|
|
2007/2008. tanév I. félév Naplóirodalom
a kultúratudományok tükrében (Gyulai Lajos naplóinak lehetséges olvasatai a kultúratudományok irányzatai és témái felől) Szeminárium |
Szemináriumi munka,
elméleti ismerek
Miután
az elmúlt két félévben elvégeztük az erdélyi főúr, Gyulai Lajos naplói
kiadásának textológiai előkészületeit: a hallgatók beletanultak a magyar és
német paleográfia alapelemeibe, megismerkedtek és konszenzusra jutottak a
szövegkiadás, a jegyzetelés, a kötetszerkesztés és az elektronikus kiadás
elveiben, beszéltünk a naplókötetek és általában a napló műfaji, mediális
kérdésiről, az idén a naplószöveg lehetséges olvasataival foglalkozunk. A
szemináriumi órák bevezető referátumból, elméleti szövegek értelmezéséből,
valamint az eddig feldolgozott Gyulai-naplókra történő alkalmazásából állnak. A
hallgatók egy-egy órán a kultúratudományok egy-egy irányzatáról készítenek
összefoglalót, ismertetőt, az adott órára kijelölt szöveget a referáló hallgató
vezetésével közösen beszéljük meg, majd ugyancsak a referáló hallgató irányítja
az elmondottaknak a naplószövegekre történő alkalmazását.
A
kurzus végére a PhD hallgatók és az idősebb speciális képzősök min. 30 000 n-es
tanulmánytervezetet adnak be. A szövegnek mindkét esetben tudományos
apparátussal kell rendelkeznie.
Figyelem!
Tanulmányrészlet nem adható be!
A
fiatalabb speciális képzősök az utolsó órán tudásfelmérő beszélgetésen vesznek
részt.
Textológiai munka,
nyomdai előkészítés
Az
órai munka mellett a doktoranduszok és az idősebb speciális képzősök további
két Gyulai-naplót rendeznek sajtó alá. A félév utolsó órájára a gondozott,
jegyzetelt szövegeket beadják. A textológiai munka és a nyomdai előkészítés
felelősei ebben a félévben
Elektronikus közlés
Ugyancsak
a szemináriumi munkán kívül zajlik a Gyulai-naplók elektronikus közlésének
előkészítése. Az adatbázis megépítésének felelősei
Új speciális képzős
hallgatók korrepetálása textológiából és a digitalizáció műveleteiből
Az
új hallgatóval egyéni foglalkozás zajlik. Mentoraik
Az
új hallgatók ebben a félévben csak a szemináriumi órákon vesznek részt. A félév
végére el kell sajátítaniuk a digitális fényképezés, fényképfeldolgozás
ismereteit, a szövegátírás alapismereteit, valamint vizsgabeszélgetésen kell
résztvenniük elméleti ismeretekből.
Hazai és külföldi
kutatások
Azok
a hallgatók és vendégmunkatársak, akik ebben a félévben külföldi kutatóúton
vesznek részt, a félév végén beszámolnak a Gyulai-naplókkal, azok levéltári
anyagával és elméleti aspaktusaival összefüggő munkájukról. A következő
hallgatóktól várható ilyen beszámoló:
Turcsányi Mária speciális képzős
hallgató, aki ezt a félévet CEEPUS-öszöndíjjal Bécsben tölti, s elsősorban az
elméleti szövegek, művelődéstörténeti háttéranygok begyűjtésében tud
közreműködni.
Óra- és
olvasmányterv
|
1. |
Tréning: Mentalitástörténet |
|
2. |
Diszciplináris
kérdések I. "Kulturális
fordulat" – A kritikai kultúrakutatás térhódítása a klasszikus
kultúratudományokkal szemben. A kritikai kultúrakutatás történte, iskolái, módszerei
és képviselői. Kötelező irodalom Sári B. László: A kultúra demokratizálása
= Helikon, 2005, 1–2. sz. (A kritikai kultúrakutatás), 3–22. During, Simon: A kritikai kultúrakutatás
történetéről, Replika, 1995, 17–18. sz., 157–180. Kaschuba, Wolfgang: Kulturalizmus. A
szociális szempont eltűnése a társadalmi diskurzusból. Replika, 15–16, 263–277. Ajánlott
irodalom Vörös Miklós: Kultúra és politika a
mindennapi életben. Replika, 1995, 17–18. sz., 153–156. Alan Sinfield: Irodalomkutatás és a
kultúra materialitása, Szerk. Bókay Antal, Sári László, Janus–Gondolat,
Budapest, 2004. Kulcsár-Szabó Zoltán: A közvetlenség visszatérése?
