Előadások a felvilágosodás korának irodalmából I.
Hász-Fehér Katalin

Óraterv
2004/2005 őszi félév

Olvasmánylista

Vissza

Tájékoztató a BMI hallgatóinak

Kedves Hallgatók!
A felvilágosodás korának irodalmát két féléves ciklusra terveztem. A tanév első, őszi szemeszterének órái szerzői portrésorozatból állnak. A felvilágosodás korának alkotóit, alkotói csoportjait tárgyaljuk váltakozó, az adott életműhöz leginkább igazodó perspektívákkal és módszerekkel. A portrék megalkotásánál az életrajzírás, az életrajzi monográfia, az ún. "pályarajz" műfajelméleti kérdéseire is kitérünk.

A tanév második, tavaszi szemeszterében az irodalomtörténet-írás elméleti kérdéseivel, a felvilágosodás kutatásának történetével, aktuális helyzetével, legújabb eredményeivel és a korszak néhány irodalmi, művelődés- és intézménytörténeti eseményével foglalkozunk.

A Hallgatók a kurzust felvehetik:
a) kollokviumra – ebben az esetben a követelmény az előadások anyagának, valamint a kollokviumi olvasmánylistán megadott szövegeknek az ismerete. A Hallgatók a félév végén szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga irodalmi szövegekről, a hozzájuk kapcsolódó kérdésekről beszélgetés formájában történik. A Hallgatók nem tételeket, hanem szövegeket, szövegrészeket fognak húzni, ezeket fel kell ismerniük, el kell helyezniük az adott mű egészének kontextusában, és ezekhez kell hozzákapcsolniuk az adott szerzőről, problémakörről, műfajról szerzett ismereteiket.
b) háromfokozatú értékelésre. Erre a félév végén lesz lehetőségük, írásos (teszt) formában. A követelmény: az előadások anyaga, valamint az előadásokon tárgyalt primér szövegek ismerete.

Tájékoztató a vizsgakövetelményekről

Az olvasáshoz célszerű MOST azonnal hozzálátni. Négy hónap éppen csak elegendő a felkészülésre.

Itt hívom fel a kedves Hallgatók figyelmét, hogy középiskolás tankönyvekből és internetes portálokról (pl. sulinet) készülni kifejezetten tilos. A középiskolás tananyag az egyetemi vizsgán csak az elégtelen osztályzathoz elég (jómagam pedig minden ilyen tankönyvet és portált ismerek, de főképpen felismerek a felelet során).

: Fórum

 

Tájékoztató a szövegek lelőhelyéről

A nehezen fellelhető szövegeknek folyamatosan bővül a digitális kiadása, mely elérhető a honlapomról, a Szövegtárból (Digitális feldolgozás). Ugyanitt (Szövegközlés és Szöveggyűjtemény címszó alatt) további kötelező műveket találnak a Hallgatók.

Érdemes böngészni a Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék honlapját, valamint a tanszék által gondozott Digitális Bibliothecát. Jól használhatók a Magyar Elektronikus Könyvtár szövegei.

Az olvasmánylistáról közvetlenül kapcsolhatók azok a szövegek, melyeknek internetes kiadásuk létezik.
Mindemellett mégis a "könyves olvasást" ajánlom. Meditatív olvasás véleményem szerint csak könyvből lehetséges.

Ahol internetes forrást vagy kapcsolási lehetőséget nem tüntettem fel, ott szerkezeti és narratológiai kérdések miatt a megadott kötetet kell olvasni.

Van néhány szöveg, melyet a Hallgatók csak egyes könyvtárak régi könyves gyűjteményében találnak meg. Ezeket kötelező megkeresni és olvasni. A feladat egyik célja ilyen esetekben e gyűjtemények felkeresése, megismerése.

:Fórum

Óraterv

Kérem a Hallgatókat, minden órára töltsék le és hozzák magukkal a megjelölt szövegeket.

1–2.

