Tájékoztató

Tételjegyzék

Időpontok

2005/2006. tanév I. félév
A felvilágosodás korának irodalma
Hász-Fehér Katalin

 

Tematika és tételjegyzék

1.

Bevezető óra

 

 

2.

 

Az irodalomtörténet-írásról
A nemzeti irodalomtörténet-írás kialakulása, története, irányzatai és műfajai. A konstruktivista tudományelméletek és a történeti tudományok. A kultúratudomány, irodalomtudomány, irodalomelmélet és irodalomtörténet viszonyrendszere. Az irodalomtörténeti kutatások néhány irányzata: klasszikus és új filológia; mikrohistória; kulturális antropológia; történeti poétika; műfajtörténet; stílustörténet; diskurzusanalízis; narratív identitáskutatás; recepciótörténet (olvasástörténet); kánon- és kultuszkutatás; emlékezéstörténet (P. Nora); intézménytörténet; az irodalomtörténet-írás tudománytörténete.

Irodalom

Hayden White: A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában (1987). In: AETAS 1996. 1. sz. 98–119. Vagy: A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében. Ford. Braun Róbert. In: Hayden White: A történelem terhe. Szerk. Braun Róbert. Osiris Kiadó, 1997. (Horror Metaphysicae) 103–142.

Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. In: AETAS, 1999/3.

Takáts József: A Kulcsár Szabó-iskola és a "kulturális fordulat". Jelenkor, 2004. november. 1165–1177.

Kulcsár-Szabó Zoltán: A "korszak" retorikája. A korszak- és századforduló mint értelmezési stratégia. In: LITERATURA 1996. 2. sz. 127–143., vagy: In: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Szerk. Bednanics Gábor-Bengi László-Kulcsár Szabó Ernő-Szegedy-Maszák Mihály. 90-105. Osiris, Budapest, 2000. 90–105. 

 

 

3.

 

Bevezető: a "nemzeti irodalom" fogalma(i)
Európai mintái. Filozófiai megalapozása. Szociológiai, etikai, esztétikai aspektusai.  Művelődés- és társadalomtörténeti környezete. Értékrendszere, célkitűzései, eszményei. Változatai, változásai a 18–19. század fordulóján.

Irodalom

Benda Kálmán: Magyarország a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Irodalom és felvilágosodás. Bp. 1974. (Vagy: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978. – Az itt közölt tanulmány első hét fejezete.)

 

4.

 

Nyelvtervezés
A magyarnyelvűség programja és a nyelvi sztenderdizáció.

Kötelező szövegek

Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779)

Báróczi Sándor: A védelmeztetett magyar nyelv (Bécs, 1791), és Magvető, Bp. 1984. Szerk. Szigethy Gábor (Gondolkodó Magyarok sorozat)

Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Múzeumhoz]. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.

Irodalom

Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc és Siptár Péter szerk.: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 381–409.

Tolcsvai Nagy Gábor: Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében. Recepció és Kreativitás. Nyitott Magyar Kultúra. Áron Kiadó, Budapest, 2004.

Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.

Csetri Lajos: Magyar nyelvújítási törekvések a XVIII. század végén. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 14–25.

Tolnai Vilmos: A nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929. 1–151.

 

 

5.

 

Az intézményes feltételrendszer tervezetei
A Budára költöző egyetem. Akadémiai törkvések. Írói szerveződések. Változó művelődéseszmények.

Kötelező szövegek

Ányos Pál: A szép tudományoknak áldozott versek. In: Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907.

Barcsay Ábrahám: Midőn erdődi gróf Pálfi Károly Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudománymindenességnek erősítő levelét hirdetné; A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez; [Ültess jázmint... – Ányos Pálnak]. In: Szira Béla szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.)

Révai Miklós: Örömnap mellyen a fő tudományok Budára általköltözködtek

Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781)

[Bessenyei Görgy:] A Besenyei György Társasága. Béts, 1777.

