|
2. óra |
A Bessenyei György Társasága . Bétsben 1777. (A kötet 1941-es kiadásának másolata a Tanszéki Könyvtárban.)
Irodalom:
Némedi Lajos: Bessenyei György utóéletéről. In: Irodalom és felvilágosodás. Bp. 1970.
Mezei Márta: A költő Bessenyei. In: : A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130.
Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178. |
|
|
3. óra |
Bessenyei György: A Filozófus . (1777.)
Ajánlott szöveg: Bessenyei Összes Művei (Krk). Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc. Budapest, 1990.
Irodalom:
Szilágyi Márton: A vígjátékíró Bessenyei művészi távlatai (Bessenyei filozófusa és Pontyija). In: A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 141–155.
Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 19–36. |
|
|
4. óra |
Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása... (1790)
Ajánlott szöveg: Gvadányi József és Fazekas Mihály válogatott művei. S. a. r. Mezei Márta. Unikornis Kiadó, Budapest, 1995. (A Magyar Költészet Kincsestára)
Irodalom:
Arany János: Gvadányi János. (Koszorú, 1863.)
Széchy Károly: Gvadányi József 1725–1801. Bp. 1894.
Toldy Ferenc: A magyar költészet története. Bp. 1870. 293–301.
Barta János: Gvadányi és haladó hagyományaink. It 1951. 465–471.
Gragger Róbert: A falusi nótárius...ItK 1913. 158–170; 391–404; 1914. 20–35; 1916. 22–37. |
|
|
5. óra |
Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői ...(1793)
Irodalom:
Pukánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Csokonai. Bp. 1956. (Irodalomtörténeti füzetek 5.)
Szauder József: Tempefői szatirikus körképe a játékos magyar világról. Sz.J.: Az estve és az álom. Bp. 1970. 199–219. |
|
|
6. óra |
Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon. Furcsa vitézi versezet négy könyvben (+ Előljáró beszédje az előbeszédnek és Előbeszéd) (1798)
Irodalom:
Fazekas Mihály: Két levél a Dorottyáról (In: Fazekas ÖM. II. k. Bp. 1955.)
Baróti Dezső: Csokonai "Dorottyá"-ja. In: Irodalomtörténet 1952. 156–186., és B. D.: Irók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971. 204–240.
Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62. |
|
|
7. óra |
Kazinczy Ferenc : Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509. oldal) Interneten: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Irodalom:
Heinrich Gusztáv: "Bácsmegyey levelei". Figyelő 1878. 4. k. 321–332, 5. k. 63–71, 116–122.
Némedi Lajosné: Kazinczy és Bácsmegyeije, Fordítás vagy "teremtés"? In: Könyv és Könyvtár. A KLTE könyvtárának évkönyve, VI. Debrecen, 1967. 171–196
Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27.
Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz. 12–29.
|
|
|
8. óra |
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla, érzékeny dalok három könyvben .
Ajánlott szöveg: Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. (Matúra Klasszikusok sorozat.) A kötetben található jegyzetek, tanulmányok is olvasandók.
Irodalom:
Baróti Dezső: Lilla, vagy egy poétai román. In: Baróti D.: Árnyékban éles fény. Bp. 1980.
Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988.
– Csokonai emlékek. Összeállította Vargha Balázs. Bp. 1960. 284–301.
|
|
|
9. óra |
Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből (1807)
Irodalom:
Heinrich Gusztáv: Kisfaludy Sándor regéi. ItK 1891. 76–91. old.
Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961. 220–258; 339–362; 368–386. old.
Szajbély Mihály: A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. It 1999. 3. sz. 424–440. old. |
|
|
10. óra |
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1804)
Ajánlott szöveg: Fazekas Mihály Összes Művei. S.a.r. Julow Viktor és Kéry László. Bp. 1955. Jegyzetanyaga felhasználható az órára.
Irodalom:
Baróti Dezső: Lúdas Matyi. In: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Julow Viktor: Árkádia körül. Bp. 1975. (Vonatkozó részek.)
Balázs Sándor: Lúdas Matyi. It 1994. 4. sz. 620–624.
Bíró Ferenc: Fazekas Mihály. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994. 371–388.
Szilágyi Márton: Kegyelem és erőszak. Fazekas Mihály Lúdas Matyija. In: Alföld, 2002/7. sz.
Interneten: http://www.debrecen.com/alföldszerkesztoseg/2002/200207/szilagyi.html |
|
|
11. óra |
Verseghy Ferenc: Rikóti Mátyás (1804)
Irodalom:
Császár Elemér: Verseghy Ferenc élete és művei. Bp. 1903.
Prohászka János: V. Rikóti Mátyása. Magyar Nyelvőr 1912.
Szauder József: Verseghy pályakezdése, és: Verseghy és Herder. In: A romantika útján. Bp. 1961.
Fried István: Verseghy Rikóti Mátyása. It 1973. 3. sz.
Deme Zoltán: Verseghy vígeposzainak életrajzi hátteréről. ItK 1975.
Margócsy István: Verseghy Ferenc esztétikája. ItK 1981. 535–560.
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 329–347. |
|
|
12. óra |
A dolgozatok megbeszélése, a félév zárása. |
|