2005/2006. tanév, őszi félév
Szeminárium a felvilágosodás korának irodalmából
Hász-Fehér Katalin

A nemzeti irodalom fogalmának változatai és változásai a 18–19. század fordulóján

Kedves Szeminaristák!
A félév során, mint alább látni fogják, egymást váltogatják az előadásszerű és a klasszikus szemináriumi órák. A cél az volt, hogy a szövegelemzéseket és közös beszélgetéseket minden esetben megelőzze egy tájékoztató, összefoglaló, problématörténeti irányokat jelző bevezetés. Ez a módszer talán valamennyiünk számára megkönnyíti a háttérismeretek hiánya miatt olykor igen nehéz szövegértelmezést, másrészt pedig a szeminárumvezetőnek, mármint nekem sem kell folyamatosan átvennem a szót: a referáló órák maradhatnak teljes egészükben az Önöké.

Az órák tematikáját a közös problémafelvetés irányítja: miközben a felvilágosodás kori szerzők bekapcsolódni igyekeznek a modern európai kultúra, művészet és irodalom áramaiba, fokozatosan formálódik bennük az európai mintára létrehozott hazai, nemzeti irodalom eszménye. Ennek a folyamatnak a fázisait, kérdéseit, kételyeit vizsgáljuk a kijelölt szerzők, témakörök, szövegek alapján.

A munkamódszerek és követelmények a következők:

– Az órák látogatása kötelező (max. 2 hiányzás lehetséges, erősen indokolt esetben). A harmadik hiányzás után a félévet nem fogom tudni elismerni.

– A szövegelemző órák elején 10 perces röpfelmérőt írnak, hogy bizonyítsák szövegismeretüket. Ezeket a felmérőket gyűjtöm, értékelem, és a félév végén beszámítom szemináriumi jegyükbe. A második elégtelen felmérő után a félévet nem fogom tudni elismerni.

– A referátumoknak tudományos igényűeknek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy munkájuk nem korlátozódhat a szakirodalom, vagy különféle internetes anyag átmásolására, fénymásolatból történő kompillációjára. Beszélgetést csak az önálló, problémafelvető, olykor "provokáló" munka tud kezdeményezni.

– A félév végére, az utolsó előtti órára szemináriumi dolgozatot írnak. A dolgozat min. 6, max. 10 oldalas lehet, szövegszerkesztővel, 12 pontos betűkkel, 1,5-ös sortávval készítve. A dolgozat témája a referátum anyaga, vagy bármely más, a félévi anyaghoz kapcsolódó témakör.

Itt kell jeleznem egy, az utóbbi időben igen gyakori problémát. Többször előfordult, hogy a szemináriumi dolgozat teljes egészében vagy részben megegyezett különböző, esetenként nagyon rossz minőségű, a tudományosságot, hitelességet, szakmai etikát távolról sem ismerő internetes oldalakkal (pl. palya.hu, sulinet, stb.), idősebb hallgatók dolgozataival, vagy publikált tanulmányokkal. Tudom, hogy ilyen eset ennél az évfolyamnál még véletlenül sem fordulhat elő, de ha mégis: az adott Hallgatónak nemcsak a kurzusát nem ismeri el a Tanszék, hanem akár további szankciók is következhetnek belőle.

Visszatérve azonban a kellemesebb és érdekesebb dolgokhoz:
A Tematikában megadott olvasmányokat úgy válogattam össze, hogy valamennyiük számára hozzáférhető legyen. Remélem, a felvilágosodás alapelvének megfelelő: hasznos és kellemes munkában lesz részük.

Kérdéseikre szívesen válaszolok személyesen, vagy a következő e-mail címről: haszfeher@freeamail.hu.

Szeged, 2005. aug. 22.

Hász-Fehér Katalin

P. S. Kérném azokat a Hallgatókat, akik az itt olvasottak alapján meggondolták magukat és más szemináriumot választanának, iratkozzanak le az ETR-ről, hogy az esetleges érdeklődők még felvehessék a kurzust.

2005/2006. tanév, őszi félév
Szeminárium a felvilágosodás korának irodalmából
Hász-Fehér Katalin

A nemzeti irodalom fogalmának változatai és változásai a 18–19. század fordulóján
– Óraterv –

