Hász-Fehér Katalin
Időpont:
Kedd, 10–12
Helyszín: Dézsi Lajos Irodalmi szeminárium
A szemináriumon a narráció technikáit
vizsgáljuk a 18–19. századi költői műfajokban. E technikák korszakonként,
műfajonként, műformánként és szerzőként is változatos képet nyújtanak.
Reprezentatív szövegek strukturális és poétikai elemzésén keresztül, egy-egy
korszak esztétikai és kritikai irodalmát, illetve a modern
elbeszéléselméleteket hozzáolvasva igyekszünk feltárni a történetmondás
módjának folytonosan megújuló történetét jellegzetesen elbeszélő műfajokban
(eposz, elbeszélő költemény, ballada, románc) és hagyományosan nem elbeszélő,
de narratív elemeket olykor rejtetten, töredékesen tartalmazó műfajokban
(epigramma, elégia, óda stb.). A szemináriumi foglalkozások tanári előadásokból
és hallgatói referátumokból állnak.
A
foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának
lehetősége
A kurzus első órája: 2015. szeptember 8. A
hallgatói részvétel (és hiányzás) az órákon ettől a dátumtól számítódik, akkor
is, ha a hallgató később veszi fel a kurzust.
A félév folyamán a maximálisan és összesen 3
hiányzás lehetséges. További 2 hiányzás orvosi igazoláshoz kötött. 5 hiányzáson
felül (akár igazolt, akár nem), a kurzus nem ismerhető el.
Három hiányzáson felül a hallgató azon órák
anyagából, amelyeken orvosi igazolással nem vett részt, írásbeli beszámolót
készít.
Egyéni tanrend és egyéb, adminisztratív
jellegű távollét esetében a hallgatónak a félév során legalább kétszer
személyesen meg kell jelennie vagy az óra időpontjában, vagy a fogadóórán.
Írásbeli (e-mailes) jelentkezést, értesítést és vizsgát nem fogadok el.
A
hallgató arról az óráról, amelyen referátumot vállalt, nem hiányozhat. Indokolt, és legalább 24 órával korábban bejelentett
hiányzás esetén orvosi igazolás szükséges. Az
elmaradt referátumot min. 12 oldalas írott dolgozattal lehet pótolni.
Félévközi
ellenőrzések
a) A hallgatók minden órán szövegismeretet ellenőrző, rövid zh-t írnak, ezekre minősítő
értékelést kapnak (jól megfelelt/megfelelt/nem felelt meg). A 12 témából
legalább 9-et meg kell írni, és legalább 8 zh-nak pozitívnak kell lennie.
b) A félév végére a szokásos formai követelmények
betartásával szemináriumi dolgozatot adnak be.
A
szemináriumi dolgozat terjedelme min.
6 gépelt oldal.
Formai követelmények:
Sorkizárt,
12 pontos, másfél sorközös oldalak. A dolgozatot kinyomtatva, legkésőbb 2015. november 24-ére
kell benyújtani.
Az
idézeteket, hivatkozásokat lábjegyzetben közlik. A dolgozat végére ezért
bibliográfia nem szükséges. A dolgozat ne
tartalmazzon élet-, pálya- és korrajzot, kizárólag a témára
összpontosítson. A teljes szöveg 30 százalékánál több idézet nem lehet benne.
Plágium esetén a dolgozat nem fogadható el. Plágiumnak számít az adott órán,
vagy más órákon elhangzott tanári
előadás vagy hallgatói hozzászólás, vélemény hivatkozás nélküli felhasználása
is.
c) A
referátum jól követhető vázlatát a hallgató az adott óra előtt legkésőbb vasárnap estig köteles
e-mailben az oktatónak konzutációra, véleményezésre megküldeni, és szükség
esetén az útmutatások szerint javítani.
A
félév végi aláírás teljesítésének követelményei és az osztályzat kialakításának
módja
A félév végi osztályzatba beleszámítanak az
órákon írt rövid, szövegismeretet ellenőrző zh-k, a referátum és a félév végi
szemináriumi dolgozat. A végső osztályzat ezek átlaga.
Kötelező
irodalom
Genette,
Gérard: Az elbeszélő diszkurzus, in
Thomka B. (szerk.): Az irodalom elméletei I. Pécs, Jelenkor, 1996,
61–98., http://users.atw.hu/irodalomelmelet/genette2.pdf
Dobos István: Az elbeszéléselmélet kérdései. Narratológiai
vázlat. In Uő: Az irodalomértés formái. Debrecen, Csokonai, 2002.
119-134.
