A TISZA NEHÉZFÉMMEL SZENNYEZETT ISZAPMINTÁINAK KLASZTERANALÍZISE

Kiss Tímea*, Nyilas Tünde, Jóri Zoltán* és Horváth István

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék,
*Természeti Földrajzi Tanszék
6701 Szeged Pf.: 440
Email: hopi@chem.u-szeged.hu

A cianidszennyezés után néhány nappal 2000 márciusában nehézfémszennyezés vonult le a Tiszán. A nehézfémek egy része a partmenti iszapban maradt. A Tisza Mindszenti kanyarulatában mintegy három kilométer hosszan vastag iszaplerakódás található. Ebből az iszapból 25 helyen vettek mintát és meghatározták az iszapban az ólom, a nikkel, a kadmium, a cink és a réz koncentrációját.

A szennyezés után néhány héttel hosszan tartó nagy árhullám vonult le a Tiszán, amely átmosta a medret, sőt még az árteret is elöntötte. Ennek eredményeképpen a lerakott iszap mennyisége és nehézfém tartalma is megváltozott. Bizonyos mértékig az iszap maga is kicserélődött. Az árhullám teljes levonulása után a korábbi helyekről ismételten gyűjtöttek iszap-mintákat, amelyekben meghatározták a nehézfémek koncentrációját.

Megállapítható, hogy a cink és a kadmium koncentrációja áradás után látványosan csökkent, a réz koncentrációja pedig csak kismértékben. Az ólom és nikkel koncentrációja nem változott számottevően.

A két adatbázissal külön-külön klaszteranalízist végeztünk. Minkét esetben két csoportot különíthettünk el néhány kiugró értékkel. Majd az egyesített adatbázisnak is meghatároztuk az osztályait. Ekkor négy osztályt kaptunk, amelyek megegyeztek a korábban kapott osztályokkal és a kiugró értékek is változatlanok maradtak. A csoportképződés jól értelmezhető volt a terület hidrogeológiai viszonyaival.