Materialitás és medialitás az irodalmi kommunikációban = Történelem, kultúra,
medialitás, szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szirák Péter, Balassi Kiadó, Budapest,
2003, 272–307. Kulcsár Szabó Ernő: Az “azonosíthatatlan”
poétikája? – Megjegyzések a hungarológia fogalmának változásaihoz, Tiszatáj,
2000/3; Hungarológia 2000/3. Takáts József: A Kulcsár Szabó-iskola és
a "kulturális fordulat". Jelenkor, 2004. november. 1165–1177. During, Simon: Cultural Studies. A
Reader. New York–London, Routledge, 1999. Lawrence Grossberg, Cary Nelson, Paula
Treichler (Eds.): Cultural Studies, London–New York, Routledge, 1992. Hartmut Böhme, Peter Matussek, Lothar
Müller: Orientierung Kulturwissenschaft. Was sie kann, was sie will. Reinbek
b. Hamburg, Rowohlt 2000. „Kulturális rendszer” – egy fogalom
metamorfózisa. Tabula 6 2003/2, 216–232. |
|
3. |
Diszciplináris
kérdések II. "Kulturális
fordulat" – A kritikai kultúrakutatás térhódítása a klasszikus
kultúratudományokkal szemben. – Viták és kételyek. Kötelező irodalom Hunter, Ian: Esztétika és kritikai
kultúrakutatás = Wessely Anna szerk: A kultúra szociológiája, Osiris,
Budapest, 2003, 71–95. Walter Haug: Irodalomtudomány mint kultúratudomány? =
Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor, Kelemen Pál,
Molnár Gábor Tamás, Ráció Kiadó, Budapest, 2005, 167–197. Gerhart von Graevenitz: Az irodalomtudomány mint
kultúratudomány. Válasz = Uo. 198–226. Walter Haug: Válasz a válaszra = Uo., 227–234. Ajánlott irodalom Hima Gabriella: Az irodalomtudomány jelenkori
irányzatai, Budapest, Eötvös József Kiadó, 1999. Franziska Schössler: Literaturwissenschaft als
Kulturwissenschaft, A. Francke Verlag Tübingen und Basel, 2006. Renate Glaser–Matthias Luserke hrsg.:
Literturwissenschaft–Kulturwissenschaft, Positionen, Themen, Perspektiven,
Westdeutscher Verlag, Opladen, 1996. |
|
4. |
Diszciplináris kérdések III. A kultúra kutatásának egyes
tudományterületei és iskolái: művelődéstörténet, művelődésszociológia,
komplex kultúrakutatás, kulturális antropológia, történeti antropológia,
újhistorizmus. Kötelező
irodalom Clifford Geertz: Sűrű leírás. In: C. G.:
Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Századvég Kiadó, Budapest, 1994.
170–199. Stephen Greenblatt: A kultúra poétikája,
Helikon, 1998/1–2, 44–58. L. A. Montrose: A reneszánsz mint
hivatás. A kultúra poétikája és politikája, Helikon, 1998/1–2, 110–133. Ajánlott
irodalom A komplex kultúrakutatás Kunt Ernő–Szarvas Zsuzsa (szerk): A
komplex kultúrakutatás dilemmái a mai Magyarországon, Miskolci Egyetem
Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék, 1993. A kultúra szociológiája Williams, Raymond: A kultúra elemzése,
Ford. Pásztor Péter = Wessely Anna
szerk: A kultúra szociológiája, Osiris, Budapest, 2003, 33–40. Wessely Anna: A kultúra szociológiai
tanulmányozása = Uo., 7–27. (Kulturális)
antropológia Lévi-Strauss,
Claude: Strukturális antropológia I–II., Osiris, 2001 Todorov,
Tzvetan: „Claude Lévi-Straussról”, Magyar Lettre Internationale, 18. Heinrich,
Dieter: „Claude Lévi-Strauss és az egzakt kultúrakutatás lehetõségei),
Magyar Lettre Internationale, 38 Geertz,
Clifford: „Az eszes vadember. Lévi Straussról”, Magyar Lettre Internationale,
40. N. Kovács Tímea: Előszó = A kultúra
narratívái. Narratívák 3., szerk. Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest,
1999, 7–15. Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma.
