KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNETI SZIGORLAT
Kronológia 895–1526
I. A nagyfejedelmek
és királyok uralkodási évszámai
(Ld a Tankönyvek
kronológiai jegyzékében)
II. Események
895 (esetleg 896-ra átnyúlóan) A honfoglalás első szakasza
899–900 Első itáliai kalandozás
899. szept. 24. A brentai csata
902
A Morva Fejedelemség megdöntése
904
Kusál meggyilkolása
926
A Sankt Gallen–i táborozás, a magyarok elérik az Atlanti–óceánt
933
A riadei vereség
945–946 Bulcsú és Termacsu megkeresztelkedése Konstantinápolyban
950 körül Gyula megkeresztelkedik Konstantinápolyban, és térítő püspököt hoz
955 Vereség a Lech-mezőn
963
A pápa püspököt küld a magyarokhoz
970
Az arkadiupoliszi vereség
972
Az első nyugati kísérletek a magyarok megtérítésére
973. márc. Quedlinburgi követjárás
995
körül Adalbert Magyarországon
996
Vajk–István és Gizella házassága
996
körül A pannonhalmi bencés monostor alapítása
996–997 A veszprémi püspökség felállítása
997 Koppány felkelése
1001 Az esztergomi érsekség felállítása
1002 A pannonhalmi apátság felszentelése
1003 Az erdélyi Gyula és Keán legyőzése
1009 A pécsi püspökség alapítása. A veszprémi püspökség adománylevele
vármegyéket és várispánságot említ
1028 körül Ajtony leverése
1030 Német támadás Magyarország ellen. A csanádi püspökség felállítása
1031 Imre halála
1032 Vazul lázadása István ellen
1044 A ménfői csata
1046 Vata felkelése
1048 körül A hercegség (dukátus) létesítése
1051–1052 III. Henrik császár támadásai Magyarország ellen
1051 A vértesi csata
1052 Pozsony ostroma
1055 A tihanyi apátság megalapítása
1057 Salamon megkoronázása
1059 A várkonyi találkozó
1061 A székesfehérvári tömegmegmozdulás. (Az ún. második „pogánylázadás”.)
1064. jan. Győri egyezség
1067 körül A százdi apátság alapítása
1068 A kerlési csata
1071 Nándorfehérvár és Szerémvár elfoglalása
1074. (febr. 16.) A kemeji csata.
(márc.
14.) A mogyoródi csata
1075 Géza Bizáncból koronát kap
A garamszentbenedeki apátság alapítása
1081 Salamon meghódol László előtt
1082 Salamon fellép László ellen, visegrádi fogsága
1083 István, Imre, Gellért szentté avatása
1091 László horvátországi hadjárata, kun betörés Magyarországra.
A somogyvári apátság alapítása
1091 körül A zágrábi püspökség felállítása
1092 A szabolcsi zsinat
Oroszországi hadjárat
1096 Az I. keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon
1097 Kálmán visszaállítja a magyar uralmat Horvátország felett
1102 Perszonálunió Magyarország és Horvátország között
1105 Dalmácia elfoglalása
1106 Kálmán a guastallai zsinaton lemond a főpapok kinevezési jogáról.
1107 Kálmán megszünteti a hercegséget
1111 Az első erdélyi vajda felbukkanása a forrásokban
1115 körül Álmos összeesküvése Kálmán ellen
1116 Az olsavai csata
1128 körül Bors és Iván királlyá választása
1131 A véres aradi országos gyűlés
1136 Dalmácia megszerzése, Ráma meghódítása
1142 Az első ciszterci monostor alapítása (Cikádor)
1146 Magyar–osztrák háború a Lajtánál
1147 A II. keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon
1149–1155 Magyar–bizánci háborúk
1150 körül A magyarországi ispotályosok, a stefaniták kanonokrendjének alapítása
1161 II. Géza egyezsége a pápasággal. Ötéves béke Bizánccal
1162 Az első világi személy megadományozásáról szóló királyi oklevél
1164–1167 Magyar–bizánci háborúk
1180–1181 III. Béla visszaveszi Bizánctól az általa elfoglalt magyarországi
területeket
1181 III. Béla az előtte tárgyalt magánjogi ügyletek
írásba foglalásáról dönt
1189 A III. keresztes hadjárat során Barbarossa
Frigyes serege Magyarországon át vonul
1192 I. László király szentté avatása
1193–1196 III. Béla jövedelem-összeírása
1195
körül A Pray-kódex (benne a
Halotti Beszéd és Könyörgés)
1202 A IV. keresztes had seregei elfoglalják Zárát
1203 Imre foglyul ejti Andrást
1210
körül Anonymus gestája
1211 A német lovagrend behívása Magyarországra
1213 Gertrúd meggyilkolása
1217 A királyi szerviens kifejezés megjelenése
1217–1218 II. András szentföldi katonai akciója (az V.
