Szeminárium a felvilágosodás korának irodalmából
2003/2004. tavaszi szemeszter
Hász-Fehér Katalin
Kedd, 12–14 óra

Vissza

"Elágazó ösvények kertje" – Versek a 18–19. század fordulójáról

A szemináriumi órákon verseket olvasunk, értelmezünk és kérdezünk. A szövegek keletkezéstörténeti, filológiai, strukturális-szemantikai (esetleg narratológiai), kontextuális, kompozicionális, hatás- és recepciótörténeti megközelítései alapján kellene eljutnunk az adott szerző életművéhez, irodalomszemléletéhez és a korszak líratörténeti, poétikai, verstani problémáihoz. A tervezett szerzők: Bessenyei György, Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc, Ányos Pál, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc.

Az órákon való részvétel kötelező. A hallgatók minden órán rövid teszt kitöltésével igazolják szövegismeretüket. Az órákra referátumot készítenek, a félév végén pedig szemináriumi dolgozatot adnak be. A félév végi érdemjegyet a tesztek, az órai aktivitás, a referátum és a dolgozat együttesen alakítják ki.

1. óra

Bessenyei György: Bessenyei György magához
In: A Bessenyei György Társasága. Bétsben 1777. (A kötet 1941-es kiadásának másolata a Tanszéki Könyvtárban.)

Irodalom:
Bessenyei György: Költemények. (Kritikai kiadás.) Bp. 1991.
Mezei Márta: A költő Bessenyei. In: A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130.
Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.

Az első verset közösen elemezzük, modellként a további referátumokhoz.

2. óra

Barcsay Ábrahám: [Ültess jázmint...] (Ányos Pálnak, 1779)
In: Barcsay Ábrahám költeményei. S. a. r. Szira Béla. Magyar irodalmi ritkaságok 25. 119–121.

Irodalom:
Bíró Ferenc: Barcsay Ábrahám. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 91–95.
Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39.

Referáló(k):

3. óra

Ányos Pál: A szép tudományoknak áldozott versek (1780).
In: Á. P. versei. Kiadta Császár Elemér. Bp. Franklin T. 69–72. (és a jegyzetek: 261–262.)

Irodalom:
Császár Elemér: Ányos Pál. In: Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907. 5–25.
Bíró Ferenc: Az érzékenység poétája – Ányos Pál (1756–1784). In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 95–100.
Lőkös István: Ányos Pál episztoláiról. In: Ányos Pál 1756–1784. Szerk. Szajbély Mihály. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. II. évf. 2. szám. 1994/2. 176–187. (Ajánlott irodalomként a kötet más tanulmányai is olvashatók.)

Referáló(k):

4. óra

Orczy Lőrinc: Ezen munkáhozz
In: Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787.

Irodalom:
Arany János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban)
Horváth János: Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974.
Bíró Ferenc: A luxus magyar apologétája – Orczy Lőrinc. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 71–75.

Referáló(k):

5. óra

Baróti Szabó Dávid: Egy ledőlt diófához (1790).
In: Magyar költők 18. század. Szerk. Mezei Márta. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983.

Irodalom:
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994.
Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke. Baróti Szabó Dávid költészetének leíró elemei egy vers és egy régi vita tükrében. In: Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke. Irodalomtörténeti tanulmányok. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1995. 99–138.

Referáló(k):

6. óra

Batsányi János: Levél, Szentjóbi Szabó Lászlóhoz (1792)
In: Batsányi János Összes Művei. I. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953.

Irodalom:
A kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Labádi Gergely: Nomen captivi et status: Joannes Batsányi, auctor et poeta (A 18. század vége irodalomszemléletéhez). In: Klasszikus – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok. Szerk. Dajkó Pál és Labádi Gergely. Szeged, 2003. 269–306.

Referáló(k):

7. óra

Csokonai Vitéz Mihály: Gróf Erdődyné Ő Nagyságához.
In: Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. (Matúra Klasszikusok sorozat.), vagy: Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei. Költemények 5. 1800–1805. [Kritikai kiadás] S. a. r. Szilágyi Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 190–197.

Irodalom:
A kritikai kiadás jegyzetanyaga: i. m. 737–743.
Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. (Matúra Klasszikusok sorozat.)
Baróti Dezső: Lilla, vagy egy poétai román. In: Baróti D.: Árnyékban éles fény. Bp. 1980.
Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988.

Referáló(k):

8. óra

Virág Benedek: Tolnai Gróf Festetics Györgynek
In: Virág Benedek válogatott művei. S. a. r. Lőkös István. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 28–29.

Irodalom:
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994. 388–398.
Szauder József: Ihletek, múzsák Virág és Berzsenyi között. In: Sz. J.: Az Estve és Az Álom. Felvilágosodás és klasszicizmus. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 270–296.

Referáló(k):

9. óra

Kazinczy Ferenc: Berzsenyihez
In: Kazinczy Ferenc Összes Költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. (Régi Magyar Költők Tára XVIII. század. II.) 145–150.

Irodalom:
Kazinczy Ferenc előszava Dayka Gábor verseihez, 1813. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 759–779.
Gergye László: Kazinczy költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 15–36.
Csetri Lajos: Kazinczy poétikájáról; Kazinczy verstani nézeteiről. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 126–176.

Referáló(k):

10. óra

Berzsenyi Dániel: A' Magyarokhoz [Forr a világ...]

Irodalom:
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)
Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Bp. 1984. 114–152.
Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről. In: CS. L. Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 332–361.

Referáló(k):

11. óra

Kölcsey Ferenc: Hymnus, a' Magyar nép' zivataros századaibol.
In: Kölcsey Ferenc Összes Művei [kritikai kiadás]. S. a. r. Szabó G. Zoltán. Universitas Kiadó, Budapest, 2001. 103–105.

Irodalom:
A kritikai kiadás jegyzetanyaga. 711–766.
Szörényi László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője. Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya. Alföld, 1996. 12. sz. 66–80.

Referáló(k):

12.

A dolgozatok megbeszélése, a félév értékelése és zárása.

 

Vissza