Követelmények
A hallgatók a laboratóriumi gyakorlatok során megtanulják a vegyszerek kezelését, az
egyes kémiai alapműveleteket és méréseket, gyakorolják az alapvető kémiai
számolásokat, azaz elsajátítják a laboratóriumi munka alapjait.
A gyakorlat időtartama kéthetente 4 óra a Neptunban megadott időpontokban és
helyszínen.
A gyakorlat látogatása és a megfelelő egészségügyi, járványügyi szabályok betartása kötelező.
Egy hiányzás lehetséges csak megfelelő (orvosi) igazolással, mely esetben a gyakorlat
az utolsó alkalommal pótolható. Igazolatlan hiányzás elégtelen érdemjegyet eredményez
az adott heti gyakorlathoz tartozó dolgozatra és az eredménylapra is. Igazolatlan
hiányzás nem pótolható.
A gyakorlati foglalkozásokon a kiadott számítási feladatokat gyakorlása mellett a kiadott tematika alapján kell elvégezni a
gyakorlatokat, melyre otthon kell felkészülni a gyakorlatok leírásának alapos
áttanulmányozásával, a kiskérdések és a feladatok megoldásával, valamint a leírások
és az eredménylapok nyomtatásával.
A gyakorlat elkezdésének feltétele:
- A gyakorlatokra az internetről kinyomtatott leírást, valamint a beadandó
eredménylapot el kell hozni!
- Mindenkinek magával kell hoznia a laboratóriumi munkához szükséges
felszereléseket: köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű, toll,
zsebszámológép, törlőruha (az asztal tisztántartásához), olló, címke (a szükséges
eszközök megjelöléséhez), vegyszeres kanál, csipesz, gyufa (szükség szerint), valamint
a számolásokhoz szükséges jegyzetfüzetet, tollat és számológépet.
- A laboratórium előtt levő szekrényekbe (melyek színe a laboratóriumok nevével
egyezik) a táskák, kabátok, élelmiszerek elhelyezése és a szekrények lelakatolása a
magukkal hozott lakatokkal.
- A gyakorlatokon csak megfelelően felkészült hallgatók vehetnek részt. A kellő
felkészülést az oktató ellenőrzi írásbeli számonkérés (dolgozat, "demo") formájában,
amit a gyakorlat megkezdése előtt írnak 15 percben. A demo az előzetesen kiadott,
adott napra vonatkozó kérdések egyikéből, illetve az előzetesen kiadott egyenletek
kiegészítéséből, feladatok kiszámításából áll. Az elméleti dolgozatra kapott
elégtelen érdemjegy egyértelműen maga után vonja, hogy a gyakorlatot nem lehet
elvégezni és az adott gyakorlatra kapott jegy is elégtelen.
Az oktató előzetesen bejelenthet a laborokhoz kapcsolódó, a hallgató tudását felmérő plusz dolgozatot is, mely a laboratóriumi gyakorlat előfeltétele és egy újabb demojegy is.
- Néhány laboratóriumi gyakorlat elején számítási feladatok megoldásával kezdenek, hogy a kapcsolódó Kémia alapjai előadás teljesítése könnyebb legyen.
- A gyakorlatokon megfelelő védőruha (köpeny) és védőszemüveg viselete kötelező.
A gyakorlatok menete:
A munka során az összes megfigyelést, mérési adatot csak a beadandó
eredménylapra, tollal szabad beírni, semmiféle más segédeszköz erre nem
használható!!!!
Azt a hallgatót, aki szándékosan vagy súlyosan megsérti a balesetvédelmi
szabályokat, figyelmeztetés ellenére sem használja a kötelező védőfelszerelést, az
adott gyakorlatról elküldjük és a gyakorlatra elégtelen érdemjegyet kap. A
pótlás az igazolt hiányzás szabályai szerint történik.
A munkaasztalnak tisztának és rendezettnek kell lennie, így a baleseti
veszélyforrások könnyen elkerülhetők. A laboratóriumot 15 percnél hosszabb időre csak
a gyakorlat vezetők engedélyével szabad elhagyni. Az esetleg eltört eszközökről
tájékoztatni kell az oktatót, vagy a technikust, valamint a legkisebb sérülést,
balesetet is azonnal jelenteni kell. Az eszközökért a hallgatók anyagi felelőséggel
tartoznak. Az esetleges töréseket egyénileg kell rendezni az oktatókkal és az oktatási technikussal egyeztetve.
A munka végeztével az asztalt le kell takarítani, az eszközöket tisztán,
hiánytalanul vissza kell adni a technikusnak, aki ezt az átvétel után az
eredménylapon aláírásával jelzi. A laborból végleg eltávozni csak az eredménylap
leadása után lehet. A távozáskor a szekrényekből ki kell pakolni, mert a
laboratóriumi gyakorlat végén a szekrényeken maradt lakatok eltávolításra és a
szekrények kiürítésre kerülnek, melyért kezelési és tárolási díjat számítunk fel,
amit sárga csekken kell befizetni az érintett hallgatóknak.