keresztes hadjárat)
1220 II. András és Béla herceg megosztozik az országon
Az elidegenített udvarnokföldek visszavételének kezdete
1221 II. András elrendeli a várföldek visszavételét
A domonkosok megjelenése Magyarországon
1222 első hónapjai Az Aranybulla kibocsátása
1224 Az Andreanum
1225 II. András kiűzi az országból a német lovagrendet
1226 Béla herceg Erdély, Kálmán herceg Szlavónia élén
1228–1231 Béla herceg birtokvisszavételei
1228–1240 A pannonhalmi per
1229 A szerémi püspökség alapítása,
az első ferences kolostor alapítása Magyarországon
1231 Az Aranybulla megújítása
1232 Róbert esztergomi érsek interdiktum alá veti
Magyarországot. A Zalán innen és túl lakó királyi szerviensek ítéletlevele
1232
körül Az első domonkos misszió a
keleti magyarok megkeresésére
1232–1234 Pecorari Jakab pápai legátus Magyarországon
1233 II. András
elfogadja a beregi egyezményt
1234 Jakab boszniai püspök interdiktum alá veti
Magyarországot
1235 Julianus és társai a keleti magyarok fellelésére
indulnak. Erzsébet szentté avatása
1235–1239 Széles körű birtokvisszavételek
1237 Újabb követség indul a keleti magyarokhoz.
IV. Béla megerősíti a székesfehérvári latinok kiváltságait
1238 A karthauziak megjelenése Magyarországon
1239 Köten kun fejedelem népével Magyarországra települ
1241–1242 A tatárjárás
1241.
ápr. 11. A muhi csata
1243–1244 Rogerius Siralmas éneke
1247 Megkezdődik a pesti polgárok áttelepülése a budai Várhegyre
1249 IV. Béla az esztergomi és a székesfehérvári
polgárokat a várba telepíti
1251 IV. Béla kiváltságlevele a magyarországi zsidók
számára
1260 István Erdély, Béla herceg Szlavónia élén
1262 István ifjabb királysága
IV. Béla kiváltságlevele az esztergomi érsek számára
1264–1265 IV. Béla és István belháborúja
1266 A Nyulak szigeti megegyezés. István hadjárata
Bulgáriába
1267.
(aug.) Királyi dekrétum kiadása
1269 Magyar–nápolyi szövetség
1270–1272 Ákos mester krónikája
1271
körül Latin nyelvű Margit–legenda
1272 Kőszegi Henrik meggyilkolja Béla macsói és boszniai herceget
1277 A rákosi országos gyűlés
1278 A dürnkruti (morvamezei) csata
1279–1281 Fülöp pápai legátus Magyarországon
1279 (aug.
10.) A kun törvény.
(szept.) A budai zsinat
IV. László kiközösítése, az ország interdiktum alá vetése
1282 A Hód–tavi csata
1282–1285 Kézai Simon krónikája
1285 Tatár támadás Magyarország ellen
1287 Lodomér érsek kiközösíti Lászlót
1288 körül Szent István király verses históriája
1290 Az óbudai gyűlés dekrétuma
1298 A pesti országgyűlés dekrétuma
1301.
jan. 14. III. András halálával
fiágon kihal az Árpád–ház
1301.(május 13. előtt.) Károly Róbert első
megkoronázása
1301–1303 Boccasini Miklós pápai legátus Magyarországon
1308. (november 27.) Pesti országos gyűlés
(december) Budai zsinat
1308–1311 Gentilis pápai legátus Magyarországon
1309. (június 15) Károly Róbert másodszori
megkoronázása
1310. (augusztus 27.) Károly Róbert harmadszori
megkoronázása
1312.
