REAKCIÓKINETIKAI ADATOK KÖZVETLEN
DEKONVOLÚCIÓJA JANSSON MÓDSZERREL

Somogyi András, Bányász Ákos, Keszei Ernő

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

telefon: 209-05-55/1530, E-mail: somogyi@para.chem.elte.hu

 

Lézerimpulzussal gerjesztett atomok, molekulák gyors reakcióinak vizsgálatát bonyolítja a mért adatok és a lézerimpulzus dekonvolúciója. Direkt dekonvolúció helyett szokásos a numerikus rekonvulúció használata az ilyen adatok kiértékelésére, de ekkor a kinetikai modellfüggvény paraméterei erősen korrelálnak a lézerimpulzus paramétereivel. Előnyösebb ezért a modellfüggvény paramétereinek becslése előtt a közvetlen dekonvolúció.

Gyors kinetikai adatok értékelésére eddig a közvetlen dekonvolúciót nem alkalmzták. Más területeken általában Fourier transzformáció felhasználásával végzik a dekonvolúciót. A mért kinetikai adatokra ez a módszer nehezen alkalmazható, az adatok nem periodikus volta miatt, valamint a komplex Fourier térben végzett műveletek nehézségei miatt. Ezért alkalmaztuk a Jansson módszert kinetikai adatok közvetlen dekonvolúciójára.

Ez a módszer a dekonvolúciót iteratív módon végzi, az iterációs lépésekben konvolúciót alkalmazva. Az iterációs képlet a következő:

ahol i a konvoluált függvény, s a műszer válaszfüggvénye (esetünkben lézerimpulzus), a dekonvoluált függvény az n-ik iterációs lépésben. az úgynevezett relaxációs függvény, amelynek értéke -től függ; jellemzően negatív, vagy zérus, ha értéke fizikailag nem elfogadható, és pozitív a fizikailag értelmes értékekre.

Előadásunkban a Jansson módszer kinetikai adatok dekonvolúciójára történő alkalmazhatóságának részletes vizsgálatáról számolunk be. Tapasztalataink alapján a módszer erre a célra használható.