SZTE
BTK Magyar Irodalmi Tanszék
2014/2015.
02. félév
Hász-Fehér
Katalin
Műfordítás és
kultúraközvetítés (Translation and Cultural Mediation)
Kód: MAG-AI-S51 és választható MA szeminárium
Szeminárium, 2 óra, Hász-Fehér Katalin
Időpont: Csütörtök, 12–14 óra (esetleg tanári szoba)
A szemináriumon a műfordítás elméleti (helyenként gyakorlati)
kérdéseivel, a kultúraközvetítésben betöltött szerepével foglalkozunk, de
kitérünk a kulturális közvetítés más változataira, technikáira, műfajaira is.
Az órák részben előadásszerű összefoglalókból, részben gyakorlati munkákból
állnak. A hallgatók a félév végére szemináriumi dolgozatot készítenek.
1. A fordítástudomány
alapfogalmai – tanári előadás
Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest,
Scholastica, 1994. (más kiadások is)
Klaudy
Kinga: Bevezetés a fordítás
elméletébe. Budapest, Scholastica, 1998. (más kiadások is)
Bart
István–Klaudy Kinga (szerk.): Fordításelméleti
szöveggyűjtemény. Szeged, Tankönyvkiadó, 1980. (más kiadások is)
Mona Baker (ed.): Routledge Encyclopedia of Translation Studies, London–New York, Routledge, 1998.
Wolfram Wills: Übersetzungswissenschaft: Probleme und Methoden,
Stuttgart, Klett, 1988.
Kabdebó L., Kulcsár-Szabó E.,
Kulcsár-Szabó Z., Menyhért A. (szerk.): A fordítás és intertextualitás
alakzatai, Budapest,
Anonymus, 1998.
N.
Kovács Tímea: (vál.): A fordítás mint kulturális praxis, Pécs, Jelenkor
Kiadó, 2004.
Hites
Sándor: Anyanyelv és emigráció (2012)
= journal.ke.hu/akk/index.php/akk/article/view/6/8
2. A magyar
műfordítás történetéből (tanári előadás)
Radó
Antal: A magyar műfordítás története, Budapest, Révai, 1883.
Burján
Monika: A fordításról való gondolkodás
története Magyarországon 1787 és 1883 között, Phd értekezés, 2003, online: doktori.bibl.u-szeged.hu/81/1/de_1267.pdf
3. Korszakok, művek, szerzők (referátumok, 2x45 perc)
a) Shakespeare
Bayer József, Shakespeare drámái hazánkban, I-II, Bp., 1909.
Dávidházi Péter: „Isten
másodszülöttje” – A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza, Gondolat,
Budapest, 1989.
Paraizs Júlia: Arany János
Shakespeare-fordításai a sajtó alá rendezés tükrében = Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal – Egy rejtőzködő életmű újraolvasása,
Szerk. Dávidházi Péter és Komáromy Zsolt, reciti, Budapest, 2015, 91–111.
(online is)
Szele Bálint: A Vízkereszt magyar
fordításainak összehasonlító elemzése, Modern Filológiai Közlemények, 2003/2,
42–62., online:
Szele Bálint: Magyar költők
műfordításai – különös tekintettel Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításaira, hungarologia.net/wp-content/uploads/Szele-Balint-dri2005.pdf
Szele
Bálint: „Mi Shakespeare-t akarjuk
kiadni.” – Interjú Borbás Máriával az 1955-ös és az 1988-as Shakespeare
kiadásokról, http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/27/27_muv_szele.htm
Szele Bálint: A magyar
Shakespeare-fordítás története. Műfordítás-elméleti áttekintés 1785-től 2005-ig,
Fordítástudomány 8. 2. szám,
2006, 78–94.
Goron Sándor: Eörsi,
Jánosházy, Nádasdy versus Arany, avagy a 19. századi nyelvhasználat és a
„színpadra fordítás” (ny)elve, Helikon (RO), XXII. évf., 2011/18 (584.)
sz., szept. 25., http://www.helikon.ro/index.php?m_r=2678
Kálmán G.: Shakespeare reloaded, http://konyves.blog.hu/2008/02/19/shakespeare_reloaded
Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség. Shakespeare műveinek fordításairól, 2006,
http://www.szinhaz.hu/index.php?id=647&cid=10225
Szele Bálint: A fordító szeme mindent
lát – Nádasdy Ádám Shakespeare fordításáról és a hazai „Shakespeare-iparról”
= Fordítástudomány 7. 2. szám,
2005., 90–95.
Szele
Bálint: „Minden mű a saját kora
gyümölcse.” Eörsi István az újrafordítás buktatóiról és a magyar
Shakespeare-ről, Szabadpart, 24–25. sz.,
http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/24/24_muv_szele.htm
b) A Kalevala fordításairól
Varga
P. Ildikó: Fordítói nézőpontok a finn
Kalevala magyar átültetéseiben, Erdélyi Múzeum, 2008/1–2., 77–88.,
Varga
P. Ildikó: Az újraírt Kalevala, Szente Imre fordítása, https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/9782
Varga P.
Ildikó: Hiisi szarvasától a
csodaszarvasig - A Kalevala
magyar fordításai.
Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2010.
A Kalevala első runója tíz magyar fordításban, Összeállította Tillinger Péter, a bevezető tanulmányt Csepregi Márta írta.
