértelmüséget a szociálpszichológiai szervezôdés kétszint?sége szünteti meg a maga paradox kettôs kötésével, amelynél fogva X tárgy-szinten zár ki meghatározott identitást, e szabály feladása pedig metaszinten.

b. 

Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65. 

Kisérlet olyan szöveg elôállítására, amilyennek – két szinten szervezôdô, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerzô azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlôdését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlôdését mutatja be.  (Quo vadis, 455-479)

c. 

Elvegyülni és kiválni. Mozgó Világ. 12:12. 74-87.

A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációról és arról, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerüsége miképpen torzul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé válik, olyan paradoxonok hátterén, amelyek a szociális kategorizációt egyszer lehetetlenné, máskor szükségtelenné teszik. A bemutott elméletet alkalmazza a 20. századi magyarországi nemzedékek identitására.

d. 

"Kiterítenek úgyis". József Attila tragikus paradoxonai. Világosság. 27:12. Melléklet.

Szociálpszichológiai esettanulmány, amely az Identitás-esszében bemutatott elméletet úgy alkalmazza József Attilára, hogy m?veit és betegségeit olyan jelölôk gyanánt elemzi, melyek jelöltje a szociális kategória, a szociális kategórizációt pedig a társadalmi azonosság olyan feldolgozásaként, melyet JA esetében elôbb lehetetlenné, késôbb szükségtelenné tesznek a szociális kategorizáció paradoxonai.

1988a. 

Activity theory and social relations theory (társszerzô: Köcski Margit). In: Hildebrand-Nielsohn, M. and Rückriem, G. (eds): Proceeding of the 1stInternational Congress on Activity Theory. Vol. 1. Berlin: Druck und Verlag System Druck. 119-129.

Leontyev tevékenység-elmélete a célként, az akadályként és az eszközként funkcionáló tárgy tevékenységstruktúráló hatása mellett az emberi tevékenység szerkezetének szociális hatótényezôjével is számol. A kongresszusi fôreferátum bizonyítja, hogy ez a tényezô nem a társ, minthogy ez csupán — szociotechnikai — válfaja az eszköznek; hanem a tabu, mellyel a kultúra korlátozza a technikailag lehetséges eszközök körét.

b. 

Two Principles in Vygotsky's Heritage: Activity and Community [Társszerzô: Köcski Margit]. In: Erôs, F. and Kiss, Gy. [szerk.]: Seventh European CHEIRON Conference Budapest, Hungary, 4-8 September 1988. Hungarian Psychological Association and Institute of Psychology of the Hungarian Academy of Sciences. Bp., 1988. 191-201)

Ps88a módosított változata

c. 

A szociális identitás paradoxonai. Pszichológia. 8:2. 215-240. 

Doktori értekezés tanulmánnyá átdolgozott részlete.

d. 

The case of Attila József: A reply to Gustav Jahoda. New Ideas in Psychology. 6:2. 213-217. 

Ps86d tételt ismertetô válasz egy hozzászólásra Ps86a tételhez.

1989a. 

The principle of social relations and the principle of activity (társszerzô: Köcski Margit). Soviet Psychology. 4. 50-69.

Az elméleti tanulmány amellett érvel, hogy Vigotszkij meta-teoretikus hagyatékában két komplementer elmélet helye van kijelölve: egy tevékenység-elméleté (Leontyev) és egy társadalmi viszony-elméleté. Az elsô azt vizsgálja, hogy egy predefiniált szubjektumhoz milyen predikátum kapcsolható (Mit tesz ô?) – a második azt, hogy egy predefiniált predikátumhoz milyen szubjektum (Ki teszi azt?)

b. 

Egy gazdaságpszichológia megalapozása. Közgazdasági Szemle. 36:4. 450-467. 

Bemutatja a pszichológia négy elméletét a választásban megnyilvánuló emberi indítékok összefüggésrendszerérôl. A behaviorista pszichológia szerint az az egyén (természeti) identitása meghatározza, hogy mit részesít elônyben, és amit elônyben részesít, azt fogja választani. A kognitivista pszichológia álláspontja: amit az e-gyén választ, azt fogja elônyben részesíteni, és amit elônyben részesít, az meghatá-rozza identitását. A szociálpszichológia szerint amit az egyén választ, az meghatározza (társadalmi) identitását, és identitása meghatározza, hogy mit részesítsen elônyben. Végül a pszichoanalízis álláspontja: az egyén identitása meghatározza, hogy mit választ, és amit választ, azt fogja elônyben részesíteni. A tanulmány alkalmazza a négy elméletet annak a gazdasági magatartásnak a vizsgálatára, amelyet egy olyan piaci modell-helyzet provokál, melyben egymást helyettesíthetô árufajták kereslete és kínálata nem tart egyensúlyt egymással.

1990 

О психологическом статусе деятельности и социального отношения. K вопросу о преемственности между теориями Леонтьева и Выготского. (Társszerzô: M. Kocski). Психологический Журнал, 11:5. 17-26.

