SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék

Hász-Fehér Katalin

2015/2016. 02.

 

 

A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban

Arany-előadások  Arany Lectures (Lectures on the life and work of Johann Arany)

Hász-Fehér Katalin

2015–2016. II. félév

 

 

MAGMA-IT2  / Tárgyelem kód: MAGMA IT-21

Előadás, 1 óra

Időpont: Kedd, 14–15 óra

 

Az előadásokon és a hozzá kapcsolódó szemináriumi órákon Arany életének, életművének a ma is folyamatosan (újra)értelmezés alatt álló szövegeit, eseményeit tárgyaljuk a következő témakörök mentén: 1) Esztétikai gondolkodás a 19. század második felében; 2) A 19. század második felének műfaji rendszere, mintakészlete; 3) A magyar irodalom európai mintái és párhuzamai a 19. század második felében; 3) A 19. század második felének kritikatörténete; 4) Az irodalomtörténet-írás kezdetei, helyzete a 19. század közepén; 5) Intézménytörténet a 19. század második felében; 6) Az írói csoportosulás eszméjének megjelenése a 19. században; 7) Az életrajz elméleti kérdései, változatai 8) A recepció(történet) elméleti kérdései, változatai; 9) Kultusztörténet. A hallgatók a félév végén az előadások anyagából írásbeli vizsgát tesznek.

 

Előadások

 

1.) Az Arany-kép változásai – bevezető óra

 

2.) Arany János Széptani jegyzete és forrásai

 

Szövegek

Arany János: Széptani jegyzetek, AJÖM X. k.

Greguss Ákos: A szépészet alapvonalai, Kiadta a Kisfaludy-Társaság, Budapest, 1849.

Online: https://books.google.hu/books?id=a3NaAAAAcAAJ&pg=PA9&dq=%22sz%C3%A9p%C3%A9szet+alapvonalai%22&hl=hu&sa=X&redir_esc=y#v=onepage&q=%22sz%C3%A9p%C3%A9szet%20alapvonalai%22&f=false

Szépészet, azaz aesthetica. Elemző módszer szerint. Föl-gymnasiumi tankönyvül irta Purgstaller Kal. József, kegyes rendi áldor, hittudományi és bölcsészeti tudor, a magyar tudós társaság tagja. Pest, 1852, Hartleben K. A. tulajdona

Online: https://books.google.hu/books?id=MelZAAAAcAAJ&pg=PA76&dq=%22sz%C3%A9p%C3%A9szet+alapvonalai%22&hl=hu&sa=X&redir_esc=y#v=onepage&q=%22sz%C3%A9p%C3%A9szet%20alapvonalai%22&f=false

Irodalom

Pap Károly: Arany széptani jegyzetei (Budapest, 1934)

Az AJÖM X. kötetének vonatkozó jegyzetanyaga

 

3.) Arany János lírai műfajszemlélete 1856-ig és a Kisebb költemények kötetkompozíciója

 

Szöveg(ek)

Arany János Kisebb költeményei, Pest, 1856.

http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=nnc1.cu56441401;view=1up;seq=8

Petőfi Sándor költeményei

Irodalom

Margócsy István: „...ikerszülöttek, egymás kiegészítői..." (Petőfi és Arany kettős kultusza és kettős kanonizációja), ItK 2003, 4–5. sz., 442–469.

Barta János: Géniuszok találkozása (Petőfi és Arany barátsága) = Uő.: Klasszikusok nyomában, Esztétikai és irodalmi tanulmányok, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, 142–166, valamint Barta János: A Petőfi-élmény Arany irodalomszemléletében = Petőfi-mozaik, Szerk. Paál Rózsa, Wéber Antal, Budapest, 1972, 44–70, és ItK, 1973.

Dávidházi Péter: A "kiengesztelődés" poétikája: világnézeti normák = D. P.: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Argumentum Kiadó, Budapest, 1992, 221–267.