A félév értékelése:
A gyakorlatokat a laboratórium végén leadott eredménylap és a dolgozat alapján
5 fokozatú érdemjeggyel értékeljük.
A gyakorlathoz tartozó kredit megszerzésének a feltétele:
- A gyakorlatok legalább 80 %-nak (azaz 6 gyakorlatból 5 gyakorlatnak) nem
elégtelenre történő teljesítése.
Egy hiányzás lehetséges csak megfelelő (orvosi) igazolással, mely esetben a
gyakorlat az utolsó alkalommal pótolható. Igazolatlan hiányzás elégtelen érdemjegyet
eredményez az adott heti teljesítményre (azaz a gyakorlathoz tartozó dolgozatra és az
eredménylapra is).
Az utolsó héten vagy az igazolt hiányzás pótolható vagy egy darab elégtelen jegy
javítható!
- Legalább 2,00 jegyátlag mind a dolgozatokra, mind a gyakorlatokra.
- A félév során történt törések rendezése a félév elején kihirdetettek szerint.
A félévi jegy számításának alapja a súlyozott átlag:
az eredménylapokra kapott érdemjegyek átlagának súlya 2/3, míg a dolgozatok átlagáé
1/3, melyek alapján a következő jegy adódik:
4,51-5,00 | jeles (5)
|
3,51-4,50 | jó (4)
|
2,51-3,50 | közepes (3)
|
2,00-2,50 | elégséges (2)
|
< 2,00 | elégtelen (1)
|
Az így kiszámított jegyet a gyakorlatokon való részvétel figyelembe vételével
történő szubjektív megítélés csak kissé változtathat meg (le- vagy felfelé kerekítés
1 jeggyel).
Tematika
Letöltendő kérdések
Számítási feladatok gyakorolni: Alapozó számítási feladatok kémiából (példatár)
Grafikonok készítése (Segédanyag a 7. gyakorlathoz)
Eszközök
Üvegeszközök
Az üvegeszközök előnye, hogy átlátszóak és ellenállnak a kemikáliákkal szemben.
Hátrányuk, hogy törékenyek és a hőmérsékleti változásokkal kevésbé ellenállók.
Tulajdonságait alapvetően az összetétele határozza meg; a szilíciumdioxidban dús
üvegek nagymértékben ellenállnak a kémiai hatásoknak, míg az alkálidús üvegeket
a savak, de még a víz is megtámadja. Adalékanyagok befolyásolják az üvegek
felhasználhatóságát:
- Igen kevés alkálit tartalmaznak a tűzálló üvegek, melyek kalciumon kívül
alumíniumot, cinket és bórt is tartalmazhatnak.
- A fém-gőzöknek ellenálló üvegek (nátrium-gőz lámpa) a szilícium-dioxid mentes
alumoborát üvegek.
- A cérium-oxid tartalmú üvegek az ultraibolya fényt elnyelik, míg a kvarc és
az alumínium foszfát üvegek jól áteresztik.
- A Röntgen sugarat a lítium-berillium-borát üvegek engedik át, míg az
ólomüvegek elnyelik.
- Az üvegek színezésére vas, kobalt, króm és rézoxidokat használnak.
A laboratóriumban használt eszközök alapanyaga:
- Lágyüveg, (thüringiai és jénai) 400-500 °C között lágyulnak, lineáris
hőtágulási együtthatójuk általában 85-100 107 /°C.
- Keményüveg, (Pyrex, Ergon, "Geräte 20-as", Durán, Supremax) 500-600 °C
környékén lágyulnak, hőtágulási együtthatójuk 30-50 107 /°C.
- Kvarcüveg hőtágulási együtthatója a legkisebb az üvegek között, a gyors
hőmérsékletváltozást is jól bírja. Lágyuláspontja magas, kb. 1350 °C-ig
alkalmazható, bár 1000 °C fölött jelentős az átkristályosodási sebessége,
ami miatt hosszabb ideig nem tehető ki ilyen magas hőmérsékletnek
(mikrokristályos szerkezetűvé válása folytán porózus lesz). Savanyú és semleges
kémhatású anyagokkal szemben igen ellenálló. A kvarcüveget nagy
hőmérsékletváltozásoknak kitett eszközöknél, nagy tisztaságot igénylő kémiai
műveleteknél használják. Mivel az ultraibolya fényt átengedi, ultraibolya
fényforrásokat és ultraibolya fény vizsgálatára szolgáló berendezések prizmáit,
lencséit, küvettáit készítik kvarcból. Kvarcból igen vékony, rugalmas szálak
húzhatók, amelyek precíziós műszerek lengő részének felfüggesztésére használhatók.
Az üvegtechnikusok által gázégőn készített eszközök, berendezések anyagai
elsősorban a keményüvegek.
Általános használatú üvegeszközök
-
A kémcsövet nyílt lángon melegíthetjük, ferdén tartva, végét a gázégő
lángjának felső harmadába helyezve. Ha a folyadékot hosszabb ideig kell forralni,
akkor kémcsőfogóval fogjuk meg a kémcsövet. A kémcsőben lévő folyadékot a kémcső
rázogatásával állandó mozgásban tartjuk a lökdösődő forrás elkerülésére, de
közben a kémcső száját ne fordítsuk se magunk, se a szomszédos dolgozó felé.