Óra	Témakör	Referáló
1.	Óramegbeszélés
2.	Bevezető előadás: A nemzettudat változatai a 18. század végén Irodalom Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Bp. 1997. 336–338. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 7–31., 51–75. Anthony D. Smith: A nacionalizmus. In: Eszmék a politikában. A nacionalizmus. Szerk. Bretter Zoltán és Deák Ágnes. Pécs, 1995. 9–24. Eric J. Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve (Nations and Nationalism Since 1780. Cambridge University Press 1992.) Maecenas Kiskönyvtár 1997. Kulturális örökség–társadalmi képzelet. Szerk. György Péter, Kiss Barbara, Monok István. Bp. 2005. A kötetből a következő tanulmányok: Wessely Anna: A kulturális örökség (19–25.); Takáts József: A nemzeti kultúra megalkotása és a kultuszok (25–31.); Sonkoly Gábor: Örökség és történelem: az emlékezet technikái (53–61.); Monok István: Az olvasott örökség: hagyomány és megújulás (83–93.)
3.	Bevezető előadás: Bessenyei Györgynek és körének irodalom- és kultúraszemlélete Szövegek A' Bessenyei György Társasága. Béts, 1777. Szira Béla szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n. Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787. Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. A' költeményes gyűjtemény' a' Nagyságos Szerzőknek egyező akaratjokból közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel. 1789. Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907. 42–47.; 69–72; 53–64.; 100–108.; 121.; 133–134.; 179–182. Ányos Pál 1756–1784.Szerk. Szajbély Mihály. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. II. évf. 2. sz. Veszprém, 1994. Irodalom Bíró Ferenc: Bessenyei György. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 75–91. Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178. Bíró Ferenc: Barcsay Ábrahám. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 91–95. Horváth János: Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974. Császár Elemér: Ányos Pál. In: Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907. 5–25.
4.	Összehasonlító elemzés Ányos Pál: A szép tudományoknak áldozott versek Barcsay Ábrahám: Midőn erdődi gróf Pálfi Károly Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudománymindenességnek erősítő levelét hirdetné; A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez; [Ültess jázmint... – Ányos Pálnak]; Arkadia leiratása (Orczy Lőrincnek) Révai Miklós: Örömnap mellyen a fő tudományok Budára általköltözködtek
5.	Bevezető előadás: Batsányi Jánosnak és körének nemzet-, kultúra- és irodalomszemlélete. A Magyar Museum szerkesztési elvei. Szövegek Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Museumhoz] Magyar Museum, I. negyed Irodalom Batsányi János Összes Művei. I. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953. (Jegyzetanyag) Batsányi János Összes Művei. II. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. (Jegyzetanyag)
6.	Összehasonlító szövegelemzés Batsányi János: Osszián utolsó éneke (az Orczyhoz szóló bevezetővel együtt); Kárthon (a bevezetőkkel együtt); Várna és Mohács. (Kisfaludi-Hímfihez; Első Ulászló Szegeden; Déli György látása A mohácsi ütközet előtt; Majthényi Barta keserve A mohácsi veszedelem után; Fogságban). In: Batsányi János Összes Művei. I. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953. Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből (Csobánc, Tátika, Somló). Bármely kiadás, a bevezetővel együtt. A megadott hálózati hely csak a szövegeket tartalmazza!
7.	Bevezető előadás: Kazinczy Ferenc korai pályaszakasza Szövegek a) Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc. (A szövegből a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Idylliumokból 5 fejezet.) In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 207–223. b) Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 359–505. c) Kazinczy szövegei a Magyar Museumban. d) Az Orpheus. Bévezetés. In: Első folyóirataink: Orpheus. S. a. r. Debreczeni Attila. Debrecen, 2001. (Csokonai Könyvtár. Források). 9–10. old. Irodalom Fried István: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996.
8.	Elemzés: A Heliconi virágok szerkezete Szöveg Kazinczy Ferenc: Heliconi virágok az 1791. esztendőre. In: Első folyóirataink: Orpheus. S. a. r. Debreczeni Attila. Debrecen, 2001. (Csokonai Könyvtár. Források). 330–348. (Az eredeti verzió hamarosan a neten!)
9.	Az Uránia irodalom- és kultúraszemlélete. Szöveg Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999.
10.	Szövegelemzés A' Nemzet' Tsinosodása. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316. Irodalom Szilágyi Márton: Közelítések A' Nemzet Tsinosodásához. In: Sz. M.: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 404–424. S. Varga Pál: Kármán – az Uránia. In: S. Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Balassi Kiadó, Budapest, 2005. 316–330., vagy: S. Varga Pál: Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája. Hitel, 2002. 8. sz. Debreczeni Attila: Életminta és irodalom (Kármán József: A' Nemzet' Tsinosodása). Uo.
11.	Bevezető előadás: Az Erdélyi Muzéum és Döbrentei Gábor Irodalom Csetri Lajos: Az Erdélyi Muzéum irodalomszemlélete. In: Cs. L.: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 294–331.	A szemináriumi dolgozatok leadásának ideje!
12.	Szövegelemzés Döbrentei Gábor: A' Magyar Literatura történetei. In: Erdélyi Muzéum, I. füzet, 1–10. Döbrentei Gábor: Barcsay Ábrahám. In: Erdélyi Muzéum, I. füzet, 17–33.