Social relations and activity lényegesen bôvített orosz változata.

1991a. 

"…amit meglátok hirtelen…" József Attila pszichológiai tesztjérôl. Valóság. 34:4. 55-71. 

Az Identitás-esszé és a József Attila-tanulmány alapján vizsgálja József Attila válaszait, amelyeket 1937 február 20-án Flórának a Rorschach-teszt elsô 5 táblájára adott.

b. 

Positivistische und hermeneutische Prinzipien in der Psychologie: Tätigkeit und gesellschaftliche Kategorisierung: Über die Frage von Kontinuität und Diskontinuität zwischen Vygotskij und Leont'ev (társszerzô: Köcski Margit). Europäische Zeitschrift für Semiotische Studien. Vol. 3 [1-2]. 1-15. 

Ps88a kongresszusi elôadás folyóiratban megjelenô változata.

c. 

Positivist and hermeneutic principles in Psychology: Activity and social categorisation (társszerzô: Köcski Margit). Studies in Soviet Thought. 1. 97-110.

Activity and social relations kongresszusi elôadás folyóiratban megjelenô változata.

1992a. 

K voproszu o genezisze myslenyija v teorii A. N. Leontyeva (társszerzô: Köcski Margit). In: Koltsova V. A. and Oleinik I. N. (eds): Historical Way of Psychology: Past, Present, Future. Moscow.

Activity and social relations, Social relations and activity és Leontyev i Vygotszkij tételekhez kapcsolódó elôadás a Leontyev által filogenezisében követett elemi szenzoros pszichikumtól, perceptív pszichikumtól és intellektustól úgy határolja el a gondolkodást, mint amely nem egyszerűen technikai feladatot old meg, hanem társadalmilag minôsíti a szituációban adott tényezôket, amelyek a megoldás technikai lehetôségeit úgy hordozzák, hogy ezeket a kultúra tabu-rendszere korlátozza.

b. 

"…amit meglátok hirtelen…" József Attila pszichológiai tesztjérôl. In: Horváth Iván és Tverdota György (szerk.): miért fáj ma is: Az ismeretlen József Attila. Bp.: Balassi Kiadó/KJK,1992. 117-145. 

Ps91a kötetben való megjelenése.

1994 

Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73. 

A pszichológus olyan természettudósnak képzeli magát, aki szintén környezetének egy tárgyát észleli, csak olyant, amely maga is környezetének tárgyát észleli. Ehelyett a természettudóstól eltérôen a pszichológus maga is beletartozik a tárgyba, amelyet vizsgál: ugyanolyan interakcióban áll az általa vizsgált emberekkel s ugyanúgy manôverez velük, mint ezek egymással.

1995a. 

Another crisis in the psychology: A possible motive for the Vygotsky-boom (társszerzô: Köcski Margit). Journal of Russian and East-European Psychology. 33:1. 82-94.

A 3. Nemzetközi Tevékenység-elméleti Kongresszuson (Moszkva, 1995) tartott esti elôadás szövegének elôzetes publikációja. A természettudományira és szellemtudományira kettészakadt pszichológia és az egység helyreállításának esélyét hordozó Vigotszkij-elmélet jelenkori viszonyáról.

b. 

Ancora una crisi nella psicologia: una possibile spiegazione per il "boom" di Vygotskij. Studi di Psicologia dell'Educazione. 1–2–3. 141–150.

Elôadás az "Apprendimento evolutivo e forme della conoscenza" c. konferencián (Róma, 1993). Ps95a korábbi változata.

1996a. 

Erős Ferenc (szerk.): Azonosság és különbözôség: Tanulmányok az identitásról és az elôítéletrôl. Budapest: Scientia Humana. 1996. 72-95.

A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációval és azzal foglalkozik, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerűsége miképpen torzul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció jelölôjévé válnak. Pótlás a Mo93 tételhez.

b. 

Ещё один кризис в психологии! Возможнaя причинa шумного успeхa идeй Л. C. Выготского (társszerzô: M. Kocski). Вопросы философии. 5. 63.72.

Ps97a elsô, súlyos félrefordításokat tartalmazó megjelenése.

c. 

Vygotskian implications: On the meaning and its brain. A keynote paper. In: Международная конференция „Культурно-исторический подход: Развитие гуманитарных наук и образования”. Proceedings. Российская Академия образования и Российский Государственный гуманитарный университет. Москва, 21-24-го октября  1996. No. 3.

Vigotszkij szerint a magasabbrendű lelki jelenségeket egyszerre kell agyi struktúrák és jelentés-struktúrák működéseként értelmezni. Az elôadás amellett érvel, hogy a két követelmény egymást kizárja és bemutatja, hogyan lehet a Psychosocial mechanism alapján a közöttük levô ellentmondást feloldani.

1997 

Ещё один кризис в психологии! Возможнaя причинa шумного успeхa идeй Л. C. Выготского (társszerzô: M. Kocski). Вопросы философии. 4. 86–96.

