Mikszáth-panoptikum

Szeminárium a 19. század második felének magyar irodalmából.
2004/2005. tavaszi félév
Hász-Fehér Katalin
Kedd, 10 óra

Vissza

Mikszáth Kálmán a magyar irodalmi kánon élő klasszikusa. Kritikai kiadása évtizedek óta folyamatban van, és irodalomtörténeti (vagy inkább elméleti) újrafelfedezése is egyre érdekesebb elemzéseket eredményez az utóbbi években. Időszerű tehát megtörni azokat a hagyományozódó paneleket, a belőlük eredő belső olvasói ellenállást, melyek az oktatási kánonban körülveszik szövegeit, és lazán átengedni magunkat a Szent Péter esernyője, az Új Zrínyiász, a Beszterce ostroma stb. szoros olvasásának.

Óraterv

1.

Galamb a kalitkában (1892)

2.

Beszterce ostroma (1895)

3.

Szent Péter esernyője (1895)

4.

Kísértet Lublón (1896)

5.

Prakovszky, a siket kovács (1897)

6.

A gavallérok (1898)

7.

Új Zrínyiász (1898)

8.

Két választás Magyarországon (1898)

9.

Egy éj az Arany Bogárban (1899)

10.

A sipsirica (1902)

11.

Akli Miklós cs. és kir. udv. mulattató története (1903)

Módszertani terv
Az óramegbeszélés után (2005. febr. 1.) a következő találkozó időpontja: 2005. febr. 14. A hallgatók két hét alatt 5–6 oldalas vázlatot írnak a vállalt témáról. Ezt a szeminárium összes résztvevője kézhez kapja. Az órán a vázlatból kiindulva beszélgetünk az aktuális szövegről.

A szövegek lelőhelye
A kritikai kiadás megfelelő kötetei és azok jegyzetanyaga.
Mikszáth Kálmán művei a neten:

Ajánlott irodalom

Karácsony Sándor: A cinikus Mikszáth. Bp. 1944.

  

Barta János: Mikszáth-problémák. in.: Uő.: Költők és írók. Bp., 1966.

  

Alexa Károly: Anekdota, magyar anekdota. In: MEZEI József szerk.: Tanulmányok a XIX. század második feléről. Budapest, 1983. ELTE, BTK, XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék kiadása, 9.

  

Németh G. Béla: Az eszmélkedő kései Mikszáth. In: Uő: Századelőről-századutóról. Bp., 1985., .és uő.: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 127–142.

  

Csűrös Miklós: A fekete város. In: Csűrös Miklós: "Lesz idő, hogy visszatérhet". Kráter Műhely Egyesület, Bp. 1994.

  

Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995. 41–68.

  

Szilasi László: A Kopereczky-effektus avagy miképpen fiadzhatja egy beszéd a saját apját. Holmi, 1997/9., 1256–1272., és uő.: A Kopereczky-effektus. Jelenkor, 2000.

  

Takáts József: Mikszáth-szövegek relativizmusa. Holmi, 1997/11.

  

Fenyő István: Szolgabírák helyett polgárok (Két választás Magyarországon - Mikszáth előtt). ItK 1998. 1-2. sz.

  

Eisemann György: Mikszáth Kálmán. Budapest, Korona K., 1998. (Klasszikusok sorozat)

  

Hajdu Péter: Hogyan olvassunk újra Mikszáthot? BUKSZ/1999.

  

Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán. Bp., 1999.

  

Bényei Péter: Egy irányregény iránytalansága. Relativizmus és metaforikusság Mikszáth Kálmán Különös házasságában. ItK 1999. 3-4. sz.

Hajdu Péter: Történetek metaforikus interakciója (Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában). ItK 1999. 5-6. sz. 688-710. old.

Hajdu Péter: Az anekdota fogalmáról. In: Szegedy-Maszák Mihály–Hajdu Péter szerk: Romantika: világkép, művészet, irodalom. Osiris, Budapest, 2001. 66–81.

  

Török Lajos: A "mese" retorikája (Eisemann György: Mikszáth Kálmán) In: Alföld, 2001. (52. évf.) 6. sz.

  

Hajdu Péter: Két kronotoposz találkozik az úton... (Mikszáth Kálmán:Beszterce ostroma). ItK 2002. 5-6. sz.

Tahin Szabolcs: "Élőbeszédszerűség" Mikszáth prózájában. Tiszatáj, 2003. 11. sz.