KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZÉSE I.

VÍZSZENNYEZÉS

 

 

Raisz Iván, Mihályi Gábor, Emmer János, Raisz Péter

 

Miskolci Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék

H-3515 Miskolc-Egyetemváros

Telefon: 46-565-114, Fax: 46-565-491

E-mail: fkmraisz@silver.uni-miskolc.hu

 

 

A Tisza cianid szennyezése kapcsán fogalmazódott meg az a feladat, hogy a folyó felső vízgyűjtő területén termelő üzemek egyfajta környezeti kockázati sorrendjét állítsuk fel. Ezen „erősorrend” iránymutatást adhat a katasztrófa megelőzés lépéseinek sorrendbe állítására.

Vizsgálataink során kiemelten kezeltük a bányászati, érc-előkészítési, fém-előállítási és feldolgozási műveleteket, valamint a vegyipart.

A környezeti kockázat elemzése során vizsgálni kellett a szóba jöhető vegyületek környezetre, lakosságra gyakorolt hatását, a technológiai kockázatokat és a környezetbe kerülés esetén a terjedési viszonyokat. A három jellemző együttesen jelenti a felszíni és felszín alatti vizek révén jelentkező veszélyeztetést.

Az egyes anyagok toxicitásának jellemzéséhez mind humán, mind vízi élőlények, mint hatásviselők esetében adatbázisokból döntő mértékben hozzájuthatunk a megfelelő adatokhoz. Ezek használhatósága jelentős mértékben függ az adatbázisok összeállításának idejétől, hiszen a toxicitási vizsgálatok hosszú időt igényelnek és az utóbbi évek szabályozása szerint a kísérletes adatok száma erősen visszaesik. Az általunk kiemelten vizsgált toxikus nehézfém formák esetében az adatok megbízhatósága megfelelő, egyes szerves vegyületek esetében ez nem mondható el.

A technológiák kockázati jellemzésére alapvető kérdés az alkalmazott technológia körültekintő elemzése, annak megállapítása, hogy valóban minden primitív eseményt figyelembe vettünk-e. Ehhez nyújtott segítséget a PROFES+3 kockázatmenedzsmentet támogató program, mely jelzi, ha a technológiához tartozóan összeállított hibafa nem éri el a szükséges feltárási szintet.

A technológiák környezeti kockázatának elemzésére az eseményeket befolyásoló paraméterek súlyozásával széles körben elterjedt EPA modellek álnak rendelkezésre, melyeket azonban mindig a sajátos viszonyokhoz kell alkalmazni.

A terjedési folyamatok jellemzésére szolgáló modellek jó általános leírásokat adnak, azonban nagyon hosszadalmas munkával és több évtizedes adatbázisok feldolgozásával lehetett csak a szükséges diszperziós jellemzőket meghatározni.

Munkánkban ezen folyamat eredményeiről és buktatóiról számolunk be.