-
A főzőpohár, az Erlenmeyer-lombik, a talpas lombik és a
gömblombik fala vékony, nagyobb hőmérsékletingadozást is kibír. A
folyadékot tartalmazó edényt kerámiabetétes dróthálóra, vagy kerámialapra
állítva melegítjük. Gömbölyű fenekű lombikot nyílt lángon is melegíthetünk,
célszerű azonban az egyenletes felmelegítés biztosítására az égőt állandó
mozgásba tartani.
Az edényeket felmelegítés előtt kívülről töröljük szárazra. Az erősen
felmelegített edényt nem szabad hirtelen vasállvány lapjára helyezni.
A forró vizet vagy oldatot - kivéve a forró tömény kénsavat - tartalmazó
edényt hűthetjük hideg vízzel.
-
A kristályosítócsésze általában vastagabb falú és kevésbé hőálló mint
pl. a főzőpohár, ezért csak vízfürdőn melegíthetjük.
- Az óraüveget nem melegíthetjük, nem tűzálló.
- A vastag falú, öntött üvegedények, pl. folyadéküvegek, porüvegek, üvegkádak
nem melegíthetők.
Térfogatmérő üvegeszközök
A folyadékok térfogatának mérésére szolgáló eszközök közül a mérőlombikok
betöltésre, a mérőhengerek kiöntésre, a pipetták és büretták
kifolyásra vannak hitelesítve.
Térfogatuk csak a megadott hőmérsékleten egyezik meg az eszközön feltüntetett
értékkel. A térfogatmérő eszközöket nem szabad erősebben felmelegíteni, mert
egyrészt kevéssé tűrik a hőmérsékletváltozást, másrészt lehűlve csak hosszú idő
után nyerik vissza eredeti térfogatukat.
Tisztításuk
Az üvegedények és az üvegből készült laboratóriumi eszközök tisztítása általában
vízzel és üvegmosó kefével történik szintetikus mosószeroldat felhasználásával.
Makacsabban tapadó szennyeződések - ha súrolással kárt nem okozunk - kefével,
súrolószerekkel távolíthatók el. A kefével el nem érhető helyekről valamilyen
szemcsés anyag (pl. márványdara), szűrőpapír darabkák és mosófolyadék keverékével
való rázogatással távolítható el a szennyezés.
Ha vízzel nem sikerül a szennyeződés eltávolítása, akkor kémiai tisztítással
próbálkozhatunk. Amennyiben ismerjük a szennyeződés anyagát, általában könnyen
tudunk találni olyan reagenst, amely képes azt oldani. Ha nem ismerjük, akkor kis
mennyiségű tömény lúggal, savval vagy királyvízzel próbálkozhatunk. Jó eredményt
érhetünk el krómkénsav alkalmazásával, amely egyúttal zsírtalanít is.
A zsírtalanítás egyéb oxidáló oldatokkal (30 %-os H2O2 és
tömény kénsav 1:1 arányú elegyével, gyengén lúgos kálium-permanganáttal)
is elvégezhető.
Az eszközöket tisztítás után többször kiöblítjük csapvízzel, majd kevés
desztillált vízzel, a víz lecsorgása után szűrőpapírra állítva állványon vagy
szárítószekrényben szárítjuk. Tiszta levegő átszívatásával - különösen ha előzőleg
alkohollal vagy acetonnal öblítettük az edényt - meggyorsíthatjuk a szárítást.
Az üvegeszközök és edények falát védőréteggel (pl. paraffin, cerezin) ajánlatos
bevonni akkor, ha az üveg és a benne lévő anyag között nemkívánatos kölcsönhatás
várható. Igen ellenálló filmet lehet kialakítani üveg felületén teflonból.
Sok esetben igen előnyös, ha az üvegeszközök belső felületét víztaszítóvá tesszük.
Ilyenkor a vizes oldatok belőlük utánfolyás nélkül teljes mennyiségben kiönthetők.
A víztaszító, szilanizált felület kialakítása előtt az edény felületét
letisztítjuk és megszárítjuk. Ezután metil-klórszilánnal benedvesítjük, majd
benzol oldattal átöblítjük, és hagyjuk megszáradni. Végül vízzel alaposan
kiöblítjük. A felületen kialakult víztaszító szilikon nem távolítható el
szerves oldószerekkel, szappannal, detergenssel, de a híg lúg oldat lassan
elroncsolja. A víztaszító réteg legjobban úgy őrizhető meg, ha teljesen szárazon
vagy vízzel töltve tároljuk.
Porcelán eszközök
A zománcos porceláneszközök hasonló kémiai és mechanikai tulajdonságokkal
rendelkeznek, mint az üvegedények.