június 15. Rozgonyi csata
1321. (március 18.) Csák Máté halála
1323 Új, jó pénz verése
1325 Aranyforint verése, a nemesérc-monopólium
bevezetése
1326. (április 24.) A Szent György-lovagrend
megalapítása
1329 Ezüstgaras verése
1330. Záh Felicián merénylete.
Havasalföldi hadjárat, poszadai vereség
1333–1334. Károly Róbert Nápolyban
1335 Visegrádi királytalálkozó
1336 A pénzújítás részleges megszüntetése, a portális
adó kivetése
1338 Károly Róbert intézkedései a valutareformról és
a nemesérc-monopóliumról. Magyarországi főpapok panaszai Károly Róbert ellen
XII. Benedek pápához
1343–1344 Erzsébet királyné Nápolyban
1345 András herceg meggyilkolása Nápolyban.
1345–1346 Zára ostroma és eleste. Székelyek becsapásai Moldvába a tatárok ellen
1347–1348. Első nápolyi hadjárat
1350. Második nápolyi hadjárat
1351 Országgyűlés, dekrétum
1352 Magyar–nápolyi béke. Szövetség Genovával
1356–1358 Magyar–velencei háború
1358 Zárai béke
1364 Kis Károly herceg Magyarországra kerülése
1367 A pécsi egyetem alapítása
1369 Pozsonyi királytalálkozó. Az első magyarországi céh írásbeli felbukkanása
1370. (november 17.) I. Lajos lengyel királlyá koronázása
1375 Havasalföldi hadjárat (I. Lajos „török"
háborúja).
1378 A városbíróság a tárnokmesteré
1378–1381 Európai koalíció háborúi Velence ellen
1381 Kis Károly Nápoly trónján.
Torinói léke.
Remete Szent Pál testének Magyarországra szállítása
1384 Bárói felkelés tör ki Erzsébet uralma ellen
1384 Nagy Lajos ifjabb leányát, Hedviget Krakkóban
lengyel királlyá koronázzák. A lengyel–magyar perszonálunió megszűnik
1385 Károly–párti országgyűlés Budán a köznemesség tömeges részvételével. Zsigmond Csehországba menekül, Mária lemond a trónról
1386.
február 7. Erzsébet hívei
merényletet követnek el II. Károly ellen.
(február 18.) Hedvig lengyel királynő férjhez megy Jagelló litván
nagyfejedelemhez.
(július 25.) Horváti János foglyul ejti Máriát és Erzsébetet. Garai Miklós elesik
1387 (január) Horváti megfojtatja Erzsébetet a dalmáciai Novigrád várában
(június 4.) Zsigmond hívei kiszabadítják fogságából Mária királynőt
1389. A rigómezei csata. Szerbia török vazallusállam lesz
1390 Az első törők betörés Magyarország területére
1395.(május 17.) Mária királynő halála
Az óbudai egyetem alapítása. (1419 körül megszűnik.)
1396 I. Bajezid szultán a bulgáriai Nikápolynál
megsemmisíti Zsigmond lovagseregét
1397. (október) A temesvári országgyűlés. Kimondja a telekkatonaság felállítását, és elrendeli az egyházi vagyon megadóztatását
1401. (április 28.) Az országnagyok Visegrádon
letartóztatják Zsigmondot
(október 29.) Zsigmond Garai Miklós közvetítésével kiszabadul fogságából
1402 Timur Lenk az ankarai csatában legyőzi és foglyul ejti I. Bajezid
szultánt.
1403. január–október. A bárók felkelése Zsigmond ellen Kanizsai János
érsek és Bebek Detre volt nádor vezetésével. László nápolyi királyt hívják meg
a trónra, és augusztus 5-én Zárában megkoronázzák
1404. április 6. Zsigmond királyi hozzájáruláshoz (placetum regium) köti a pápai
bullák kihirdetését, mivel a pápa a nápolyi pártot támogatja
1405. (április 15.) Zsigmond törvénye a királyi városok és a pénzügyek
szabályozására („városi dekrétum")
1408. Zsigmond megalapítja a Sárkányos Társaságot („Sárkányrend")
1410. (szeptember 20.) A német választófejedelmek
római királlyá választja Zsigmondot
1414–1418 A konstanzi egyetemes zsinat
1415 A konstanzi zsinat máglyahalálra ítéli Husz
Jánost
1417 A konstanzi zsinaton bullában megerősítik a
magyar királyok főkegyúri jogát
(november 11.) V. Márton pápa megválasztásával véget ér az 1378 óta tartó egyházszakadás.
1419. Zsigmond Magyarországhoz csatolja Szörényt,
végvárrendszer kiépülésének kezdete
1420 Az újabb velencei–magyar háborúban (1418–1420) velencei kézre kerül Trau és
Spalato. A dalmáciai magyar uralom megszűnik
1420. (július 28.) Zsigmondot a prágai várban cseh
királlyá koronázzák
1427 Zsigmond birtokba veszi Nándorfehérvárt. Galambócot a törökök foglalják el.
1428–1434 Huszita hadjáratok Észak-Magyarországon
1429 Zsigmond
a Német Lovagrendre bízza a szörényi bánságot
1433. (május 31.) IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza Zsigmondot
1434. (május 30.) A huszita táboriták veresége
Lipanynál a kelyhesektől és a katolikusoktól.