Ps95a orosznyelvű változata, az 1970-es években működött Garai-csoport kutatási programját (Ps79a) és eredményeinek Vigotszkij-val kapcsolatos részét ismertetô fejezettel kiegészítve.

1998a. 

Egy pszichológus tapasztalatai az elméleti pszichológiáról. In: Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv [szerk.]: Önarckép háttérrel. Pólya Kiadó. 62–72. 

A szerzônek körkérdésre adott beszámolója arról, hogy Tolsztoj Leó, Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, Füst Milán, Marx Károly, Kardos Lajos, Radnai Béla és Alekszej Leontyev együttes hatására hogyan lett belôle pszichológus, s hogy miképp akadályozta meg a céhe, hogy elméleti pszichológiát művelhessen. – Elôzetes közlés: Teljesen elfogult jegyzetek. Pszichológia. 3. 312–323. old. Elôadás szövegeként: In: Balogh Tibor és Pléh Csaba (szerk.): Mindennapi tudat: Etológia, filozófia, pszichológia. Magyar Tudományos Akadémia Területi Bizottsága; Szeged. 69–79. old.

b. 

Nemzedékek a magyar XX. században. Kritika. 3. 16–20.

Történetpszichológiai tanulmány arról, hogy miért, és hogy a XX. Századi Magyarországon hogyan követik egymást 5-7 évenként a nemzedékek: a huszadik századot köszöntôké, a két világháborúé, a forradalmárok és ellenforradalmárok nagy nemzedéke, Trianoné, a nagy válságé, a második világháborúé, a fényes szellôké, az ötvenes éveké, az ötvenhatosoké, a majdnem kimaradt nemzedék, az 1968-as, a hetvenes éveké, a hivatásos rendszerváltóké, az elsô apolitikus nemzedék s végül a századforduló nemzedéke

c. 

Василий Давыдов и судьбы нашей теории. Bulletin of the International Association "Developmental Education" . 5. 20-26.

Davidov halála alkalmából írott megemlékezés a nagyszerű orosz tudós állampolgári bátorságáról a nehéz idôkben és teoretikusi bátorságáról, amellyel mindvégig számon tartotta, ami a pszichológiában nem természettudomány (Ps94, Ps95a, Ps95b és Ps97), valamint a különbségrôl, amit ez jelent az ôáltala művelt fejlesztô tanítás, ill. az énáltalam művelt gazdaságpszichológia számára. A szöveg

1999a. 

Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346.

Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését. (Hozzászólás: Huff Endre Béla: A multidiszciplináris tudományról és finanszírozásról. Hozzászólás Garai László cikkéhez. Magyar Tudomány. XLIV:12. 1508-1511) Határtudomány

b.

"Szép proletár, hova mégy? No fiam, nézd, állj meg a szóra!", avagy: Megszólítani a piaci partnert. Kritika. 1999/11. 28-30.

Az üzleti kommunikációról bizonyítja, hogy elsődleges funkciója nem az információközlés, hanem a potenciális felek között tényleges ügylet létesítése szociális identitásuk adminisztrálása révén.

 2002

О значении и мозге: Совместим ли Выготский с Выготским? In: Субъект, познание, деятельность: К семидесятилетию В. А. Лекторского. Москва: Канон+, 2002. 590-612.

A  Ps96c orosz fordítása a V. A. Lektorszkij 70. születésnapjának tiszteletére megjelent kötetben.

 Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

A szociálpszichológia állatorvosi lova. Valóság. 15:10 (1972) 98-102.

A pszichológia tudathasadása. A termelés-elv és egy egységes pszichológia lehetôsége. Világosság. 20. (1979) 343-351.

Gazdaságtalan öröm. Élet és Irodalom. 1991. május 10. 10.

Pszichés közérzet és mítoszéhség – tudás, sejtés, hiedelem: A Magyar Pszichológiai Szemle estje a Kossuth Klubban. 1988. november 21. Bevezetô elôadás és hozzászólás. Magyar Pszichológiai Szemle, XLVII:3. (1991) 312-320. és 337-339.

Pártszerűen vagy pártellenesen: Pszichológiai széljegyzetek Rajk László abszurd drámájához. Népszabadság. 1992. március 18. 10.

A leválthatatlan identitás: Garai László szerint az új pártok erôsítik az ideológiai különbségeket. (Interjú: Miklós Gábor) Népszabadság. 1993 január 26. 19.

"…elvegyültem és kiváltam". Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III.

A manipulációnak is vannak határai: Beszélgetés Garai László szociálpszichológussal az embert igazi magatartásától eltérítô eszközökrôl. (Interjú: Gál Zsuzsa) Népszabadság. Július 15. 19.

Volt egyszer [egy tudomány s annak volt] egy kongresszus[a]. Népszabadság. 1996. augusztus 10. 24.

A pszichológia felelôssége. Magyar Hírlap. 1997. október 4. (Ahogy tetszik) 19.

 

Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Agyelmélet (A)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Filozófia (F)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)
Fontosabb reflexiók