- Porcelán tégelyekben, tálakban
és csónakokban szilárd halmazállapotú anyagokat is melegíthetünk. A
hőmérséklet jóval magasabb
lehet, mint üvegedények használatakor. A porcelán tálat az égő mozgatásával, a
tégelyt anélkül is melegíthetjük közvetlen lángon. Nagyobb falvastagságuk miatt
azonban a porcelánedényeket nem szabad hirtelen felmelegíteni, ill. lehűteni,
ezért fokozatosan erősítsük vagy csökkentsük a hevítést.
- A porcelán mozsár anyagok porítására szolgáló, törővel ellátott, vastag
falú,
belül többnyire mázatlan eszköz.
- A szűrésnél használatos Büchner-tölcsér, valamint az
exszikkátorok betétje, kanalak, stb. ugyancsak porcelánból készülnek.
Fémeszközök
- A Bunsen-állvány egy öntöttvas alaphoz derékszögben rögzített vasrúd.
Szereléskor az állvány talpát úgy állítsuk, hogy a felszerelt készülék ne billentse
fel az állványt.
- A kettős szorítódió két csavarral ellátott, derékszögű
befogásra szolgáló csatlakozó.
- A fogó két, csavarral összeszorítható félkör
alakú vagy egyenes és derékszögű szorítópofája szolgál a lombikok és csövek
befogására. Sokféle kivitelben készül, így elnevezésük is különböző (lombikfogó,
Witt-fogó, szervesfogó, stb.). A szorítópofák parafával, vagy gumival béleltek,
hogy ne roppantsák össze az üvegeszközt. A befogandó üvegeszközt bal kezünkbe
fogjuk, jobb kezünkkel forgatjuk a fogó szorítócsavarját. Az eszköz mozgásából és
a fogó csavarjának járásából állapíthatjuk meg, hogy meddig szabad az eszközt
beszorítani, hogy az biztosan álljon, de meg ne repedjen. Mindig olyan fogót
válasszunk, melynek görbülete megegyezik a befogott üveg görbületével, mert
akkor a megterhelés egyenletesen oszlik el.
- A hűtőfogó három vagy négyágú,
szorítócsavarral ellátott, hűtők és csövek befogására szolgáló eszköz. A
fogófelületeket gumival kell bevonni, hogy a törést elkerüljük.
- A szűrőkarika egy szárral ellátott karika, mely választótölcsér,
üvegtölcsér befogására alkalmas.
- A melegítendő edényt (pl. tégelyt)
vasháromlábra helyezett kerámiabetétes dróthálóra tesszük.
A tégelyeket vasból, rozsdamentes acélból, nikkelből vagy
nikkelezett acélból készült tégelyfogóval, vagy csipesszel fogjuk meg.
- A szilárd vegyszerek adagolására különféle méretű fémspatulákat,
vegyszeres kanalakat készítenek különféle ötvözetekből.
- Az anyagok melegítésére használt Bunsen-égő vagy Teclu-égő.
A Bunsen-égő fúvókáján át jut a gáz
a csőbe. A fúvókával azonos magasságban a csövön két egymással szemben lévő
levegőző nyílás van. A lyukakat ugyancsak két átellenes nyílással ellátott
gyűrű elforgatásával zárhatjuk vagy nyithatjuk. Ezáltal a beáramló levegő
mennyiségét szabályozhatjuk. Ha a levegőző nyílásokat elzárjuk, a gáz a cső
végén világító és kormozó lánggal ég. Az égő meggyújtása előtt a levegőző nyílást
el kell zárni, majd a gázcsap kinyitása után gyújtjuk meg a gázt. Ezt követően a
levegőző nyílást a kívánt mértékben nyitjuk ki. Ha meggyújtáskor a nyílás teljesen
nyitva van, előfordulhat, hogy az égő "begyullad", vagyis a gáz közvetlenül a
fúvókánál ég. Ez munka közben is előfordulhat. Ha a begyulladást nem vesszük
észre azonnal, az égő nagymértékben felmelegedhet. Ilyenkor a gázcsap elzárása
után az égőt lehűtjük, és csak ezután gyújthatjuk meg újból a gázt. A Teclu-égőnél
a beáramló gáz mennyiségét is szabályozhatjuk egy csavarral. A levegő a csőbe a
cső kúp alakú kiszélesedése és a csavarmenetben mozgó lap közötti résen jut be.
A lap csavarásával változtathatjuk a rés szélességét és ezzel a beáramló levegő
mennyiségét.
A vasból/acélból készült eszközök a laborlevegőn korrodálódnak, ezért festéssel,
a festetlen részeket pedig gyakori olajozással kell védeni. Rozsdamentes acélból
(18 % Cr és 8 % Ni-tartalom) készült berendezések kémiai behatásoknak
ellenállnak, az alkáliákat jól bírják, de híg kénsav, sósav és forró salétromsav
hatására károsodnak.
Balesetvédelem
A laboratóriumi munka általános biztonsági
szabályai
- A laboratóriumban étkezni, inni, dohányozni tilos.
- A laboratóriumban mindig rend és tisztaság legyen.