 

4.) Arany János Zrínyi és Tasso című tanulmányának esztétikai jelentősége

 

Szöveg

Arany János: Zrínyi és Tasso, AJÖM X. kötet és a jegyzetanyag

Irodalom

Gérard Genette: Transztextualitás. In: Helikon, 1996. 1–2. sz.

Gérard Genette: Paratexte: das Buch vom Beiwerk des Buches. FaM/New York/Paris 1989.

 

5.) A walesi bárdok keletkezés-, közlés- és értelmezéstörténete

 

Irodalom

Tarjányi Eszter: Irodalmi viaskodások, Arany János és az 1850-es évek költői csoportosulásai, ItK 2004/3., 292–333.

Milbacher Róbert: Szegény, szegény Eduárd király?! – A Walesi bárdok szerepe az Arany-hagyományban, It 2006/1., 44–90., és uő: Arany János és az emlékezet balzsama, Ráció Kiadó, 2009, 289–342.

Murányi Gábor: Legendahántás, Hvg, 2006., 28. k., 81.

 

6.) Arany János folyóiratainak szerkesztési elvei, külföldi forrásai, irodalomszemlélete

 

Irodalom

Abafáy Gusztáv: Arany János széljegyzetei a szalontai Arany-könyvtárban, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1965, 2. sz., 227–241. és Arany János: „Tisztelt Írótárs!” – Kötetben még nem szereplő kritikai írások, glosszák, Kovács Sándor Iván irányításával és jegyzeteivel kiadja az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének Arany-szemináriuma, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1993., 89–102.

Németh G. Béla: Arany folyóiratainak világirodalmi tájékozódásáról, ItK 1967., 5–6. sz., 607–615.

 

7.) Arany János és a kortárs német irodalom

 

Szöveg

Arany János: Anya és gyermeke, AJÖM X, 31–39.;

(https://hu.wikisource.org/wiki/Friedrich_Hebbel:_Anya_%C3%A9s_gyermeke)

(További szövegek és irodalom az előadás szövegében).

 

8.) Az Őszikék

 

Szöveg

Arany János: Balladák/"Őszikék", Szerk. Kerényi Ferenc, Bp., Ikon Kiadó, 1993., a 106. oldaltól.

Irodalom

Keresztury Dezső: Arany János Kapcsos könyvéről, [Budapest, Magyar Helikon–Akadémiai Kiadó, 1977.]

Barta János: Az Őszikék titka = Barta János: A pálya végén, Budapest, 1987, 122–143.

Bori Imre: Az első "modern" verseskönyv: az Őszikék = Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai I., Újvidék, 1985. 93–100.

 

9.) Arany János, Gyulai Pál, Erdélyi János és az ifjú költői nemzedékek

 

Szövegek

Gyulai Pál: Petőfi Sándor és a lyrai költészet = Gy. P.: Kritikai dolgozatok 1854–1861, Budapest, MTA, 1908, 1–68, itt: 49–57. (világhálón is)

Gyulai Pál: Szépirodalmi szemle III = Gy. P.: Kritikai dolgozatok 1854–1861, Budapest, MTA, 1908, 137–240. (világhálón is)

Erdélyi János: A legujabb magyar lyra, 1859. = Erdélyi János: Irodalmi tanulmányok és pályaképek, S. a. r. és jegyzetek: T. Erdélyi Ilona, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 298–381. (A magyar irodalomtörténet forrásai 14.)

Erdélyi János: A legujabb magyar lyra. 1863. = Erdélyi János: Irodalmi tanulmányok és pályaképek, S. a. r. és jegyzetek: T. Erdélyi Ilona, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 406–446.

Arany János: Irányok, Szépirodalmi Figyelő I/I. 26. sz. és II/II. 11. sz.; AJÖM XI. 154–170, itt: 164–165.