1435. (március) A pozsonyi országgyűlés. Zsigmond
dekrétumai a hadügy és a bíráskodás reformjáról
1437 Az erdélyi parasztfelkelés
szeptember 16.: Kápolnai unió (erdélyi nemesség, székelyek és
szászok szövetsége
a törökkel és a felkelt
parasztsággal szemben)
1440 II. Murád szultán több hónapon át sikertelenül
ostromolja Nándorfehérvárt.
1442. (március 22.) Hunyadi győzelme Gyulafehérvárnál
Mezid bég felett
1442. (szeptember) Hunyadi győzelme a Jalomica
folyónál a ruméliai beglerbég felett
1443.
október–1444. január. A „hosszú
hadjárat"
1444.
augusztus 4. I. Ulászló szegedi
esküjében megfogadja, hogy a szultánnal kötendő béke érvénytelen lesz
augusztus 15. A váradi „hamis" béke. Brankovics
visszakapja Szerbiát a szultántól, ennek fejében magyarországi birtokainak nagy
részét Hunyadinak engedi át
1444.
november 10. A várnai csata.
Ulászló elesik
1445 hét főkapitányt választanak
1446. (június) A rákosi országgyűlés kormányzóvá
választja Hunyadit
1448. (október 17–19) Hunyadi veresége a szerbiai
Rigómezőn II. Murád szultántól
1452. (december 31.) Megszűnik Hunyadi kormányzói
megbízatása
1453.
május 29. II. Mehmed elfoglalja
Konstantinápolyt
1455 Kapisztrán János Magyarországra jön, hogy
keresztes háborút hirdessen a törökök ellen
1456. július 4. II. Mehmed megkezdi Nándorfehérvár ostromát.
július 22. döntő vereséget szenved Hunyaditól és a vár felmentésére érkezett
keresztesektől
augusztus 11. Hunyadi halála
(november 9.) Hunyadi László tőrbe csalja és meggyilkoltatjta Cillei
Ulrikot
1457 Az országnagyok halálra ítélik és kivégeztetik
Hunyadi Lászlót. A Hunyadi–párt nyílt felkeléssel válaszol
1458.
január 12. A Szilágyi testvérek
és Garai László nádor Szegeden megegyeznek Hunyadi Mátyás királlyá
választásában.
1458. január 24. Mátyás királlyá választása Budán
(február 8.) Podjebrád György cseh kormányzó megállapodik Mátyással és a Szilágyi
testvérekkel: Mátyást szabadon engedik
1459. (február 17.) a Garai–Újlaki párt királlyá választja III. Frigyes császárt
(április 7. és 12.)
Körmenden kétszer vív csatát III. Frigyes és támogatói serege ellen
1462 Giskra János Maros–menti uradalmak átengedése fejében kiegyezik Mátyással.
1463. (július 19.) Bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt.
(december 25) elfoglalja Jajcát, Bosznia fővárosát
1464. (március 29.) A székesfehérvári országgyűlés alkalmával
megkoronázzák Mátyást a
visszaszerzett Szent Koronával
(április 6.) A székesfehérvári
koronázási cikkelyek, a koronázással kezdődnek Mátyás igazgatási, bíráskodási
és pénzügyigazgatási reformjai
1467. (márciusában) országgyűlést tartottak Budán. Ez többek közt az adóval és a harmincadvámmal foglalkozott.
(július 20.) Megalakul az új pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana).
(augusztus 18.) erdélyi felkelés Mátyás
ellen
1468. (március 31.) Mátyás cseh háborújának
1469. (május 3.) A cseh katolikus rendek Olmützben Mátyást királyukká választják
1471. (május 27.) A cseh országgyűlés az elhunyt
Podjebrád György helyére Jagelló Ulászlót választja meg
(július–augusztus) Vitéz János vezetésével összeesküvés szerveződik Mátyás ellen
(december 26) Kázmér lengyel herceg elhagyja az országot. A Vitéz–összeesküvés összeomlott
1473. (június 5.) Budán Hess András nyomdájában
megjelenik a Chronica Hungarorum (Budai Krónika)
1474. (december
8.) Mátyás és Ulászló Boroszlóban
fegyverszünetet köt.
1476. (február 15.) Mátyás elfoglalja a török által felépített Szabács várát.