- A laboratóriumokban a közlekedőutakat még ideiglenesen sem szabad
leszűkíteni, elzárni vagy eltorlaszolni. Különösen vonatkozik ez a kijáratok
felé vezető utakra.
- Minden laboratóriumban vagy annak bejáratánál legyen ott az előírt egy
vagy több tűzoltó készülék, az elsősegély láda használható állapotban,
valamint tűzoltó pokróc és vízzuhany.
- Minden laboratóriumban legyen kéznél max. 2% töménységű ecetsav-,
bórsav- és nátrium-hidrogén-karbonát-oldat arra az esetre, ha maró folyadék
jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav- és
nátrium-hidrogén-karbonát-oldatokhoz szemöblítésre alkalmas edényt kell
biztosítani.
- Ha a bőrünkre sav fröccsen akkor először töröljük le, majd bő vízzel
mossuk le, ha szükséges akkor közömbösítsük gyenge lúggal
(nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, vagy bóraxszal). Lúgos szennyeződés
esetén 2% töménységű ecetsav-oldattal, vagy bórsav-oldattal közömbösítsünk
a törlés, illetve a vízzel való lemosás után!
- Ha szemünkbe kerül maró anyag, akkor annak kimosásához használjuk a
szemmosópoharat, savas szennyezés esetén a lúgos, lúgos szennyezés esetén
savas közömbösítő oldatot használjunk! A gyors elsősegélynyújtás után
mindenképpen forduljunk orvoshoz!
- A tűzvédelmi eszközöknek - oltóhomok, kézi tűzoltó-készülék, (tűzjelző
nyomógomb), vízzuhany, oltópokróc, fali tűzcsapszekrény - mindig hozzáférhető
helyen kell lenniük és ezeket csak tűz esetén szabad használni.
- A laboratóriumban minden dolgozónak ismernie kell az elektromos
főkapcsoló, a víz-, gáz-, gőz-, vákuum- és sűrített levegő vezetékek
főcsapjainak helyét és kezelési módját, hogy szükség esetén azokat késedelem
nélkül használni tudják.
- A munka befejezésekor a laboratórium bezárása előtt győződjünk meg arról,
hogy minden közművezetéket, a munkahelyekhez tartozó víz, gáz, vákuum, stb.
csapokat, majd a főelzáró-csapokat elzártuk, az ablakokat becsuktuk és az
elektromos berendezéseket kikapcsoltuk (áramtalanítottunk)!
- Minden közművezetéket és csapot időnként ellenőrizni kell, hogy jól
zárnak-e, illetve nincs-e valahol szivárgás. A gázszivárgások helyének
megállapításához szappanoldatot használjunk.
- Az elektromos eszközök érintésvédelméről gondoskodni kell. Nedves kézzel
még a földelt elektromos eszközökhöz sem szabad hozzányúlni.
- Fűtőtestekre, gázcsövekre vagy ezek mellé - fűtőtesteknél 30,
gázcsöveknél 10 cm távolságon belül - tilos gyúlékony anyagot rakni.
- A laboratóriumban előforduló tűzesetet, balesetet mindenképpen jelenteni
kell a gyakorlatvezetőnek!
Vegyszerek biztonságos használata
Az R és S mondat: a veszélyes anyagok kockázataira (risk), illetve azokkal
kapcsolatos óvintézkedésre
utaló rövid, szabványosított mondat.
A H és P mondat: a veszélyes anyagok jelentette veszély (hazard) természetét
és mértékét, illetve azok
használatából eredő káros hatások megelőzését (prevention) vagy legkisebbre történő
csökkentését tartalmazó szabványosított mondat.
A biztonsági adatlap a felhasználók számára az anyagok fizikai, kémiai,
élettani hatásait, továbbá a biztonságos tárolás és a felhasználás részleteit
tartalmazó adatlap. Szerepel rajta a megnevezés, összetétel és az egyes képletek,
veszélyességi besorolás, valamint a fizikai és kémiai tulajdonságok, a
stabilitás és a reakcióképesség, toxikológiai adatok, szállításra, tárolásra és
megsemmisítésre vonatkozó előírások.
Védőeszközök és használatuk
- A laboratóriumokban szükség szerint egyéni védőeszközöket kell használni,
ezek: gáz- vagy porálarc, gumikesztyű és gumikötény, védőszemüveg, fejkendő;
esetleg védőkesztyű és kötény. Ezen egyéni védőeszközök épségére és állandó
használhatóságára minden dolgozónak, a saját érdekében a legnagyobb gondot
kell fordítania. Használat után gondosan meg kell azokat tisztítani és a
tárolásukra kijelölt helyre visszatenni. A védőeszközök tárolási helyét
mindenkinek ismernie kell.
- A laboratóriumi munka jellege szerint kell gáz- vagy porálarcot, esetleg
mind a kettőt készenlétben tartani olyan helyen, ahol az szükség esetén azonnal
elérhető.
- Csak az a gázálarc nyújt védelmet a mérgezéssel szemben, amelynek szelepei
kifogástalanul működnek, tökéletesen tapad az archoz, és a csónak megfelelő
szűrőbetéttel van felszerelve.
