MAILLARD REAKCIÓ MODELEZÉSE NEURÁLIS HÁLÓ SEGÍTSÉGÉVEL

 

 

Ladó Krisztina, Örsi Ferenc

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Vegyészmérnöki kar

Biokémia és Élelmiszertechnológia Tanszék

 

 

A neurális háló használata egyre nagyobb teret nyer az adatfeldolgozás során a hagyományos módszerekkel szemben, új alternatívát jelentve a problémamegoldásban.

A Maillárd reakció vizsgálatához egy vizes oldatú modell rendszert használtunk. A modell rendszer szénhidrátok (glükóz, fruktóz) és aminosavak (beta-alanin, lizin, glutaminsav) keveréke, amelyet meghatározott hőmérsékleten és ideig kezeltünk. A hőkezelt mintákat spektrofotometriával látható és UV hullámhosszon mértük le. Az abszorbanciát 250 és 400 nm hullámhosszon számoltuk ki, ahol a barna színanyagok és a többi mellékkomponensek nyelnek el. A hő kezelt mintákat ki hűlés után mértük.

Az adatokat neurális háló segítségével dolgoztuk fel. A feldolgozás „back-propagation” mesterséges neurális hálózat alkalmazásával történt. Az eredmények alátámasztják a neurális háló eredményességét, hatékonyságát.

A Maillárd reakció fehérje és szénhidráttartalmú élelmiszerekben végbemenő nem enzimes barnulási reakció. A reakció során különféle színes termékek (barna színanyagok) és aromakomponensek keletkeznek. A reakciólépések bonyolult Schiff-bázis képzés, Amadori, Heyns átrendeződés, dehidratációs és deaminálásos lépések, valamint Strecker lebontás révén valósulnak meg. A reakciósor végtermékei a színes melanoidinek és a további reakciókra képes hidroximetil-furfural (HMF) és kisebb mértékben máltól, izomaltól termékek. A melanoidinek bizonytalan polimerizációs fokú polimerei a 3-dezoxi-hexózoszon és az amino vegyületek kondenzációs termékeinek illetve a HMF származékoknak. A reakció során nem csak 3-dezoxi-hexózoszon, hanem 4-dezoxi és 1-dezoxi-hexózoszonok is képezhetnek színes termékeket.

A neurális hálózaton beállítottuk az időt, hőmérsékletet és a két hullámhosszat. A kapott eredményeket az idő függvényében ábrázoltuk. Az így feldolgozott eredmények elég információt adtak a következő konklúziókhoz. Úgy 250 nm-en mint 400 nm-en a minták spektruma maximumot mutat annál gyorsabban minél magasabb hőmérsékleten kezeltük őket. Ez a maximum egy jellegzetes tulajdonság, kivétel csak a lizin tartalmú mintáknál figyelhető meg A lizin tartalmú mintáknál látható a maximum megtartása alacsony hőmérsékleten és az eredeti abszorbanciához visszatérés magasabb hőmérsékleten. A glükóz, fruktóz és alanin modell rendszer esetében az abszorbancia annál kisebb értékeket ér el minél kisebb hőmérsékleten kezeltük a rendszert. Viszont a glükóz, fruktóz és glutaminsav esetében az abszorbancia 100 ºC fok felett maximumot mutat.

A Maillard reakció végtermékei bonyolult szerkezetű barna színanyagok melyeknek negatív hatása is lehet a technológia folyamán. A neurális háló segítségével megelőzhető az esetleges nem kívánt melanoidin képződés. Ez által kevesebb minta alapján is meghatározható az optimális hőmérséklet /idő arány.