SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék

Hász-Fehér Katalin

2014/2015. 02.

Sajtó és irodalom a 18. század végétől napjainkig ((Journalism and Literature)

(A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban)

Előadás, 1 óra, Hász-Fehér Katalin

MAGMA-IT2 / Tárgyelem kód: MAGMA IT-21

Időpont: Kedd, 14–15 óra

Program

Az egymáshoz szorosan kapcsolódó előadáson és szemináriumon a sajtó és irodalom egymásra hatásának formáit, változatait vizsgáljuk a magyar sajtó megjelenésétől, a 18. század végétől kezdve napjaink elektronikus "sajtójáig". A következő kérdésekkel foglalkozunk: a sajtónak mint intézménynek az infrastrukturális, technikai, jogi, szociológiai vonatkozásai és változásai e bő két évszázadban; cenzúratörténet; a sajtó önszemlélete, kulturális célkitűzései, programjai; a sajtótípusok és sajtóműfajok történeti változásai; a sajtó hatása az irodalomfogalom (többszöri) átalakulására; jellegzetes "sajtóműfajok" (kritika, életkép, tárca, stb.); a sajtóirodalom és könyvirodalom mediális és műfaji aspektusai; a sajtóhoz kapcsolódó poétikai változások a klasszikus irodalmi műfajokban. Az előadások elméleti és történeti összefoglalói után a szemináriumon bő példaanyaggal illusztráljuk és elemezzük a jelzett kérdéseket, áttekintjük a magyar és nemzetközi szakirodalom legfontosabb műveit. A hallgatók a szemináriumra referátummal, kiselőadással készülnek és önálló munkát végeznek. A félév végén szóbeli vizsgát tesznek. Az óralátogatás kötelező.

Általános irodalom

Barbier, Frédéric–Bertho Lavenier, Catherine: A média története Diderot-tól az internetig, Bp., Osiris, 2004, 188–305., 335–380.

Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története, Bp. 1994. (Sajtókönyvtár)

A magyar sajtó története I. (1705–1848) Szerk. Kókay György, Bp. 1979.

A magyar sajtó története II/1, (1848–1867) és A magyar sajtó története II/2, (1867–1892) Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla, Bp. 1985.

Sipos Balázs: Irodalom és újságírás viszonya a 20. század első felében Magyarországon, Médiakutató, 2002/4., http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_04_tel/06_irodalom_es_ujsagiras

I. Az előadások óraterve

1) A sajtó megjelenésének alkotás- és olvasástechnikai, társadalomtörténeti, kultúraszemléleti vonatkozásai; a folyóirat mint nyomtatási és esztétikai tér

Szövegek

Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság, Válogatás, S.a.r. Kókay György, Bp. 1981.

Kármán József: Bé-vezetés [az Urániához] = Első folyóirataink. Uránia, Szerk. Szilágyi Márton, Debrecen, 1999, 13–17.

Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása = Első folyóirataink. Uránia, Szerk. Szilágyi Márton, Debrecen, 1999, 302–316.

Fejér György bevezetője Tudományos Gyűjtemény 1817. évi 1. számához

Thaisz András Előszava a Tudományos Gyűjtemény 1819. évi 1. számához

Irodalom

Kókay György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában, Akadémiai Kiadó, Bp., 1983.

2) Az újságírás professzionalizálódása és a sajtótípusok differenciálódása a 19. század első felében; nézetek a sajtó kulturális és művészi szerepéről

Szöveg

Bajza József: A gondolatközlés és annak eszközei, Athenaeum, 1837. 1. szám (bármelyik gyűjteményes Bajza-kötetben; http://mek.niif.hu/07400/07491/07491.htm#29)

Irodalom

Lukácsy Sándor: Egy fejezet az Athenaeum történetéből, ItK 1964/5–6., 589–602.

Bajza Kálmán: Az Athenaeum-per. Az első magyar sajtóper története, Argumentum kiadó, Bp., 1997.

T. Erdélyi Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. (Irodalomtörténeti Füzetek 69.)

3) A sajtó az üzlet és a tömegirodalom vonzásterében; az újságírás politikai és technikai feltételeinek átalakulása a 19. század második felében; a bulvársajtó és a szenzációsajtó; a laptípusok további elkülönülése

Irodalom

Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában: a kiegyezéstől a századfordulóig, Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.

