Előadások klasszikus magyar irodalomból – BA képzés
2007/2008 őszi félév
Tájékoztatás
A vizsgázás módja: Elsősorban írásbeli, de a hallgató kérheti a szóbeli
vizsgáztatást. Ezt december 1-je és 14-e között a tanári szoba ajtajára kifüggesztett
lista aláírásával jelezheti. Mindegy, hogy mikor szeretne vizsgázni, a listát a
jelzett időpontban kell aláírnia.
Az etr-re
mindenkinek fel kell jelentkeznie, akár szóban, akár írásban óhajt vizsgázni. A
szóbeli vizsga az etr-en felvett napon történik, reggel fél 9-től, a tanári
szobában.
Szóban
vizsgázni mindenkinek csak egyszer van módja. Az ismételt vizsga már írásban
történik.
A vizsgakérdések az alábbi tematika és irodalomjegyzék alapján készülnek.
A megjelölt szövegek ismerete kötelező. A hallgató a vizsga elején (akár szóban,
akár írásban vizsgázik) kérdéseket kap a szövegismeret ellenőrzésére. További
kérdésekre akkor jogosult, ha ismeri a szöveget.
Megszövegezett vizsgatételeket a hallgatók egy-egy előadás végén
kapnak, mindig az adott előadáshoz kapcsolódva.
További
kérdéseiket
személyesen vagy e-mailben tehetik fel.
Figyem! Az órák vázlatai kizárólag oktatási célokat szolgálnak. Amennyiben a hallgatók bármely nyilvános weboldalra felteszik a kapott anyagot, a további vázlatokat beszüntetem, s a vizsgára attól kezdődően szekundér irodalom kötelező olvasásával kell készülniük!
Tematika
1. Bevezető óra
A magyar felvilágosodás korának
történeti, eszmetörténeti jellemzése; Mária Terézia utolsó évtizede. II. József
évtizede és a "jozefinizmus" fogalma. I. Ferenc kora. A nemesi
nemzeti ellenállás mozgalma és a jakobinus mozgalom. A napóleoni hadjáratok és
Magyarország. A magyar társadalom szociológiai és művelődésszociológiai
rétegződése. Írói nemzedékek és csoportosulások.
A felvilágosodás korának periodizációs
kérdései és lehetőségei.
Ajánlott irodalom
Dümmerth Dezső: Mária Terézia és a magyar nemesség. In: Irodalom és
felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József–Tarnai Andor. Bp. 1974.
367–399.
Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978.
Benda Kálmán: A jozefinizmus és jakobinusság kérdései a Habsburg
monarchiában. In: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp.
1978.
Kulcsár-Szabó Zoltán: A
"korszak" retorikája. A korszak- és századforduló
mint értelmezési stratégia. In: Literatura 1996. 2. sz. 127–143.
2. A nyelvi fordulat a felvilágosodás korában
A magyarnyelvűség programjai.
Bessenyei György nyelvszemlélete és röpiratai. A magyar nyelv nemzeti identitáshoz kapcsolódó aspektusai; A magyar nyelv hivatalossá tételének kérdései
(politikai aspektusok); a standard magyar köznyelv kialakításának kérdései
(kulturális aspektusok); az írói nyelvhasználat szabadságának kérdései
(esztétikai aspektusok); nyelvfilozófiai háttér; a nyelvújítás módjai, eszközei
(grammatikai aspektusok). A nyelvújítás néhány szerzője és fontosabb szövege.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779); Egy magyar
társaság iránt való jámbor szándék(1781)
Báróczi Sándor: A védelmeztetett magyar nyelv (Bécs, 1791), és
Magvető, Bp. 1984. Szerk. Szigethy Gábor (Gondolkodó Magyarok sorozat)
Decsy Sámuel: Pannóniai
Féniksz avagy a hamvából fel-támadott magyar nyelv (Bécs, 1791) Ajánlás,
Elöljáró beszéd; 1–17; 32–38; 61–95; 111–119; 225–244.
Ajánlott
irodalom
Csetri Lajos: Magyar nyelvújítási törekvések a XVIII. század végén.
In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a
magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
14–25.
Tolcsvai Nagy Gábor: Alkotás és
befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében. Recepció és
Kreativitás. Nyitott Magyar Kultúra. Áron Kiadó, Budapest, 2004.
Tolcsvai
Nagy Gábor: Recepció és
kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.
Bíró Ferenc: A nyelvkérdés = Bíró Ferenc: A felvilágosodás
korának magyar irodalma. Bp. 1994, vagy 1995, 119–141.
Tolnai Vilmos: A nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929.
1–151.
