Egy különös ismeretség tette még nevezetessé Baltimorei mulatásunkat. Egyik reggel sétáltunk B. Wesselényivel a' Barnum's Hotel Csarnokaiban; vettem észre, hogy a' több sétálók közt egy igen csinosan őltözött úr, néha figyelmesen halgatja beszédünket. Végre hozzánk szóllott, hogy ez előtt még harmad nappal látta nevünket a' bárban 's az olta mind keres, hogy velünk megismerkedhessék, mivel ő Magyar, Királynak hívják. Igen örvendettünk ez új ismeretségnek. Király úr keveset beszélt már magyarul, németűl meglehetősen. Hosszas viszontagságait 's idevetődése történeteit mindnyájunknak elbeszélte.

Király úr Magyarországon Liszkán született, Tokaj környékén. Még Magyarországon laktában útazásokat tett Oláhország, Konstánczinápoly felé és Németországban kereskedés végett.. Egy ideig Prussus szolgálatban volt, mint katona, melyet elhagyván, megint kereskedését folytatta. Angliában, Manchesterben három esztendeig lakott. Amérikába csak útazás képen jött volt által, de itt igen megkedvelte 's végképen itt kíván maradni. Szülői és attyafiai még élnek M.országon, kiket még egyszer szándékozik meglátogatni. —

Egy fogadóban lévén velünk Király úr, gyakran találkoztunk egyyütt. Csinos őltözete 's élete módjáról tehetős embernek látszott lenni. Ide kőltözte után, nevét ő is amerikánizálta, 's itt Kingnek hívatja magát. Ámbár sok jeleneteket beszélt-el életéből, tisztába még sem jöhettünk egészen minden dolgaival. Fő kereskedése a' Juvellierség ugyan, de még azon kívül sok portékákkal kereskedik. Némely oly fogásokat is vétetett észre, melyek az országonként kereskedő Nemzetbeli emberre mutatnak.

Király úr Magyarország áldott földjéről 's a' könnyü élet módjáról, mindig magasztalva szólt ugyan, de látszott: hogy hazája neve bizonyos keserü emlékezettel van egybekötve. A' szokások, törvények, nemesség privilegiumai nem tesznek neki. Valami Józsa György nevü Vármegye Tisztjével kedvetlen jelenetei lehettek, mert e' név említésekor mindig boszus érzésre fakadva, magyarra fordította a' beszédet, hogy a' dialogus annál festőbb legyen: “Itt nem parancsol Josha Gijuri, itt nem kiáltja: Hajdu hoz-ki Banka, fekuj-le Királ, huszonöt neki.“ Látszott a' keserű vissza-emlékezet, 's valahányszor e' tárgyra fordult a' beszéd, elboszankodva kőlt-fel, 's heves gesticulátiok közt ismételte e' szavakat: “Itt nix Josha Gijuri! Itt Amérika van“ Itt nix Tiránn Vármégi Tiszt.“