Lipták Dorottya: Újságok és újságolvasók Ferenc József korában. Bécs-Budapest-Prága, Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2002.

Lipták Dorottya: A sajtó szerepe a nagyvárosi tömegkultúrában a 19. század második felében. In: Gyimesi Sándor (szerk.) Gazdaság, politika, kultúra. Tanulmányok Kelet-Közép-Európa történetéből. Budapest, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Füzetek II., 1992.

Lipták Dorottya: A családi lapoktól a társasági lapokig – Újságok és újságolvasók a századvégen, Budapest Negyed 16–17. (1997/2–3), http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/liptak.htm

Buzinkay Géza (1997) Bulvárlapok a pesti utcán, Budapesti Negyed 16-17 (1997/2-3), http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/buzinkay.htm

4) Cenzúratörténet; modern "cenzúra" (kortárs sajtóperek és esetek)

Irodalom

Sashegyi Oszkár: Német felvilágosodás és magyar cenzúra 1800–1830, Budapest, 1938.

Megbíráltak és bírálók, A cenzúrahivatal aktáiból, S.a.r. Mályuszné Császár Edit, Gondolat, Budapest, 1985.

[A cenzúrarendeletek szövegei:] Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig, Budapest, 1888, 49–63, 105–111, 783–791, 800–807.

5) Sajtó/irodalmi műfajok: kritika, recenzió

A kritikaírás kezdetei a magyar és az európai irodalomban; A kritikai tevékenység céljai, irányai, beszédmódjai; Toldy Ferenc kritikusi tevékenysége

Szövegek

[Kisfaludy Sándor] Füredi Vida: A’ Recensiókról, Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. füzet, 1–32. (www.kiad.hu)

Kölcsey Ferenc: Jegyzetek a’ Kritikárol és Poesisről, Kölcsey Ferenc Minden Munkái – Irodalmi kritikák és esztétikai írások I. S. a. r. Gyapay László, Universitas Kiadó, Budapest, 2003, 31–38., és a jegyzetanyag: 242–291.

Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály’ munkájinak kritikai megítéltetések = Kölcsey Ferenc Minden Munkái – Irodalmi kritikák és esztétikai írások I. S. a. r. Gyapay László, Universitas Kiadó, Budapest, 2003, 39–47. Jegyzetanyag: Uo., 291–369.

Irodalom

Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 1–30.

Fenyő István: Irodalmi kritikánk kifejlődése = F. I.: Az irodalom respublikájáért, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, 183–218.

Peter Uwe Hohendahl hrsg.: Geschichte der deutschen Literaturkritik (1730–1980), Stuttgart, 1985.

Fenyő István: Szemere Pál és kritikai folyóirata, az Élet és Literatúra, F. I.: Az irodalom respublikájáért, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, 289–324.

Zákány Tóth Péter, 1826: Elkülönülő irodalmunk kezdetei: Megjelenik az Élet és Literatúra = A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedi-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, Budapest, 2007.

Mester Béla: Szemere Pál Élet és Literatúrája = A romantika terei: Az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményei a romantika korában, szerk. Gurka Dezső, Gondolat Kiadó, Budapest, 2009.

Korompay H. János: A szépirodalom intézményesítője (Toldy Ferenc) = K. H. J.: A „jellemzetes” irodalom jegyében – Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása, Akadémiai Kiadó–Universitas Kiadó, Budapest, 1998, 27–63.

6) Sajtó/irodalmi műfajok: kritika, recenzió – Petőfi és a sajtó

Szövegek

Császár Ferenc bírálata: Irodalmi Őr, az Életképek melléklapja, 1845. 4. sz., 25–29, 5. sz. 33–37 = Endrődi Sándor: Petőfi napjai 1842–1849, Budapest, 1911, Kunossy, Szilágyi és Társa könyvkiadóvállalat (Petőfi-Könyvtár, XXIX–XXX), 111–120, 127–136.

Greguss Ágost bírálata: Futár, 1847. aug. 12 = Uo., 322–336.

Erdélyi János: Petőfi Sándor, Divatcsarnok, 1854. július 5., július 10 = Erdélyi János válogatott művei, S. a. r. T. Erdélyi Ilona, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986, 358–376.