Szabó Erzsébet:
A nézőpont kérdéskörének újabb narratológiai
megközelítései: fókuszok, paraméterek és kognícióelméleti hozadékok = Nézőpont és
jelentés, szerk. Szabó Erzsébet,
Vecsey Zoltán, Grimm, 2010, 110–115. és
https://www.academia.edu/9980537/A_n%C3%A9z%C5%91pont_k%C3%A9rd%C3%A9sk%C3%B6r%C3%A9nek_%C3%BAjabb_narratol%C3%B3giai_megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sei_f%C3%B3kuszok_param%C3%A9terek_%C3%A9s_kogn%C3%ADci%C3%B3elm%C3%A9leti_hozad%C3%A9kok_New_Approaches_to_the_Problem_of_Perspective_in_Narrative_Texts_
Néhány
ajánlott irodalom
Bahtyin, Mihail: Az eposz és a regény. (A regény
kutatásának metodológiájáról), in Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom
elméletei III. Pécs, Jelenkor, 1997. 27–68.
Cohn, Dorrit: Áttetsző tudatok, in Thomka B. (szerk.):
Az irodalom elméletei II. Pécs, 1996, 81–194.
Thomka Beáta: Narratív és figuratív regényolvasatok, Alföld,
1999/5.
Uszpenszkij, Borisz: A kompozíció poétikája,
Európa, Bp., 1984.
Thomka Beáta: Beszél egy
hang. Bp., Kijárat 2001.
Roland Barthes: Bevezetés az elbeszélés
strukturális elemzésébe. In: Tanulmányok az irodalomtudomány köréből, szerk.
Kanyó Zoltán, Síklaki István, Bp., 1987.
Zsadányi
Edit: A csend retorikája.
Kihagyásalakzatok vizsgálata huszadik századi regényekben. Pozsony,
Kalligram 2002.
Eisenstein,
Szergej: Montázstípusok. In:
Eisenstein: Forma és tartalom I.
Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet, 1964. pp. 111–123.
Eisenstein:
Montázs 1938. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Budapest: Áron
Kiadó, 1998. pp. 151–184.
2) Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya
Baróti
Dezső: Csokonai "Dorottyá"-ja, It 1952., 156–186., és B. D.:
Irók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971. 204–240.
Demeter
Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája,
Irodalomtörténet, 1997/1–2., 48–62.
A
kritikai kiadás jegyzetanyaga.
3) Vörösmarty Mihály: A két szomszédvár
Fried István: Az epika
átváltozásai: A két szomszédvár és Mickiewicz Pan Tadeusza = „Ragyognak
tettei…”: Tanulmányok Vörösmartyról, szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor,
Szörényi László, Székesfehérvár, 1975. 129–147.
Szörényi László: „Multaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989, Magvető.
Gere Zsolt: Szebb idők – Vörösmarty epikus korszakának rétegei, Bp.,
Argumentum, 2013.
4) Arany János: Toldi
Szajbély
Mihály: Vörösmarty Mihály Toldi-történetei, ItK 1999. (103. évf.) 3-4. sz. 356–368.
Szörényi László, Epika és
líra Arany életművében = Sz. L., “Múltaddal valamit kezdeni”, Bp.,
1989, 164–207.
Gerencsér
Péter: "...nehéz aranyhím terheli ruháját": A Toldi kanonizációja 1856-ig,
ItK 2004. (108. évf.) 3. sz. 348–376.
Szili József, Arany
János – Toldi (trilógia), Bp., Akkord, 1999 (Talentum Műelemzések)
5) Arany János: Toldi estéje
Keresztes Balázs: Modi memorandi: A kulturális emlékezet
mediális kihívása a Toldi estéjében,
It, 2012. (93. évf.) 3. sz. 378–398.
Nacsády József: Motivációváltozások a "Toldi
estéje" két kidolgozásában, ItK
1967. (71. évf.) 5-6. sz. 624–630.
Szili József, Arany János – Toldi (trilógia), Bp.,
Akkord, 1999 (Talentum Műelemzések)
6) Arany János: Toldi szerelme
1. referátum – A Toldi
szerelme és a trilógia szerkezetének, összefüggéseinek kérdése, valamint a
mű történeti olvasata (30 perc)
2. referátum – Idő-, térszerkezet és az elbeszélés
kérdései és a Toldi szerelmében
Csűrös Miklós, Közelítések
a Toldi szerelméhez, Nagykőrös, 1983 (Az Arany János Múzeum Közleményei
III.), 67–74, és Csűrös Miklós, "Lesz idő, hogy visszatérhet" –
Jegyzetek Arany János és a századforduló korszerűségéről, Bp., Kráter
Műhely Egyesület, 1994, 9–18.
Bárdos József, Imitáció, szerep és maszk a Toldi szerelmében, Módszertani Lapok, 2002/1, 1-12.
Szörényi László: "Kinek
én ezt írám tört címere
mellett"? – Lajos dalünnepe = Szörényi
László: "Álmaim is voltak,
voltak..." – Tanulmányok a XIX. századi magyar irodalomról, Bp.,
Akadémiai, 2004, 202–215.
