Schleiermacher tűzből kimentett dokumentuma, Hegel almája, Taine kagylója

Hász-Fehér Katalin
Filológiaelméleti szeminárium
1999/2000. őszi félév

Schleiermacher tűzből kimentett dokumentuma, Hegel almája, Taine kagylója
(Konstrukció és rekonstrukció a filológiában)
Szeminárium PhD hallgatók és a speciális képzés hallgatói számára

1. szeptember 16.

Bevezetés, megbeszélés

2. szept. 23.

Szövegek:

1. Dávidházi Péter: A filológia kihívása az amerikai kritikaelméletben. Filológiai Közlöny, 1984. 4. sz. 395–414.

2. Paul de Man: The Return to Philology. TLS 1982. december 10. 1355–1356.

3. Nikolaus Wegmann: Zurück zur Philologie? –

3. szept. 30.

A.) TÖRTÉNETI BEVEZETŐ:

A filológia feloldódása a 18–19. századi általános megértéselméle-tekben, és továbbélése a klasszika filológia módszertanában

Szövegek:

1. Peter Szondi: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába. Bp. 1996. 1. fejezet [ Bevezetés] ; 2. fejezet [ Johann Martin Chladenius általános hermeneutikája] 5–37., és az 5. fejezetnek egy része [ Chladenius nézőpont-elméletéről] 74–81.

2. Christoph Friedrich: Sprache und Geschichte. Untersuchungen zur Hermeneutik von Johann Martin Chladenius. Meisenheim, 1978. A nézőpontelméletről szóló fejezet, 211–220.

4. október 7.

Szövegek:

1. Peter Szondi: Bevezetés az általános hermeneutikába. Bp. 1996. 8–9. fejezet. [ Friedrich Ast, Schleiermacher és Dilthey] 129–182.

5. október 14.

Pozitivizmus és szellemtudomá-

nyok a 19–20. század fordulóján

Szövegek:

1. Thienemann Tivadar: A pozitivizmus és a magyar történettudományok. Minerva, 1922. 1–3. sz. 1–28.

2. Dilthey: A szellemtudományok elhatárolása. In: W. D.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok. Vál. és szerk. Erdélyi Ágnes. Bp. 1974. 497–510.

Két irodalomtörténeti elképzelés:

3. Ifj. Szinnyei József: Egy teljes magyar irodalomtörténet érdekében. Figyelő, I. k. 1876. 73–76.

4. Bodnár Zsigmond: Irodalomtörténeti szempontok. In: Figyelő, II. k. 1877. (I–III. rész), 321–325.)

5. Kulcsár Szabó Ernő: A fordulat jellege. Pozitivizmus és szellemtörténet. Literatura 1990. 1. sz. 77–98.

6. október 21.

Szövegek:

1. Gadamer: A hermeneutikai alapprobléma visszanyerése. In: H. G. G.: Igazság és módszer. Bp. 1984. 218–240.

2. Jauss: Horizontszerkezet és dialogicitás. Ford. Kulcsár Szabó Zoltán. In: H. R. J.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. Vál., szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán. Bp. 1997. 271–319.

7. október 28.

1. Gebhardt Rush–Siegfried J. Schmidt: Georg Trakl – de melyik? Az irodalomtörténetírás mint konstruktív aktus. Ford. Odorics Ferenc. Helikon 1989. 1. sz. 113–140.

2. Odorics Ferenc: Strukturalista és hermeneutikus anomáliák. (A tudományelméleti re-konstrukció alkalmazása I.); Az empirikus irodalomtudomány tudományterápikus ereje (A tudományelméleti re-konstrukció alkalmazása II.) In. O. F.: Empirizmustól a KON struktivizmusig. Szeged, 1996. deKON-KÖNYvek 9. 35–90. (Az általa hivatkozott Hirsch- és Ricoeur-szövegek lelőhelye: A hermenutika elmélete. Vál. szerk. Fabiny Tibor. Szeged, 1998. – Ikonológia és műértelmezés 3.)

8. november 5.

B.) A SZÖVEGKIADÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Szöveg:

1. Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata. A Magyar Tudományos Akadémia textológiai bizottságának közreműködésével összeállította Péter László. Bp. 1988. In: Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk. Hargittay Emil. Bp., 1996. 74–91.

2. Gunter Martens: Was ist – aus editorischer Sicht ein Text? Überlegungen zur Bestimmung eines Zentralbegriffs der Editionsphilologie. Siegfried Scheibe–Christel Laufer (hrsg.): Zu Werk und Text. Beiträ ge zur Textologie. Berlin, 1991. 135–156.