1479. (július 21.) az olmützi csúcstalálkozón Mátyás és Ulászló cseh
király között
(október 13.) Báthori István országbíró és Kinizsi Pál temesi ispán Kenyérmezőnél
megveri a törököket
1480. (szeptember) Mátyás hadjáratot indít a török ellen
(november–december) A háború során Kinizsi Szerbiából nagyszámú szerbet
telepít át a töröktől pusztított dél-magyarországi területre
1482 Ötéves török–magyar fegyverszünet
1485. (június 1.) Mátyás bevonul a hónapok óta ostromolt Bécsbe
1486. (január 25.) A király ekkor adja ki a
budai országgyűlés által megszavazott nagy törvénykönyvét és ekkor fogadták el az ún. nádori cikkelyeket.
1487. (augusztus 17.) Mátyás elfoglalja Bécsújhelyet.
1490. április 6. Bécsben meghal Mátyás király
(július 15.) Az országgyűlés Jagelló II. Ulászló cseh királyt választja meg
Magyarország uralkodójának
1491. (november 7.) Pozsonyi béke Ulászló és a Habsburgok között
1498. (június 2.) II. Ulászló szentesíti a hadai
országgyűlés végzeményét. Ez név szerint becikkelyezi a bandériumtartásra
köteles bárókat, így hozzájárul az arisztokrácia elkülönüléséhez, viszont
engedélyezi 16 nemesnek bírósági elnökké választását, ezek a nemesek a királyi
tanácsba bekerülnek
1500. (július 14.) II. Ulászló csatlakozik a pápa, a francia király és Velence törökellenes szövetségéhez
1505. (október 13.) Az ún. „rákosi végzés". A
rákosi országgyűlés döntése alapján külföldit nem szabad magyar királlyá
választani. A király nem szentesíti
1510. (június 30. előtt) Magyarország csatlakozik a Cambrai-i ligához
1511. (december) Magyarország csatlakozik a pápa,
Velence és az aragón király franciaellenes „Szent szövetségéhez"
1512 Bakócz Tamás esztergomi érsek részt vesz a
lateráni zsinaton, de nem őt, hanem Giovanni de'Medici bíborost (X. Leó)
választják pápává.
1513. (július 15.) A pápa Bakóczot legátusként küldi
Magyarországra és Lengyelországra azzal a feladattal, hogy törökellenes
hadjáratot szervezzen
1514. április 24. Bakócz kinevezi a keresztes had vezérét, Dózsa Györgyöt
május 24. Ugyanazon a napon a király elrendeli a
keresztesekhez csatlakozó parasztok hazamenetelét, Bakócz bíboros pedig
felfüggeszti a keresztes hadjáratot
július 15. Székely Dózsa György serege Temesvárnál megadja
magát Szapolyai János
erdélyi vajdának. A vajda utána néhány napra kivégezteti Dózsát
(október 18–november 19.) A budai országgyűlés bosszútörvényeket fogalmaz
meg a lázadó parasztok ellen.
(november 19.) A király jóváhagyja Werbőczy István ítélőmesternek az
országgyűlés alatt benyújtott Hármaskönyvét, de nem hirdeti ki, így ez a jogi
kézikönyv nem válik törvényerejűvé
1515. (július 19.) Miksa császár, II. Ulászló magyar
és öccse, Zsigmond lengyel király bécsi találkozója alkalmából megállapodás
születik, hogy II. Ulászló gyermekeit, Annát és Lajost összeházasítják a
császár unokáival, Ferdinánddal és Máriával
1520. (december) Az új szultán – I. Szulejmán – Budára érkező követét, Behrám
csauszt
őrizetbe veszik
1521. (július 7.) A török beveszi Szabács
várát
augusztus 29. A török
elfoglalja Nándorfehérvárt
1523. (május 19. előtt) Befejeződik a budai országgyűlés, elrendeli a lutheránusok
megbüntetését
1525. (július 6.) befejeződik a hatvani országgyűlés.
Határozatait a király ugyan nem szentesíti, de hozzájárul Báthori nádor
leváltásához és Werbőczy István nádorrá választásához.
Megalakul a „Kalandos szövetség", amely a királyi hatalom
helyreállításit tűzi ki célul
1526. április 23. Szulejmán szultán elindul Magyarország ellen
április 24. a rákosi
országgyűlés kezdete, ezen a kalandosok hatására a királyi hatalmat
helyreállító intézkedéseket szavaznak meg. Werbőczyt leteszik, eljárást
indítanak ellene, Báthorit újra visszahelyezik
július 20. II. Lajos elindul
a török ellen
augusztus 29. Mohácsi csata