A szemináriumon a felvilágosodás kori próza, ezen belül a regényirodalom poétikai és műfajtörténeti aspektusaival foglalkozunk, Kazinczy Ferenc Bácsmegyeijének két változatát állítva középpontba. Az 1780-as évek végén megjelenő, majd az 1810-es években átírt szöveg alkalmas arra, hogy egy-egy órán áttekintsük a jelzett időszakban a regényműfaj történetével, hagyományaival, a fordítással, az utánzással, a fikcióval, a művészet és irodalom társadalmi szerepével, az olvasói stratégiákkal, az érzékenység problémakörével, a stilisztikai és retorikai kérdésekkel stb. kapcsolatos nézeteket.
|
szept. 24. |
A Bácsmegyey öszveszedett levelei: Narratológiai elemzés I. A nemfikcionális és fikcionális elbeszélés szintjeinek elkülönítése.
A fikcionális elbeszélés szintje.
A keretelbeszélés (mátrix) és a beágyazott elbeszélések viszonyrendszere. Szereplők, narrátor(ok), aspektus(ok). Az énelbeszélés változatai, elméleti kérdései. |
|
okt. 1. |
Narratológiai elemzés II.
Tér- és időszerkezet. Referenciális elemek.
Irodalom: Gérard Genette: Az elbeszélő diskurzus. In: Az irodalom elméletei. I. Szerk. Thomka Beáta. Jelenkor Kiadó Pécs, 1996. 61–98. |
|
okt. 8. |
Az érzékenység mint történetszervező kategória. Az érzékenység fogalmának jelentésváltozatai.
Irodalom: Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz. 12–29. |
|
okt. 15. |
A nemfikcionális elbeszélés szintje.
"Nem magának Luciliának, nem magának Korálinak hullottak azok..."
Az elbeszélés aktusa. Az érzékeny beszédmód. Retorikatörténeti analízis.
Összehasonlításul:
a) Mészáros Ignác: Kártigám. Bp. 1880. Az első 70 oldal.
b) Bárótzi Sándor: Előljáró beszéd. A' két szerencsétlenek. In: LŐKÖS István s.a.r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982 (Magyar Hírmondó). 9–13.; 48–65.
c) Kazinczy Gessner-fordításának előszavai. In: LŐKÖS István s.a.r.: Érzelmes históriák. 204–214. |
|
okt. 29. |
"...festeni akarván, a copiát, és nem az originált copíroztam..."
a) A mimézis, az imitáció és a kópia fogalmának történeti analízise.
b) Fikció–referencialitás–valóságirodalom. A 18. század végi elbeszélő irodalom küzdelme a referencialitásigénnyel.
Szövegek:
a) A mimézis és az imitáció fogalmához:
Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban. In: J. J. Winckelmann: Művészeti írások. Bp. 1978. 5–58.
b) Csokonai Előbeszéde a Dorottyához.
c) Dugonics András "kulcsregénye": az Etelka. A "Honnyaim" c. bevezető és az "Etelkának Kúlcsa". A regényből az első 4 fejezet. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002.
A Fanni hagyományai előszavai; Gvadányi József előszavai: Egy falusi nótáriusnak budai utazása. Bármely kiadás. |
|
nov. 5. |
"...festeni akarván, a copiát, és nem az originált copíroztam..." II.
A fordításvita. A fordított és eredeti szöveg közötti viszony elméleti kérdései. A hypertextualitás fogalma.
Irodalom:
BATSÁNYI JÁNOS: A fordításról. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. KERESZTURY DEZSŐ, TARNAI ANDOR. Bp. 1960. 101–109. és a szöveg jegyzetei (452–471.)
RÁJNIS JÓZSEF: Tóldalék melyben a Magyar Virgiliusnak szerzője a kassai Magyar Múzéumról jelesben pedig az abban foglaltatott fordítás mesterségének réguláiról való ítéletét kinyilatkoztatja. Pozonyban Füskúti Landerer Mihály költségével és betűivel 1789. In: Pennaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták 1781–1826. Szerk. SZALAI Anna Bp. 1980.
BATSÁNYI JÁNOS: Tóldalék a Magyar Múzeum III. negyedéhez. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 155–199. és a szöveg jegyzetei 490–502.
PÉCZELY JÓZSEF: Elő-beszéde Voltaire Henriade-jának fordításához. In: Péczely József: Henriás. S.a.r. VÖRÖS IMRE. Bp. 1996. (RMKT XVIII. század, I.) 44–47.
IRODALOM
BATSÁNYI JÁNOS: A fordításról c. tanulmány jegyzetanyaga. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. KERESZTURY DEZSŐ, TARNAI ANDOR. Bp. 1960. (452–471.
VÖRÖS IMRE: Péczely József és az Henriade; Fordítói hűség és önálló szövegformálás Péczely Henriásában. In: Péczely József: Henriás. S.a.r. VÖRÖS IMRE. Bp. 1996. (RMKT XVIII. század, I.) 19–33.
SZAJBÉLY MIHÁLY: "Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 116–137. |
|
nov. 12. |
A Bácsmegyey öszveszedett levelei:
"De ellenkezőképpen van a dolog az alacsonyabb rendű írásokkal..."
A regényműfaj legitimálása a 18. század végén.
Irodalom:
György Lajos: A magyar nyelvű román élete. In: Gy. L.: A magyar regény előzményei. Bp. 1941. 1–73.
Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: Szajbély Mihály: A regény helyzete. In: SZAJBÉLY 159–192.
Tóth Sándor: Regényelmélet és a regény körüli vita. In: Tóth Sándor Attila: A latin humanitas poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Szeged, 2000. 97–120. |
|
nov. 19. |
A Bácsmegyey öszveszedett leveleinek recepciótörténete és a Bácsmegyei gyötrelmeinek keletkezéstörténete. A Bácsmegyei gyötrelmeinek eltérései az előző szöveghez képest.
Az 1814-es változat mint az 1789-es kiadás hypertextusa. Összehasonlító narratológiai elemzés. I.
Irodalom: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei. Bp. 1878. Bevezető tanulmány. |
|
nov. 26. |
A Bácsmegyei gyötrelmei: Az érzékenység kérdéskörének változása a korábbi szöveghez képest. Az intertextuális és a referenciális háttér kicserélődése. A tér- és időszerkezet változásai. Narratológiai elemzés II. |
|
dec. 3. |
"...egyedül artistának kívánok tekintetni..."
A toldalékszövegek mint paratextusok; jelentésmódosító szerepük a fikcionális és nemfikcionális elbeszélés szintjén és a regény irodalompolitikai státusának kijelölésében.
|
|
dec. 10. |
Kitekintés: A regénytörténet és -elmélet alakulása a 19. század első évtizedeiben. |