Soós István: II. József német nyelvrendelete és a
"hivatalos" Magyarország = Bíró Ferenc (szerk.): Tanulmányok a magyar
nyelv ügyének 18. századi történetéből, Bp.: Argumentum, 2005, 261–301.
3. Intézményi fordulat I.
Irodalmi és kulturális intézmények
a felvilágosodás idején. Az intézményalapítás melletti esztétikai, nemzeti,
politikai, művelődésszociológiai érvek. Az első írói társaságok: Bessenyei
György levelező köre és a Hazafiúi Magyar Társaság; a klasszikus triász;
Gvadányi József köre; a kassai kör; a komáromi kör; Pálóczi Horváth Ádám köre;
az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság; Kazinczy Ferenc köre(i);
az Erdélyi Muzéum köre.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
Bessenyei György: A' Besenyei György Társasága, Béts, 1777; A budai nagy társaság fő tanítóihoz. (1778); Egy magyar
társaság iránt való jámbor szándék(1781) (In:
Bessenyei György válogatott művei. Vál. Bíró Ferenc. Bp. 1987. Magyar Remekírók
sorozat.)
Aranka György: Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról
való rajzolat a Haza Felséges Rendeihez. In: Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar
Nyelvmívelő Társaság iratai. Akadémiai Könyvkiadó, Bukarest, 1955. 93–105.
Ajánlott irodalom
Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai
mozgalom előtörténete. Balassi Kiadó, Bp. 1993. Humanizmus és Reformáció 20.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi
Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.3
(A korábbi kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai törekvésekre vonatkozó
fejezetek: 140–144., 562–571.
Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő
Társaság iratai. Akadémiai Könyvkiadó, Bukarest, 1955. 22–43.,
49–68.
Toldy Ferenc: Az akadémiai eszme
Magyarországon Bessenyei előtt. T. F. Összegyűjtött munkái VII. k. 355–356.
Hofbauer László: Vidéki irodalmi
társaságaink története a XVIII. század végétől a XIX. század végéig. Bp. 1930.
4. Intézményi fordulat II.
Folyóirattörténet.
Az első hírlapok és folyóiratok összefoglaló ismertetése. A folyóirat
mint nyomtatási és esztétikai tér. Új műfaj: az irodalmi kritika megjelenése az
irodalomban. A kritika mint irodalomszervező és kánonteremtő műfaj. A kritikavita. A piacelvűség, a
művelődésterjesztés és az esztéticizmus elveinek szembekerülése: a szövegről, a
szerzőről, az olvasóról és az olvasásról való gondolkodás változatai.
KÖTELEZŐ
SZÖVEGEK
Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Museumhoz]; Tóldalék a Magyar
Museum III-dik Negyedéhez. In: Batsányi János Összes Művei. II. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai
Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960.
Kazinczy Ferenc: Orpheus. Bévezetés. In: Első folyóirataink: Orpheus.
S. a. r. Debreczeni Attila.
Debrecen, 2001. (Csokonai Könyvtár. Források). 9–10. old.
Kármán József: Bé-vezetés [az Urániához]. In: Első
folyóirataink. Uránia. Szerk.
Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása. In: Első folyóirataink. Uránia.
Szerk.
Döbrentei Gábor: Előbeszéd [az Erdélyi Muzéumhoz]. Erdélyi Muzéum.
Első füzet. Pesten, Trattner János Tamás’ Nyomtató-műhelyében. 1814.
Ajánlott irodalom
Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp.
é. n. 25–56.
Szajbély Mihály: Kármán József irodalomszemlélete. It 1986/2.
5. Nyelvi–esztétikai–kulturális viták
Megcserélve a 6. témával!! Ld. ott!
A fordításvita; Batsányi János és
Kazinczy vitája a Magyar Museum körül; vita a Debreceni Grammatikáról; az
Árkádia-per; az ipszilonista–jottista háború; a Mondolat-per.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
Batsányi János–Kazinczy
Ferenc: Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz. In: Batsányi János Összes művei. Prózai
művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben,
és maguk a jegyzetek: 437–448.
Ajánlott irodalom
Szajbély
Mihály: Vita a fordítás kérdéseiről. In: Szajbély Mihály: "Idzadnak a'
magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás
korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 116–137.
Batsányi János: A
fordításról c. tanulmány jegyzetanyaga. In: Batsányi János Összes művei. Prózai
művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 452–471.
Fodor Irén,
összeállította: A magyar nyelvújítás antológiája. Mondolat. Felelet a mondolatra.
Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Kolozsvár, Polis, 1995.
Borbély Szilárd:
Árkádiában, Debrecen, Csokonai, Alföld Könyvek, 2006. [Az Árkádia-per előképe
(Földi János – a halál után), 7–26.; 15 paragrafus az
utánzásról (Az Árkádia-per ikonográfiai összefüggései kapcsán), 73–83.,
Csokonai karaktere és az Árkádia-per, 103–124.)
