SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék
Hász-Fehér Katalin
Határon túli magyar művelődés II.
Erdélyi irodalom és művelődés a 19. században
MAGIT092-1, MAGIT102-1, MAG-MT-043-1
Kedd, 12–14, Sík Sándor olvasó
Célkitűzés
A szemináriumon a 19. századi erdélyi irodalom és művelődés néhány kérdését tárgyaljuk. Elsősorban az "erdélyiség-tudat" formáit, változatait, alakulását vizsgáljuk eltérő műfajú szövegekben. A kiindulópontot az "erdélyiség" és a "regionalizmus" körüli mai irodalmi és kulturális viták képezik.
Munkaforma
A hallgatók az órákra a megbeszélt menetrend szerint referátumokkal készülnek, a félév végére pedig rövid vizsgaelőadással készülnek. A félév végi jegyet a referátum és a vizsgaelőadás átlaga képezi.
Óraterv
1. Bevezető óra
2. A transzilvanizmus fogalma és a róla szóló mai
diskurzusok
Irodalom
1. Dávid Gyula: Transzilvanizmus – Mutatvány a romániai magyar irodalmi lexikon V. kötetéből, Hitel, 2010. május. Letölthető: http://www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20100602-44959.pdf
2. Cs. Gyímesi Éva: Egy létszimbólum színe és visszája, Életünk, 1985. 1. sz. 49-59. Online: http://ispmn.gov.ro/uploads/043Gyimesi_letszimbolum.pdf
3. Hogyan írjuk meg a romániai magyar irodalom történetét? c. ankét – Látó 1998/10.
4.
Végh Balázs Béla: Kanonizáció a
kisebbségi magyar irodalmakban, Erdélyi Tudományos Füzetek, 253. Erdélyi
Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2005. Letölthető:
http://mek.oszk.hu/03200/03202/03202.htm
További ajánlott szövegek és bibliográfia a transzilvanizmus-vitához a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapján: http://ispmn.gov.ro/page/transilvanismul
3. A "regionalizmus" kérdéséhez
Irodalom
T. Szabó Levente: "Nálunk még nem halt ki a női szemérem s a férfi hűség" Erdélyiség-képzetek (és regionális történetek) a 19. század közepén
Letölthető: http://szabol.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=8&p=2237
A
tanulmányban emlegetett Orbán Balázs-féle munka online elérhető:
4. Az erdélyi művelődés intézményei a 18–19. században (iskolatörténet; erdélyi színjátszó mozgalom;
színházak; Aranka György Társasága(i); az Erdélyi Muzeum és köre; a kolozsvári
Kaszinó; Mikó Imre és az Erdélyi Múzeum-Egylet alapítása; erdélyi
sajtótörténet) – előadás.
5. "Magyarország nem ismeri Erdélyt" – Kazinczy
Ferenc: Erdélyi levelek
Használandó kiadás: Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek, Szerk., szöveggond., utószó, névmutató, szövegmagy. Kováts Dániel, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008. [A TIK-ben 2 példányban van meg, mindkettő kölcsönözhető.]
Irodalom
Szabó Ágnes: Az Erdélyi Levelek kánonban = klasszikus
- magyar - irodalom - történet, Szerk. Labádi Gergely–Dajnkó Pál, Szeged, 2003,
109–132.
Szabó Ágnes: A vaktérkép. Kazinczy Ferenc erdélyi
utazása(i). = "Et in Arcadia ego". A klasszikus magyar irodalmi
örökség feltárása és értelmezése, (Csokonai Könyvtár), Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2006, 299–318.
Szabó Ágnes: Az idillikus költői prózanyelv újrapozicionálása Kazinczynál = Tiszatáj, 11 (63) 2009, 64–84.
6. "Uraim, le a kalapokkal!" – Erdély és a
magyar történelmi regény születése: Jósika Miklós és az Abafi
Irodalom
Hites Sándor: Még dadogtak, amikor ő megszólalt – Jósika Miklós és a történelmi regény, Universitas Kiadó, Budapest, 2007. 29–58, 115–151, 177–186, 218–227, 247–284.
7. Kemény Zsigmond "erdélyi regényei" és
regényszemlélete
Szövegek
Kemény Zsigmond: A rajongók (1858); Élet és irodalom, Eszmék a regény és a dráma körül = Kemény Zsigmond: Élet és irodalom, Tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1971.
Irodalom
Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989, vagy: Kalligram, Pozsony, 2007. A következő fejezet: A középszerű hős tragikuma: A rajongók
Balázs Mihály: Forráskezelés és esztétikum (Megjegyzések Kemény Zsigmond A rajongók című regényéről), ItK 2010., 4. sz., 315–345.
8. Egy Jókai-ellenregény – Gyulai Pál: Egy régi
udvarház utolsó gazdája (1857)
és: Erdélyi úti benyomások (1851), az utóbbi: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf8665.pdf
Irodalom
Dávidházi Péter: Régi udvarház: történelem és elidegenedés. Irodalomtörténet 1972/4.
Szajbély Mihály: Jókai Mór, Kalligram, Pozsony, 2010. A Gyulai Pál és az imitációelvű kritika című fejezet, 242–250.
9. A "Vadrózsa-pör" és kontextusa
Szöveg
Kriza János: Vadrózsák, 1863.
Az eredeti kötet letölthető pdf-ben a google books oldaláról (http://books.google.hu/books?id=-RM-AAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=Kriza&source=bl&ots=5LHW2SHmh-&sig=cVhuTmdXZBs9T1Sk1ycE1cSXCQs&hl=hu&sa=X&ei=nD1LUKb9M8zYsgby9IDwDQ&ved=0CDQQ6AEwAA#v=onepage&q=Kriza&f=false)
Irodalom
Kriza János – Antal Árpád, Faragó József, Szabó T. Attila három tanulmánya, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1971.
Németh G. Béla: A Vadrózsa-pör és Arany = Németh G. Béla: Századutóról – századelőről, Irodalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, Magvető Kiadó, 1985., 40–51.
Jeney Éva: A tiszta forrás utópiája – 1930: Bartók Béla Cantata profana, Villanyspenót, http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12251
Olosz Katalin: Szabó Sámuel és a Vadrózsapör, online: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/kriza_tarsasag_evkonyv_06/pages/002_Szabo_Samuel.htm
10. Egy erdélyi román értelmiségi önéletírása
Szöveg
Ioan Slavici: A világ, amelyben éltem, Válogatta,
fordította, előszóval és jegyzetekkel ellátta Dávid Gyula, Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
Irodalom
Szász Zoltán: A nemzetiségek és az 1848-as magyar forradalom, Történeti Szemle, 1998/3–4.,
online: http://epa.oszk.hu/00600/00617/00002/tsz98_3_4_szasz_zoltan.htm
Ábrahám Barna: Az erdélyi románság polgárosodása a 19. század második felében, Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004, http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=319, A társadalmi rétegződés és kohézió kérdései; A polgárosodás színterei c. fejezetek, (92–172)
Köpeczi Béla: A 19. századi román irodalom magyarságképe – Azonosságok és különbségek
http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b1001/98-0910-06Kopeczi.html
Katus László: Egy
kisebbségi törvény születése, Az 1868. évi nemzetiségi törvény
évfordulójára
http://www.regiofolyoirat.hu/newspaper/1993/4/07_promemoriia_Katus_Laszlo.doc.
11. Hallgatói vizsgaelőadások
12. Hallgatói vizsgaelőadások