- Erős savakkal, lúgokkal, maró anyagokkal végzett munka során a gumikesztyű
használata kötelező. Ezenkívül célszerű gumikesztyűt viselni minden bőrön át
felszívódó méreg (pl.: dimetil-szulfát, bróm, fenol, stb.) töltésénél,
kimérésénél is. A gumikesztyűt használat után, de még levétel előtt szappanos
vízzel kell lemosni, nehogy az anyag hozzáérjen a bőrhöz levétel közben. Belül
is ki kell mosni, szárazra törölni, kívül-belül talkummal behinteni és
használaton kívül hűvös, száraz helyen kell tárolni.
- Minden olyan munkánál, ahol fennáll annak veszélye, hogy savas vagy lúgos
anyagok jutnak a szembe, ill. vákuum alatt dolgozunk, védőszemüveget vagy nem
gyúlékony arcvédőlemezt kell viselni.
- Amikor ballonból folyadékot öntünk ki mindig használjunk ballonbuktatót!
Lúgok, savak, maró gőzöket kibocsátó vagy mérgező folyadékok pipettázása minden
esetben csak méregpipetta vagy labdás pipetta segítségével történhet, azokat
szájjal pipettázni tilos!
- Ütésre vagy dörzsölésre érzékeny, robbanó anyagokkal végzett munkáknál
vagy olyan munkáknál, ahol közvetlen robbanásveszély áll fenn, mindig a
legkisebb anyagmennyiségekkel dolgozzunk. A munkát vagy szilánkveszélytől védő
ernyő (pl. 1-2 cm vastag, nem gyúlékony, átlátszó műanyag lemez) mögül
végezzük, vagy az egész fejet és a nyakat védő álarcot és erős bőrkötényt
vegyünk fel, a kezünkre pedig húzzunk bőrkesztyűt.
Elszívófülkék
- Minden esetben kötelező az elszívófülke használata, ha olyan
munkát végzünk, amely bármivel szennyezheti a laboratórium levegőjét. A bűzös,
maró és mérgező gázok és gőzök rendkívül veszélyesek a laboratórium dolgozóira.
- A fülke csak akkor nyújt védelmet a mérgező vagy maró gázok, gőzök és
porok ellen, ha jó az elszívása és tolóajtaját csak a legszükségesebb méretű
kis résnyire hagyjuk nyitva. A fülke elszívó ventillátorainak működését
ellenőrző lámpa jelezze.
- Ha fülke alatt dolgozunk, akkor a laboratóriumban más elszívó ventillátor
ne működjék.
- A fülkékben nem szabad - melegítés céljából sem - gázlángot gyújtani, ha
ott tűzveszélyes anyagokkal (gőzökkel, gázokkal vagy porral) kell számolni.
- Ha egyetlen szellőző nyílás kivételével teljesen zárt (pl. csiszolatos)
készülékben dolgozunk, akkor megengedett eljárás az, hogy a készüléket a
fülkén kívül helyezzük el és csak a szellőzőnyílás - amelyen át a bűzös,
mérgező vagy gyúlékony gőzök, gázok távozhatnak - torkollik gumicső
segítségével a fülke elszívó-nyílásához. Ez a megoldás főleg akkor
választható, ha a készülék mérete miatt nem fér el a fülke alatt. Ha bűzös,
mérgező vagy tűzveszélyes gőzöket és gázokat fejlesztő folyadékokat
vákuumszivattyúval kell szívatni (vákuumszűrés (nuccsolás), vákuumdesztilláció,
stb.), akkor a szivattyú nyomóágát kell hasonló módon a fülke
elszívó-csatornájához vezetni.
- Nem szabad olyan fülkében dolgozni, amelynek elszívása rossz vagy nem
működik, üvege törött, vagy tolóajtaját nem lehet lehúzni, vagy felnyitott
állapotban rögzíteni.
Üvegeszközök biztonságos használata
- Repedt, hibás üvegeszközökkel dolgozni tilos! A hibás, repedt eszközöket
a technikusnak vagy a gyakorlatvezetőknek be kell mutatni, hogy cseréjükről
gondoskodjanak.
- Nem szabad használatra üvegkészülékeket a földön vagy olyan helyen
felállítani, ahol a laboratóriumban dolgozók járkálás közben belerúghatnak
vagy feldönthetik.
- A készülékek szerelésére használt üvegcsövek vége sohase legyen éles,
hanem olvasztással legömbölyített. Amikor üvegcsövet vágunk, vagy a készülék
szerelésénél gumicsövet vagy dugót húzunk rá, akkor csavarjuk be a csövet egy
törlőruhába.
- Ha nagyobb átmérőkülönbség miatt a gumi nehezen húzható rá az üvegcsőre,
akkor összeszerelésnél vízzel, glicerinnel vagy paraffinolajjal célszerű
megnedvesíteni azt.
