Vissza

Hász-Fehér Katalin
Szeminárium Klasszikus magyar irodalomból
1996/1997. tavaszi félév

Verses és prózaepika a 18–19. század fordulóján. Témák, elbeszélő technikák.

ÁLTALÁNOS IRODALOM

BEÖTHY Zsolt: A magyar szépprózai elbeszélés. I–II. Bp. 1886–1887.
BIRÓ Ferenc: A barokk és felvilágosodás között. It 1990. 2–4. sz.
GRÜNWALD Béla: A régi Magyarország. Bp. 1888.
GYENIS Vilmos: Gyöngyösi: a korigények és közízlés. It 1980. 1. sz.
KORNIS Gyula: A magyar művelődés eszményei. Bp. 1927.
KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. és 1996.
MEZEI Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Bp. 1974.
MOCSÁRY Lajos: A régi magyar nemes. Bp. 1889.
SZAJBÉLY Mihály: Előszó és Ajánlás. Regény és közönsége a 18. század második felében. It 1985. 3.
SZAJBÉLY Mihály: Regényelméleti gondolatok...ItK 1982. 1. sz.
SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A XVIII. század végi magyar költészet főbb típusai. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder-Tarnai. Bp. 1974.
TOLDY Ferenc: Irodalmi társasköreink emlékezete Bessenyeitől Kisfaludy Sándor köréig. Budapesti Szemle 1885. 8. k. 1–15.
R. VÁRKONYI Ágnes: Márssal társalkodó Murányi Vénus. It 1980. 1. sz.

1. BESSENYEI György: Eszterházi vigasságok (1772); A filozófus. (1777) Elolvasni: Galant levelek; Lais vagy az erkölcsi makacs
Ballagi Aladár: A magyar testőrség története. Pest, 1872.
Belohorszky Ferenc: B. és A philosophus. Bp. 1929. Ism.: ItK 1929. 368–369.; It 1929. 200.; Biró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994.
Gálos Rezső: Bessenyei életrajza. Bp. 1951. 110–111.
Gyulai Pál: A philosophus. Gy. P: Dramaturgiai dolgozatok. Bp. 1908. II. k.
Péterfy Jenő: A filozófus. P. J. összegyűjtött munkái. Bp. 1903. III. k. 389–393.
Petz Gedeon: B. Philosophusa. EPhK. 1884. 819.
Szauder József: Bessenyei. Bp. 1953.

2. KÓNYI János: Hadi román (1779); Elolvasni: Zrínyi: A szigeti veszedelem

Kézikönyv 3. k. 62.
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994.
Agárdi Péter: Adalék a Zrínyi- és Gyöngyösi-hagyomány párhuzamos történetéhez. Kónyi János: Magyar hadi román. ActHLittUSzeg. 1973. Tom. 13. 141–158.

3. GVADÁNYI József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1790);
Elolvasni: Aprekaszión; Pöstényi Förödés (1787)

4. GVADÁNYI: Rontó Pálnak és gróf Benyovszky Móricnak életek (1793)

5. GVADÁNYI: Unalmas órákban, vagyis a téli hosszú estvéken való időtöltés (1795) (műfaji kérdések)

Arany János: Gvadányi János. (Koszorú, 1863.)
Dr. Kovács Dénes: Gvadányi-Album. Bp. 1888.
Széchy Károly: Gvadányi József 1725–1801. Bp. 1894.
Greguss: Írói arcképek. Bp. 1934.
Toldy Ferenc: Gróf Gvadányi János. In: Magyar költők élete. Pest, 1870. I. k.
Toldy Ferenc: A magyar költészet története. Bp. 1870. 293–301.
Haraszti Gyula: A Debreceni Kör költészete. Figyelő 1878. V. 1–26.
Szigetvári Iván: Gvadányi Helikoni köre. ItK 1917. 39–56.
Kosztolányi: G. J. In: Lenni vagy nem lenni...
Barta János: Gvadányi és haladó hagyományaink. It 1951. 465–471.
Csorba Zoltán: G. J. élete és munkái. Miskolc, 1975.
Gragger Róbert: A falusi nótárius...ItK 1913. 158–170; 391–404; 1914. 20–35; 1916. 22–37.
Tolnai V.: G. Nótáriusának javított szövege. ItK 1932.
Kardos Albert: Rontó Pál Pikáró-regény. ItK 1891. 260–264.
Kohányi Menyhért: A Nagy Sándor-monda G. Rontó Páljában. It 1912. 393.
Barta M. Eszter: G.J. Rontó Páljának egyik forrása. It 1917.

6. CSOKONAI: Dorottya; Elolvasni: Csokonai: Az epopoeáról közönségesen; Fazekas Mihály: Két levél a Dorottyáról (In: Fazekas ÖM. II. k. Bp. 1955.)

(Lásd: Csokonai-irodalom)

7. FAZEKAS Mihály: Lúdas Matyi (1804) Elolvasni: Móricz Zsigmond színműátiratát.

Kiadás: Fazekas Mihály Összes Művei. S.a.r. Julow Viktor és Kéry László. Bp. 1955. Ennek a jegyzetanyaga felhasználható az órára.
Baróti Dezső: Lúdas Matyi. In: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Julow Viktor: Árkádia körül. Bp. 1975.
Balázs Sándor: Lúdas Matyi. It 1994. 4. sz. 620–624.
Bíró Ferenc: Főhadnagy Fazekas úr. It 1992. 4. sz.
Bíró Ferenc: Fazekas Mihály. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994.

8. VERSEGHY: Rikóti Mátyás (1805)

Halmy Gyula: Verseghy Ferenc élete és munkái. Bp. 1891.
Császár Elemér: Verseghy Ferenc élete és művei. Bp. 1903.
Prohászka János: V. Rikóti Mátyása. Magyar Nyelvőr 1912.
Gorzó Gellért: Adalékok Verseghy Ferenc életéhez és költészetéhez. ItK 1914. 464–475.
Szauder József: Verseghy pályakezdése, és: Verseghy és Herder. In: A romantika útján. Bp. 1961.
Fried István: Verseghy Rikóti Mátyása. It 1973. 3. sz.
Deme Zoltán: Verseghy vígeposzainak életrajzi hátteréről. ItK 1975.
Margócsy István: Verseghy Ferenc esztétikája. ItK 1981. 535–560.
Bíró Ferenc: i.m. 329–347.

9. VERSEGHY: Kaczajfalvi László (1808)

Császár Elemér: Magyar utópia a XIX. század elejéről. ItK 1900. 417–436.
György Lajos: Verseghy Ferenc “Természetes emberé”-nek forrása. It 1912. 53–60.
Verseghy-emlékkönyv. Szerk. Szurmay Ernő. Szolnok, 1973.
Köpeczy: A vadember jelképe Közép- és Kelet-Európában. It 1979. 1. sz.

10. KAZINCZY: Pályám emlékezete. Az önéletrajz műfaji kérdései.

11. A felvilágosodás kori regény egy kései típusa: Fáy András: A Bélteky ház (1832)

Vadnai Károly: Az első magyar társadalmi regény. Akadémiai Értesítő 1872. 239–242, Athenaeum 1873. 1653–1662, és Pest, 1873.
Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Bp. 1890.
Erdélyi Pál: Fáy András éelete és művei. Bp. 1890.
SZINNYEI Ferenc: Novellairodalmunk Jósikáig. ItK 1911.
SZIGETVÁRI Iván: Fáy András Bélteky háza. It 1919, 44–46.
BÁNRÉVY György: Fáy András Bélteky háza és August Lafontaine regényei. Császár Emlékkönyv, Bp. 1934. 1–18.

Vissza