Irodalom

Korompay H. János: Petőfi fogadtatása = K. H. J.: A „jellemzetes” irodalom jegyében – Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása, Akadémiai Kiadó–Universitas Kiadó, Budapest, 1998, 393–426.

Milbacher Róbert: A Petőfi-recepció egy látens paradigmája = M. R.: „...földben állasz mély gyököddel...”, A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata, Osiris, Budapest, 2000, 121–128.

7) Egy "kritikai szaklap" esélyei: Arany János és a Szépirodalmi Figyelő

Irodalom

Németh G. Béla: Arany folyóiratainak világirodalmi tájékozódásáról, ItK 1967., 5–6. sz., 607–615.

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk, Arany János kritikusi öröksége, Argumentum Kiadó, Budapest, 1992.

Arany János: „Tisztelt Írótárs!” – Kötetben még nem szereplő kritikai írások, glosszák, Kovács Sándor Iván irányításával és jegyzeteivel kiadja az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének Arany-szemináriuma, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1993.

Tarjányi Eszter: Irodalmi viaskodások, Arany János és az 1850-es évek költői csoportosulásai, ItK 2004/3., 292–333.

8) Zenészeti és színi viták Arany János Koszorújában

Irodalom

Turányi Kornél: A "Szépirodalmi Koszorú" programja, ItK 1967/1., 78.

Új Imre Attila: A Koszorú megszűnésének okai és körülményei = A két Arany. Összehasonlító tanulmányok, Szerk. Korompay H. János, Univesitas, Budapest, 2002., 50–66.

Németh G. Béla: Arany János és Ábrányi Kornél vitája Wagner operareformjáról, ItK 1967, 638–646.

Pukánszkyné Kádár Jolán: A budai Népszínház története, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1979.

9) A sajtó mint a kánonképzés médiuma. Gyulai Pál és az "új nemzedék"

Szövegek

[Gyulai Pál:] A legújabb magyar lyra 1866–73, BpSz 1874, 5. k., 177–194, – p. – szignó alatt

Gyulai Pál: Nemzeti dalkönyvecske, Budapesti Szemle 1877, május, 14. kötet, 27. sz. 208, és Gyulai Pál: Bírálatok, cikkek, tanulmányok. S. a. r. Bisztray Gyula és Komlós Aladár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961, 105–106.

Gyulay Pál: Ujabb költői beszélyeink, BpSz, 1877, és Gyulai Pál: Bírálatok 1861–1903, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1911, 176–189.

Cikkek Szana Tamás lapjaiból (Koszorú, Figyelő).

Irodalom

Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. (Irodalomtörténeti Füzetek 7.)

Sziklay László: A századvég ellenzéki irodalmának történetéből, Gáspár Imre 1854–1910, "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, 1955, Irodalomtörténeti Tanulmányok 5.

10) Irodalmi újságírás vagy újságíró irodalom? – Az újságíró és irodalmi pálya összefonódása a századfordulón – Petelei István és Ambrus Zoltán pályája

Szöveg

Ambrus Zoltán levelezése, s.a.r. Fallenbüchl Zoltán, Bp., Akadémiai, 1963. (online is)

Irodalom

Bodnár György: A rezonőrhang és a reflexív elbeszélés: Ambrus Zoltán = Párbeszéd az idővel: válogatott tanulmányok, esszék, kritikák, Bp., Argumentum, 2009, 98−107.

Dömötör Edit: Világító háromszög és hályog: A megismerés alakzatai Jókai Mór A lélekidomár és Ambrus Zoltán A gyanú című művében, Partitúra, 2011, 2. szám, 3–16.

Tarjányi Eszter: A mesenovella poétikai szerepe a századforduló irodalmában: Ambrus Zoltán három mesenovellája, Literatura. 2008., 4. sz.

Török Zsuzsa: Petelei István és az irodalom sajtóközege (Média- és társadalomtörténeti elemzés), Budapest, Ráció, 2011 (Ligatura)

11–13. Vizsgaelőadások. Téma:

Egy kortárs (nyomtatott vagy digitális) irodalmi lap szerkesztői programjának, szerkesztéspolitikájának elemzése.