A szemináriumon olyan felvilágosodás kori szövegeket olvasunk és elemzünk, melyeknek némelyike (legalább cím szerint) már ismerős, értelmezésükhöz azonban hiányzik az irodalom- és művelődéstörténeti háttérismeret. A beszélgetések során a történeti és európai háttér figyelembe vételével olyan kérdések állnak majd a középpontban, hogy kijelölt szerzőink (Bessenyei, Báróczi, Decsy Sámuel, Révai, Péczeli, Pálóczi Horváth, Földi, Batsányi, Kazinczy, Kármán, Csokonai, Berzsenyi, Verseghy) hogyan gondolkodtak a hazai irodalmi élet megteremtésének és megszervezésének a kérdéseiről, és milyen hazai hagyományok illetve európai minták játszottak közre gondolkodásuk alakulásában.

IRODALOM
CSETRI LAJOS: A magyar nyelvújítás kora irodalomszemléletének nyelvfilozófiai alapjairól. In: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József–Tarnai Andor. Bp. 1974.
IFJ. BARTA JÁNOS: Felvilágosodás és nemzetkép Magyarországon. It (Irodalomtörténet) 1986. 2. sz.
MARGÓCSY ISTVÁN: Mit jelent a nyelv számára a történelem? It 1986. 2. sz.
ECO, UMBERTO: A tökéletes nyelv keresése. Atlantisz, Bp. 1998. 1–63; 257–286.; 320–335.

FELADATOK és referátumtémák a 2 órára
A magyar nyelv kérdésének a 18. század végi története (történeti szempontok): II. József nyelvrendelete és az ellenhatás a magyar közvéleményben; röpiratok; a magyar nyelv ügye a budai országgyűlésen; a magyar nyelvűség mint politikai, nemzeti és irodalmi probléma; kitekintés a 19. század első felére
Bábel-mítoszok; a Bábel-mítoszok és a kultúrpesszimizmus kérdése (Ennek megjelenési és feloldási formája Bessenyeinél, Báróczinál, Révai Miklósnál)
Tudományszemlélet és nyelvkérdés Bessenyeinél (itt el kell olvasni ilyen szempontból a Jámbor szándékot is)
Érvek és ellenérvek a magyar nyelvűség szempontjából Báróczi Sándornál

IRODALOM
DÁVIDHÁZI PÉTER: Bevezető témavázlat: a felhatalmazás régi-új alapkérdéséről, és: “Az Úrnak útait az emberek előtt igazolni”. A Bessenyei-fivérek és a vindicatio szerephagyománya. In: D.P.: Per passivam resistentiam. Vázlatok hatalom és írás témájára. Argumentum, Bp. 1998. 7–27; 83–102.
DÖBRENTEI GÁBOR: A magyar tudós társaság történetei. A MTT évkönyveinek első kötete (1855).
TOLDY FERENC: Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. T.F. Összegyűjtött munkái VII. k. 355–356. l.)
HOFBAUER LÁSZLÓ: Vidéki irodalmi társaságaink története a XVIII. század végétől a XIX. század végéig. Bp. 1930.
KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. és 1996.
KLANICZAY TIBOR: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. Balassi Kiadó, Bp. 1993. Humanizmus és Reformáció 20.
FELADATOK
1. A magyarországi akadémiai mozgalmak korai története. Hasonlóságuk a nyugati társaságokkal
2. Francia, német és olasz akadémiák és társaságok
3. Irodalmi társaságok a 18. század végén. Az “írói barátság” fogalma. Az episztola műfaja
(Elolvasandó még: HOPP LAJOS: A magyar levélműfaj történetéből. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József–Tarnai Andor. Bp. 1974. 501–567.
4. Bessenyei, Pálóczi és Kazinczy tudományszemlélete, alakuló képe az írói hivatásról; az írói lét és az irodalmi élet metaforái a jelzett szövegekben
(elolvasni még: CSETRI LAJOS: Kazinczy irodalomszemlélete c. fejezetét az “Egység vagy különbözőség?"... c. kötetben. Bp. 1990. 104–126.
5. A hazai tudományos élet megszervezéséről szóló elképzelések Bessenyeinél, Pálóczinál, Révainál. Az akadémiai tervek eltérései
6. Irodalmi folyóiratok és az irodalomszervezés kérdései (Bessenyei, Batsányi, Kazinczy, Pálóczi, Péczeli)
7. A kritika (recenzió) műfaja a folyóiratokban
RÁTH MÁTYÁS első kísérletei a recenzió meghonosítására; In: Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. S.a.r. Kókay György. Bp. 1981.
Kazinczy első kritikái a Magyar Museumban (Megnézni a Magyar Museum első két negyedét)
8. A recenzió körüli későbbi viták
FÜREDI VIDA (Kisfaludy Sándor): A recenziókról. Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. sz.

IRODALOM
TARNAI ANDOR: A klasszikus triász és a Milton-vita. ItK 1959. 1. sz.
VÖRÖS IMRE: Péczely József és az Henriade; Fordítói hűség és önálló szövegformálás Péczely Henriásában. In: Péczely József: Henriás. S.a.r. VÖRÖS IMRE. Bp. 1996. (RMKT XVIII. század, I.) 19–33.
GYENIS Vilmos: Gyöngyösi: a korigények és közízlés. It 1980. 1. sz.
R. VÁRKONYI Ágnes: Márssal társalkodó Murányi Vénus. It 1980. 1. sz.

FELADATOK
1. A hazai fordítási gyakorlat a 18. század végén
2. Batsányi fordítási elvei, terminológiája
3. Batsányi és Rájnis vitája, terminológiájuk eltérései; a Milton-vita ízléstörténeti vonatkozásai
4. A “kópia” fogalma Batsányinál, a fogalomban tükröződő irodalomszemlélet; Batsányi Osszián-fordításai (ehhez: Batsányi János Összes Művei I. kötet. Bp. 1953.)
5. Péczely és Pálóczi Ádám közönségszemlélete
6. Kazinczy fordítási elvei, irodalomszemléletével való összefüggései

IV. blokk: A SZERZŐ, A KÖZÖNSÉG ÉS AZ “IGAZI” POÉZIS (2 óra)
KÁRMÁN JÓZSEF: Bevezetés az Urániához (ua.)
KÁRMÁN JÓZSEF: A nemzet csinosodása (bármelyik Kármán-kiadás, de teljes szöveg legyen!)
(elolvasni még: VERSEGHY FERENC: Mi a poézis? és ki az igazi poéta? (Buda, 1791.) (In: CSOKONAI: A magyar verscsinálásról közönségesen – 1798–99)

IRODALOM
SZAJBÉLY MIHÁLY: Kármán József irodalomszemlélete. It 1986. 2. sz.
SZAUDER JÓZSEF: Csokonai poétikájához. In: SZ. J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980. 339–368.

FELADATOK
1. Az eredetiség-program jellemzői Kármánnál
2. A költői létmód metaforái Kármánnál, Verseghynél és Csokonainál; forrásaik és párhuzamaik
3. Az értelmiségi lét korlátai Kármán korképében
4. A művelődés és a költészet viszonya Kármán irodalomszemléletében

Vissza