- A készülékek szerelése a legbiztonságosabban a falba vagy asztalra
erősített szerelőfalakra történhet. Ha talpas laboratóriumi (Bunsen-)állványra
szerelünk, az állvány talpának a súlya legyen összhangban az állványra szerelt
készülék és a belekerülő anyag együttes súlyával. A készülékek stabilitását
összeszerelés után, az anyagok betöltése előtt gondosan ellenőrizni kell.
- A készülék ne legyen túl mereven rögzítve az állványon. Melegítéskor az
üveg tágul és veszélyes feszültségek keletkezhetnek. A fémfogók sehol ne
érintkezzenek közvetlenül az üveggel, hanem legyenek mindig parafával, gumival
vagy filccel bélelve.
- Mozgó alkatrészek esetén (pl. keverő) azok helyes működéséről meg kell
győződni beszerelésekor, az anyagoknak a készülékbe való betöltése előtt. A
keverőket gyűrűvel biztosítani kell, mert a lombikra csúszó keverő könnyen
kiütheti annak fenekét.
- A mozgó alkatrészeket tartalmazó készülékeken munka közben bármiféle
szerelést csak akkor szabad végrehajtani, ha a mozgó alkatrészt leállítottuk.
- Ha a készülékben tűzveszélyes vagy mérgező gőzöket, gázokat fejlesztő
anyagokkal fogunk dolgozni, különös gondot kell fordítani a tömítésekre.
Összeszerelés után a jól záró, hézagmentes csatlakozást ellenőrizni kell, még
mielőtt az anyagokat a készülékbe betöltenénk.
- Csiszolatos készülékeknél a csiszolatokra kenőanyagot lehet felvinni, de
azokat úgy kell megválasztani, hogy a készülékbe betöltött anyagok ne oldják,
velük kémiai reakcióba ne lépjenek. A beszorult csiszolatot ilyenkor óvatosan
melegíthetjük elektromos hajszárítóval vagy meleg vízzel, de használhatunk a
nedvesítéséhez megfelelő oldószert is.
- A készülékeket a védőeszközök alkalmazásával még a munka megkezdése előtt
és az anyagok behelyezése előtt meg kell szívatni.
- Tilos vákuum alá helyezni az olyan vékonyfalú üvegedényeket, amelyek nem
gömb alakúak (állólombik, Erlenmeyer-lombik, stb.)! A készülékben levő anyag
melegítését csak a biztosítható legnagyobb légritkítás után szabad elkezdeni.
- A Dewar-edények vákuum alatt álló vékonyfalú üvegek. Széttörésük esetén
ugyanolyan szilánksérülések fordulhatnak elő, mint más vákuumkészülék
használatakor, ezért - ha nincs megfelelő borításuk - a velük való munka közben
az egyéni védőeszközöket használjuk.
- A vákuum-exszikkátorokat a vákuum rákapcsolása (megszívatás) előtt erős
szövésű szűrővászonból vagy dróthálóból készült védőburokba kell helyezni, és
abban tartani mindaddig, amíg belsejükben légritkítás van. A nyomáskülönbség
miatt szétrobbanó vákuum-exszikkátor rendkívül súlyos sebeket okozhat.
- Szűrőnuccson történő szűrés előtt az üveg szívópalackokat eldőlés ellen
rögzíteni kell!
- Ha az üvegkészülékben magas hőmérsékleten kell dolgozni, hőszigetelésre
éghetetlen anyagokat (kerámiazsinór, üvegszövet, stb.) szabad használni. Ilyen
célra éghető anyagot (pl. ruhát) használni tilos!
Szabályok az anyagok hevítésékor
- Üvegeszközökben levő anyagot nyílt lánggal csak egészen kivételes
esetekben szabad melegíteni (pl. olvadáspontmérő készüléket), de akkor is csak
a láng vagy az edény állandó mozgatásával.
- Tűz- és robbanásveszélyes folyadékok melegítésénél - ha forráspontjuk 82
oC alatt van - a vízfürdőt nyílt lánggal hevíteni tilos! Ilyen
anyagokhoz csak zárt elektromos melegítő használható.
- Tűzveszélyes folyadékokkal végzett műveletek esetében (kiöntés,
extrahálás, stb.) legalább 3 m-es körzetben ne használjunk lángot, és áram
alatt levő nem robbanásbiztos elektromos készüléket sem!
- Ha a Bunsen-égő "begyullad", el kell zárni, le kell hűteni, levegőnyílását
el kell zárni - a szabályzógyűrű elforgatásával - és csak ezután szabad újra
meggyújtani!
- Infralámpa használatakor annak üvegburáját védőernyővel kell ellátni, mert
széttörve súlyos sérüléseket okozhat! Az infravörös sugárzás egyébként is káros
a szemre.
- Az előírt maximális hőmérsékletet egyetlen műveletnél sem szabad túllépni!
- Forrpontja közelében lévő, vagy túlhevített folyadékba forrkövet dobni,
föléje hajolni, megrázni tilos, mert a hirtelen meginduló forrás súlyos
balesetek forrása lehet! A forrkövet a forralás megkezdése előtt kell a
folyadékba helyezni.
