A felvilágosodás korának magyar irodalma

Hász-Fehér Katalin
Előadások a felvilágosodás korának magyar irodalmából
1999/2000. tanév, I. félév

1. óra

MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK
a) a felvilágosodás-definíciók és szemléletbeli háttereik (a felvilágosodás korabeli szerzők öndefiníciói; Kazinczy és Toldy korszakszemlélete; a korszakolás általános kérdései; a stílustörténet fogalma; Horváth János, Szauder József, Bíró Ferenc és Csetri Lajos koncepciója)
b) historikus és nonhistorikus stratégiák az irodalomtörténetben (a pozitivizmus kétféle öröksége; a történetiség értelmezése(i) a mai elméleti irányzatokban – újhistoricizmus, konstruktivizmus; Hayden White; a hermeneutikai perspektíva – főképpen Gadamer és Hirsch; a rendszerelméleti, valamint az empirikus és kontextuális irányzatok előnyei és hátrányai – Luhmann, Schmidt; a kultúrantropológiai alapozottságú történeti megközelítés
c) a történeti-filológiai módszer

TÉMAKÖRÖK

A) Kultúraelméletek és művelődési eszmények a felvilágosodás idején
1) A nyelvszemlélet változatai és változásai
2) A művelődési élet megszervezésének és a művelődésterjesztésnek az eszményei

B) Az irodalomszemlélet változásának kérdései
1) A barokk költészetszemlélet és a klasszicista esztétikák találkozása
2) A műfaji gondolkodás átalakulása, a műnemek és műfajok rendszerének módosulása
3) Eszmetörténeti áramlatok hatása az irodalmi gondolkodásban

4) Az irodalom strukturált rendszerré fejlesztésének folyamata
5) Az integrált és a strukturált irodalom képviselőinek vitái

2. óra
KULTÚRAELMÉLETEK ÉS MŰVELŐDÉSI ESZMÉNYEK A FELVILÁGOSODÁS IDEJÉN
1) A nyelvszemlélet változatai és változásai
– nyelvfilozófiai irányzatok a felvilágosodás korában (a racionalista, az empirikus és a misztikus nyelvelméletek); a nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai története
a) a magyarnyelvűség programjának művelődési vonatkozásai
– magyarnyelvűség-programok Bessenyei előtt és után; Bessenyei programjának recepciója a századfordulóig

Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778)
Báróczi Sándor: A védelmeztetett magyar nyelv (Bécs, 1791)
Decsy Sámuel: Pannóniai Féniksz avagy a hamvából fel-támadott magyar nyelv. Bécs, 1791)

3. óra
b) a magyarnyelvűség programjának politikai vonatkozásai
(– a jozefinizmus fogalma)
– II. József nyelvrendelete és a nemesi-nemzeti ellenállás nacionalizmusa
– a nyelvkérdés összefüggései a vallási és oktatásügyi reformokkal
– a politikai röpiratirodalom
– a nemesi-nemzeti ellenállás tükröződése a korszak politikai (alkalmi) költészetében

Ányos Pál: Kalapos király
Fazekas Mihály: Feltette hatalmas...
Batsányi János: Tekintetes nemes Abaúj vármegye örömünnepére

– az 1790/91-es budai-pozsonyi országgyűlés és a nyelvkérdés
– kitekintés: a nyelvkérdés alakulása a 19. század első harmadában

4. óra
c) A magyarnyelvűség programjának irodalmi vonatkozásai: a nyelvújítás szakaszai és irodalomszemléleti következményei I.
– a nyelvújítás szűkebb és tágabb fogalma
– törekvések a standard köznyelv kialakítására és az egységes köznyelv hiányából (is) eredő irodalmi viták
1) a prozódiai vita (Révai, Rájnis, Baróti Szabó Dávid)
2) a fordításvita (Péczeli, Batsányi, Rájnis, Baróti Szabó, Kazinczy)

5. óra
c) A magyarnyelvűség programjának irodalmi vonatkozásai: a nyelvújítás szakaszai és irodalomszemléleti következményei II.
– a Debreceni Grammatika (1795)
– az "Y" háború (Révai és Verseghy, 1805–1806)
– a nyelvújítási harcok a 19. század első és második évtizedében (a Mondolat-per; Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél)

