1962a.

A szép pszichológiája. Magyar Filozófiai Szemle. 4. 488-511.

A specifikusan emberi alapszükséglet (SEASz) hipotézisének alkalmazása az esztétika jelenségvilágára.

 b.

Szovjet esztéták vitája a szépségről. Valóság, 2. 97-102

1978 

Két interjú színházról, rendezésről. (Beszélgetés O. J. Jefremovval és J. P. Ljubimovval). Valóság. 21:4. 79-88.

1980a .

Szabadságszükséglet és esztétikum. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1980. 160. old.

A tanulmánykötet az esztétikai és az etikai értékek filozófiailag megállapítható összefüggéseinek pszichológiai érvényességét vizsgálja. Az egyes tanulmányok a valóság, a pszichikum, a szükségletek és az értékek viszonyrendszerének paradox szerkezetével foglalkoznak.

b.

Beszélgetés O. N. Jefremovval és J. P. Ljubimovval a színházművészet transzportálhatóságáról. Színház. 11. 2-5. 

1985a. 

A második nemzedék üzenete. Beszélgetés Jevgenyij Jevtusenkoval.Kritika. 11. 3-5.

b.

1789 – 1977-ben (Társszerző: Major Tamás; vitavezető: Antal Gábor). In: Major Tamás: A színház nem szelíd intézmény. Magvető. 

1986 

"Kiterítenek úgyis". József Attila tragikus paradoxonai. Világosság. 27:12. Melléklet. 

Szociálpszichológiai esettanulmány, amely az Identitás-esszében bemutatott elméletet úgy alkalmazza József Attilára, hogy műveit és betegségeit olyan jelölôk gyanánt elemzi, melyek jelöltje a szociális kategória, a szociális kategórizációt pedig a társadalmi azonosság olyan feldolgozásaként, melyet JA esetében elôbb lehetetlenné, késôbb szükségtelenné tesznek a szociális kategorizáció paradoxonai.

1987a. 

Társadalmi azonosság és tudat. Doktori értekezés. Bp., 1987. 224. old.

Esszé az identitásról első változata. - Válasz a disszertáció-védés opponenseinek: Esszé az identitásról, 187-197.

b.

József Attila "zavarossága". Élet és Irodalom. Május 22. 5. 

c.

Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól.Népszabadság. Május 23. 6. 

d.

József Attila ötleteinek szabadsága.Kritika. 9. 31-32. 

1988a. 

The case of Attila József: A reply to Gustav Jahoda.New Ideas in Psychology. 6:2. 213-217. 

b. 

József Attilát "felszociáldemokratázzák".Élet és Irodalom. Aug. 12. 4. 

1989 

Moszkvai napló, 1964. Valóság 32:1.70-86.

Tanulmányút a Moszkvai Egyetemre. Beszélgetések Leontyevvel, Galperinnel és munkatársaikkal, a pszichológus ésa filozófus Davydovval, Iljenkovval, a korszak más reprezentatív szovjet pszichológusaival (Anohinnal, Ananyevvel, Mjasziscsevvel), esztétákkal és műtörténészekkel (Lifsiccel, Sztoloviccsal, Kagannal, Borevvel, Szuzdalevvel), a nagy szobrász Nyeizvestnyjjel. A késő-hruscsovi korszak tudományos, kulturális, politikai és társasági életének dokumentuma.

1991a. 

“…amit meglátok hirtelen…” József Attila pszichológiai tesztjéről. Valóság. 34:4. 55-71. 

Az Identitás-esszé és a K86 tétel alapján vizsgálja József Attila válaszait, amelyeket 1937 február 20-án Flórának a Rorschach-teszt első 5 táblájára adott.

b. 

"Mondd, mit érlel annak a sorsa…" Élet és Irodalom. November 29. 4. 

1992a. 

Csak pontosan, szépen. Élet és Irodalom.. Február 20. 3. 

b. 

“…amit meglátok hirtelen…” József Attila pszichológiai tesztjéről. In: Horváth Iván és Tverdota György (szerk.): miért fáj ma is: Az ismeretlen József Attila. Bp.: Balassi Kiadó/KJK,1992. 117-145. 

