SZEGEDI  TUDOMÁNYEGYETEM

Gazdaságtudományi Kar

Közgazdaságtan Doktori Iskola

6722 Szeged, Honvéd tér 6. H-6720 Pf: 454.

Tel.: (62) 544-000 (37-87) Fax: (62) 54-44-99

E-mail: garai@eco.u-szeged.hu

 

Doktori Iskola vezetôje: Garai László egyetemi tanár

         Magyar Tudományos Akadémia doktora

——————————————————————————————————————————————————————

Gazdaságpszichológia

1. A program elôzményei

a. A gazdaságpszichológia megjelenése

A gazdaságpszichológia a közgazdaságtudomány és a pszichológia, továbbá a szociológia, a jogtudomány, a kultúrantropológia, a történettudomány és a filozófia határterületén vizsgálódó interdiszciplináris tudomány.

Megjelenése nem elméleti, hanem gyakorlati indítékból fakadt. Az USA-ban a vállalati szféra, Nyugat-Európában a közigazgatás ismerte fel elsônek hogy a gazdaságpszichológus szaktanácsára szük­ség van minden olyan esetben, amikor a gazdasági folyamatok alanyai olyan döntés előtt állnak vagy tárgyai olyan újraelosztásra kerülnek, amely érinti e folyamatok szereplőinek társadalmi azonosságát.

A vállalatoknál elsőnek a marketing munkáját segítette gazdaságpszichológus, akinek szolgáltatása azután az em­beri erőforrással való gazdálkodásban kezdte kiegészíteni, sőt felváltani az egyének különféle személyi­ség­vonásait adminisztráló pszichológusét; e szolgáltatásokat a menedzsment jelenleg már éppúgy igénybeve­szi saját belső mindennapi interakcióinak, mint azoknak az optimalizálásában, amelyet a vállalat alkalma­zott­jaival, illetve tulajdonosaival, továbbá külső érintettjeivel folytat (szállítókkal és fogyasztókkal, verseny­tár­sakkal és olyan instanciákkal, amelyekkel az interakciót externalitások közvetítik). A közigazgatásban a gazdaságpszichológia a piaci és a szervezeti megoldások kombinálásában lesz egyre nélkülözhetetlenebb; kormányzati szerveken kívül újabban egyre gyakrabban kerül sor arra, hogy önkormányzatok is alkalmaznak gazdaságpszichológust, vagy mert módosak és így lehetôségük, vagy mert szegények és így szükségük van rá. Várható olyan szaktanácsadó hálózat kiépülése is, amely a háztartásoknak fog rendelkezésére állni a maga tanácsadásával minden tartósabb kihatású gazdasági döntéshozatal előtt vagy újraelosztásnak – például súlyosabb betegség nyomán vagy haláleset után támadó – kényszerűségekor. Gazdaságpszichológus szolgáltatásainak szintén újabb keletű a nonprofit szférával kapcsolatos igénybevétele mind az adományozók, mind pedig azok részéről, akik pályáznak a támogatás elnyerésére, ill. arra, hogy szolgáltatásaik igénybevételét a támogatottak számára az adomány lehetôvé tegye (pl. különféle tan, ill. gyógyintézetek).

A gazdaságpszichológiai kutatások a XIX. századi modernizáció folyamataival kapcsolatos, amelyek nyomán elôáll az információval való gazdálkodásnak egy antinómiája, s ez az információfeldolgozás pszichológiai folyamatait egyre növekvô súllyal gazdasági hatótényezôvé teszi. Ez a gazdasági hatóté­nyezôvé lett pszichológiai folyamat képezi a gazdaságpszichológiai vizsgálódások tárgyát ( GP-tézisek)

Az USÁ-ban a '40-es, Nyugat-Európában a '60-as években vette kezdetét az a tudományos munka, amely ennek az új interdiszciplináris tudományágnak a megjelenéséhez vezetett, s minden jel arra mutat, hogy a gazdaságpszichológia konjunktúrája ezekben a térségekben azóta is töretlenül folytatódik. Idén huszonnegyedszer kerül sor a Nemzetközi Gazdaságpszichológiai Kutató Társaság (IAREP) évente megrendezésre kerülô kollokviumára, s Észak-Amerikában ugyanennek a határtudománynak képviselôi szervezôdtek meg a nagytekintélyű Társadalomgazdasági Társaságban (SASE). A gazdaságpszichológia növekvô fontosságát mutatja a közgazdasági Nobel-díj sorsának alakulása: a negyven év óta kiosztásra kerülô díjat történetének második felében az eseteknek csaknem a felében olyan közgazdászok nyerték azt el, akiknek vagy maga a díjazott tudományos felfedezése volt gazdaságpszichológiai, vagy egy olyan további kutatása, amelyet a díjazotthoz hasonlóan szintén nemzetközi érdeklôdésével tüntetett ki a közgazdaságtudomány.

b. A gazdaságpszichológiai kutatás Magyarországon

Az alprogramvezetô 1968-ban olyan disszertációval nyerte el a pszichológiai tudományok kandidátusának fokozatát, amely az egyén választásait meghatározó motívumokat a munkatevékenységbôl származtatta mint olyan folyamatból, amelyben a társadalom korábbi tevékenység termékeit használja eszközként és késôbbi tevékenység eszközét állítja elô termékként.