Szili József, Arany
János – Toldi (trilógia), Bp., Akkord, 1999 (Talentum Műelemzések)
7) Arany János: A nagyidai cigányok
Képes Géza: Költő
válaszúton (A nagyidai cigányok) = Uő., Az idő körvonalai, Bp., 1976.
Milbacher Róbert: Kísérlet
A nagyidai cigányok (újra)értelmezésére, ItK, 1996, 4. 347–384., és
uő. „Rólad a mese mezitlábos czigány múzsaleány!?” (Második közelítés A
nagyidai cigányokhoz), ItK, 1997/3–4. sz.
Szili József: Anakrotoposzok avagy új-angliai
lelkiismerettel Nagy-Idán, ItK, 1997, 385–391.
8) Arany János: A walesi bárdok
Milbacher Róbert: Szegény,
szegény Eduárd király?! – A Walesi
bárdok szerepe az Arany-hagyományban, It 2006/1., 44–90., és uő: Arany János és az emlékezet balzsama,
Ráció Kiadó, 2009, 289–342.
Kovács
József: Adatok A walesi bárdok keletkezéséhez, Studia Litteraria – A Debreceni
Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalmi Intézetének Közleményei, 6. k.,
1968., 97–104.
Manhercz Osolya: Ferenc József 1857-es
magyarországi utazása a Times
hasábjain,
Magyar Könyvszemle, 2009/1., 47–66.
Maller Sándor–Neville Masterman:
"Ötszáz bizony dalolva ment
lángsírba welszi bárd", It 1992/2., 257–289.
Mácsok Márta: A walesi
bárdok értelmezéséhez = "Idegen
költők" – "Örök barátaink", Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben, Szerk. Gárdos Bálint–Péter Ágnes et al., L' Harmattan, Budapest, 2010., 53–65.
9) Arany János "Őszikék" ciklusának
narratív elemei
Keresztury
Dezső: Arany János Kapcsos könyvéről
= Arany János: Kapcsos könyv, Budapest, Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó, 1982.
http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/index.html
Barta
János: Az "Őszikék" titkai = B. J.: A pálya végén, Bp., 1987, 122–143.
Kerényi
Ferenc: Arany János: Balladák/Őszikék, Budapest, Ikon Kiadó, 1993. (Matúra
Klasszikusok 14.)
10) Madách Imre: Az ember tragédiája
Arany János: Egy üdvözlő szó (Madách
Kisfaludy Társaság-beli székfoglalóján) = Arany János Összes Mûvei XI.
kötet., Német G. Béla jegyzeteivel.
Szász
Károly: Az ember tragédiája, Szépirodalmi Figyelő
András
László: A Madách-rejtély, Bp., Szépirodalmi, 1983.
Kerényi Ferenc: Madách Imre: "... írtam egy
költeményt...", Budapest, Európa Kiadó, 1983.
11) Arany László: Délibábok hőse és Asbóth
János: Álmok álmodója (összehasonlító elemzés)
Imre László: A magyar verses regény, Bp., 1990,
168–304.
Németh G. Béla: Arany László = N. G. B., Mű és
személyiség, 1970.
Komlós Aladár: Arany László = K. A., Tegnap és ma, Bp.,
1956.
Régi
magyar regények II.,
szerk., utószó Szilágyi Márton,
Bp., Unikornis Kiadó, 1994 (A Magyar Próza Klasszikusai), XX. (Utószó)
Bori
Imre, Asbóth János = B. I.,
A magyar irodalom modern irányzatai,
Ujvidék, Forum Könyvkiadó, 1985, I, 140–155.
Szajbély Mihály, Asbóth,
az Álmok álmodója és (most) Wim Wenders = Kolligátum (Tanulmányok a
hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére), szerk. Devescovi Balázs, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor, Bp., Ráció Kiadó, 2007, 388–403.
Szajbély
Mihály, Asbóth, az Álmok álmodója és Schopenhauer
= Sz. M., Álmok álmodói, Bp., Magvető, 1997, 83–121.
Milbacher
Róbert, „valamit jelenteni akartam” (Asbóth János: Álmok álmodója), Alföld,
1998/1, 53–69.
Takáts József, A
kötelességeszme regénye, Holmi, 1996/8, 1123–1134.
Pozsvai Györgyi, Visszanéző
tükörben (Az álmok álmodója ezredvégi olvasata), Bp., Argumentum Kiadó,
1998.
12) Vajda
János: Alfréd regénye
Imre László, A magyar verses regény, Bp., 1990.
Szajbély Mihály: Kép
és árnykép: Vajda János és az utókor = Sz. M.: Álmok álmodói, Bp., 1997.
A kritikai kiadás jegyzetanyaga.
13) A szemináriumi dolgozatok megbeszélése, a
kurzus zárása.