Antropológiai írások. Niedermüller P. (szerk.). Budapest, Századvég, 1994. Kulturális antropológia. Tantárgyi
forrásanyag az Ember-, erkölcs- és vallásismeret tantárgyhoz. Összeállította
A. Gergely András. http://mek.oszk.hu/01600/01668/01668.rtf Történeti antropológia Klaniczay Gábor: Történeti antropológia.
= Klaniczay G.: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok, 88–112.
Budapest, Magvető, 1990 [1984]. Történeti antropológia, Replika könyvek,
2000. Újhistorizmus Kis Atilla Attila: Hatalom, szubjektum,
genealógia: az irodalom kulturális poétikája az újhistoricizmusban = Helikon,
1998/1–2 (Az újhistorizmus), 1–11. Hayden White: Megjegyzés az
újhistoricizmushoz, Helikon, 1998/1–2, 34–44. |
|
5. |
Perspektívák I.:
A multikulturalizmus Kötelező irodalom Radtke, Frank-Olaf: Az idegenség
konstrukciója a multikulturalizmus diskurzusában = Feischmidt Margit szerk.:
Multikulturalizmus, Osiris–Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1997, 39–46. A fordítás mint kulturális praxis. Szerk.
N. Kovács Tímea. Pécs: Jelenkor, 2004. Ajánlott irodalom Szigeti L. László: A multikulturalizmus
esztétikája = Helikon 2002, 4. sz., 395–421. Feischmidt Margit: Multikulturalizmus:
kultúra, identitás és politika új diskurzusa = Feischmidt Margit szerk.:
Multikulturalizmus, Osiris–Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1997, 7–29. Fleras Augie–Elliott, Jean Leonard: A
multikulturalizmus Kanadában: "A sokféleség felmagasztalása" = Uo.,
29–39. Turner, Terence: Az antropológia és a
multikulturalizmus = Uo., 109–123. |
|
6. |
Perspektívák 2.: Posztkolonializmus Kötelező irodalom Homi K.
Bhabha: A posztkolonialitás és a posztmodern, Helikon, 1996/4, 484–511. Homi K.
Bhabha: DisszemiNáció: A modern nemzet ideje, története és határai. In: A
kultúra narratívái (Narratívák 3.). (szerk. Thomka Beáta). Budapest, Kijárat
K. 1999. 85–121. Ajánlott irodalom Bényei
Tamás: A posztkoloniális irodalom, Helikon, 1996/4, 520–528. James
Clifford: Said orientalizmusáról, Magyar Lettre Internationale, 39, 74–78. Alekszander
Kjosszev: Megjegyzések az önkolonializáló kultúrákról, Magyar Lettre Internationale,
2000, 37, 7–11. E. W. Said: Orientalizmus, Helikon, 1996/4, 430–450. G. Ch. Spivak: Szóra bírható-e az alárendelt? Helikon,
1996/4, 450–484. Szamosi Gertrud: A posztkolonialitás, Helikon, 1996/4,
415–430. |
|
7. |
Témák 1.: A
biológiai nem kulturális aspektusai – a feminizmus Kötelező irodalom Kristeva,
Julia: A nők ideje = Testes könyv, Szeged, Ictus, 1997, 327–357. Cixous,
H.: A medúza nevetése = Testes könyv, Szeged, Ictus, 1997, 357–381. Ajánlott irodalom Moore, Henrietta L.: A különbség
élvezete: biológiai nem, társadalmi nem és szexuális különbség = Feischmidt
Margit szerk.: Multikulturalizmus, Osiris–Láthatatlan Kollégium, Budapest,
1997, 86–98. Buttler, Judith: Esetleges alapok: a
feminizmus és a posztmodern kérdés = Thalassa, 1997, 1. sz., 11–31. Horváth Györgyi: Miért elég és miért nem?
