SZTE
BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék
Művelődéstudomány
szakirány, 2008/2009. tanév I. félév
Hász-Fehér Katalin
"Határ"-fogalmak
a 19. században ("Határon túli" magyar művelődés 2.)
Általános
irodalom
– Szabó Levente: "Nálunk
még nem halt ki a női szemérem s a férfi hűség" – Erdélyiség-képzetek
(és regionális történetek) a 19. század közepén
–
Philippe Lejeune: Önéletírás, élettörténet, napló, L'Harmattan, 2003.
–
Szávai János: Irodalom,
fikció, autofikció
–
ABBOTT, H. Porter: Önéletírás, autográfia, fikció: kísérlet a szövegtípusok
osztályozására. Ford. Péti Miklós. = Helikon.
48. 2002. 3. 286–304.
–
MEKIS D. János: Referencialitás és végtelen szemiózis. Az autobiográfia
értelmezéstörténetének irodalomtudományos kontextusairól. = Helikon.
48. 2002. 3. 258–271.
–
VARGA Zoltán, Z.: Az önéletírás-kutatások néhány aktuális elméleti kérdése. = Helikon.
48. 2002. 3. 247–257.
1)
Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek
Irodalom
Szabó Ágnes: Az Erdélyi levelek
kánonban, Klasszikus – magyar – irodalom – történet, Szerk. Dajkó Pál,
Szabó Ágnes: Kép, szöveg, örökkévalóság,
in: A látható könyv, Tanulmányok az irodalmi medialitás köréből, Szerk.
Mezei Márta: Kazinczy erdélyi
útirajza és a levél-műfaj. = Irodalomtörténet, 1992/2, 213–236.
Fried István: Kazinczy Ferenc útleírásai.
= Irodalomtörténeti
Közlemények, 1993/3, 350–362.
Hárs Endre: Térképműveletek,
Képzeletbeli földrajz és nemzeti paradigma Eötvös Károly útimonográfiáiban, in:
Serta Pacifica, Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára, Szerk. Ármeán
Ottilia et al., Szeged, 2004, 295–303.
2)
Wesselényi Miklós útinaplója, 1821-1822, Cluj,
Concordia Ny., 1925., vagy: Wesselényi Miklós:
Útinapló, 1821-1822 (Régi Utazások), Ad Librum Kiadó, 2008.
Irodalom
Feleselő naplók: egy barátság kezdetei
[vál., szerk., a tanulmányt, a szó- és névmagyarázatokat írta Maller Sándor],
Budapest, Helikon Kiadó, 1986; 2. kiadás: Budapest, Helikon, 2004.
Egyed
Ákos: Wesselényi
Miklós és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban, Erdélyi Múzeum, 58.
kötet, 1996, 3–4.füzet
Trócsányi
Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965.
Kardos
Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái I. Bp. 1905.
3) Wesselényi
Miklós: Balítéletekről, Írta...
1831-ben. Nyomatott Bukarestben (Lipcsében) 1833.; Újabb kiadás: Bukarest,
Kriterion, 1974.
4) John Paget:
Magyarország és Erdély, Válogatás. Ford. Rakovszky Zsuzsa, Szerk. Maller
Sándor, Budapest, Helikon Kiadó, 1987.
5) Jósika Miklós: Emlékirat,
Pest, 1865, I–III. k.
(Olvasandó az I–II. k.)
Újabb kiadás:
Jósika Miklós: Emlékirat, Szerk. Győri János, Budapest, Magyar Helikon, 1977. Hálózaton:
itt.
6) Petőfi Sándor: Útirajzok (1845),
Budapest : Neumann Kht., 2002.
8) Gyulay Lajos
naplói
–
Gyulai Lajos naplói, 1848–1849, 1–2. Sajtó alá rendezte: V. András
János–Csetri Elek–
–
Csetri Elek: Gyulay Lajos élete és műve = Gyulay Lajos: Napló
(1820–1848), Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Csetri
Elek, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004, 5–53.
Idegen nyelvű
irodalom
– Fischer, Tilman: Reiseziel England. Ein Beitrag zur Poetik der Reisebeschreibung und
zur Topik der Moderne (1830-1870) (Philologische Studien und Quellen 184).
Berlin: Erich Schmidt 2004.
– Schlesier, Renate /
Zellmann, Ulrike (Hg.): Reisen über Grenzen. Kontakt und
Konfrontation, Maskerade und Mimikry. Münster, New
York u.a.: Waxmann 2003.
– Hentschel, Uwe:
Studien zur Reiseliteratur am Ausgang des 18. Jahrhunderts. Autoren - Formen -
Ziele, Lang: Frankfurt am Main, Berlin, Bern, New York, Paris u. Wien 1999.
– Wuthenow, Ralph-Rainer, Die erfahrene Welt - Europäische Reiseliteratur im
Zeitalter der Aufklärung, Franfurt/Main: Insel Verlag 1980.
– Bausinger,
Hermann (Hrsg.), Reisekultur - Von der Pilgerfahrt zum modernen Tourismus,
München: Beck 1991.