Kónya Zoltán - Alapvető információk / Some basic knowledge.
Kónya Zoltán 1971. január 10-én született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd sikeres felvételi után a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium speciális kémia tagozatán érettségizett 1989-ben. 1989-től vegyészhallgató volt a József Attila Tudományegyetemen, diplomáját 1994-ben szerezte: Penke Botond akadémikus csoportjában béta-amiloid peptidek előállítását és szerkezetének Alzheimer-kórra gyakorolt hatását vizsgálta. 1994-ben kezdte meg PhD tanulmányait Prof. Hannus István és Prof. Kiricsi Imre irányításával. PhD értekezését 1997-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. 1997-től 2000-ig prof. B.Nagy János csoportjában dolgozott Namurben (Belgium), ahol szén nanocsövek előállításával, jellemzésével és módosításával foglalkozott. 2001-től egy évet töltött a University of California Berkeley egyetemen, ahol Prof. Somorjai Gábor irányításával fém nanorészecskéket tartalmazó nanokompozitok előállításával és fejlesztésével foglalkozott.
1997-2002-ig tanársegéd, 2002-től 2005-ig adjunktus a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Tanszékén. 2005-ben habilitált, és még ebben az évben kinevezték egyetemi docensnek. 2000 óta tanszékvezető helyettesi feladatokat látott el. Prof. Kiricsi Imre sajnálatos halála után a tanszék megbízott vezetője lett, majd 2011-től kinevezett tanszékvezető.
2011-ben kapta meg az MTA Doktora (D.Sc.) címet, 2012-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. 2012-től 2018-ig az SZTE Kémiai Intézetének vezetője, 2013-tól az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola vezetője.
Egyetemi oktatóként előadásokat, számolási- és laborgyakorlatokat tart a tanszék oktatási profiljába tartozó tárgyakból (környezeti kémia, technológia, vízkezelés, nanorendszerek, stb.). Eddigi oktatói tevékenysége során 30 Ph.D. értekezés (társ)témavezetője (www.doktori.hu), több mint 60 szakdolgozat/diplomamunka témavezetője. Hallgatói által írt diákköri dolgozatok közül 5 szerzett első díjat, 1 második díjat, 2 harmadik díjat és 2 különdíjat az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK és OFKD).
Tudományos munkássága - a PhD megszerzése után - a különböző nanoszerkezetek előállítása, jellemzése és módosítása területekhez köthető. Eddigi eredményeit (az adatok a Magyar Tudományos Művek Tárából származnak) >400 impakt faktorral jegyzett tudományos közleményben ismertette, melyek összesített hatástényezője meghaladja az 1200-at. Munkáira 2020. októberéig ~8000 független hivatkozást kapott, Hirsch indexe 48 (Web-of-Knowledge). Tudományos munkáját 2003-ban Ifjúsági Polányi-díjjal, 2015-ben OTDT Mestertanár Aranyéremmel és MTA Pungor Ernő Díjjal, 2018-ban MTA Szabadalmi Nívódíjjal ismerték el. 2017-ben megkapta a Német Kémikusok Társaságának Hevessy Díját. 2018-ban Gábor Dénes Díjjal tüntették ki. 2019-ben Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át.
Kutatásait témavezetőként és résztvevőként elnyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Magyari Zoltán posztdoktori ösztöndíj, OTKA, FKFP, TÁMOP, EFOP, GINOP és Európai Uniós pályázatok segítették.
A tudományos közéletben számos angol nyelvű szakfolyóirat számára végez bírálói munkát. Belga, finn, olasz, szerb, japán és amerikai kutatócsoportokkal tartott és tart fenn jelenleg is munkakapcsolatot. Tagja a Magyar-, az Amerikai- és a Német Kémikusok Társaságának. 2010-től a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Bizottságának tagja.
2018. július 1-től az SZTE Tudományos és Innovációs Rektorhelyettese.