Bessenyei György
Életrajz; irodalmi tájékozódása Bécsben; filozófiai eklekticizmusa.
Nyelvi és művelődésteremtő programja. A standard köznyelv és az irodalmi nyelv létrehozásának kísérletei. A "grammatika" mint a szépirodalom felettes fogalma. A nyelv "tökéletesítésének" fogalma (paradoxona). Az akadémia mint a nyelvteremtés és -tökéletesítés autoritatív intézménye ("francia modell"). Az iskolai (akadémiai) műveltség és a szépirodalmi műveltség viszonyának újragondolása. Az irodalom kultúra- és nyelvteremtő szerepének felértékelődése. Az olvasóközönség bővítése (női olvasókra való kiterjesztése) a szépirodalom népszerű műfajainak legalizálásával.
Az irodalom társasági szerveződésének modellje. Bessenyei György írói köre. A Besenyei György Társasága c. kötet többközpontú szerkezete, lehetséges olvasási stratégiái. Az irodalom fogalmának attribútumai a kötetben: a szóbeliség–írásbeliség kérdése; a publikáció mint az irodalom alapvető létformája; az irodalmi identitás prioritása a közéleti identitással szemben; az irodalom nemzetteremtő, kohéziós szerepének megfogalmazása (a "hasznos" és "gyönyörködtető" fogalmának átalakulása); az ízléskülönbségek legalizálása.
A művelődéseszmény megújulása. A művelődés mint életforma-teremtő tényező ("a tükör-metafora" a korabeli irodalmi művekben). A (fél)műveltség negatívumai: a perspektívahiány (szokás, divat, individualizmus, szakmai bezárkózás, modortalanság). A műveltség pozitív formái: ismeretgazdagság; a perspektívák sokasága; közösségi tudat; arányérzék. A természetes embereszmény (a bölcsesség mint a valódi műveltség feltétele). Az olvasó bölcs ember eszménye: az irodalmi műveltség mint a kultúra legmagasabb foka.
A hazai hagyományok és a modern művelődés egyeztetése A filozófusban.
Művelődéseszmények szembesítése, a nézőpontok polifóniája a Tariménes útazásában.

Az órára hozandó szövegek:
Magyarság
B. Gy. G. B. Orczy ő Nagyságának, N. Abaúj Vármegye Fő-Ispánjának
B. Gy. a' B. O. árnyékának, mely körülötte lebeg, és a' melytül súgároltatik
Bessenyei György magához
(Mindhárom vers lelőhelye: A Besenyei György Társasága. Béts, 1777.)

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Bíró Ferenc: Bessenyei György. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 75–91.
Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 19–36.
Szilágyi Márton: A vígjátékíró Bessenyei művészi távlatai (Bessenyei filozófusa és Pontyija). In: A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 141–155.
Mezei Márta: A költő Bessenyei. In: : A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130.
Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.
Nagy Imre: Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra. Bessenyei György Tariménes utazása című regényének műfajtörténeti háttere. In: Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Bp., 1999. 68–82.

:Fórum

3.

Orczy Lőrinc
Életrajz. Orczy Lőrinc központi szerepe, szimbolikus helyzete a Bessenyei-társaságban. A Bessenyei-kör–Orczy–Batsányi–Kisfaludy Sándor–Döbrentei Gábor-féle vonal irodalomszemléletének jellemzői. Az Orczy-költészetben megjelenő szerző-, szöveg- és irodalomfogalom; a verslevél és az esszévers. A Révai Miklós által kiadott Orczy-kötetek filológiai kérdései, szövegei és szerkezete; Orczy költészetének recepciótörténete.

Az órára hozandó szövegek:
Ezen munkáhozz.
Bugatzi tsárdának tiszteletére.
(Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől... Közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, 1787.)

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Arany János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban)
Horváth János: Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974.
Bíró Ferenc: A luxus magyar apologétája – Orczy Lőrinc. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 71–75.
H. Kakucska Mária: Orczy Lőrinc és leveleskönyve. Universitas Kiadó, Budapest, 2003. 7–47.

: Fórum

4.

Barcsay Ábrahám és Ányos Pál
Életrajzok. Barcsay Ábrahám ellentmondásos irodalom- és tudományszemlélete, művelődéselmélete. A művelődés mint egyetemes történelemformáló tényező, és ennek tagadása. A művelődés mint nemzeti történelemformáló tényező.
Ányos Pál kapcsolata a Bessenyei-körrel; Ányos Pál levelező hálózata; az érzékenység kérdése költészetében; kéziratos verseskötetei.
Az irodalom mint a nemzettudat változatainak integrálója és szimbolikus tere. Az irodalmi historizmus szerepe a kulturális nemzettudat megteremtésében.

Az órára hozandó szövegek:
Barcsay Ábrahám:
Midőn erdődi gróf Pálfi Károly Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudománymindenességnek erősítő levelét hirdetné
A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez
Scytháknak védelmök
[Ültess jázmint... – Ányos Pálnak]
(Szira Béla szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.)

Ányos Pál:
Igaz haza-fi
A szép tudományoknak áldozott versek
(Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907. 42–47.; 69–72.)

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Bíró Ferenc: Barcsay Ábrahám. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 91–95.
Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39.
Császár Elemér: Ányos Pál. In: Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907. 5–25.
Bíró Ferenc: Az érzékenység poétája – Ányos Pál (1756–1784). In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 95–100.
Lőkös István: Ányos Pál episztoláiról. In: Ányos Pál 1756–1784. Szerk. Szajbély Mihály. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. II. évf. 2. szám. 1994/2. 176–187. (Ajánlott irodalomként a kötet más tanulmányai is olvashatók.)
Mezei Márta: A kiadó mandátuma. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 9–49.
Batsányi János: Ányos Pál Munkáji. In: Batsányi János Összes Művei. II. k. S.a.r. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. (Krk.) Bp. 1960. 120–122., és a krk. jegyzetanyaga.

