Hász-Fehér Katalin
Szeminárium Klasszikus magyar irodalomból
1996/1997. őszi félév
Mondd meg, min nevetsz...– vígjátékok a 19. sz. első felében
A szemináriumon a hazai vígjáték történetét, típusait tekintjük át a következő szövegek kiemelésével: Bessenyei (A filozófus), Csokonai (A méla Tempefői, Karnyóné), Katona József (Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt), Kisfaludy Károly (A pártütők, A kérők, Csalódások), Vörösmarty Mihály (A fátyol titkai), Gaal József (A peleskei nótárius), Nagy Ignác (Tisztújítás), Eötvös József (Éljen az egyenlőség!) A szövegelemzések mellett kitérünk a 19. század első felének dráma- és színháztörténeti, komikumelméleti és dramaturgiai kérdéseire.
A szemináriumi órákon a hallgatók által előzőleg beadott kérdésekről beszélgetünk.
1.Történeti és műfaji kérdések
Magyar (komédiák) Víg játékok. Mindenes Gyűjtemény 1789. 2. negyed. 68–70.
Tokody János: Az elme-szikra. TudGy 1827. X. 44–67. (A bohózatról.)
Szigligeti Ede: Dráma és válfajai. Bp. 1874.
Horváth Cyrill: Magyar vígjáték 1807-ből. Veszprém, 1888. 41–43.
Berczik Árpád: A magyar politikai és irányvígjáték a 40-es években. AK Értesítő 1891. 638–644.
Szabó Ernő: A történeti vígjáték a magya irodalomban. I. rész. Bp. 1894.
Bayer József: A magyar drámairodalom története. Bp. 1897. 1–2. k.
Barta Mór: Egy régi színdarab. EPhK 1906. 393–394.
Váradi Antal: Régi magyar szinészvilág. Bp. 1911.
Gönczy István: Kotzebue és vígjátékíróink. Szatmárnémeti, 1913.
Vértesy Jenő: A magyar romantikus dráma (1837–1850). bp. 1913.
Pukánszkyné Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története 1812-ig. Bp. 1914.
Lugosi Döme: Kelemen László és az első “magyar játszó színi társaság”. Makó, 1927. Csanádvármegyei Könyvtár. Szerk. dr. Barna János és dr. Eperjesi Kálmán. (150 számozott példány)
Csávássy Alice: A magyar bohózatirodalom kezdetei. Győr 1928.
Romhányi Gyula: A magyar politikai vígjáték fejlődése. ItK 1930., 277–303., 413–432., és klny.
Kozma Magdolna: A magyar történeti vígjáték. Bp. 1931.
Szász Károly: A magyar dráma története. Bp. é.n.
Péntek Irma: A történeti vígjáték a magyar irodalomban. Karcag, 1831.
Hagymási Imre: Két népies bohózat a 18. századból. Vác, 1936.
Dömötör Tekla: Bevezetés. In: Régi magyar vígjátékok. Bp. 1954.
Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon. Bp. 1981. (Elvek és Utak)
A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig (Magyar Levelestár). Vál., jegyz. és utószó Kerényi Ferenc. Bp. 1987.
Magyar színháztörténet 1790–1873. Bp. 1990.
2. Esztétikai kérdések: a humorról
Döbrentei Gábor: A kedvi-csiklandról, vagy kedvi-csapongásról, azaz a szeszélyről és humorról. Tudományos Gyűjtemény 1825. IV. 62–84.
Fabritzy Sámuel: A rezzentőről és a véle rokonos megfogásokról. Tudományos Gyűjtemény 1825. II. 32–48.
Horvát István: Magyar népszerű esztétika követelése. Élet és Literatura 1826. 250–251.
Kölcsey Ferenc: Körner Zrínyijéről.
Kölcsey: A leányőrző. A komikumról.
Aesthetikai és philologiai eretnekségek. Tudományos Gyűjtemény 1826. X. 58–68.
Szabó Dániel: A mai humoristák. Athenaeum 1837. II. 119–121.
Folinus: Humor eredete és sajátságai. Honművész 1840. 278–280.
3. Vita- és röpiratok, értekezések; dramaturgiai kérdések
Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei (1772–1826). Bp. 1970.
ÓRATERV
1. Bevezető óra. A magyar színjátszás a 18. sz. végén.
2. Bessenyei György: 1. A filozófus (1777), és Galant levelek (1779) 2. Nézetek a felvilágosodás kori színház feladatairól. Bessenyei, Péczely, Kármán, Kazinczy
Ballagi Aladár: A magyar testőrség története. Pest, 1872.
