SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom

2015/2016. tanév I. félév

Hász-Fehér Katalin

Kurzuskód: MAGMAT-NIT14-2

Kredit:3

Kurzuscím: Szövegolvasás és interpretáció

Időpont, helyszín: Csütörtök, 8,30-10, Dézsi L. szeminárium

Az irodalmi képalkotás változatai a 19–20. századi lírai költészetben – Various Arts of Image-making Poetry in 19th-20th Century Hungarian Literature

A szemináriumon a 19–20. századi magyar költészet képalkotási technikáit tanulmányozzuk. A középpontban Arany János költészete áll, az ő szövegeiből kiindulva, összehasonlító elemzések segítségével vizsgáljuk egyes alkotók műveinek képteremtő retorikai és poétikai eszközeit.

A hallgatók egy-egy órára referátumot, a szeminárium végére pedig választott szöveg elemzéséből prezentációt készítenek.

A kurzus teljesítésének feltételei

A hallgatók egy-egy órára referátumot, a szeminárium végére pedig választott szöveg elemzéséből prezentációt készítenek.

A szeminárium látogatása kötelező, engedélyezett hiányzás: 3. Efelett még két hiányzás orvosi igazolással engedélyezett, a kihagyott órák anyagából pedig a hallgató külön vizsgát tesz.. 5 hiányzáson túl a kurzus nem ismerhető el.

Arról az óráról, melyre referátumot vállalt, a hallgató nem hiányozhat. Betegség esetén orvosi igazolás szükséges. Ebben az esetben is 24 órával az adott óra előtt köteles e-mailben jelezni a várható hiányzását. Amennyiben a hallgató – bármilyen okból – nem tudja megtartani a referátumot, minimum 12 oldalas szemináriumi dolgozattal pótolhatja.

A félév végi jegy a referátumra és a félév végi prezentációra kapott osztályzatokból alakul ki.

Óraterv

Bevezető óra. A képekről. (Tanári előadás és beszélgetés.)

Kötelező irodalom

– Gombrich, E. H.: A látható kép = Horányi Ö. (szerk.), Kommunikáció I–II. Budapest: General, Press, 203, 92–107. [The Visual Image. Scientific American 1972:227:3:85–96.] Fordította Pléh Csaba.

– Mitchell, W. J. Thomas: Mi a kép? (Ford. Szécsényi Endre) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 338–369.

– Max Imdahl: Ikonika. Képek és szemlélésük (Ford. Hegyessy Mária) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 254–273.

– Kibédi Varga Áron: A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei (Ford. Somlyó Bálint) = Kép fenomén valóság, szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, Pécs, 300–320.

Ajánlott irodalom:

– Crary, Jonathan: A megfigyelõ módszerei (Fordította: Lukács Ágnes), Osiris, Budapest, 1999.

– Panofsky, Ervin.: A jelentés a vizuális művészetekben, Tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1984. (ford. Tellér Gyula, Beke László utószavával)

– Szőnyi György Endre: Ut pictura poesis = Pictura & scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei, Ikonológia és műértelmezés, 10, Szeged, 2004, 5–22. (részlet: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/zemplenyi/Utpict-Zempl02.htm )

– Martin Jay: A modernitás látásrendszerei (Ford. Végső Roland = Vulgo 2. évf. 1-2. sz. 2000. 204–214. http://www.c3.hu/scripta/vulgo/2/1-2/jay.htm )

– Jay David Bolter: Ekphraszisz, virtuális valóság és az írás jövője, Helikon, 2004/3, 349–365.

– Orosz Magdolna: A nyelv elégtelensége. Képleírás a német romantikában = Jelenkor, 2004, 7–8. szám (http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/589/a-nyelv-elegtelensege )

– Wolfgang Kemp: A festők terei. Képi elbeszélés Giotto óta, Kijárat Kiadó, Pécs, 2003.

– Nemes Péter: A táj esztétikája. A picturesque mint esztétikai elmélet és gyakorlat = A kultúra átváltozásai. Kép, zene, szöveg, szerk. Jeney Éva–Szegedy Maszák Mihály, Balassi Kiadó, Budapes, 2006.

– Lyka Károly: Magyar művészet 1800–1850, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása, é. n.