Feminista irodalomtudomány Magyarországon = Buksz, 2004, 4. sz., 345–358. Fábri Anna (szerk.): A nő és hivatása –
Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből: 1777–1865. Budapest:
Kortárs, 1999. Nagy Beáta, S. Sárdi Margit (szerk.):
Szerep és alkotás – Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben.
Debrecen, Csokonai, 1997, 61–73. FemiDok –
feminista és kulturális webmagazin, további biliográfiával. |
|
8. |
Témák 1.: A
biológiai nem kulturális aspektusai – a férfikutatások Kötelező irodalom Hadas Miklós: Férfiuralom – Beszélgetés Pierre
Bourdieu-vel, Replika, 13–14. sz., 47–52. Brod, Harry: Bevezetés: A férfikutatások témái és
tézisei, Replika, 2001. június, 43–44. sz., 37–54. Ajánlott irodalom Hadas Miklós: Hímnem, többes szám – A
férfikutatások első hulláma = Replika, 2001. június, 43–44. sz., 25–36. Hadas Miklós: A párbaj és a vívás.
Adalékok a maszkulinitás történelmi geneziséhez. Café Bábel, 2000/3. 125–142. Hadas Miklós: Kis traktátus lovakrul és
emberekrül. Adalékok a modern férfiasság kialakulásának vizsgálatához, Holmi.
2001 május, 608–626. |
|
9. |
Témák 2.: A társadalmi nem kulturális
aspektusai – a nemesség Kötelező
irodalom Dewald, Jonathan: Az európai nemesség
1400–1800, Ford. Nagy Piroska, Pannonica Kiadó, Budapest, 2002; Kempelen Farkas
Digitális Könyvtár. Joachim Bumke: Höfische Körper–Höfische
Kultur. In: Modernes Mittelalter. Neue Bilder einer populären Epoche. Hg.von
Joachim Heinzle. Frankfurt a. M./Leipzig 1994, 67–102. Ajánlott
irodalom Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok,
nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról, Budapest, 1981. Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra
Magyarországon a 13–14. században, Budapest, 1988. R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyar
reneszánsz udvari kultúra, Budapest, 1987. Péter Katalin: Papok és nemesek, Budapest,
1995. Főúri és polgári művelődés
Nyugat-Dunántúlon a 17–19. században: Burgenland magyar művelődési arculata:
a Magyar Irodalomtörténeti Társaság északnyugat-dunántúli tagozatalakító
konferenciáján, Szombathelyen 1989. szept. 21–22-én elhangzott előadások /
[írták Kovács Sándor Iván et al.], Szombathely, 1990. Tenbruck, Friedrich H.: A polgári
kultúra, Ford. Novák Zsolt = Wessely Anna szerk: A kultúra szociológiája,
Osiris, Budapest, 2003, 52–70. Hoggart, Richard: Művelődés, gondolkodás,
szokások: az angol munkásosztály – belülről, Ford. Félix Pál, Budapest,
Gondolat, 1975. |
|
10. |
Témák 3. – Topográfia, geográfia 1. – A város és helyszínei. Kötelező irodalom Gyáni Gábor:
Az utca és a szalon: a társadalmi térhasználat Budapesten. Budapest, Új
Mandátum, 1999. Gyáni Gábor: Egy
budapesti polgárcsalád 470 napja – Budapesti Negyed, 14, 1996/4. Ajánlott irodalom Bednanics
Nándor: Topográfia és mitológia között. A nagyváros olvasatai a 19. század
végi magyar lírában. In: N. Kovács Tímea–Böhm Gábor–Mester Tibor (szerk.):
Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Kijárat, 2005. Gyáni Gábor: A reprezentatív város – a
reprezentált város, uo. Gyáni Gábor: A
biografikus és az antropológiai várostörténet-írás, In: Fatuska János és
Mások (szerk.) A mezőváros, mint uradalmi központ, Tata: Tatai Múzeum, 2001.
pp. 13–27 GyániGábor:
Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón, SZÁZADOK 128: (6) 1057–1078 (1994) és MŰHELY: (2–3) 48–52 (1995). |
|
11.[1] |
Gyulai Lajos
átírt naplószövegeinek megbeszélése, ellenőrzése. |
|
12. |
A naplókötetek
digitális és szövegkiadásának kérdései, vizsgabeszélgetés a hallgatókkal. |
|
13. |
A félév lezárása,
a dolgozatok beadása. |