: Fórum

5.

Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József
Életrajzok; versújító törekvéseik és irodalomszemléletük; a prozódiai vitához kapcsolódó köteteik programja, szerkezete. A kritika-vita (Rájnis, Ráth Mátyás). A fordítás-vita (Rájnis, Baróti, Batsányi). A Milton-vita (Rájnis, Baróti, Batsányi). Révai Miklós kiadói tevékenysége, nyelvtudományos munkássága.

Az órára hozandó szövegek:
Baróti Szabó Dávid:
T. Rájnis József úrhoz
Egy ledőlt diófához
Társaságkötés

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 264–278.
Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke. Baróti Szabó Dávid költészetének leíró elemei egy vers és egy régi vita tükrében. In: Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke. Irodalomtörténeti tanulmányok. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1995. 99–138.

: Fórum

6.

Batsányi János
Életrajz; költészete; irodalomszervező tevékenysége; a Magyar Museum szerkesztési elvei, művelődésszemlélete; kapcsolódása a Bessenyei-kör irodalmi gondolkodásához, és e szemlélet közvetítése Kisfaludy Sándor, Döbrentei Gábor felé; Osszián-fordításai; szövegkiadásai; költészete, irodalmi kapcsolatai fogsága után; az 1827-es és 1835-ös verseskötete.

Az órára hozandó szövegek:
Tekintetes Nemes Abaúj Vármegye örömünnepére
Osszián utolsó éneke (az Orczyhoz szóló bevezetővel együtt)
Várna és Mohács
Bé-vezetés [a Magyar Museumhoz]
(Batsányi János Összes Művei. I. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953.)

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
A kritikai kiadás megfelelő jegyzetanyaga.
Szauder József: Bessenyei és a fiatal Batsányi. In: Az Estve és Az Álom. Budapest, 1970. 123–135.
Bíró Ferenc: A látó. Batsányi János (1763–1844). In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 347–362.
Labádi Gergely: Nomen captivi et status: Joannes Batsányi, auctor et poeta (A 18. század vége irodalomszemléletéhez). In: Klasszikus – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok. Szerk. Dajkó Pál és Labádi Gergely. Szeged, 2003. 269–306.

: Fórum

7.

Intermezzo (1): Epikus költészet a 18–19. század fordulóján
Pálóczi Horváth Ádám; Kónyi János; Perecsényi Nagy László; Gvadányi József; Fazekas Mihály, Verseghy Ferenc.
A verses epika formai, tematikai gazdagsága a korszakban. A verses románok népszerűsége a 18–19. század fordulóján, kiszorulásuk a 19. századi poétikai rendszerekből. A Gyöngyösi-kultusz. Zrínyi Szigeti veszedelmének újrafelfedezése. Az eposz 18. századi elméletei.

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
György Lajos: A magyar nyelvű román élete. In: Gy. L.: A magyar regény előzményei. Bp. 1941. 1–73.
Agárdi Péter: Adalék a Zrínyi- és Gyöngyösi-hagyomány párhuzamos történetéhez. Acta Hist. Litt. H. Szeged, 1973. Tom. 13. 141–158.
Gyenis Vilmos: Gyöngyösi: a korigények és közízlés. It 1980. 1. sz.
R. Várkonyi Ágnes: Márssal társalkodó Murányi Vénus. It 1980. 1. sz.
Szörényi László: Hunok és jezsuiták. Fejezetek a magyarországi latin hősepika történetéből. Bp. 1993.
Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január.

Arany János: Gvadányi János. (Koszorú, 1863.) (Bármely Arany-kötetben.)
Bíró Ferenc: Főhadnagy Fazekas úr. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994. 371–388.
Szilágyi Márton: Kegyelem és erőszak. Fazekas Mihály Lúdas Matyija. In: Alföld, 2002/7.
Fried István: Verseghy Rikóti Mátyása. It 1973. 3. sz.
Bíró Ferenc: Horváth Ádám. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994. 319–328.

: Fórum

8.

Intermezzo (2): Regénytörténeti vázlat
Báróczi Sándor, Dugonics András, Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Kármán József.

A regényműfaj legitimációjának érvei és irányai a korszak poétikai gondolkodásában. A paratextusok (előszavak, utószavak, ajánlások, címek, mottók stb.) műfajlegitimáló és narratológiai szerepe a regényekben. A fikcióval szembeni olvasói előítéletek kijátszása. Dugonics András Etelkájának poétikai, narratológiai kérdései.

Az órára hozandó szövegek:
Dugonics András: Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.
Tóth Sándor Attila: A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.