E disszertáció egyes megállapításainak további kimunkálására az alprogramvezetô meghívást kapott a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem Pszichológiai Karára, majd a SzUTA Természettudomány- és Technikatörténeti Intézetébe (1968–69). A tudományos kutatómunkába mindkét intézményben bevont aspiránsokat, akik közül három a továbbiakban az új kutatási lehetôségnek megfelelôen engedélyeztették témájuk módosítását.

1970-ben az alprogramvezetôt meghívták az MTA új irányítás alá került Pszichológiai Intézetébe, ahol olyan Személyiségpszichológiai Osztályt szervezett, amelynek kutatási programja a személyiséget a pszichológiában szokásos pszichobiológiai keret helyett pszichoökonómiai keretben szemlélte, azt vizsgálva, hogy a személy választásait meghatározó motívumokat miképpen determinálja az a pozíció, amelyet az illetô a társadalom gazdasági viszonyainak hálózatában vagy egy olyan mikro- (pl. családban vagy iskolai osztályban kialakuló) struktúrában elfoglal, amely a gazdasági szerkezetek mintája szerint épül. Az a próbálkozás, hogy ez a kutatás kapcsolatba kerüljön a hazai aspiránsképzéssel, – a kutatás és a (tovább)képzés között kialakult szerencsétlen viszonyok között – érdemleges eredményt nem hozott

Ezzel szemben egy olyan elôadás nyomán, amelyet a XIII. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus meghívott elôadójaként tartott moszkvai kutatásainak eredményeirôl, az alprogramvezetôt háromszor (1971-ben, 1973-ban és 1976-ban) hívták meg a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-ba, amelynek posztgraduális képzésébe (a Laboratoire Européen de Psychologie Sociale-ban egyidejűleg folytatott kutatási programjával) intenzív módon kapcsolódott be. Ennek a munkának a nyomán hívták meg 1981-ben a Nizzai Egyetemre, ahol 1984-ig egyhuzamban, majd a továbbiakban ismételten egy-egy szemeszter idejére vett részt saját alprogramjával a szociológusok posztgraduális képzésében.

Eközben Magyarországon mindössze annyi történt, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság közös keretében megalakult a Gazdaságpszichológiai Szakosztály, amely néhány alkalommal a posztgraduális képzés intézményi keretein kívül gazdaságpszichológiai kurzust szervezett diplomás közgazdászok és pszichológusok számára (a kurzusok az általános gazdaságpszichológia programját ölelték fel).

2. A doktori program helye a tudományban, célkitűzése, tématerületei

A program képzési célja olyan minôsített szakemberek kibocsátása, akik a gazdaságpszichológia szempontját képesek érvényre segíteni akár egy gazdasági, illetve pszichológiai gyakorlatban, akár pedig a tudományos kutatásban.

A program olyan képzést kíván megvalósítani, amely nemcsak a gazdaságpszichológia egészét kívánja mind a közgazdaságtan, mind a pszichológia felôl megalapozni, hanem magán a program tárgyán belül is a speciális gazdaságpszichológia témáit, amelyek meghatározzák a két szakirányt, ráépíteni egy elméleti összefüggéseket tárgyaló általános gazdaságpszichológiára.

Ezzel a szerkezettel kapcsolatos egy Magyarországon megkerülhetetlen többletfeladat. Úgy alakult, hogy a magyarországi egyetemeken folyó pszichológus-képzés egy olyan szemlélet jegyében történik, amely a pszichológiát a természettudomány egy ágaként műveli s amelynek keretébe a gazdaságpszichológia egyszerűen nem illeszthetô bele. Így azok számára, akik a pszichológusi alapképzés felôl érkeznek az interdiszciplináris programba, lehetôvé kell tenni az alapképzésben kialakított szemléleti keretek kritikus revizióját és egy olyan szemléleti keretnek a kialakítását, amely a pszichológiát egyszerre kezeli természettudományként és történeti tudományként s amelybe így a gazdaságpszichológia – olyan diszciplínákkal egysorban, mint pl. a politikapszichológia és a jogpszichológia, az irodalompszichológia és a nyelvpszichológia – beilleszthetô,

Az általános gazdaságpszichológia keretén belül a doktori program mindenekelôtt a következô négy kérdés vizsgálatát tervezi:

a. hogyan választja ki a gazdasági tevékenység alanya e tevékenység tárgyát?

b. abban a viszonyrendszerben, amelyben a tárgyakat tulajdonként kezelik, hogyan választódik ki ennek a tulajdonkezelésnek az alanya?

c. hogyan módosul a pszichikus potenciál megnyilvánulása, ha e potenciál emberi tôkeként működik?

d. hogyan módosítja a gazdasági folyamatokat a bennük részt vevôk szociális identitásának szociológiai alakulása és pszichológiai feldolgozása?

