Filozófia

Tanulmányok

1962a.	A szabadság-szükséglet néhány elvi kérdése. Pszichológiai tanulmányok, IV. Akadémiai Kiadó. Bp. 9-24. Hipotézis egy, az antropogenezisben előállott specifikusan emberi alapszükségletről, amelynek struktúrája a munkatevékenység szerkezetét követi: új cél kitűzésére és a kitűzött cél megvalósítására ösztönöz.
b.	A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 488-511.  F62a alkalmazása az esztétikum specifikusan emberi jelenségvilágára: a szépélmény a szabadság-szükséglet szimbolikus megnyilvánulása.
c.	A vallási elidegenedés pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle. 19. 213-221. F62a alkalmazása a vallás specifikusan emberi jelenségvilágára: a vallási élmény a szabadság-szükséglet fiktív megnyilvánulása.
1964	Modern szerelem vagy cinizmus? Magyar Filozófiai Szemle. 4. 777-791. F62a alkalmazása a szerelem specifikusan emberi jelenségvilágára: a szexuális szükséglettel összekapcsolódó szabadság-szükséglet bifokális megnyilvánulása.
1965	Beszélgetés az emberről, az ösztönről meg az alkalmazkodásról. Valóság. 8:8. 12-23. A behaviorizmus, a kognitivizmus (intellektualizmus) és a pszichoanalízis embermodelljének ütköztetése egymással, ill. egy termelés-elvű modellel (Ps79b) egy platóni dialógusban.
1967a.	Személyiségdinamika és társadalmi lét. Magyar Filozófiai Szemle. 1. 1-34. Mo69 hipotézisének történetfilozófiai összefüggéseiről.
b.	A marxista pszichológia antropológiai előfeltevései. Magyar Filozófiai Szemle. 5. 791-826. Mo69 egyik fejezetének előzetes közlése.
1971a.	Az önfejlődő rendszerek két formális feltételéről. Magyar Filozófiai Szemle, 15. 213-215. Az általános rendszerelmélet módszere szerint levezetett bizonyítás: csak az a Neumann-féle rendszer képes önfejlődésre, amely a., önmaga struktúráját reprodukálva megőrzi a struktúrában kialakulásának előtörténetét is; b., az önreprodukció feltételeit tartalmazó környezettel olyan interakcióban van, amelyet e környezet hátterével való jövendő kölcsönhatásra előre beállít.
b.	Hypothesis on the Motivation of Scientific Creativity. XIII International Congress of the History of Science. USSR, Moscow, August 18-24, 1971. "Nauka" Publishing House. M., 224-233. A 13. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus (Moszkva, 1971) "A tudós személyisége a tudománytörténetben" c. kollokviumára meghívott előadás. kísérlet Mo69 tétel alkalmazására. Bolyai és Lobacsevszkij párhuzamos felfedezésének elemzésével bizonyítja, hogy még az absztrakt matematika fejlődése is ugy megy vébe, hogy az egyén kreatív ötlete történelmileg determinált.
c.	Gipoteza o motivacii naucsnogo tvorcsesztva. 13-yj Mezsdnarodnüj kongressz po isztorii nauki. SzSzSzR, Moszkva, 18-24-go avguszta 1971-go goda. Izdatelsztvo "Nauka". M.  Ps71b orosznyelvű változata
d.	Hipotézis a tudományos kreativitás motivációjáról. Valóság, 14:7. 27-35.  F71b tétel magyar fordítása.
1973	O ponjatyii informacii v isszledovanyii zsivych szisztyem. In: Filoszofszkie problemy biologii. Izd. "Hayka". M. A Wiener-féle és a Neumann-féle rendszerek összehasonlitása. Az előbbi általa nem rendezhető környezetről kap információt, s részeinek teljes koordináltsága közvetíti a müködéséről kapott visszajelzést. Az utóbbi rendszer csak hozzárendezett környezetben tud reprodukálódni, viszont a különböző nemzedékeket képviselő rész.