A K91a folyóiratcikknek tanulmánykötetben való megjelentetése

c. 

Akadémiai magánegyetemet! Népszabadság. November 18. 19.

1993a.

"...elvegyültem és kiváltam": Társadalomlélektani esszé az identitásról. Bp.: T-Twins. 231. old.

A társadalmi azonosságot feldolgozó szociális kategorizációval és azzal fog­lalkozik, hogy tisztán egyéni megnyilvánulások technikai célszerűsége mi­képpen torzul abban a tudattalan folyamatban, melyben e kategorizáció je­lölőjévé válnak, olyan paradoxonok hátterén, amelyek a szociális kategori­zá­ciót egyszer lehetetlenné, máskor szükségtelenné teszik. Bemutatja a szo­ci­álpszichológiai elmélet két alkalmazását: egy szociálpszichológiai vizsgá­ló­dást a második modernizáció gazdasági összefüggéseinek, e gazdasági össze­függések pszichológiai közvetítőinek, e közvetítők termelésének, e ter­me­lés szolgáltató szervezeteinek, e szervezeteken belül megtermelt viszo­nyok paradox jellegének problémájáról; és egy szociálpszichológiai esetta­nul­mányt József Attiláról, akinek műveit és tüneteit a szociális kategórizáció jelölői gyanánt elemzi, kimutatva, hogy társadalmi azonosságának e feldolgozását a Kommunista Párttal alakuló viszonyának paradoxonjai teszik előbb lehetetlenné, utóbb szükségtelenné. - Eredeti változat: Doktori értekezés; Interjú: Miklós Gábor: A leválthatatlan identitás: Garai László szerint az új pártok erősítik az ideológiai különbségeket. Népszabadság. 1993. január 26. 19.; Fészek Klub-beli bemutató előadás: "...elvegyültem és kiváltam" Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III. [Quo vadis, 9-13]; Recenzió: Buda Béla. Magyar Tudomány. 1993/6. 777-779. 

b.

Felzárkózni Szingapúrhoz. HVG. Március 27. 68.

1995a.

Quo vadis, tovaris? A modernizáció útjáról és a rajta vándorló emberről. Bp.: Scientia Humana. 495. old.

A szerző egész életművét (Személyiségdinamika és társadalmi lét [pp. 207-232], Dialógus, Programozás, Hidd, hogy te mégy, Természettudomány-e a pszichológia? Laikus dolgozat, A bürokrácia gazdaságpszichológiájához, A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet, A munkanélküliség és a kámfor, Etika és gazdaság, Kufár röpirat, József Attila pszichológiai tesztjé­ről, Agyvelő és szociálpszichológiai jelenségek, valamint rövidebb írásokat) felölelő tanulmánykötet kérdése: Amikor a modernizáció mesterségesen beavat­ko­zik a társadalom működési feltételeit meghatározó természeti folyamatokba, le­hetséges-e, hogy az ezeket radikálisan változtató ember maga változatlan marad? A tanulmányok egyik blokkja vitatkozik azzal (a magyarországi egyetemi képzés­ben mindmáig egyeduralkodó) pszichológiával, amelynek a válasza erre a kérdés­re: igen; s egy további blokk bemutat egy (a hazai egyetemi képzésből mindmáig kiközösített) alternatív pszichológiát, amelynek válasza ugyanerre a kérdéskör­re: nem. Annál is inkább, mert egy további blokk a XX. századi, második moder­nizációval foglalkozik, amelynek sajátosságát abban láttatja, hogy a modernizáció XIX. századi első szakaszának elveit és módszereit a társadalom működéséhez szükséges anyagi feltételek mesterséges legyártásáról az emberi feltételek mesterséges előállítására is kiterjeszti. - Recenzió: Hovanyecz László: Quo vadis, tovaris? Garai kérdése a modernizáció útjáról. Népszabadság, Január 16. 11; Popper Péter: Változások nehéz szaga... Kritika. 1995/8. 22-23; Áron László: A pozitiv önbeteljesités kategóriái (Garai László Quo vadis tovaris? c. tanulmányáról), in: Cégvezetés, 1995. május, 183.

 b.