 

10.) Arany János „ellenzéke”

 

Irodalom

Császtvay Tünde: A hím veréb és a pillangó – (Az akadémikus és az erotikus irodalom harca a XIX. század utolsó harmadában), Holmi, 2003/04,

Online: http://www.holmi.org/2003/04/csasztvay-tunde-a-him-vereb-es-a-pillango-az-akademikus-es-az-erotikus-irodalom-harca-a-xix-szazad-utolso-harmadaban

Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. (Irodalomtörténeti Füzetek 7.)

Sós Margit: Arany János irodalmi ellenzéke, Pécs, 1933.

Szilágyi Márton: Lisznyai Kálmán. Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai, Budapest, Argumentum, 2001.

 

11.) Az Arany-fordítások kérdése
Arany János Gogol-fordításai; a Shakespeare-fordítások kérdése; az Arisztophanész-fordítások
 

Szöveg

Arany János, Drámafordítások 1, Shakespeare: A Szent-Iván éji álom, Hamlet, dán királyfi, János király, kiad. Ruttkay Kálmán, Bp., Akadémiai Kiadó, 1961 (Arany János Összes Művei, 7)

Arany János, Drámafordítások 2, Arisztophanész: A lovagok, A felhők, A darázsok, A béke, Az acharnaebeliek, kiad. Kövendi Dénes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1961 (Arany János Összes Művei, 8)

Arany János, Drámafordítások 3, Arisztophanész: A madarak, A békák, Lysistraté, A nők ünnepe, A nőuralom, Plutos, kiad. Kövendi Dénes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1961 (Arany János Összes Művei, 9)

Arany János, Prózai művek 1, Eredeti szépprózai művek, szépprózai fordítások, kisebb cikkek, tanulmányok, iskolai jegyzetek [1841–1860], kiad. Keresztury Mária, Bp., Akadémiai Kiadó, 1962 (Arany János Összes Művei, 10)

Irodalom

Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje” – A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza, Gondolat, Budapest, 1989.

Szele Bálint: A magyar Shakespeare-fordítás története. Műfordítás-elméleti áttekintés 1785-től 2005-ig, Fordítástudomány 8. 2. szám, 2006, 78–94.

Szele Bálint: A fordító szeme mindent lát – Nádasdy Ádám Shakespeare fordításáról és a hazai „Shakespeare-iparról” = Fordítástudomány 7. 2. szám, 2005., 90–95.

Paraizs Júlia: Arany János Shakespeare-fordításai a sajtó alá rendezés tükrében = Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal – Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, Szerk. Dávidházi Péter és Komáromy Zsolt, reciti, Budapest, 2015,91–111.

Fabiny Tibor: A filológia és kritika együttes szolgálata – Ruttkay Shakespeare-kritikái a nyolcvanas években = Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal – Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, Szerk. Dávidházi Péter és Komáromy Zsolt, reciti, Budapest, 2015, 81–91.

Szente Imre: Milyen legyen a magyar Köpönyeg? – Kortárs, 1999/1.

http://epa.oszk.hu/00300/00381/00020/szente.htm

Arisztophanész összes művei. Fordította Arany János, szerkesztette és a jegyzeteket írta Bolonyai Gábor, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

Kappanyos András: Pornográfia és prüdéria nálunk és más nemzeteknél, Alföld, 2011/6, http://www.alfoldfolyoirat.hu/node/298

AJÖM X. k., jegyzetek

Ajánlott irodalom
Bayer József, Shakespeare drámái hazánkban, I-II, 1909.

Goron Sándor: Eörsi, Jánosházy, Nádasdy versus Arany, avagy a 19. századi nyelvhasználat és a „színpadra fordítás” (ny)elve, Helikon (RO), XXII. évf., 2011/18 (584.) sz., szept. 25., http://www.helikon.ro/index.php?m_r=2678

Kálmán G.: Shakespeare reloaded,

http://konyves.blog.hu/2008/02/19/shakespeare_reloaded

Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség. Shakespeare műveinek fordításairól, 2006,

http://www.szinhaz.hu/index.php?id=647&cid=10225