Sebestyén Árpád:
Kétszázéves a „Debreceni Grammatika” –
Megjegyzések egy máig tartó vitához = Magyar Nyelvjárások – A Kossuth Lajos Tudományegyetem Magya Nyelvtudományi
Tanszékének Évkönyve, Debrecen 1997, XXXIV, 21–41.
Benkő Loránd: Kazinczy
Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében, Bp., Akadémiai, 1982
(Nyelvtudományi Értekezések, 113).
6. A mediális fordulat
A kéziratos és a nyomtatott
irodalom viszonyának változása. A szerző és mű fogalmának
átalakulása. A' Besenyei György Társasága c. kötet; A'
Filosófus; Ányos Pál kéziratos kötetei; Orczy Lőrinc kötetei; Batsányi János
szerzőségi pere; Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői.
KÖTELEZŐ
SZÖVEGEK
Bessenyei György: A filozófus (1777).
A' Besenyei György
Társasága, Béts, 1777.
Orczy Lőrinc: Szalai Gróf Barkótzi Ferentz esztergami érsek úrnak;
Ezen munkáhozz; Ezen munkábann foglalt versekhez. In: Költeményes Holmi egy nagyságos
elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a'
Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós.
Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787.
Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői...
(1793)
Ajánlott irodalom
Mezei Márta: A kiadó mandátuma. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,
1998. 1–86.
Nyíri Kristóf–Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. A
kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron Kiadó,
Budapest, 1998.
7. Stílustörténet
A klasszicizmus és változatai
(iskolás klasszicizmus; francia klasszicizmus; "felvilágosult"
klasszicizmus; rokokó klasszicizmus; neoklasszicizmus). A népi hagyomány iránti
érdeklődés kezdetei. Az "érzékenység" mint filozófiai,
eszmetörténeti, irodalomtörténeti, esztétikai kategória és beszédmód. A
hazafias érzékenység. Az osszianizmus.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
Anyos
Pál: Érzékeny gondolatok; Egy boldogtalannak panasszai a halovány holdnál; Igaz
haza-fi; A szép tudományoknak áldozott versek;
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve; Az álom; Marosvásárhelyi gondolatok;
Anákreoni dalok; Lilla. Érzékeny dalok három könyvben.
Batsányi
János: Osszián utolsó éneke (az Orczyhoz szóló bevezetővel együtt); Kárthon (a
bevezetőkkel együtt); Várna és Mohács. (Kisfaludi-Hímfihez; Első Ulászló
Szegeden; Déli György látása A mohácsi ütközet előtt;
Majthényi Barta keserve A mohácsi veszedelem után; Fogságban). In: Batsányi
János Összes Művei. I. k. S. a. r.
Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953.
Kármán József: A Fanni hagyományai
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeynek
öszveszedett levelei (1798);
In: Lőkös István s. a. r.:
Érzelmes históriák Bp., 1982, 357–509. (Magyar Hírmondó)
Dayka Gábor: Versei:
A rettenetes éjszaka; Az új esztendőnek első napjára;
NN. Barátomhoz (1791); NN. Barátomhoz (1792); A titkos
bú
Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből (bármely kiadás)
Kölcsey Ferenc: Nemzeti
hagyományok (Bármely kiadás)
Ajánlott irodalom
Szauder József: A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a
felvilágosodás magyar irodalmában. In: Sz. J.: Az
estve és Az álom. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 92–122.
Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny
irodalom". It 1991. 1–2. sz.
Fried István: Az „érzékeny” Kazinczy Ferenc. In: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy
Ferenc körül. Kiad. a Kazinczy Ferenc Társaság. Sátoraljaújhely–Szeged,
1996. 9–27., vagy: ItK 1984. 150–162.
Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második felében. In:
P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1988. 80–97.
Szajbély Mihály: A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar
irodalmában. It 1999. 3. sz. 424–440. old.
Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila.
Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat. A kötetben található jegyzetek,
tanulmányok is olvasandók.
8. Verstörténet
Vita a négyes és a páros rím körül
(Bessenyei György és köre). Az időmértékes verselés szabályrendszerének és
formakészletének alakulása a 18. század végén és a 19. század elején (Baróti
Szabó Dávid, Rájnis József, Révai Miklós, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel). A
nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A leoninus-vita. (Ráday Gedeon,
Kazinczy Ferenc). Csokonai Vitéz Mihály szintézisteremtő kötete: a
Lilla-ciklus.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
A szövegek a következő kötetben
találhatók:
Magyar verstani szöveggyűjtemény
I. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában. Szerk. Kecskés
András és Vilcsek Béla. Bp. 1999. (A feltüntetett oldalszámok erre a kötetre
vonatkoznak.)