– A Képzőművészet Magyarországon c. adatbázis (http://www.hung-art.hu/).

Feladat: 2-3 oldalas írásos elemzés készítése a következő két versről: Bessenyei György: Bécs, 6. Martii 1777. 9 órakor reggel; A Tiszának reggeli gyönyörűsége

Az irodalmi képelemzés kérdései (Közös szövegelemzés)

Szövegek:

Bessenyei György: Bécs, 6. Martii 1777. 9 órakor reggel; A Tiszának reggeli gyönyörűsége

Kötelező és ajánlott irodalom: (ld. fennebb)

Az irodalmi képelemzés kérdései. A trópusok.

Szöveg:

Arany János: A lejtőn és Edgar Alan Poe A holló c. versének összehasonlító elemzése

Irodalom:

Balázs Béla: A hasonlat metafizikája, Nyugat, 1919. 6. sz.

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00264/07816.htm (Ugyanott a "Metafora" c. fejezet is)

Szegedy-Maszák Mihály: Az átlényegített dal = Az el nem ért bizonyosság, Elemzések Arany lírájának első szakaszából, Szerk. Németh G. Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972., 291–358.

Poe-fordítások: mek.oszk.hu/00400/00464/00464.htm

Elek Arthur, 1913: Poe „Holló”-jának legújabb fordítása, Nyugat II., 592–593. (a világhálón is)

Dávidházi Péter (2011), „Van-e balzsam Gileádban?” Egy Poe-fordítás százéves vitájához = Ritka Mûvészet / Rare Device. Írások Péter Ágnes tiszteletére / Writings in Honour of Ágnes Péter, Budapest, ELTE BTK, Angol–Amerikai Intézet, Anglisztika Tanszék, 295–309.

Eisemann György (2013), A zörejtől a próféciáig. Poétika és fonotechnika Edgar Allan Poe The Raven című költeményében, Filológiai Közlöny, 2013/1, 5–33.

www.balassikiado.hu/BB/NET/Filologia/Filopdfek/Filologia2013_1.pdf

Benyovszky Krisztián: Holló a hollónak, Filológiai Közlöny, 2013/2., 216–229.

Kemény Gábor: A nyelvi kép mint "rendellenesség" (Tudománytörténeti vázlat) – Nyelvőr 1999/2. 292–302. és

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1233/123304.htm

és 1999/3–4., 395–403. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1234/123404.htm

Ajánlott irodalom:

Thomka Beáta: Metafora, interpretáció, teória = Literatura, 1994. 2. 204-212.

mek.oszk.hu/05800/05839/pdf/irert09.pdf

Máthé Dénes: Kérdések a metafora körül = http://epa.oszk.hu/00400/00458/00057/metafor.htm

Kemény Gábor: A nyelvi kép mint "rendellenesség" (Tudománytörténeti vázlat) – Nyr 1999/2., 292–302.,

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1233/123304.htm

és 1999/3–4., 395–403.

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1234/123404.htm

Richards, Ivor Armstrong: A metafora, Ford. Rácz Judit, Helikon, 1977. 1., 120–128.

Paul de Man: Olvasás és történelem, Ford. Nemes Péter, Vál. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Osiris, 2002.

Kövecses Zoltán: A metafora, Typotex Kiadó, 2005.

Az irodalmi képelemzés kérdései. A trópusok. A metonímia.

Szövegek:

Arany János: Letészem a lantot; Híd-avatás

Irodalom:

Korompay H. János: A kompozíció harmóniateremtő szerepe az elegico-ódában = Az el nem ért bizonyosság, Elemzések Arany lírájának első szakaszából, Szerk. Németh G. Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972., 43–74.

Balázs Béla: A hasonlat metafizikája, Nyugat, 1919. 6. sz.

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00264/07816.htm (Ugyanott a "Metafora" c. fejezet is)

Kenneth Burke: A négy alapvető trópus, Helikon 1997/1–2., 46-57. http://www.c3.hu/~prophil/profi021/loboczky.html

Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon, Kalligram Kiadó, Pozsony, 1998.

Leírás, nézőpont, perspektíva. Elméleti kérdések és példák.