A speciális gazdaságpszichológia, amely ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására épül rá, két irányt határoz meg:

1. Az anyagi erôforrás gazdaságpszichológiáját, amely a termelô, az értékesítô, a pénzügyi és a beszerzô magatartással foglalkozik.

2. Az emberi erôforrás gazdaságpszichológiáját, amelynek tárgya a fejlesztô, a non-profit, a szervezeti és az irányító magatartás.

3. Gazdaságpszichológiai PhD képzés terve

Elsô év: Általános alapozás (elméleti közgazdaságtan, elméleti pszichológia, mikroökonómia, makroökonómia, marketing, szociálpszichológia stb. – heti 8 óra elôadás, összesen 224 óra; mindkét félévben 2 vizsga, a második félévben ebbôl 1 szigorlat

Második év: A doktori képzés szakirányu megalapozása (humán erôforrás gazdaságpszichológiája, munka és munkanélküliség, a beszerzô magatartás, az értékesítô magatartás, pénzügyi magatartás, a fejlesztô magatartás, a gazdasági magatartás szocializációja, gazdaságpszichológiai esettanulmányok stb.) – heti 4 óra elôadás, 4 óra szeminárium, összesen 224 óra; mindkét félévben 2 vizsga, a második félévben ebbôl 1 szigorlat

Harmadik Év: PHD disszertáció elôkészítése – heti 2 óra konzultáció a témavezetôvel, összesen 60 óra

A doktorjelöltek számára szükségesnek tartott külföldi ösztöndíjak: Terepkutatás, továbbá kutatói konzultáció céljából egy háromhónapos külfóldi kiküldetést javasolunk (amelyet a doktorandusz megszakítás nélkül vesz igénybe). Tekintettel arra, hogy a disszertáció elôkészítése érdekében kerül sor az utazásra, erre lehetôleg az ötödik vagy hatodik félévben kell lehetôséget biztosítani.

A meghírdetett program, önköltséges alapon, külföldiek számára nyitott, angol, francia vagy orosz nyelvű egyéni konzultáció, valamint az a lehetôség biztosítható, hogy a jelölt a disszertációt angol, francia vagy orosz nyelven nyújtsa be.

4. A felvételi vizsga koncepciója

A felvételire jelentkezés feltétele: a közgazdászi vagy pszichológusi diploma; elônyt jelent, ha ezen felül a jelentkezônek szociológusi, történészi, jogászi, kultúrmenedzseri (népművelési) vagy filozófusi diplomája van.

A felvételi beszélgetés elsôsorban annak megállapítására irányul, milyen érdeklôdés ösztönzi a jelentkezôt a programban való részvételre. A felvételt eldöntô lehet annak tisztázása, képes-e azonosítani a jelölt egy olyan gazdasági történéssort, amelyben nélkülözhetetlen, s egy olyant, amelyben teljesen felesleges a gazdaságpszichológia bekapcsolása. Elônyt jelent a felvételinél az ilyen tárgykörben esetleg publikált saját szöveg, korábban írott és jó minôsítést nyert diákköri munka vagy gazdaságpszichológia-vizsgára benyújtott esettanulmány.

A felvételi beszélgetés lehetséges témái:

Általános gazdaságpszichológia: A gazdasági ésszerűség. A négy nagy pszichológiai elmélet alkalmazása piaci, ill. szervezeti magatartásra. A specifikusan emberi alapszükséglet. A gazdasági magatartás közvetítôi: a pénz és a státus. A szociális identitás kimunkálása. A gazdasági magatartás paradoxonjai. Tulajdonkezelés és a gazdasági tevékenység alanya.

Speciális gazdaságpszichológia: Gazdasági tranzakciók pszichológiai paradigmái. Fejezetek az anyagi erôforrás gazdaságpszichológiájából (a termelô magatartás; a beszerzô magatartás). A második modernizáció és az emberi erôforrással való gazdálkodás. Az emberi erôforrás termelése és a totális állam. Információgazdálkodás: a viszony mint erôforrás. A viszony termelése és a "létezett szocializmus". Az emberi tôke.

Ajánlott irodalom:

Garai László: Identitásgazdaságtan: Gazdaságpszichológia másképpen. Bp.: Tas kft, 2003.

vagy

Garai László: Emberi potenciál mint tôke. Bevezetés a gazdaságpszichológiába. Bp.: Aula Kiadó, 1998.

 

Számláló