Társadalomtudományi és
gazdasági szakfordító- és tolmácsképzés, Szegedi Tudományegyetem, BTK
FELVÉTELI VIZSGA
Az írásbeli
vizsgán elsősorban a nyelvi készségek, a helyes nyelvhasználat, a
háttértudás (a szöveg tágabb kontextusban való elhelyezése), az analitikus
gondolkodás, a lényeglátás, valamint a stressz-tolerancia (rövid idő alatt jó
teljesítményt nyújtani) szempontjából értékeljük a dolgozatokat, erre a célra
kiválasztott szövegek alapján.
A szóbeli
fordulón a jelöltek motivációjáról bizonyosodik meg a vizsgabizottság,
illetve arról, bizonyos problémás helyzetekben hogyan járnának el, hogyan
segítenének magukon. Ezen túlmenően az egyes részfeladatok a felvételiző
reakcióidejét, koncentrációképességet, saját gondolatainak logikus
strukturálását, memóriáját, lényegkiszűrési képességét térképezik fel, valamint
azon képességét, hogy tud-e folyamatosan és összefüggően, érthetően érvelni
ill. mások gondolatait hűen visszaadni.
Az írásbeli
felvételi vizsga részei:
1.
Fordítás idegen nyelvről magyarra (30 pont)
2.
Fordítás magyarról idegen nyelvre (30 pont)
A kiválasztott, viszonylag rövid szövegek
(160 szó) témája mindig valamilyen aktualitás, vagy az adott nyelv kultúrájához
szorosan kötődő szövegrészlet, így a tárgyi nehézség a napi eseményeket nyomon
követő és az adott nyelv tágabb értelemben vett kultúráját jól ismerő
felvételiző számára csekélynek mondható. A fordításhoz a hozzáférhető
segédeszközök mindegyike használható.
3.
Olvasott magyar nyelvű szöveg tömörítése idegen
nyelven (20 pont)
A kiválasztott szövegek (650 szó)
általában aktuális témát tárgyalnak. A szövegből a lényeges információkat kell
kiszűrni és azt az idegen nyelven tömören és világosan visszaadni. Ez a feladat
jól méri azt, hogy a jelölt felfedezi-e a vezérfonalat a szövegben, és annak
mentén meg tudja-e különböztetni a fontos tartalmat a kevésbé lényegestől,
valamint azt is, hogy tömören megfogalmazva a célnyelvnek megfelelően vissza
tudja-e adni azt.
4.
Hallott idegen nyelvű szöveg összefoglalása magyarul -
szótár nélkül (20 pont)
A hallgatott 5 perces szöveg kulcselemeit kell
összefoglalnia a jelöltnek egy magyar számára, aki nem beszéli a nyelvet.
Az összefoglalás felméri, hogy mennyire jó a jelöltek
szöveg utáni hallásértése, mennyiben ismerik fel és értik meg a logikai
összefüggéseket az egyes tartalmi egységek között, hogyan tudják azt jó
magyarsággal megfogalmazni. De arra is rámutat a feladat, hogy milyen a
memóriájuk.
1. Beszélgetés
mindkét nyelven váltakozva (10 pont)
A bemutatkozó beszélgetés elsősorban azt
a célt szolgálja, hogy a vizsgabizottság megismerje kicsit közelebbről a
felvételizőt: fordított-e és/vagy tolmácsolt-e már, ha igen, milyen
tapasztalatai gyűltek össze, ha nem, egy-egy konkrét helyzetben hogyan
cselekedne, mi a speciális érdeklődési területe.
2) Érvelés
egy adott témában a jelölt által választott szempontból (20 pont)
E feladat azt méri, hogy a
felvételiző képes-e más szemszögéből állást foglalni egy bizonyos aktuális
témában. Ennek kiszűrésére húz egy feladatlapot, rajta egy idézettel vagy
véleménnyel, amihez a lapon szereplő szempontok egyikéből érvelnie kell: vagy az
állítás mellett vagy ellene, de következetesen. 1 perc felkészülési idő után
egy 3 perces összefüggő, jól felépített, követhető beszédet vár a
vizsgabizottság.
A háttértudás, az általános tájékozottság is
felmérhető ezzel a feladattal.
3)
Ugyanarról a témáról folytatott beszélgetés tolmácsolása (oda-vissza) (30 pont)
A tolmácsolásnak az egyik legősibb, legtermészetesebb
formája, a közvetítő tolmácsolás két egymás nyelvét nem bíró személy között,
része a felvételi vizsgának. Nyilván nem várható el gyakorlott teljesítmény, de
a jelentkezők alkalmasságáról sokat elárul ez a feladat a tekintetben, hogy
hogyan képesek kommunikálni.
Vissza a tolmácsképzés
főoldalára