SZTE BTK Magyar
Irodalmi Tanszék
Hász-Fehér Katalin
2015/2016. 02.
A
magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban
Arany-olvasatok – Arany
Lectures (Lectures on the life and work of Johann Arany)
Hász-Fehér Katalin
2015–2016. II. félév
Szeminárium
MAGMA-IT2 / Tárgyelem
kód: MAGMA-IT22
Időpont: Kedd, 15–17
óra
Az előadásokhoz szorosan kapcsolódó
szemináriumi órákon Arany-szövegekkel foglalkozunk. Olvassuk Arany esztétikai
írásait, értekezéseit, kritikáit, áttekintjük folyóiratainak szerkezetét, és
irodalmi szövegeit elemezzük. Beszélünk a Toldi-trilógia rejtett értelmezési
lehetőségeiről; a Nagyidai cigányok folytonosan nyugtalanságot keltő, értelmezési
bátorságot igénylő rétegeiről; néhány kisepikus mű poétikai különlegességeiről
(Katalin; A bajusz); az Arany-líra lehetséges poétikai kódjairól; állandó
vitakontextusban létező művekről (A
walesi bárdok); a látszólag értelmezési nyugvópontra jutott
szövegcsoportokról (Őszikék); nem
modernnek tekintett képalkotási eljárások (leírás, hasonlat, allegória)
izgalmairól; foglalkozunk az Arany-recepció fontosabb szövegeivel, a hálózatra
került Arany-anyagok minőségével és még sok mással. A hallgatók a félév végére
szemináriumi dolgozatot adnak be.
1.) A
Toldi műfaji, poétikai, narratológiai kérdései
Irodalom
Szajbély Mihály: Vörösmarty Mihály Toldi-történetei, ItK 1999. (103.
évf.) 3-4. sz. 356–368. (http://epa.oszk.hu/00000/00001)
Szörényi
László: Epika és líra Arany életművében = Sz. L., “Múltaddal valamit
kezdeni”, Bp., 1989, 164–207.
Gerencsér Péter: "...nehéz aranyhím terheli ruháját": A
Toldi kanonizációja 1856-ig, ItK 2004. (108. évf.) 3. sz. 348–376. (http://epa.oszk.hu/00000/00001)
Szili József: Arany János – Toldi (trilógia), Bp.,
Akkord, 1999 (Talentum Műelemzések)
Szilágyi Márton:
„Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének”, Alföld, 2005/12, 85–97.
2.) Arany
János: Toldi estéje
Keresztes Balázs: Modi memorandi: A kulturális emlékezet mediális
kihívása a Toldi estéjében, It, 2012. (93.
évf.) 3. sz. 378–398.
Nacsády József: Motivációváltozások a "Toldi estéje" két
kidolgozásában,
ItK 1967. (71. évf.) 5-6. sz. 624–630.
Szili József: Arany János – Toldi (trilógia), Bp., Akkord, 1999 (Talentum
Műelemzések)
3.) Arany
János: Toldi szerelme
A
Toldi szerelme és a trilógia
szerkezetének, összefüggéseinek kérdése, valamint a mű történeti olvasata; Idő-,
térszerkezet és az elbeszélés kérdései és a Toldi
szerelmében
Irodalom
Csűrös
Miklós: Közelítések a Toldi szerelméhez,
Nagykőrös, 1983 (Az Arany János Múzeum Közleményei III.), 67–74, és Csűrös
Miklós, "Lesz idő, hogy
visszatérhet" – Jegyzetek Arany János és a századforduló korszerűségéről,
Bp., Kráter Műhely Egyesület, 1994, 9–18.
Bárdos József: Imitáció, szerep és maszk a Toldi szerelmében, Módszertani
Lapok, 2002/1, 1-12.
Szörényi László: "Kinek én ezt írám tört címere
mellett"? – Lajos dalünnepe = Szörényi László: "Álmaim is voltak, voltak..." – Tanulmányok a XIX. századi
magyar irodalomról, Bp., Akadémiai, 2004, 202–215.
Szili
József: Arany János – Toldi (trilógia),
Bp., Akkord, 1999 (Talentum Műelemzések)
4.) Arany
János, Petőfi Sándor és Tompa Mihály „Szécsi Máriája”
Szövegek
Arany János: Murány
ostroma; Petőfi Sándor: Szécsi Mária; Tompa Mihály: Szécsi Mária
Arany János, Elbeszélő költemények,
kiad. Voinovich Géza, Bp.,
Akadémiai Kiadó, 1952 (Arany János Összes Művei, 3)
Irodalom
Ruttkay
Veronika: Gyöngyösi „Murányi Vénus”-ának nyomai Arany, Petőfi és Tompa
elbeszélő költeményében, Iris, 1999/1. http://www.c3.hu/~iris/99-1/ruttkay.htm
R.
Várkonyi Ágnes: Márssal társolkodó Murányi Vénus 1664 ben, It, 1980,
77–104.
Dobolán Katalin: Allegorikus szerkezet a Murányi
Vénusban = A szó élete, szerk. Szitár Katalin, Bp., 2004, 268–276.
Arany
János Összes Művei III., szöveg és a kritikai kiadás jegyzetanyaga
Barta
János: Néhány észrevétel Murány ostromáról, It 1984/2, 299–304. és uő.: A pálya végén, Budapest, Szépirodalmi,
1987, 42–52.
