|
|
|
Főúri írásgyakorlat a 19. században PhD képzés 2010/2011. 01. Hász-Fehér Katalin |
1.
Óramegbeszélés: A Gyulay-projektum aktuális helyzete
2. Labádi Gergely témavázlata
Olvasmányok
– Benedict Anderson:
Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről.
Ford. Sonkoly Gábor. Budapest, L'Harmattan−Atelier, 2006, 33−51.
– Walter Benjamin: A
történelem fogalmáról. Ford. Bence György. In Walter Benjamin: Angelus Novus.
Szerk. Radnóti Sándor. Budapest, Magyar Helikon, 1980, 959−974.
– Takáts József: A tér és idő
nemzetiesítése és az irodalmi kultuszok. Regio 2004/3, 71-81. http://epa.oszk.hu/00000/00036/00055/pdf/71-81.pdf
– Labádi Gergely: Lotty! – Fanny! A
napló bemutatása = Gyulay Lajos: Lotty! – Fanny! (1867. január 21. – 1867.
március 3.), Szeged, 2008, 24–26.
Gyulaytól:
Lotty!...
203-204, 335-337, 340. oldal
Martius...
59-63, 144-147, 367-370. oldal
Ó szerint...
57-58. oldal
3.
Szabó Ágnes tanulmányterve – A Gyulay család naplóírási hagyományai, illetve
önéletrajzi szövegei
Torma Károly kutatásai szerint a
családban nemcsak Lajos, hanem a XVII. században élt Gy. Ferenc váradi
kapitány, a XVIII. századi Gy. Ferencné gróf Bánffi Mária, a marosnémeti gróf
Gy. Sámuel (1773), a tábornok Gy. Ferenc (1766-1787) és Gy. Sámuelné Bornemisza
Borbála (1800–1814) is írt naplót illetve hagyott hátra emlékiratot, valamint
Lajos után Kuun Géza is megörökítette gyermekéveit.
Olvasandó
szövegek:
Marus-Némethi
Gróff gyulai Sámuel élete gyermekei számára = In: Ex libris et manuscripts
– Quellen, Editionen, Untersuchungen zur österreichischen und ungarischen
Geistesgeschichte, herausg: István Németh, András Vizkelety, Bp., 1994.,
230–261.
- Gróf
Gyulai Ferenc tábornok emlékiratai 1714-1787., közli: Torma Károly =. In:
Hazánk
1886/1., 403–413. (Első közlemény);
Hazánk
1886/2., 509–522. (Második közl.);
Hazánk,
1886/3., 590–603. (Harmadik közl.);
Hazánk
1886/4., 681–692. (Negyedik közl.);
Hazánk
1886/5., 740–752. (Ötödik közl.) és
Hazánk
1888/1., 54–58. (Hatodik, befejező közlemény)
4.
Fogalomelemzés, kutatási irányok és kérdések (Hász-Fehér Katalin)
Olvasmányok
– Dewald, Jonathan: Az európai nemesség 1400–1800, Pannonica
Kiadó, 2002. Elérhető a Tankönyvtár oldalán digitálisan:
http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/europai-nemesseg-080904-9
Olvasni: Előszó; Bevezetés: Az európai
nemesség mint történeti probléma.
– Pálmány Béla: A
magyarországi nemesség társadalmi tagolódása (1686–1815) = Mágnások, birtokosok, címereslevelek –
Konferencia: Pécsvárad, 1995. szept. 12–13., szerk. Ódor Imre–Pálmány Béla–Takács Péter,
Debrecen, 1997 (Rendi társadalom – polgári társadalom 9), 37–96.
–
A magyar nemesség és arisztokrácia története a honfoglalástól 1945-ig,
http://www.tortenelemklub.hu/index.php?tema=80,
Időpont: 2010-04-20 11:02:06.
– Hová tűnt napjainkra a magyar
arisztokrácia?
– http://www.tortenelemklub.hu/?tema=82,
Időpont: 2010-04-20 11:02:06.
5.
Az erdélyi arisztokrácia történeti helyzete a 18–19. században (Hász-Fehér
Katalin)
Olvasmány:
Kovács Kiss
Gyöngy: A Habsburg-uralom erdélyi
kiteljesedésének folyamata a korabeli magyar emlékirodalom látásában, EME,
Kolozsvár 2000, (Erdélyi Tudományos Füzetek 228).
6.