Magyarul: G. M.: Mi az, hogy szöveg? Szempontok a szövegfilológia kulcsfogalmának meghatározásához. Ford. Schultz Katalin. Literatura 1990. 3. sz. 239–260.

9. november 11.

Szöveg:

Klaus Hurlebusch: Zur Aufgabe und Methode der philologischen Forschung, verdeutlicht am Beispiel der historisch-kritischen Edition. Eine Auseinandersetzung mit Hermeneutik und Historismus. In: Gunter Martens–Hans Zeller (hrsg.): Texte und Varianten. Probleme ihrer Edition und Interpretation. München, 1971. 117–142.

10. november 18

Szövegek:

1. Claudine Gothot-Mersch: A genetikus szövegkiadás. A francia terület. Ford. Farkas Ildikó. Helikon, 1989. 3–4. sz. 388–401.

2. Jerome McGann: Az Ulysses mint posztmodern szöveg: A Gabler-féle kiadás. Ford. Friedrich Judit. Helikon, 1989. 3–4. sz. 429–452.

3. Geert Lernout: Anglo-American textual-criticism and the case of Hans Walter Gabler's edition of Ulysses. Genesis, 1996. 9. 45–65.

11. november 25.

Szövegek:

1. Siegfried Scheibe: Werk und Edition. Aus dem Eröffnungsreferat zum "Internationalen Editionskolloquium" Berlin 1989. In: Siegfried Scheibe–Christel Laufer (hrsg.): Zu Werk und Text. Beiträ ge zur Textologie. Berlin, 1991. 11–22.

2. Klaus Briegleb: Der Editor als Autor. Fünf Thesen zur Auswahlphilologie. In: Gunter Martens–Hans Zeller (hrsg.): Texte und Varianten. Probleme ihrer Edition und Interpretation. München, 1971. 91–116.

12. december 2.

Szövegek:

1. Richard Rorty: Tizenkilencedik századi idealizmus – huszadik századi textualizmus. Ford. Beck András. Holmi, 1991. 11. sz. 1440–1455.

2. Dávidházi Péter: A hatalom szétosztása. Klasszikus, modern és posztmodern a szövegkritikában. Helikon 1989. 3–4. sz. 328–343., és: D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp. 1998. 209–226.

3. Dávidházi Péter: A textológia kis tükre Stoll Béla könyvében. ItK 1989. 1–2. sz. 183–188., és D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp. 1998. 226–237.

4. Dávidházi Péter: "Multaddal valamit kezdeni". A tudós hűsége mint hermeneutikai probléma. Literatura 1990. 4. sz. 397–404., és D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp. 1998. 238–248.

13. december 9.