 

 

6.

 

Az irodalom mediális terének átalakulása
A kéziratos és a nyomtatott irodalom viszonyának változása. A röpiratirodalom. Új publikációs terek megjelenése. Folyóiratok és "folyóiratműfajok". A szerző és fogalmának átalakulása.

Kötelező szövegek

Bessenyei György: A filozófus (1777).

Orczy Lőrinc: Szalai Gróf Barkótzi Ferentz esztergami érsek úrnak; Ezen munkáhozz; Ezen munkábann foglalt versekhez. In: Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787.

Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Museumhoz]; Tóldalék a Magyar Museum III-dik Negyedéhez. In: Batsányi János Összes Művei. II. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960.

Kazinczy Ferenc: Orpheus. Bévezetés. In: Első folyóirataink: Orpheus. S. a. r. Debreczeni Attila. Debrecen, 2001. (Csokonai Könyvtár. Források). 9–10. old.

Kármán József: Bé-vezetés [az Urániához]. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 13–17.

Döbrentei Gábor: Előbeszéd [az Erdélyi Muzéumhoz]. Erdélyi Muzéum. Első füzet. Pesten, Trattner János Tamás’ Nyomtató-műhelyében. 1814.

Fejér György bevezetője Tudományos Gyűjtemény 1817. évi 1. számához. III–XII. old.

Thaisz András: Elő Szó [a Tudományos Gyűjtemény 1819. évi 1. számához]. 3–16. old.

Irodalom

Labádi Gergely: Nomen captivi et status: Joannes Batsányi, auctor et poeta (A 18. század vége irodalomszemléletéhez). In: Klasszikus – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok. Szerk. Dajkó Pál és Labádi Gergely. Szeged, 2003. 269–306.

Mezei Márta: A kiadó mandátuma. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 1–86.

Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.

Ajánlott irodalom

Nyíri Kristóf–Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron Kiadó, Budapest, 1998.

 

 

7.

 

Az olvasóközönség rétegződése és szerzői rétegezése
Az olvasóközönség szociológiai összetételének változásai. Hivatásos és "laikus" olvasók: a cenzor, a szerzőtárs és az "ismeretlen". Az olvasási szokások átalakulása. Olvasói elvárások és elvárások az olvasó felé. Az olvasó mint befogadó, vásárló és mecénás. Az olvasói válaszok nyomtatott tereinek kialakulása. A művelődésterjesztés etikai aspektusai. Az olvasástörténeti kutatások módszerei.

Kötelező szövegek

Bessenyei György bevezetése A filozófushoz.

Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.

Rájnis József előszava A magyar Helikonra vezérlő kalaúz című könyvéhez. In: Magyar verstani szöveggyűjtemény I. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában. Szerk. Kecskés András és Vilcsek Béla. Bp. 1999. 28–33.

Gyöngyösi János előszava Magyar Verseinek 1790-ben kiadott gyűjteményéhez (1789). Uo. 236–241.

Irodalom

Szajbély Mihály:  Előszó és Ajánlás. Regény és közönsége a 18. század második felében. It 1985/3.

Ajánlott irodalom

Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágososdás idején és a reformkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

Roger Chartier: "Népi" olvasók, "népszerű" olvasmányok a reneszánsztól a klasszicizmusig; Reinhard Wittmann: Az olvasás forradalma a 18. század végén? In: Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Szerk. Guglielmo Cavallo, Roger Chartier. Balassi Kiadó, Budapest, 2000. 305–347.

 

 

8–9.

 

A nemzeti irodalom témavilága

A honfoglalási tematika forrásainak és értelmezésének átalakulása. A "mi a magyar mostan" toposza. A "rút visszavonás" toposza. Mohács témaköre. Történelmi tablók.

A történeti témák új regiszterei és műfajai ("nemzeti klasszicizmus", "nemzeti szentimentalizmus" stb.). Az "új mitológia" formálódása.

