A veszélyeztetett vízbázisok védelme program keretében vizsgáltuk Sirok és térsége környezetében a felszín alatti vizek szennyezettségét. A szennyezettség vizsgálatát az indokolta, hogy a vizsgálatok szerint szerepe lehet a felszíni vízbeszűrődésen kívül az egyes medencék közötti kommunikációnak is a termelt víz minőségében.

A vizsgálatokhoz felhasználtuk az elmúlt években a felszíni vizek analízisekor, a termelőkutak és figyelőkutak vizsgálatakor nyert adatokat. A felhasznált idősorok sok esetben hézagosak, az egymással konkuráló, vagy megerősítő sajátságok vizsgálatára nincs lehetőség. Az idősorok hosszában nagyságrendi különbség is van.

Hidrogeológiai vizsgálatok eredményeként kijelölésre kerültek azok a medencék, melyek között kizárt a kommunikáció, valamint azok, melyek között csekély mértékű transzport feltételezhető. Szlaboczky P. és Kovács B. vizsgálatai szerint a hidrogeológiai védőidom Tarna teraszra eső része talajvízáramlás tekintetében három, kismértékű kommunikációt mutató medencére különül el, melyeknél AC és CB kommunikációt feltételeznek a közvetlen AB kommunikáció kizárásával. Hidrogeológiai merülő gát feltételezése kizár bizonyos területeken rétegvizeket.

Feladatunk volt a felszíni vízfolyások hatását is figyelembe véve megerősíteni vagy megcáfolni az egyes medencék és vízadó rétegek közötti transzportra vonatkozó megállapításokat. Vizsgálatainknál nem csak a trendek megállapítására és a kiugró értékek jelzésére szorítkoztunk, hanem megpróbáltuk a feltételezett kapcsolatoknál a késleltetési időket, valamint a felhígulás mértékét is megállapítani. Amikor egy-egy komponensben kiugró értéket találtunk, azt csak egy azonos mintában levő szintén kiugró, a trendbe nem illő érték esetén tartottuk elfogadhatónak, ellenkező esetben mérési hibaként a következtetések levonásakor figyelmen kívül hagytuk.

Fentiekből következtetéseket vontunk le arra nézve, hogy milyen adatstruktúrák és gyakoriságok szükségesek a megállapítások elfogadható megbízhatósági szintjéhez. Ez egyben javaslattétel a felszíni vizek állapotának követésére alkalmas adatbázis kialakítására, melynek segítségével a nem véletlen szennyezések és szennyezők is felderíthetőkké válnak.