FELSZÍNI
VIZEK SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA,
University of Miskolc, H-3515 Miskolc-Egyetemváros, Hungary
Telefon:+36-46-565-114, Fax: +36-46-565-491
E-mail: fkmraisz@silver.uni-miskolc.hu1, matrp@gold.uni-miskolc.hu2
Felszíni vizekben továbbterjedő szennyezések átalakulását vizsgáltuk az egyes antropogén szennyezők környezeti kockázatának elemzéséhez. A mezőgazdasági, kommunális és ipari kibocsátások forrásait kerestük és egymásra hatását vizsgáltuk olyan szennyezőkön keresztül, melyek egymásba alakulása ismert folyamatokon át történik.
Vizsgálatainkhoz felhasználtuk a Tarna elemzési adatait mintegy 30 évre visszamenőleg, valamint a Tisza cianid szennyezése előtti és utáni egy-egy év adatait. Utóbbi vizsgálathoz felhasználtuk a mellékfolyók főbb kibocsátóinak adatait is.
A korrelációk vizsgálatához mindig az adott komponensek tömegáram/anyagáram adataiból indultunk ki (melyek a mért koncentráció és térfogatáram adataiból számítottak), azonban vizsgáltuk a vízhozamok drasztikus növekedésének, valamint a mezőgazdasági termelési ciklusok hatását is. Előbbivel a nem csatornázott települések és szakszerűtlen trágyakezeléssel működő mezőgazdasági üzemek bemosódásai hatásait, utóbbival különösen a tagolt domborzatú vidékek esetén a trágya-, műtrágya direkt megjelenését kívántuk megfogni a felszíni vízfolyásokban.
Az oxidációs folyamatok során kialakuló, nitrogén formák között megfigyelhető megoszlási arányok egyes esetekben jól jellemezhetők hőmérsékleti (oxigén telítési) adatokkal.
Vizsgáltuk az adathalmazok eloszlását, hogy az eloszlásnak leginkább megfelelő matematikai statisztikai módszereket alkalmazhassunk. Meghatároztuk a domináns változókat, melyek alkalmasak a statikus termelési, életviteli feltételek esetén is a nem kívánt, vízszennyezésekkel összefüggő környezeti károk előrejelzésére, megelőzésére, vagy legalább mérséklésére.