Kötelező szövegek

Dugonics András: Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)

Csokonai Vitéz Mihály: Az Árpádiász-terv (Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... /1796/

Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása. (1790). In: Gvadányi József és Fazekas Mihály válogatott művei. S. a. r. Mezei Márta. Unikornis Kiadó, Budapest, 1995. (A Magyar Költészet Kincsestára)

Baróti Szabó Dávid: Egy ledőlt diófához (bármely kiadásból).

Batsányi János: Levél, Szentjóbi Szabó Lászlóhoz; Osszián utolsó éneke (az Orczyhoz szóló bevezetővel együtt); Kárthon (a bevezetőkkel együtt); Várna és Mohács. (Kisfaludi-Hímfihez; Első Ulászló Szegeden; Déli György látása A mohácsi ütközet előtt; Majthényi Barta keserve A mohácsi veszedelem után; fogságban)

Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői.

Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből (bármely kiadás).

Berzsenyi Dániel nemzeti ódái. In: Berzsenyi Dániel költői művei. Kritikai kiadás. S. a. r. Merényi Oszkár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.

Katona József: Bánk bán.

Irodalom

Agárdi Péter: Adalék a Zrínyi- és Gyöngyösi-hagyomány párhuzamos történetéhez. Acta Hist. Litt. H. Szeged, 1973. Tom. 13. 141–158.

Gyenis Vilmos: Gyöngyösi: a korigények és a közízlés. It, 1983. 545–589.

Szörényi László: Hunok és jezsuiták. Fejezetek a magyarországi latin hősepika történetéből. Bp. 1993. (Később megbeszélendő fejezetek.)

Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. A Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január.

 

 

10.

 

A nemzeti irodalom esztétikai dimenziói
Aemulatio, imitatio, fordítás, erdetiség. A fikcionalitás és referencialitás kérdése.

Kötelező szövegek

Batsányi János: A fordításról. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 101–109. és a szöveg jegyzetei (452–471.)

Rájnis József: Tóldalék melyben a Magyar Virgiliusnak szerzője a kassai Magyar Múzéumról jelesben pedig az abban foglaltatott fordítás mesterségének réguláiról való ítéletét kinyilatkoztatja. Pozonyban Füskúti Landerer Mihály költségével és betűivel 1789. In: Pennaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták 1781–1826. Szerk. Szalai Anna. Bp. 1980.

Péczeli József: Elő-beszéde Voltaire Henriade-jának fordításához. In: Péczely József: Henriás. S.a.r. Vörös Imre. Bp. 1996. (RMKT XVIII. század, I.) 44–47.

Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.

Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok (bármely kiadásból)

 

Dugonics András: Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509.) 

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei. Bp. 1878.

Kármán József: A Fanni hagyományainak előszavai (Eggy Szó az Olvasóhoz; Fanni). In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 68–71.

Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása – Előszó.

Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya. Előszó.

Irodalom

Batsányi János: A fordításról c. tanulmány jegyzetanyaga. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 452–471.

 

 

11.

 

Műfaji és formai eszmények a felvilágosodás idején
Lírai, drámai, epikai műfajok és modellek. A versújítás. Az eposz és a verses epika.  Regénytípusok. Drámai műfajok. Antik, francia, német és angol tájékozódás.

Kötelező szövegek

Szövegek a versújítás történetéhez. In: Magyar verstani szöveggyűjtemény I. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában. Szerk. Kecskés András és Vilcsek Béla. Bp. 1999. A feltüntetett oldalszámok erre a kötetre vonatkoznak:

Bessenyei György írása a magyar verselésről a Holmi c. kötetben (részlet, 1799) (39–42.);

Rájnis József előszava A magyar Helikonra vezérlő kalaúz című könyvéhez (28–33.);

Ráday Gedeon versújító kísérlete (1735) és jegyzete a Tavaszi estve című verséhez (1790) (309–311.);

Gyöngyösi János előszava Magyar Verseinek 1790-ben kiadott gyűjteményéhez (1789) (236–241.);

Kazinczy Ferenc: tanulmánya a négyféle magyar verselésről (407–408.)