Semmi meg semmi – ez már valami! [Semmiből valami]Heti Világgazdaság. Március 4. 70.

1996 

"Apám hitte…" Emlékezés Garai Jánosra.Ezredvég. 1996. 7. 35-37.

1997a. 

"...elvegyültem és kiváltam": Televíziós előadássorozat az identitásról. Bp.: Televideó, 360 perc.

Az Esszé az identitásról és a Gazdaságpszichológia alapján tartott 8 előadás ("Az én vezérem bensőmből vezérel": a tabu - "Ki és mi vagy...?": a szociális identitás - "Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj" - Lear király kiiktatja magát a hivatalából: paradox viszonyaink - "Hanyas vagy?": a történelmi identitás - József Attila és Mussolini - A XX. század szociálpszichológiája: a második modernizáció - "...nem egy szörnyállam iszonyata rág": a totális állam - "A multat végképp eltörölni..."?: a jelenlegi átmenet szociálpszichológiája). I. és II.

b.

Alkotástörténeti esettanulmány József Attiláról. http://www.staff.u-szeged.hu/~garai/jozsefat.htm

Esszé az identitásról József Attila-tanulmányának (113-197) a Fészek Klub-beli bemutatójával ("...elvegyültem és kiváltam" Magyar Hírlap. 1993. február 6. Ahogy tetszik. III.) kiegészített, javított és bővített e-közzététele.

1998a. 

Sajtópszichológia (társszerző: Popper Péter) Bp.: MÚOSz Bálint György Újságíró Akadémia kiadása. 158. old.

Az újságírók számára készült kétrészes pszichológia-tankönyv második ré­sze: "Politikai és kulturális életünk szociálpszichológiája". Elméleti fejeze­te­iben az ún.normális egyén társadalmi befolyásolásával és a szociális identi­tással foglalkozik. Ezt követően esettanulmányokon (a magyar huszadik század nemzedékei, Lear király paradoxonja, Mussolini, ill. József Attila esete) mutatja be, hogy az elméletre épülő módszer hogyan alkalmazható.

b.

Egy pszichológus tapasztalatai az elméleti pszichológiáról. In: Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv [szerk.]: Önarckép háttérrel. Pólya Kiadó. 62–72. 

c.

Nemzedékek a magyar XX. században. Kritika. 3. 16–20.

2004a.

Kérjük-e vissza az iskolapénzt? Mozgó Világ. 10. 35-47.

b.

"Нетипичный академик". Вопросы философии. 1. 67-69

2005a.

Gazdaságpszichológiai tanulmányok az egyetemről. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/02700/02714 2005-05-04

Digitális tanulmánykötet a harmadik modernizáció egyeteméről az OszK MEK-gyűjteményében. Az egyetemet kettős kompetenciát – hozzáértést és illetékességet – megalapozó képzőhelyként mutatja be, mint olyan intézményt, amely az elóbbit megalapozó tudás és az utóbbit megalapozó szociális identitás gyártóhelyeként megvalósítja az elit tömegtermelésének paradoxonját.  

b.

Szabadságszükséglet és esztétikum. Tanulmánygyűjtemény. OSzK: MEK – http://mek.oszk.hu/02700/02799 2005-06-06

A Mo80 tétel digitális változata az OszK MEK-gyűjteményében

c.

Alkotáspszichológia felé: Esettanulmány József Attiláról. OszK: MEK – http://mek.oszk.hu/03200/03282

A Doktori disszertáció e-közzététele

d.

József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány. Bp.: Magyar Filmtörténeti Fotógyüjtemény Alapítvány. 2005. 170 oldal.

Az Alkotástörténet javított és az újabb kutatási eredményekkel jelentősen bővített kiadása. – Nyilatkozat a könyvről (MTI); NÉPSZABADSÁGRÓL meg  HITELRŐL