Ratzky Rita: Széczy Mária és Wesselényi Ferenc
története a magyar epikában = „Nem sűlyed az emberiség!”... – Album amicorum
Szörényi László LX. születésnapjára, Szerk. Csörsz Rumen István, Szabó G.
Zoltán, MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2007, 691–706, www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Ratzky.pdf
5.) Arany
János: A lejtőn és Edgar Alan Poe A holló c. versének összehasonlító
elemzése
Irodalom
Balázs Béla: A hasonlat
metafizikája, Nyugat, 1919. 6. sz.
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00264/07816.htm
(Ugyanott a "Metafora" c. fejezet is)
Szegedy-Maszák
Mihály: Az átlényegített dal = Az el nem ért bizonyosság, Elemzések
Arany lírájának első szakaszából, Szerk. Németh G. Béla, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1972., 291–358.
Poe-fordítások: mek.oszk.hu/00400/00464/00464.htm
Elek Arthur: Poe „Holló”-jának legújabb fordítása, Nyugat II., 1913, 592–593. (a világhálón is)
Dávidházi Péter: „Van-e balzsam Gileádban?” Egy Poe-fordítás százéves
vitájához = Ritka
Mûvészet / Rare Device. Írások Péter Ágnes tiszteletére / Writings in
Honour of Ágnes Péter, Budapest, ELTE BTK, Angol–Amerikai Intézet, Anglisztika
Tanszék, 2011, 295–309.
Eisemann György (2013), A zörejtől a próféciáig. Poétika és fonotechnika Edgar Allan Poe The
Raven című költeményében, Filológiai
Közlöny, 2013/1, 5–33.
www.balassikiado.hu/BB/NET/Filologia/Filopdfek/Filologia2013_1.pdf
Benyovszky Krisztián: Holló a hollónak, Filológiai Közlöny, 2013/2., 216–229.
Kemény
Gábor: A nyelvi kép mint
"rendellenesség" (Tudománytörténeti vázlat) – Nyelvőr 1999/2.
292–302. és 1999/3–4., 395–403.
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1233/123304.htm
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1234/123404.htm
Gérard Genette:
Transztextualitás. In: Helikon, 1996. 1–2. sz.
Gérard Genette:
Paratexte: das Buch vom Beiwerk des Buches. FaM/New York/Paris 1989.
6.) Arany
János: A nagyidai cigányok olvasatai
Irodalom
Képes
Géza: Költő válaszúton (A nagyidai cigányok) = Uő., Az idő körvonalai,
Bp., 1976.
Milbacher
Róbert: Kísérlet A nagyidai cigányok (újra)értelmezésére, ItK,
1996, 4. 347–384., és uő. „Rólad a mese mezitlábos czigány
múzsaleány!?” (Második közelítés A nagyidai cigányokhoz), ItK,
1997/3–4. sz.
Szili József: Anakrotoposzok
avagy új-angliai lelkiismerettel Nagy-Idán, ItK, 1997, 385–391.
7.) Petőfi
Sánor és Arany János Bolond Istókjának,
illetve Arany László Délibábok hősének
összeolvasása
Irodalom
Tarjányi Eszter: Az énkép iróniája – az önéletrajz játékossága (Arany János: Bolond
Istók) = Építész a kőfejtőben,
Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára, Szerk. Hites Sándor,
Török Zsuzsa, Budapest, rec.iti, 2010, 167–181.
plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/architectbook/17TarjanyiE.pdf
Imre László:
A
magyar verses regény,
Budapest, 1990.
Z.
Kovács Zoltán: Arany humor: Arany János,
Bolond Istók és a humor = Z. Kovács Zoltán, Milbacher Róbert: A maradék öröme, Bp.–Szeged,
Osiris–Pompeji 2001, 148–179. és Z. Kovács Zoltán: A „belső kritika” horizontja = Nympholeptusok: Test, kánon, nyelv és
költőiség problémái a 18–19. században, Szerk. Szűcs Gábor, Vaderna Gábor,
Bp., L’Harmattan, 2004, 303–314.
Imre
László: „A könnyelmű forma tetszik nekem,
ha lelkem bújában nevet (A Bolond Istók második éneke), Studia Litteraria
1983.
Németh
G. Béla: Arany László = N. G. B., Mű
és személyiség, 1970.
Komlós
Aladár: Arany László = K. A., Tegnap
és ma, Bp., 1956.
Gérard Genette:
Transztextualitás. In: Helikon, 1996. 1–2. sz.
Gérard
Genette: Paratexte: das Buch vom Beiwerk des Buches. FaM/New York/Paris 1989.
8.) Arany
János kisebb elbeszélő költeményeiből: A
bajusz lehetséges olvasatai
Szövegek
és irodalom
Mihail Bahtyin: François Rabelais mővészete, a középkor
és a reneszánsz népi kultúrája. Ford. Könczöl Csaba. Európa, Budapest, 1982, 5–76.
Miskolczy
Ambrus: Miért éppen a cigányok? – Önkép
és cigánykép instrumentalizálása a „Cigányiász”-ban és magyar párhuzamai, http://www.holmi.org/friss/11.html
AJÖM
I. k., 482–483.
9)
Meglepetés-téma