Csokonai Vitéz Mihály: Előbeszéd a Lilla eleibe. (Bármely Csokonai-kiadás).

Bessenyei György: Hunyadi László tragédiája; Buda tragédiája; Ágis tragédiája; A filozófus. In: Bessenyei György: Színművek. S. a. r. Bíró Ferenc. Bp. 1990.

Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői; Karnyóné

Katona József: Bánk bán. In: K. J.: Bánk bán. Kritikai kiadás. S. a. r. Orosz László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.

Irodalom

Négyesy László: A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban. Bp. 1892., vagy: Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.

György Lajos: A magyar nyelvű román élete. In: Gy. L.: A magyar regény előzményei. Bp. 1941. 1–73.

Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.

Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1990. Vonatkozó részek.

Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei (1772–1826). Bp. 1970. 29–82.

Szilágyi Márton: A vígjátékíró Bessenyei művészi távlatai (Bessenyei filozófusa és Pontyija). In: A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 141–155.

Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.

 

 

12.

 

Kötetterek
Szerzői kompozíciók és modellek a felvilágosodás korában.

Kötelező szövegek

1) A Bessenyei György Társasága. Bétsben 1777.

2.) Lilla. Érzékeny dalok III. könyvben. Csokonai Vitéz Mihály által. Nagy-Váradonn, Máramarossi Gottlieb Antal' betűivel. 1805.

3.) Berzsenyi Dániel' Versei. Kiadta egy kalauz értekezéssel megtoldva barátja Helmeczi Mihály. Második megbővített kiadás. Pesten, Trattner János Tamásnál, 1816.

Irodalom

Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.

Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. (Matúra Klasszikusok)

Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)

 

 

13.

 

Kazinczy Ferenc pályája
Kazinczy ízlés- és stílusforradalmának, nyelvújításának irányai. A kanti szépségeszmény előtérbe kerülése. Az "ízlés" fogalmának központba kerülése. Az irodalom etikai (nemzeti, közösségteremtő) dimenzióinak átértelmezése. Az "érzékeny neoklasszicizmus" fogalma. A művészet mimetikus funkciójának újrafogalmazása. Az irodalmi nyelvújítás német modelljének érvényesítése. Az irodalmi rendszerről szóló elképzelései: a kritika műfajának hazai megteremtése; kanonizációs törekvései. Vitái a dunántúli és debreceni irodalmi körrel. Vitája Kisfaludy Sándorral és Kölcsey Ferenccel.

Kötelező szövegek

a) Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc. (A szövegből a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Idylliumokból 5 fejezet.) In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 207–223.

b) Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 359–505.

c) Recensió Himfy szerelmeiről. In: Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp. 1979. 733–747.

d) Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.)

e) Kazinczy Ferenc előszava Dayka Gábor verseihez, 1813. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 759–779.

f) Előszava Báróczi Sándor Minden Munkájihoz (Báróczi Sándor élete). Pest, 1813–14. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 779–800.

g) Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény 1819. XI. k. 3–27. l., és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 813–834.

h) Lírai költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

i) Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.

j) Fogságom naplója. S. a. r. Szilágyi Márton. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

k) Erdélyi levelek (bármely kiadás)

Ajánlott irodalom

Heinrich Gusztáv: "Bácsmegyey levelei". Figyelő 1878. 4. k. 321–332, 5. k. 63–71, 116–122.

Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27.

Gergye László: Kazinczy költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 15–36.

Fried István: A "Fogságom naplója" regénye. ItK 1986. 683–694., és: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 129–145.

Fried István: Kazinczy Ferenc útleírásai. ItK 1993. 350–362, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 115–128.

Csetri Lajos: Nyelvújítás a XIX. század első évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 30–98.