1978	Marx' Social Theory and the Concept of Man in Social Psychology. (Társszerző: Erős Ferenc) Studia Psychologica. 20/1. 5-10. Marx társadalomelmélete a társadalmi viszonyok kétszintű szerveződésével számolt, szemben a Felvilágosodás modelljével, amelynek számára csak a tárgy-szintű, és Hegel modelljével, amelynek számára csak a meta-szintű szerveződés létezik. Az ember-fogalomnak azt a racionalizmusát, amely e két utóbbit jellemzi, csak a kétszintű szerveződésböl adódó paradoxonok tekintetbevétele mellett lehett fenntartani.
1979a.	Marx emberfelfogása és egy egységes pszichológia lehetősége. In: Vereckei Lajos et al. (szerk.): Filozófia, ember, szaktudományok. Akadémiai Kiadó, Bp. 47-71.  A "Filozófia, ember, szaktudományok” című pécsi országos tanácskozás egyik főreferátuma. A naturalista és a spiritualista elvből kiinduló pszichológiákból elsikkad tárgyuknak az a fele, amely a másik elvnek felel meg. A termelés elve, amelyből Marx antropológiája indul ki, minthogy éppolyan téri-idői dimenzióhoz kötött, mint a természet, és éppolyan kreativ és univerzális, mint a szellem, megalapozhat egy egységes és átfogó pszichológiát.
1979	Dialógus az emberről, génállományáról, meg a szertelenségéről. Világosság. 20. 581-590. F79a tételben felidézett naturalista elv és spiritualista elv következményeinek végiggondolása egy platoni dialógus formájában, a termelés-elv "szokratészi" kérdéseivel szembesítve.
1986	Hidd, hogy te mégy… Öninterjú. Valóság. 29:3. 54-65.  Kisérlet olyan szöveg előállítására, amilyennek – két szinten szerveződő, paradox – szerkezetét az elmélet alkalmazásával vizsgálni lehet: a diszkurzív szöveg a szerző azon tudattartalmának, amely szerint az egyén tudattartalmainak fejlődését a történelem motiválja, az utolsó 25 év történelme által motivált fejlődését mutatja be.
1999a.	Az interdiszciplinaritásról és halmozott hátrányairól. Magyar Tudomány. XLIV:3. 339-346. Olyan (Kurt Lewin alapján kialakított) módszertani megfontolás bemutatása, amely lehetôvé tette a pszichológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a politikatudomány, a József Attila-kutatás, az agykutatás vagy a meta-tudomány külön illetékességébe sorolt problémáknak nem polihisztor-típusú együttkezelését. ® Határtudomány
b.	Dialógus az emberrôl, génállományáról, meg a szertelenségérôl. Kardos András, Radnóti Sándor és Vajda Mihály (szerk.): Diotima: Heller Ágnes 70. születésnapjára. Budapest: Osiris, 1999. 157-173. Platoni dialógus a Természettudós, a Filozófus és az Ember között az ember természetének változhatóságáról. A Természettudós az ember lényegét úgy tekinti, mint ami a génállomány által egyszer és mindenkorra determinált, a tettekben megnyilvánuló, de általuk nem változtatható. A filozófus amellett érel, hogy az ember lényegét szabadon választott tettei konstituálják, amelyeket az "emberi természet" csak megideologizál.

Tudományos ismeretterjesztés, vita, publicisztika

Létezik-e az agyelmélet? (Megjegyzések a 16. Filozófiai Világkongresszus vitájához a tudatról, az agyról és a külvilágról). Világosság. 19. (1978) 761-766.

A tudományos-technikai forradalom és a kultúra. Valóság. 21/5. (1978) 115-117.

Egy szót arról, amiről egy szót se. Élet és Irodalom. 1984. október 26. 4.

Karl Popper három világa – és a negyedik Élet és Irodalom, 1994. szeptember 30. 3.

Monográfiák, tanulmánykötetek (Mo)
Pszichológia (Ps)
Agyelmélet (A)
Gazdaságtan (G)
Politikatudomány, Totális szerveződések (P)
Kultúra, József Attila-kutatás (K)
Meta-tudomány, kibernetika (Mt)
Fontosabb reflexiók