Badics Ferenc: Régi magyar színművek előadása. A “Filozófus”. Fővárosi Lapok 1881. 182. sz. 1068–1069.
Petz Gedeon: Bessenyei és Destouches. EPhK 1884. 558–576, 774–785.
Gyulai Pál: A philosophus. Vasárnapi Újság 1881. 33. sz. 524–525., éa Gy. P: Dramaturgiai dolgozatok. Bp. 1908. II. k.
Péterfy Jenő: A filozófus. Egyetértés 1881. aug. 14., és P. J. összegyűjtött munkái. Bp. 1903. III. k. 389–393.
[Pulszky Károly] P-ky K-ly: B. Gy.: A filozófus. Pesti Napló 1881. aug. 10. (A Nemzeti Szh. előadásáról)
Szemere Attila: A Nemzeti Színház drámatörténeti ciklusa. Pesti Hírlap 1881. aug. 11.
Drámák a Nemzeyi Színpadon. Függetlenség 1881. 227. sz.
Petz Gedeon: B. Philosophusa. EPhK. 1884. 819.
Endrődi Sándor: A színpad (1790–1794.) Dugonocs: Jeles történetei. B. Pontyija. Nemzet 1886. 163. sz. 5–7.
Harsányi István: Régi magyar színlapok. It 1913. 38–41.
Belohorszky Ferenc: B. és A philosophus. Bp. 1929. Ism.: ItK 1929. 368–369.; It 1929. 200.;
Gálos Rezső: Bessenyei életrajza. Bp. 1951. 110–111.
Szauder József: Bessenyei. Bp. 1953.
Bessenyei Összes Művei (Krk). Színművek. S.a.r. Biró Ferenc. Bp. 1990.
Biró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994.
2. Csokonai: A méla Tempefői (1793); Az özvegy Karnyóné (1799)
Szinnyei József: Csokonai vígjátékai. Figyelő 1875. 218–220.
Balassa József: Verseskönyv a század elejéről. ItK 1895. 307–324.
Gesztesi Gyula: Csokonainak egy állítólagos vígjátéktöredéke. It 1913. 367–368.
Krúdy Gyula: Csokonai színháza. K. Gy.: Írói arcképek. 1. k. Bp. 1957.
Gulyás József: Csokonai színdarabjainak előadása. ItK 1925. 123–126.
Komlós Aladár: Cs. ismeretlen vígjátéka a Poétacenzura c. iskoladráma. It 1952. 538–540.
Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai Doctorandusa. ItK 1956. 35–45.
Pukánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Csokonai. Bp. 1956. (Irodalomtörténeti füzetek 5.)
Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai-művek Balog István vándortársulatának műsorán. ItK 1960. 75–82.
A Tempefőiről és előadásairól:
Magyar Hírmondó 1794. I. 482., II. 643–645.
Bisztray Gyula: Pesti Napló 1938. 97. sz., és B. Gy.: Színházi esték. Bp. 1942. 212–214.
Karinthy Frigyes: Pesti Napló 1938. máj. 18.
Schöpflin Aladár: Nyugat 1938. I. 475–476.
Benedek Marcell: Új Idők 1948. I. 390., és Vigilia 1948. 442–443.
A méla Tempefői. Magyar Nemzet 1955. 24. sz.
Becsky Andor: A poraiból megelevenedett Tempefői. Magyar Nemzet 1963. ápr. 27.
Szauder József: Tempefői szatirikus körképe a játékos magyar világról. Sz.J.: Az estve és az álom. Bp. 1970. 199–219.
A Karnyónéról és előadásairól:
Bányai Elemér – Zuboly: Csokonai a vígszínházban. Magyar Nemzet, 1911. jan. 31.
Gönczy István: Csokonai Özvegy Karnyónéja. It 1913. 36–38.
(-lgy-) Miért nem kell Cs.V. M. Ady Endre városának? Népszava, 1943. júl. 25. 10.
Staud Géza: Az első színházi előadás az új Budapesten. Népszava, 1945. ,árc. 3. 12.
Kárpáti Aurél: in: K. A.: A főpróba után.Bp. 1956. 404–406.
Vargha Balázs: Az özvegy Karnyóné...It 1953- 404–424.
