Orczy Emma bárónő (Tarnaörs, 1865. szept. 27. — London, 1947. nov. 12.): magyar származású angol írónő. Apja Orczy Bódog báró, a Nemzeti Színház főintendánsa, zeneszerző, Liszt, Gounod és Wagner jó ismerőse volt. Az írónő, jóllehet 1873-ban költözött apjával Angliába, 15 éves koráig nem beszélt angolul. Iskoláit Brüsszelben és Párizsban végezte. A Heatherley School of Arton festeni tanult, képeiből a Royal Academy of Arts is kiállított. M. Barstowhoz ment feleségül. O Első népszerű máve a The Old Man in the Corner ('Az öregember a sarokban', 1900-1909) c. detektívtörténet-sorozat volt, ami a Royal Magazine-ben jelent meg. Sikerét The Scarlet Pimpernel (reg., 1905: Guineverné Győry I., A vörös Pimpernel, 1907) c., a francia forradalom idején játszódó és egy — veszélybe jutott arisztokratákat külförldre csmpésző — angol lordról szóló művével alapozta meg, ami ugyan első, regény formájában nem tűnt fel, de amikor férjével színpadra dolgozta át, egyszeriben nemcsak a darab, hanem a regény is óriási sikerré lett. Londonban négy éven át futott a darab egyfolytában. 14 nyelvre (köztük japánra is) lefordították. A regényből 1917-ben, 1929-ben és végül 1934-ben nagy sikerű film készült. Sikerén felbuzdulva az írónő többször is visszatért figurájához: The Elusive Pimpernel (reg., 1908: Borbély S., Az okos Pimpernel, 1930); The League of the Scarlet Pimpernel ('A vörös Pimpernel szövetsége', reg., 1919); Pimpernel and Rosemary (reg. 1924: Pogány K., Pimpernel Erdélyben, 1927); The Triumph of the Scarlet Pimpernel ('A vörös Pimpernel győzelme', reg., 1929) stb. 1933-ban még egy esszékötetet is megjelentetett az írónő The Scarlet Pimpernel Looks at the World ('Ahogy a vörös Pimpernel a világot nézi') c. Számos konzervatív szemléletű, korábban népszerű kaland- és detektívregényt írt, amelyek több kiadásban s igen sok nyelven jelentek meg. Összes műveit kiadták cseh és olasz nyelven is. Old Hungarian Fairy Tales (1895: Régi tündérmesék, 1898) c. könyvének egyik angol kiadásához férjével közösen készített illusztrációkat. 1915-ben Let We Forget ('Felejtsük el!') c. állított össze háborús antológiát, amelyhez bevezetőt is írt. Önéletrajza 1947-ben jelent meg Links in the Chain of Life ('Az élet láncszemei') c. O Főbb művei még:The Tangled Skein (reg., 1907: Kéméndyné Novelly R., Összekuszált fonat, 1928); I Will Repay (1906: Marczali E., Megfizetek!, 1908; Dobosi Pécsi M., ua., 1927); Unto Caesar (1914: Pogány K., Adjátok meg…, 1925); The Honourable Jim (1924: ifj. Kendi Finály J., Jim úrfi, 1929): Sir Percy Hits Back (1927: Pogány K., Sir Percy visszaüt, 1930).


Fabó Kinga. In: Világirodalmi Lexikon 9 pp. 686-687.