Vissza

1. szeptember 16.	Bevezetés, megbeszélés
2. szept. 23.	Szövegek: 1. Dávidházi Péter: A filológia kihívása az amerikai kritikaelméletben. Filológiai Közlöny, 1984. 4. sz. 395–414. 2. Paul de Man: The Return to Philology. TLS 1982. december 10. 1355–1356. 3. Nikolaus Wegmann: Zurück zur Philologie? –
3. szept. 30. A.) TÖRTÉNETI BEVEZETŐ: A filológia feloldódása a 18–19. századi általános megértéselméle-tekben, és továbbélése a klasszika filológia módszertanában	Szövegek: 1. Peter Szondi: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába. Bp. 1996. 1. fejezet [ Bevezetés] ; 2. fejezet [ Johann Martin Chladenius általános hermeneutikája] 5–37., és az 5. fejezetnek egy része [ Chladenius nézőpont-elméletéről] 74–81. 2. Christoph Friedrich: Sprache und Geschichte. Untersuchungen zur Hermeneutik von Johann Martin Chladenius. Meisenheim, 1978. A nézőpontelméletről szóló fejezet, 211–220.
4. október 7.	Szövegek: 1. Peter Szondi: Bevezetés az általános hermeneutikába. Bp. 1996. 8–9. fejezet. [ Friedrich Ast, Schleiermacher és Dilthey] 129–182.
5. október 14. Pozitivizmus és szellemtudomá- nyok a 19–20. század fordulóján	Szövegek: 1. Thienemann Tivadar: A pozitivizmus és a magyar történettudományok. Minerva, 1922. 1–3. sz. 1–28. 2. Dilthey: A szellemtudományok elhatárolása. In: W. D.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok. Vál. és szerk. Erdélyi Ágnes. Bp. 1974. 497–510. Két irodalomtörténeti elképzelés: 3. Ifj. Szinnyei József: Egy teljes magyar irodalomtörténet érdekében. Figyelő, I. k. 1876. 73–76. 4. Bodnár Zsigmond: Irodalomtörténeti szempontok. In: Figyelő, II. k. 1877. (I–III. rész), 321–325.) 5. Kulcsár Szabó Ernő: A fordulat jellege. Pozitivizmus és szellemtörténet. Literatura 1990. 1. sz. 77–98.
6. október 21.	Szövegek: 1. Gadamer: A hermeneutikai alapprobléma visszanyerése. In: H. G. G.: Igazság és módszer. Bp. 1984. 218–240. 2. Jauss: Horizontszerkezet és dialogicitás. Ford. Kulcsár Szabó Zoltán. In: H. R. J.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. Vál., szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán. Bp. 1997. 271–319.
7. október 28.	1. Gebhardt Rush–Siegfried J. Schmidt: Georg Trakl – de melyik? Az irodalomtörténetírás mint konstruktív aktus. Ford. Odorics Ferenc. Helikon 1989. 1. sz. 113–140. 2. Odorics Ferenc: Strukturalista és hermeneutikus anomáliák. (A tudományelméleti re-konstrukció alkalmazása I.); Az empirikus irodalomtudomány tudományterápikus ereje (A tudományelméleti re-konstrukció alkalmazása II.) In. O. F.: Empirizmustól a KON struktivizmusig. Szeged, 1996. deKON-KÖNYvek 9. 35–90. (Az általa hivatkozott Hirsch- és Ricoeur-szövegek lelőhelye: A hermenutika elmélete. Vál. szerk. Fabiny Tibor. Szeged, 1998. – Ikonológia és műértelmezés 3.)
8. november 5. B.) A SZÖVEGKIADÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA	Szöveg: 1. Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata. A Magyar Tudományos Akadémia textológiai bizottságának közreműködésével összeállította Péter László. Bp. 1988. In: Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk. Hargittay Emil. Bp., 1996. 74–91. 2. Gunter Martens: Was ist – aus editorischer Sicht ein Text? Überlegungen zur Bestimmung eines Zentralbegriffs der Editionsphilologie. Siegfried Scheibe–Christel Laufer (hrsg.): Zu Werk und Text. Beiträ ge zur Textologie. Berlin, 1991. 135–156. Magyarul: G. M.: Mi az, hogy szöveg? Szempontok a szövegfilológia kulcsfogalmának meghatározásához. Ford. Schultz Katalin. Literatura 1990. 3. sz. 239–260.
9. november 11.	Szöveg: Klaus Hurlebusch: Zur Aufgabe und Methode der philologischen Forschung, verdeutlicht am Beispiel der historisch-kritischen Edition. Eine Auseinandersetzung mit Hermeneutik und Historismus. In: Gunter Martens–Hans Zeller (hrsg.): Texte und Varianten. Probleme ihrer Edition und Interpretation. München, 1971. 117–142.
10. november 18	Szövegek: 1. Claudine Gothot-Mersch: A genetikus szövegkiadás. A francia terület. Ford. Farkas Ildikó. Helikon, 1989. 3–4. sz. 388–401. 2. Jerome McGann: Az Ulysses mint posztmodern szöveg: A Gabler-féle kiadás. Ford. Friedrich Judit. Helikon, 1989. 3–4. sz. 429–452. 3. Geert Lernout: Anglo-American textual-criticism and the case of Hans Walter Gabler's edition of Ulysses. Genesis, 1996. 9. 45–65.
11. november 25.	Szövegek: 1. Siegfried Scheibe: Werk und Edition. Aus dem Eröffnungsreferat zum "Internationalen Editionskolloquium" Berlin 1989. In: Siegfried Scheibe–Christel Laufer (hrsg.): Zu Werk und Text. Beiträ ge zur Textologie. Berlin, 1991. 11–22. 2. Klaus Briegleb: Der Editor als Autor. Fünf Thesen zur Auswahlphilologie. In: Gunter Martens–Hans Zeller (hrsg.): Texte und Varianten. Probleme ihrer Edition und Interpretation. München, 1971. 91–116.
12. december 2.	Szövegek: 1. Richard Rorty: Tizenkilencedik századi idealizmus – huszadik századi textualizmus. Ford. Beck András. Holmi, 1991. 11. sz. 1440–1455. 2. Dávidházi Péter: A hatalom szétosztása. Klasszikus, modern és posztmodern a szövegkritikában. Helikon 1989. 3–4. sz. 328–343., és: D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp. 1998. 209–226. 3. Dávidházi Péter: A textológia kis tükre Stoll Béla könyvében. ItK 1989. 1–2. sz. 183–188., és D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp. 1998. 226–237. 4. Dávidházi Péter: "Multaddal valamit kezdeni". A tudós hűsége mint hermeneutikai probléma. Literatura 1990. 4. sz. 397–404., és D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp. 1998. 238–248.
13. december 9.