6. óra
A MŰVELŐDÉSI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ÉS A MŰVELŐDÉSTERJESZTÉSNEK AZ ESZMÉNYEI
a) akadémiai törekvések a 18. század utolsó harmadában (a Hazafiúi Magyar Társaság; Bessenyei tervezete; Révai Miklós)
b) vita a német és a francia típusú akadémiai modell képviselői között (Batsányi és Kazinczy bevezetője a kassai Magyar Múzeumhoz; Pálóczi Horváth Ádám és Kazinczy levelezése; az irodalmi társaságok szerepéről szóló nézetek)
c) a folyóiratok hatása az irodalmi gondolkodás átalakulására (a Magyar Múzeum és az Orpheus; a bécsi magyar lapok; az Uránia; az Erdélyi Múzeum; a Tudományos Gyűjtemény indulása)

7. óra

AZ IRODALOMSZEMLÉLET VÁLTOZÁSA A 18. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN
1) A barokk költészetszemlélet és a klasszicista esztétikák találkozása
2) A műfaji gondolkodás átalakulása, a műnemek és műfajok rendszerének módosulása I.
a) a versújítás műfaji és formai kérdései (a Gyöngyösi-hagyomány; a klasszikus verselés; a nyugat-európai versformák recepciója; a leoninus-vita; Révai felhívása a népdalok gyűjtésére)
b) a prozódiai vita

8. óra
2) A műfaji gondolkodás átalakulása, a műnemek és műfajok rendszerének módosulása II.
c) a nyugat-európai esztétikák líraszemlélete és a barokk hagyomány – Csokonai (Előszó az Alkalmatosságra írott versekhez, az Anakreóni dalokhoz és a Lilla-ciklushoz)
d) vita az alkalmi költészetről

9. óra
2) A műfaji gondolkodás átalakulása, a műnemek és műfajok rendszerének módosulása III.
e) Az eposz és a verses elbeszélés műfaji kérdései

– latin nyelvű eposzok

– Zrínyi és Gyöngyösi recepciója a 18. század végén

– népszerű verses elbeszélések (Gvadányi, Verseghy, Fazekas)
– a verses elbeszélés és az eposz műfaji meghatározásai Csokonai poétikai gondolkodásában (Az epopoeáról közönségesen, Dorottya-előbeszéd)

10. óra
2) A műfaji gondolkodás átalakulása, a műnemek és műfajok rendszerének módosulása IV.
f) A regényműfaj legitimációja a 18. század végén (regényfordítások és -előszavak; Kazinczy Bácsmegyeyje; Dugonics Etelkája és a kulcsregény; Pálóczi Horváth Ádám: A felfedezett titok; Kármán: A Fanni hagyományai)

11. óra
3) Eszmetörténeti áramlatok hatása az irodalmi gondolkodásban
a) Az "érzékenység" megjelenésének eszmetörténeti háttere

b) Az "érzékenység" értelmezésének változatai és műfaji következményei a korszak szerzőinél (Bessenyei, Ányos, Kazinczy, Csokonai, Dayka Gábor)

12. óra
4) Az irodalom strukturált rendszerré fejlesztésének folyamata
a) a természetes fejlődés és a kultúrrevolúció elve
b) a népszerűség devalválódásának és dilettantizmus-gyanússá válásának a folyamata a 18. század végén
c) a kulturális nacionalizmus, a piacelvűség, a művelődésterjesztés és az esztéticizmus elveinek szembekerülése
d) a "szerző" fogalmának átalakulása

13. óra
4) Az irodalom strukturált rendszerré fejlesztésének folyamata
e) Kazinczy esztétikai gondolkodásának átalakulása a 19. század első évtizedében
f) a Tövisek és virágok c. epigrammakötet megjelenése és szerepe az irodalmi autonómiatörekvések történetében
g) a kritika-vita (Ráth Mátyás és Rájnis József vitája; Kazinczy kritikái a Magyar Múzeumban és fogadtatásuk; Batsányi, Pálóczi Horváth Ádám és Péczeli József nézetei a kritikáról; Kazinczy és Kisfaludy Sándor vitája)
h) Kazinczy, Kölcsey és Berzsenyi vitája az autonóm és az integrált irodalom körül

Vissza