Nemzetközi kutatási projektek példái (Hász-Fehér Katalin)
A kolozsvári Korunk arisztokrácia-száma, 2002.
december. Online:
http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2002&honap=12&cikk=7091
Az Erdélyi családtörténeti
adattár honlapja
http://www.familyhistory.ro/index.php?id=20061130erdelyi_csaladt_
Az osztrák nemességkutató
csoport honlapja
Collegium
Res Nobilis Austriae, http://www.coresno.com/
Az Institut Deutsche
Adelsforschung honlapja
http://home.foni.net/~adelsforschung/index.htm
Monika Wienfort
kutatócsoportjának honlapja
Historische
Adelsforschung zum 19. und 20. Jahrhundert,
http://www.perspectivia.net/content/publikationen/discussions/2-2009/wienfort_einleitung
7.
Sütő-Egeressy Zsuzsa: „[E]z a könyv az én barátném, mert neki mondom meg minden
titkaimat” – Gyulay naplóíró kortársnői
Beszélhetünk-e az écriture feminine
sajátosságairól XIX. századi hölgyek nem közlésre szánt szövegei kapcsán?
Gyulay Lajos kortársnői alkalmasint éppoly buzgalommal vezették
naplóköteteiket, és Gyulay hagyatékához hasonlóan ezek a női naplók is
kultúrtörténeti értékkel rendelkeznek. Az elemzés célja feltárni, hogy miként
valósul meg az önreprezentáció a kiválasztott írásokban, milyen szereplehetőségek
kínálkoznak a szerzők számára (napló)íróként, olvasóként és nőként.
Szövegek:
Kornis
Anna: Napló. 1850–1851. Központi
Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, MS 1862
Kölcsey Antónia naplója. Magvető,
Budapest, 1982. (Válogatta, gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Gábor
Júlia) http://mek.niif.hu/04900/04914/index.phtml
„Füreden az idén először nékem hozatik
szerenád...”:
Slachta Etelka balatonfüredi naplója, 1841. Balatonfüred, Balatonfüred Városért
Közalapítvány, 2008. (Szerkesztette, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta
Katona Csaba)
„... kacérkodni fogok vele”: Slachta
Etelka soproni úrileány naplója. (1838-1843/ 4 kötet) (Közreadja: Katona Csaba)
Győr, Mediawave Alapítvány, 2004.
Részletek Szekrényessy Józsefné
Schlachta Etelka naplójából. In: Pest-Budai hétköznapok egykorú naplók és
emlékiratok tükrében (1805-1848). Történeti Múzeum, Budapest, 1966. (Válogatta,
sajtó alá rendezte és bevezette Vörös Károly)
8.
Baranyai
Zsolt: Az ismétlések és sztereotípiák indentitásképző funkciója Gyulay
Lajosnál az 1867-es naplókötetei alapján.
9.
Szalisznyó
Lilla: Gyulay Lajos színháza
Gyulay naplóinak egyik állandó tartalmi eleme a színházlátogatás tényének rögzítése. A bécsi naplókban a színházat többnyire művelődési regiszterként tünteti fel, leírásaiban a műélvezet, az esztétikai élmény, a színészi játék értékelése dominál. Itt körvonalazódik az opera és balett iránti rajongása. Az 1820-as években színházba járásának magánéleti vetülete is van: több színésszel személyes kapcsolatot ápol, és évekig udvarol egy színésznőnek, Elisabeth Koberweinnek (1809−1889). Bécsi tartózkodása alatt Erdélyben élő lánytestvéreinek „kultúraközvetítőként” leveleiben beszámol a császárváros színházi életéről, operaelőadásokról.
1848-as Pestre
költözése után a Nemzeti Színház mindennapos látogatója lesz. Itt már nemcsak
az előadásokra koncentrál, hanem társadalmi, társasági térként is bemutatja a
színházat, multifunkcionális intézménynek tekinti.
A tematikai
állandóság ellenére megfigyelhető tehát egyrészt, hogy a naplókban folyamatosan
változnak, részletesebbek, differenciáltabbak lesznek a színházi látogatásokról
szóló beszámolók; másrészt befogadóként, nem hivatalos kritikusként külföldi
tartózkodásai (Bécs, Párizs) révén, Nyugat-Európa színházkultúráját ismerve
értékeli a hazai színielőadásokat. Érdekes annak megfigyelése, milyen
szempontokat vesz figyelembe, értékítélete eltér-e, és ha igen, mennyiben a
sajtó színikritikáitól.
10.
Az
írásgyakorlat kérdéséhez (Hász-Fehér Katalin)
Olvasmány:
Stephan Kammer:
Figuration und Gesten des Schreibens, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 2003,
5–75.
11.
Gere
Zsolt – A számok szerepe, funkciója Gyulay Lajos 1867-es naplóiban.
12.
A
készülő kötetről.