Bíró Ferenc: A hazai regényirodalom első ötven éve. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994. 197–233.
Endrődi Sándor: Dugonics András "Etelkája". Figyelő, VIII. k. 263–275., és 343–351.
Heinrich Gusztáv: "Bácsmegyey levelei". Figyelő, 1878. 4. k. 321–332, 5. k. 63–71, 116–122.
Hász-Fehér Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 37–56.
Szilágyi Márton: „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez). ItK 1993/1.

: Fórum

9.

 

Csokonai Vitéz Mihály
Életrajz; költészetének jellemzése kötetei, ciklusai alapján. A Lilla-ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd.
Csokonai epikus és drámai műveinek tematikus, poétikai és műfajtörténeti kérdései.
A Csokonai-recepció; Kölcsey és Kazinczy Csokonai-bírálatai.

Az órára hozandó szövegek:
Gróf Erdődyné Ő Nagyságához.

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988.
Baróti Dezső: Lilla, vagy egy poétai román. In: Baróti D.: Árnyékban éles fény. Bp. 1980.
Szauder József: Tempefői vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és A álom. Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.
Bécsi Tamás: Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. Bp. 1980. (Irodalomtörténeti Füzetek)
Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997/1–2. 48–62.
Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete, 1998/ 1.

: Fórum

10.

Kazinczy Ferenc
Fordítások. Az Orpheus. Irodalomszervező tevékenysége. Költészete. Irodalmi és nyelvi vitái. Önéletrajzi szövegei. Levelezése.
Kazinczy ízlés- és stílusforradalmának, nyelvújításának elemei. A kanti szépségeszmény előtérbe kerülése. Az "ízlés" fogalmának központba kerülése. Az irodalom etikai (nemzeti közösségteremtő) dimenzióinak kiiktatása, illetve átértelmezése. Az "érzékeny neoklasszicizmus" fogalma. A német neoklasszicizmus hatása irodalomszemléletében. A művészet mimetikus funkciójának átértelmezése. A lírai formákkal való kísérletezései. Az irodalmi nyelvújítás német modelljének érvényesítése. Az irodalmi rendszerről szóló elképzelései: a kritika műfajának hazai megteremtése; akadémiaellenessége; kanonizációs törekvései. Vitái a dunántúli és debreceni irodalmi körrel, Kisfaludy Sándorral és Kölcsey Ferenccel. Az önéletírás műfajának modernizálása.

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27.
Gergye László: Kazinczy költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 15–36.
Fried István: A "Fogságom naplója" regénye. ItK 1986. 683–694., és: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 129–145.
Fried István: Kazinczy Ferenc útleírásai. ItK 1993. 350–362, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 115–128.
Csetri Lajos: Nyelvújítás a XIX. század első évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 30–98.

: Fórum

11.

Berzsenyi Dániel
Az 1813-as és az 1816-os kötet műfaji, kompozicionális kérdései. A Kazinczyval való kapcsolatának alakulása, és e kapcsolat tükröződése köteteiben. Berzsenyi irodalomszemlélete. A Poétai harmonistica művészetfogalma, forrásai.

Az órára hozandó szövegek:
Ajánlás
Gr. Török Sophie
Az én Múzsám
A Múzsához
A Sonetthez
Virág Benedekhez

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)
Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Bp. 1984.
Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről. In: CS. L.: Egység vagy különbözőség? Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. 332–361.
Szegedy-Maszák Mihály: A Poétai harmonistica európai háttere. ItK 1974. 5. sz. 582–588.

: Fórum

12.

Kölcsey Ferenc I.
Életrajz; költészetének alakulása az 1820-as évek közepéig; formai, temaitikai kiútkeresései a szentimentalizmusból; a szentimentalizmus fogalmának átértelmezése az 1820-as évek közepén; vitája Kazinczyval az eredetiségről és a nyelvújításról (a lasztóci levelek); értekező prózája az 1820-as évek közepéig.

Az órára hozandó szövegek:
Bármely Kölcsey-kötet (versek).

:Kötelező szövegek az olvasmánylistán

Ajánlott irodalom
A kritikai kiadás megfelelő jegyzetanyaga.
Kölcsey Ferenc: Hymnus. Nemzeti hagyományok. Parainesis. Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp. 1997. (Matúra sorozat).1–66.
Csetri Lajos: Kazinczy baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci levelei. In: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 218–278; 285–290.
S. Varga Pál: "...az ember véges állat..." (A kultúrantropológia irányváltása a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey. Fehérgyarmat, 1998. Kölcsey Társaság füzetei 10. 50–80.
Szörényi László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője. Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi Péter: A Vanitatum vanitas és a magyar kritika. In: “A mag kikél.” Előadások Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő. Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.
Csetri Lajos: A Vanitatum vanitas értelmezéséhez. Uo. 53–58.

: Fórum

Olvasmánylista

Vissza