2Institute of Chemical Engineering, Bulgarian Academy of Sciences, Sofia, Bulgaria

E-mail: thermod@bas.bg

Az utóbbi időben nagy érdeklődés övezi új (mind elméleti mind algoritmikus) megoldási módszerek kifejlesztését vegyipari műveletek tervezési, optimalizálási s irányítási feladataira. A fázis-stabilitás elemzésének problémája az egyik legdinamikusabban változó terület, ennek formális (formulákkal történő) leírása ľ történjen az akár érintősík-távolsági függvény minimalizálásával vagy Gibbs-energia minimalizálással ľ egyaránt megbízható numerikus technikákat igényel a globális megoldás meghatározásához. A tárgyalt optimalizáló eljárás

ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/math/optimization/index.html

Jelen munkánkban egy módosított érintősík-távolsági függvényt használunk, és egy sztochasztikus klaszterező módszert az optimalizálásra. Demonstráljuk a módszer hatékonyságát és robusztusságát a hidrogén szulfid-metán rendszeren, mely egy Redlich-Kwong-Soave állapotegyenlettel modellezett. A kapott eredmények demonstrálják a módszer sztochasztikus módszerekhez viszonyított nagyfokú megbízhatóságát. Az eljárás fölhasználó-barát és jól hangolható. Az új módszer szignifikánsan csökkenti a számítási igényt a fölhasznált függvénykiértékelések száma és a CPU-idő tekintetében. Ez nagyon kedvező más sztochasztikus módszerekkel, pl. a véletlen pontból indított hagyományos Newton eljárással való összehasonlításban.

A módszer továbbfejlesztésében tervezzük megbízhatóbb intervallum-aritmetikai eszközök használatát és egy új, hatékony gyökkeresési módszer beépítését. A későbbiekben demonstrálni szeretnénk módszerünk robusztusságát és hatékonyságát nehezebb problémákon, ebbe beleértve magasabb komponens-számú rendszereket is. Az irodalomban ez mérföldkövet jelenthetne, hiszen alig léteznek publikált eredmények magasabb dimenziószámú problémákra. Ennek oka lehet a művelet-igény robbanásszerű növekedése. Ilyen esetben szintén a megnövekvő számítási igény miatt indokolt lehet párhuzamos verzió tervezése, melyet szintén tervezünk elkészíteni többprocesszoros (8,16,32) párhuzamos számítógép-architektúrán.

A kutatást támogatta az FKFP 0449/1999 pályázat