Elektromos berendezések használata
- Az elektromos berendezés akkor kapcsolható a hálózatra ha:
- a berendezés főkapcsolója kikapcsolt állapotban van,
- a csatlakozó vezetékek épek, szigetelésükön sérülési nyomok nem láthatók,
- a dugós csatlakozók, dugaszoló aljzatok nem töröttek vagy repedtek.
- Ha valamilyen hibát észlelünk, a berendezést nem szabad üzembe helyezni,
hanem a hiba elhárításához szakembert kell hívni. Szakképzetlen dolgozó,
hallgató javításokat nem végezhet sem elektromos hálózaton, sem készülékben!
- Ha külön védőföldelés szükséges, a földelést a hálózatra kapcsolással
kell elvégezni. Ha a hálózatra kapcsoláskor valamilyen rendellenességet
tapasztalunk - a biztosíték a műszerben vagy a kapcsolótáblán kiég - a
berendezést a hálózatról le kell kapcsolni és a javításhoz szakembert hívni,
mert biztosítékot csak szakember cserélhet!
- A legtöbb laboratóriumban hálózati főkapcsoló is van. Ennek bekapcsolása
előtt a hálózat feszültség alá helyezéséről a többi munkahelyen dolgozókat
értesíteni kell és ügyeljünk arra is, hogy a főkapcsoló bekapcsolásával
balesetveszélyt ne idézzünk el! (Pl. bekapcsolva hagyott, de nem használt
berendezés ne kerüljön feszültség alá stb.)
- A munka befejezése után kapcsoljuk ki a berendezés főkapcsolóját és a
csatlakozó dugót húzzuk ki a dugaszoló aljzatból! Mindig a csatlakozó dugót
fogjuk meg és azt húzzuk, ne a kábelt vagy a vezetéket rángassuk.
- Üzemzavar, hálózatkimaradás esetén azonnal kapcsoljuk ki a berendezés
főkapcsolóját, mert az újra feszültség alá kerülő - esetleg magára
hagyott - készülék súlyos balesetet, tüzet vagy más kárt okozhat.
- Laboratóriumi gyakorlat során ügyeljünk a következőkre:
- A kísérleteket és méréseket lehetőleg törpefeszültségen (24 V) végezzük
és végeztessük!
- Az elektromos áramköröket, kísérleteket feszültségmentes állapotban
állítsuk össze, a készüléket a feszültségforrásra kapcsolás előtt mutassuk meg
a gyakorlatvezetőnek!
- Ha átalakítást, módosítást kell végrehajtani az áramkörön, a kísérleten,
azt feszültségmentesített állapotban végezzük el!
- A feszültség alatt álló berendezéshez, áramkörhöz csak egy kézzel
nyúljunk, nehogy áramütés esetén az áramkör a mellkason keresztül záródjon!
- Szerelés, kísérlet, mérés közben óvakodjunk attól, hogy egyik kezünkkel
földelt testhez - műszerhez, csővezetékhez, falhoz - érjünk, mert így könnyen
záródhat az áramkör a testünkön keresztül!
- A kapcsolások kialakításánál vigyázzunk arra, hogy a várható
áramerősségnek megfelelő keresztmetszetű vezetéket alkalmazzuk! Vékony, a
terhelésnek nem megfelelő keresztmetszetű huzalról melegedés következtében a
szigetelés leolvadhat, meggyulladhat, mely rövidzárlatot, tüzet, balesetet
okozhat.
- A kísérlet, mérés befejeztével az összeállítást először
feszültségmentesítsük - a csatlakozó vezetéket húzzuk ki a
feszültségforrásból - és csak ezután kezdjük a készülék szétszedését!
- Nagyon ügyeljünk arra, hogy műszercsatlakozó kábel, banándugóval ellátott
vezeték, "repülő zsinór" soha ne maradjon feszültségforrásba kapcsolva, mert
azok szabad végét megfogva súlyos baleset történhet.
- A munka befejezése után a laboratóriumot a főkapcsolóval
feszültségmentesítsük!
- Ha kísérlet közben gyúlékony gázok vagy gőzök jelenlétét észleljük, nem
szabad elektromos kapcsolókat ki- vagy bekapcsolni, áramköröket megszakítani,
hanem a termet azonnal ki kell szellőztetni, illetve a helyiségen kívül
elhelyezett kapcsolókkal a berendezéseket feszültségmentesíteni.
- Poros, nedves, tűz- és robbanásveszélyes, marópárás helyiségben csak a
szabványokban előírt, különleges szigeteléssel ellátott elektromos
berendezéseket szabad bevinni és üzemeltetni.
- A villamos fűtő- és melegítő berendezések tűzveszélyességükön kívül még
életveszélyesek is.
- Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben nem éghető anyagból
készült alátéten kell a villamos fűtő- és melegítő berendezéseket elhelyezni
és működtetni. Közelükben 30 cm-es távolságon belül éghető anyag nem lehet,
mert a hősugárzás következtében azok szigetelése megsérülhet és rövidzárlat,
baleset léphet fel.
A laborokat segítő, a legfontosabb eszközöket, műveleteket bemutató filmek: