SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék
2007/2008. tanév őszi félév
Szeminárium klasszikus magyar irodalomból
Hász-Fehér Katalin

Felvilágosodás és vizualitás
MAGIT044-2 (1126322)

Kedd, 8–10, Sík Sándor Irodalmi olvasó
Kredit: 2

Tájékoztató
A kurzuson a felvilágosodás kori szövegek vizualitásának különböző típusaival, elméleti, esztétikai kérdéseivel foglalkozunk. Kitérünk a korabeli hazai és európai esztétikáknak a kérdést tárgyaló fejezeteire, valamint a képzőművészeti irányzatoknak a költészetre gyakorolt hatására.

Követelmények
A Hallgatók órai látogatása kötelező. Két hiányzás után a Hallgató vizsgázik az adott órák anyagából. Négy hiányzás esetén a szeminárium érvénytelen.
A szemináriumi jegy az órai aktivitás, a referátum és a szemináriumi dolgozat értékeléséből áll.
A min. 10 000 karakteres, számítógéppel írott, szakszerűen jegyzetelt, bibliográfiával ellátott szemináriumi dolgozat leadási határideje: 2007. november 6.
A különböző forrásokból átmásolt-összemásolt dolgozat nem értékelhető.
A következő oldalak nem számítanak szakmai oldalaknak, ezért kérem a Hallgatókat, ne használják sem a felkészülés, sem a dolgozatírás során: sulinet, palya.hu.
A dolgozatokat az utolsó két órán tartalmi, formai szempontból részletesen és közösen értékeljük és elemezzük.

Tematika

Egyes versek lelőhelye: Magyar költők, 18. század. Szerk. Mezei Márta. Bp. 1983.

1.	Óramegbeszélés.	Referálók
2.	Bevezető előadás: Vizualitás és irodalom (Elméleti és irodalomtörténeti szövegek olvasása és értelmezése.)	Előadás
3.	Bevezető előadás: Vizualitás és irodalom (Elméleti és irodalomtörténeti szövegek olvasása és értelmezése.) Az előadások hivatkozott irodalma: – Crary, Jonathan: A megfigyelõ módszerei (Fordította: Lukács Ágnes), Osiris, Budapest, 1999. – Gombrich, E. H.: A látható kép = Horányi Ö. (szerk.), Kommunikáció I–II. Budapest: General, Press, 203, 92–107. [The Visual Image. Scientific American 1972:227:3:85–96.] Fordította Pléh Csaba. – Mitchell, W. J. Thomas: Mi a kép? (Ford. Szécsényi Endre) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 338–369. – Szőnyi György Endre: Ut pictura poesis = Pictura & scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei, Ikonológia és műértelmezés, 10, Szeged, 2004, 5–22. – Martin Jay: A modernitás látásrendszerei (Ford. Végső Roland = Vulgo 2. évf. 1-2. sz. 2000. 204–214. – Max Imdahl: Ikonika. Képek és szemlélésük (Ford. Hegyessy Mária) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 254–273. – Kibédi Varga Áron: A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei (Ford. Somlyó Bálint) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 300–320. – Jay David Bolter: Ekphraszisz, virtuális valóság és az írás jövője, Helikon, 2004/3, 349–365. – Orosz Magdolna: A nyelv elégtelensége. Képleírás a német romantikában = Jelenkor, 2004, 7–8. szám. – Mike Bal: A leírás mint narráció = Thomka Beáta szerk: Történet és fikció. Narratívák 2. Kijárat Kiadó, Pécs, 1998, 135–171. – Kibédi Varga Áron: A realizmus alakzatai. (ford. Házas Nikoletta) In: Az irodalom elméletei IV. Jelenkor, Pécs, 1997, 131-148. – Wolfgang Kemp: A festők terei. Képi elbeszélés Giotto óta, Kijárat Kiadó, Pécs, 2003. – Nemes Péter: A táj esztétikája. A picturesque mint esztétikai elmélet és gyakorlat = A kultúra átváltozásai. Kép, zene, szöveg, szerk. Jeney Éva–Szegedy Maszák Mihály, Balassi Kiadó, Budapes, 2006. – Szabó Júlia: A történeti tájfestészet = Uő: A mitikus és történeti táj, Balasi Kiadó, Budapest, 2000, 113–152. – Peters, Jürgen H.: Mimesis – Imitatio – Nachahmung, Wilhelm Fink Verlag, München, 2000. – Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. – Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. – Lyka Károly: Magyar művészet 1800–1850, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása, é. n. – A Képzőművészet Magyarországon c. adatbázis – A Web Gallery of Art c. adatbázis.	Előadás
4.	Ablakkeret–képkeret: látvány és emlékkép – a) 20 perces előadás Bessenyei Györgyről – b) Szövegelemzés Szöveg Bessenyei György: Bécs, 6. Martii 1777. 9 órakor reggel; A Tiszának reggeli gyönyörűsége. (Összehasonlító elemzés) Irodalom – Hayter, John: Bevezetés a perspektíva, a gyakorlati geometria, a rajz és a festészet világába a színkeverés új és tökéletes magyarázata gyakorlati útmutatással a miniatûrrajzhoz és az olajképfestéshez – családi dialógusokban, melyek a szerzõ gyermekei között folytak, valamint tanítványokhoz írott levelekben. Illusztrálta és számos fametszettel ellátta John Hayter tekintetes úr London, Samuel Bagster and Sons, Paternoster Row, 1845. – Gergye László: Bevezetés. In: Bessenyei György Összes Művei. Költemények. S.a.r. Gergye László. Bp. 1991. – Mezei Márta: A költő Bessenyei. In: : A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130. – Bíró Ferenc: Bessenyei György. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 75–91.	Referáló: Sztanojev Mercédesz
5.	Kép és perspektíva – A moralizáló leírás. – a) 20 perces előadás Orczy Lőrincről. – b) Szövegelemzés Szöveg Orczy Lőrinc: A bugaci csárdának tiszteletére; Kazinczy Ferenc: A bugaci csárdához – Orczy Lőrinc. (Összehasonlító elemezés). Irodalom – Barthes, Roland: A kép retorikája (Fordította: Angyalosi Gergely) = Filmkultúra, 26. évf. 5. sz. 1990. 64–72. – Arany János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban) – Horváth János: Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974. – Bíró Ferenc: A luxus magyar apologétája – Orczy Lőrinc. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 71–75.	Referáló: Hajdú Róbert
6.	Leírás mint meditáció – a) 20 perces előadás Barcsay Ábrahámról. – b) Szövegelemzés Szöveg Barcsay Ábrahám: Télnek közelgetése; Berzsenyi Dániel: Közelítő tél Dayka Gábor: Téli dal (Összehasonlító elemzés.) Irodalom – Bíró Ferenc: Barcsay Ábrahám. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 91–95. – Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39. – Bécsy Ágnes: "Halljuk, miket mond a lekötött kalóz..." Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése, Korona Nova, Budapest, 1998 (Bővített kiadás).	Referáló: Berze Nóra
7.	Leírás, allegória – a) 20 perces előadás Baróti Szabó Dávidról. – b) Szövegelemzés Szöveg Baróti Szabó Dávid: A Dunának nagy áradásáról; Egy ledőlt diófához (Összehasonlító elemzés) Irodalom – Max Imdahl: Ikonika. Képek és szemlélésük (Ford. Hegyessy Mária) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 254–273. – Kibédi Varga Áron: A realizmus alakzatai, (ford. Házas Nikoletta) = Az irodalom elméletei IV. Jelenkor, Pécs, 1997, 131-148. – Bíró Ferenc: Baróti Szabó Dávid = A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 266–268. – Arany János: Baróti Szabó Dávid (bármely Arany-kiadásban) – Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke. Baróti Szabó Dávid költészetének leíró elemei egy vers és egy régi vita tükrében = Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke. Irodalomtörténeti tanulmányok. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1995. 99–138.	Referáló: Mártha Flóra
8.	Leírás és típusalkotás – a) 20 perces előadás Dayka Gáborról és Gvadányi Józsefről. – b) Szövegelemzés Szöveg Dayka Gábor: A nemzeti öltözet Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása, IV. rész (Összehasonlító elemzés)	Referáló: Bodó Andrea
9.	Leírás és topográfia Csokonai költészetében – a) 20 perces előadás Csokonairól. – b) Szövegelemzés Szöveg Csokonai Vitéz Mihály: Gróf Erdődyné Ő Nagyságához; Marosvásárhelyi gondolatok Irodalom – Alexander Honold: Ströme, Züge, Richtungen. Wandern und Wanderungen bei Hölderlin = Hartmut Böhme (Hg.): Topographien der Literatur. Deutsche Literatur im transnationalen Kontext. DFG-Symposion 2004, J. B. Metzler Verlag, Stuttgart 2005, 433–456. – Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei. Költemények 4. 1797–1799. [Kritikai kiadás] S. a. r. Szilágyi Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 575–590. – Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei. Költemények 5. 1800–1805. [Kritikai kiadás] S. a. r. Szilágyi Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 737–743. – Szauder József: Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípuasiról; Az estve és Az álom keletkezése = Uő: Az estve és Az álom. Bp. 1970, 156–198, 220–270.	Referáló: Bánáti Lilla
10.	Kép-leírás – a) 20 perces előadás Kazinczyról. – b) Szövegelemzés Szövegek Kazinczy Ferenc: Psyche, a lepével, Canovától; Madonna – Carlo Dolcétól; Laokoon; Ferenczy' graphídionára; Io és Jupiter Corregiótól; Ámor az oroszlánon. Irodalom – Lessing: Laokoón, VII–XIX. rész = Lessing: Laokoón – Hamburgi dramaturgia, S. a. r. Vajda György Mihály, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963, 89–151. – Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek (1925), Budapest, 1983.	Referáló: Hauzer Edina
11.	A költészet tájai – a) 20 perces előadás Kölcsey Ferencről. – b) Szövegelemzés Szöveg Kölcsey Ferenc: Andalgások Irodalom – Kölcsey Ferenc Minden munkái. Versek és versfordítások. S. a. r. Szabó G. Zoltán, Universitas Kiadó, Budapest, 2001, 411–431. – Kornelija Farago: Perspektivna pitanja geokulturalne naracije, Polja, 445, 2007. máj–jún.	Referálók: Papp Zita Kovács Violetta
12.	A dolgozatok közös megbeszélése és értékelése.
13.	A dolgozatok közös megbeszélése és értékelése.