Szentendre, 2002. – http://finnugor.elte.hu/?q=urirelsoruno
4. A magyar műfordítás történetéből. b) Korszakok, művek, szerzők
(referátumok, 3x30 perc)
c) A Villon-kérdés
Papp
Attila Zsolt: A „Villon-per”, Korunk,
2005. március, http://korunk.org/?q=node/7818
d) Poe Hollójának magyar
fordításai – mek.oszk.hu/00400/00464/00464.htm
Elek
Arthur, 1913: Poe „Holló”-jának legújabb fordítása, Nyugat II., 592–593.
Brunauer h. Dalma (1985), A Kosztolányi-versek
fordításáról = A magyar
vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (1981. augusztus
10–14.), Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 388–393.
Dávidházi Péter (2011), „Van-e
balzsam Gileádban?” Egy Poe-fordítás százéves vitájához = Ritka Mûvészet / Rare
Device. Írások Péter Ágnes tiszteletére / Writings in Honour of Ágnes Péter, Budapest,
ELTE BTK, Angol–Amerikai Intézet, Anglisztika Tanszék, 295–309.
Eisemann György (2013), A
zörejtől a próféciáig. Poétika és fonotechnika Edgar Allan Poe The Raven című
költeményében, Filológiai Közlöny, 2013/1,
5–33.
Ferencz Győző (1999), Poe
in Hungary = Davis Lois
VINES (ed.), Poe abroad: influence,reputation, affinities, Iowa City,
University of Iowa Press, 82–88.
Benyovszky Krisztián: Holló a hollónak, Filológiai Közlöny,
2013/2., 216–229.
e) Baudelaire újrafordításairól
Somlyó György: A fordítás »prae«-jéről és »post«-járól,
Holmi, 1993. április–május, http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/SOMLYO/somlyo00743a/somlyo00749/somlyo00749.html
Korompay H. János: Műfordítás
és líraszemlélet. Egy fél évszázad Baudelaire-értelmezései, Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1988.
Bart
I. 2002. Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban. Budapest: Osiris.
Ferenczi L.: Adalékok a felszabadulás
utáni magyar műfordítás történetéhez = Bart I. & Rákos S. (szerk) A műfordítás ma. Budapest: Gondolat,
1981.
Tímár
Gy. 1975. Hányféle versfordítói hűség
van? = Rákos S. (szerk.) Tanulmányok
a műfordításról, Budapest, A Magyar Írók Szövetsége Műfordítói
Szakosztályának Külön Kiadványa.
Szegedy-Maszák Mihály: A fordítás
hűsége: kísértés vagy ábránd? (2010), http://mta.hu/cikkek/a-kritikai-forditas-kerdesei-es-lehetosegei-az-uj-ulysses-forditas-tapasztalatai-121571
Kiss Gábor Zoltán: Az Ulysses-protokoll. A kritikai fordítás
algoritmusa, http://mta.hu/cikkek/a-kritikai-forditas-kerdesei-es-lehetosegei-az-uj-ulysses-forditas-tapasztalatai-121571
Szabó
Réka: Jó-e az a bizonyos "bohémia" magyarul? Fordításkritika Bohumil
Hrabal regényének apropóján, http://katedra.sk/2013/08/02/jo-e-az-a-bizonyos-bohemia-magyarul-forditaskritika-bohumil-hrabal-regenyenek-apropojan/
Makkos
Anikó: Az újrafordítások
szükségességéről. A csudálatos Mary kapcsán, Fordítástudomány, 2011/2. sz.,
96–107. (online is).
6. A
kortárs fordításirodalom hazai kritikai recepciója (referátum)
Irodalom
Kinter
Aliz: Kortárs angol regények, melyekről
lemaradtunk – A kétezres évek Booker-díjas regényeinek
recepciójából. 2000-2009 között,
Tiszatáj, 2014/6., 73–94. (Margaret Atwood: A vak bérgyilkos. Peter Carey: Ned
Kelly balladája. Yann Martel: Pi élete. DBC Pierre: Vernon Little, az Isten.
Alan Hollinghurst: A szépség vonala. John Banville: A tenger. Anne Enright: A
gyászoló család. Aravind Adiga: A fehér tigris. Hilary Mantel: Farkasbőrben.)
7.) A
kortárs fordításirodalom hazai kritikai recepciója (referátum, 2x45 perc)
A Német
Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) díjazottjainak magyar fordításai és recepciója
2005 óta.
A
Goncourt-díj 2004 óta díjazott nyerteseinek hazai fordításai és recepciója
Irodalom
(A díjak hivatalos honlapján lévő irodalom)
8) Kortárs
magyar irodalom külföldön és a külföldi recepció hazai visszhangjai (francia, angol
és német nyelvterület; anyaggyűjtés és referátumok, 2x45 perc)
(Javasolt szerzők: Dragomán György, Darvasi László, Esterházy Péter, Bartis
Attila, Szabó Magda, stb.)
9. Kortárs magyar irodalom külföldön és a
külföldi recepció hazai visszhangjai
(anyaggyűjtés és referátumok, 3x30 perc)
Irodalom
Bernáth
Árpád–Bombitz Attila (szerk.): Frankfurt ’99. Magyarország részvétele a
könyvvásáron a német sajtó tükrében, Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2002.
Bernáth
Árpád–Bombitz Attila (szerk.): Magyar irodalmi jelenlét idegen kontextusban,
Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2003.
Bernáth
Árpád–Bombitz Attila (szerk.): Miért olvassák a németek a magyarokat? –
Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2004.
10. óra: Vendégelőadó: A délszláv irodalom
kortárs fordításairól
11. óra: Klasszikusok német nyelvű fordításairól
(tanári előadás)
12–13. óra: A dolgozatok megbeszélése.