Vargha Balázs: Jókay József illusztrált másolata... ItK 1955. 428–435.
3–5. Kisfaludy Károly: A pártütők (1819), A kérők (1820), Csalódások (1829)
Toldy Ferenc: K.K. vígjátékairól. Muzárion 1829. IV. 22. rész. 127–145.
Toldy Ferenc: A nemzetiségről K. K. vígjátékaiban. Élet és Literatura 1829. IV., és T. F. kritikai berke. Bp. 1874.
Szana Tamás: K.K. mint vígjátékíró. Figyelő 1876. 138–141.
Molnár Sándor: K. K. mint drámaíró. Figyelő 1880. IX. k.
Reviczky Gyula: A nemzeti színház drámai ciklusa. A Hon 1881. aug. 12–aug. 17. (az előadásokról)
Beöthy Zsolt: K.K. a magyr vígjáték atyja. In: B. Zs.: Színműírók és színészek. Bp. 1882. 132–141.
Hankiss János: Magyar többlet a vígjátékban. In: H.J.: A magyar irodalom közelről. Bp. 1942.
Az egyes drámákról. Vö: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 2.
6. Katona József: Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt; Mi az oka...
Bayer József: Katona mint vígjátékíró. ItK 1894.
7. Vörösmarty: A fátyol titkai (1834–1835)
Vörösmarty Összes művei (Krk, a továbbiakban: VMÖM). 10. k. S.a.r. Fehér Géza. Bp. 1971. (A jegyzetanyag.)
Gyulai Pál jegyzetei: V.M. Összes Művei. Bp. 1884–1885. IV. k., és VMÖM 462–463.
Tudománytár 1836. 9. k. Literatúra 187., és VMÖM 464.
Csató Pál: A fátyol titkai. Rajzolatok 1835. febr. 14., és VMÖM 469.
Toldy Ferenc jegyzetei, VMÖM 469–470.
Gyulai Pál: Vörösmarty mint drámaíró és színikritikus. Nemzeti Hírlap 1878. nov. 9., nov. 12., nov. 14., nov. 20.
Baróti Lajos: Vörösmarty drámái. Figyelő 1888. XXIV. k. 81–94., 172–185.
Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza (kül. kiadások)
Malonyai Dezső: Vörösmarty drámái. Kolozsvár, 1891.
Bayer József: A magyar drámairodalom története. Bp. 1897. 1–2. k.
689–691.
Vértesy Jenő: Vörösmarty drámáiról. BpSzle 1910. 141. k. 397–419.
Trombitás Gyula: Vörösmarty dramaturgiája. Bp. 1913.
Scöpflin Aladár: Szeptemberi bemutatók. Nyugat 1927. II. 501–506.
Kárpáti Aurél: K.A.: Főpróba után. Bp. 1956. 130–133.
Dénes Tibor: Vörösmarty drámái színpadon. It 1950. 4. sz.
Solt Andor: Vörösmarty dramaturgiája. It 1950. 4. sz.
Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Bp. 1957.
Waldapfel József: A fátyol titkai. In: Irodalmi tanulmányok. Bp. 1957.
Horváth János: Vörösmarty drámái. Bp. 1969. Irodalomtörténeti Füzetek 63. sz.
Előadásai:
Debrecen, 1836. március 27. (Honművész, 1836. máj. 19.)
Debrecen, 1836. ápr. 24.
Debrecen, 1838. júl. 28.
Komárom, 1837. júl. 23. (Honművész, 1837. júl. 30.)
Székesfehárvár, 1844. márc. (Pesti Divatlap 1844. márc. 31.)
Nemzeti Színház, 1844. máj. 7. (Pesti Divatlap 1844. máj. 19., Honderű 1844. 19–21. sz.,
Nemzeti Színház 1844. máj. 9.
Nemzeti Színház, 1927. szept. 24.
Görgey Gábor átdolgozása: Handabasa, avagy A fátyol titkai, Kaposvár, 1868. nov. 22.
8. Gaál József: A peleskei nótárius (1838); A Nemzeti Színház; Színikritika a harmincas–negyvenes években
Irodalom a Magyar irodalomtörténeti bibliográfia 2. szerint
9. Nagy Ignác: A tisztújítás (1843); Eötvös József: Éljen az egyenlőség! (1844); A politikai vígjáték; vita az irányköltészetről
Irodalom a Magyar irodalomtörténet bibliográfiája 2. szerint