Szöveg:

Petőfi Sándor: A Tisza; Ady Endre: A Duna vallomása; József Attila: A Dunánál

Irodalom:

Barabás Miklós: A festészeti távlatról (1859),

http://www.c3.hu/perspekt/dokumentumokframe.html

További irodalmi gyűjtemény: http://www.c3.hu/perspekt/adatbazis/adhemar.html

Mike Bal: A leírás mint narráció = Thomka Beáta szerk: Történet és fikció. Narratívák 2. Kijárat Kiadó, Pécs, 1998, 135–171.

Kibédi Varga Áron: A realizmus alakzatai. (ford. Házas Nikoletta) In: Az irodalom elméletei IV. Jelenkor, Pécs, 1997, 131–148.

Gottfried Boehm: A képleírás, Ford. Rózsahegyi Edit = Narratívák 1. Képleírás. Képi elbeszélés. 19–37.

Ajánlott irodalom:

Uszpenszkij, Borisz: A kompozíció poétikája (A művészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formák tipológiája). Ford. Molnár István, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1987.

Az ekphrasztikus költészet

Szövegek:

a) Petőfi Sándor: Vándorélet (1844) és Barabás Miklós: Vándorcigányok c. festménye;

(összevetésül): Kányádi Sándor: Éjfél utáni nyelv (a Vannak vidékek c. sorozatból), http://mek.niif.hu/02600/02673/html/vers10.htm#09

b) Arany János: A képmutogató

Irodalom:

Szajbély Mihály: Intermediális randevúk a 19. században, Pro Pannonia Kiadó, 2008.

Barabás Miklósról: http://mek.oszk.hu/01500/01531/html/eletrajz.htm

A Petőfi kritikai kiadás megfelelő kötetének jegyzetei.

Ekphrasztikus betétek és a plein-air irodalmi változata az európai regényben

Szöveg:

Émile Zola: A mestermű

Irodalom

Sérullaz, Maurice: Encyclopédie de l'impressionnisme – Az impresszionizmus enciklopédiája, közrem. Georges Pillement, Bertrand Marret, Francois Duret-Robert; [ford. Berényi Gábor; utószó: Székely András]. – [Budapest], Corvina, 1978.

Az allegória

Szövegek:

Arany János: Ráchel; Ráchel siralma

Irodalom

Vajda András: Látomásteremtés – jelképátformálás (Ráchel) = Az el nem ért bizonyosság, Elemzések Arany lírájának első szakaszából, Szerk. Németh G. Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972., 161–201.

Loboczky János: Az allegória W. Benjamin és Gadamer művészetfelfogásában, http://www.c3.hu/~prophil/profi021/loboczky.html

Az irodalmi kép megítélése 19. századi kritikai szövegekben

Szövegek

Gyulai Pál: Petőfi Sándor és a lyrai költészet = Gy. P.: Kritikai dolgozatok 1854–1861, Budapest, MTA, 1908, 1–68, itt: 49–57. (világhálón is)

Gyulai Pál: Szépirodalmi szemle III = Gy. P.: Kritikai dolgozatok 1854–1861, Budapest, MTA, 1908, 137–240. (világhálón is)

Erdélyi János: A legujabb magyar lyra, 1859. = Erdélyi János: Irodalmi tanulmányok és pályaképek, S. a. r. és jegyzetek: T. Erdélyi Ilona, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 298–381. (A magyar irodalomtörténet forrásai 14.)

Erdélyi János: A legujabb magyar lyra. 1863. = Erdélyi János: Irodalmi tanulmányok és pályaképek, S. a. r. és jegyzetek: T. Erdélyi Ilona, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 406–446.

Arany János: Irányok, Szépirodalmi Figyelő I/I. 26. sz. és II/II. 11. sz.; AJÖM XI. 154–170, itt: 164–165.

Irodalom

Szilágyi Márton: Lisznyai Kálmán. Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai Budapest, Argumentum, 2001;

Tarjányi Eszter: Irodalmi viaskodások – Arany János és az 1850-es évek költői csoportosulásai, ItK 2004/3. 292–333. (világhálón is)

Tarjányi Eszter: Egy epigon-diskurzus körvonalai. Az epigonalitás mint kulturális emlékezet, mint újfajta szubjektivitáskritika és mint önmagára reflektáló történeti tudat, Literatura, 2013/4, 325–337. (világhálón is)

Szabadon választott szövegek elemzése.

Vissza