Bessenyei György írása a magyar
verselésről a Holmi c. kötetben (részlet, 1799) (39–42);
Rájnis József előszava A magyar Helikonra vezérlő kalaúz című könyvéhez (28–33);
Ráday Gedeon versújító kísérlete
(1735) és jegyzete a Tavaszi estve című verséhez (1790) (309–311);
Gyöngyösi János előszava Magyar
Verseinek 1790-ben kiadott gyűjteményéhez (1789) (236–241);
Kazinczy Ferenc: tanulmánya a
négyféle magyar verselésről (407–408)
Csokonai Vitéz Mihály: Előbeszéd a
Lilla eleibe (Bármely Csokonai-kiadás).
Ajánlott irodalom
Négyesy László: A mértékes magyar
verselés története. A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban.
Bp. 1892.,
Orosz László: A magyar verstani
eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.
9. Verses epika a
felvilágosodás korában
A verses románok népszerűsége a
18–19. század fordulóján. A verses románok műfaji határhelyzete, kiszorulása a
19. századi poétikai rendszerekből. Az eposz 18. századi elméletei. Gvadányi
József; Pálóczi Horváth Ádám epikus művei; Csokonai eposzelmélete és
Árpádiász-terve; a
Dorottya-előbeszéd; Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Fazekas Mihály és a
Lúdas Matyi.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
Pálóczi Horváth Ádám: Hunniás (1787)
Gvadányi József: Egy falusi
nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt)
Csokonai: Dorottya (előszóval
együtt); Árpádiász-töredék; Az epopoeáról közönségesen; Rövid kritikai
rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... (1796)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Fazekas
Mihály Összes Művei. S. a. r.
Julow Viktor és Kéry László. Bp. 1955.)
Ajánlott irodalom
György Lajos: A magyar nyelvű
román élete. In: Gy. L.: A magyar regény előzményei.
Bp. 1941. 1–73.
Agárdi Péter: Adalék a Zrínyi- és
Gyöngyösi-hagyomány párhuzamos történetéhez. Acta Hist. Litt. H. Szeged, 1973.
Tom. 13. 141–158.
Szörényi László: Hunok és
jezsuiták. Fejezetek a magyarországi latin hősepika történetéből. Bp. 1993.
Szabados György: Árpád írói.
Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január.
Baróti Dezső: Csokonai
“Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Demeter Júlia: "Ezer apró
szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2.
48–62.
10. Regénytörténet
A hazai regény világirodalmi
mintái; az első regényfordítások; a regényműfaj poétikai-esztétikai
legalizációjának kérdései; beemelése a poétikai rendszerbe; olvasásszociológiai
viták; viták a referencialitás körül; paratextuális és narratológiai kérdések.
KÖTELEZŐ
SZÖVEGEK
Dugonics
András: Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002.
(Csokonai Könyvtár. Források.) Legalább az első három rész ˙1–61 és az
Etelkának kúlcsa.)
Kazinczy
Ferenc: Bácsmegyey
öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a.
r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó)
(357–509. oldal)
Kazinczy
Ferenc: Bácsmegyei
gyötrelmei (1814); Kiad. Heinrich Gusztáv, Bp. 1878.
Bessenyei
György: Tariménes útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt olvasni: S. a. r. Nagy Imre. Balassi Kiadó,
Budapest, 1999.) Legalább az Első könyv: 120–154. old.
Kármán
József: Fanni hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk.
Ajánlott
irodalom
György Lajos: A magyar nyelvű román élete. In: Gy. L.:
A magyar regény előzményei. Bp. 1941. 1–73.
Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második
felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A
regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar
tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18.
század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.
Penke
Olga: Utószó. Az Etelka története és kontextusai. In: Dugonics András:
Etelka. S. a. r. Penke Olga.
Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.) 409–457.
Németh
József: Horváth Ádám és a szabadkőművesség. In: Pálóczi Horváth Ádám:
Felfedezett titok. S. a. r.
Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).
Jászberényi
József: Horváth Ádám. In: J. J.: "A Sz. Sophia templomában látom én
felszentelve Nagysádat" – A felvilágosodás
korának magyar irodalma és a szabadkőművesség. Argumentum Kiadó, Budapest,
2003. 52–95.
Nagy
Imre: Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra. Bessenyei György Tariménes utazása című regényének műfajtörténeti háttere. In:
Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos
tiszteletére. Bp., 1999. 68–82., valamint a Tariménes
utazása kritikai kiadásának (S. a. r.
Nagy Imre. Balassi Kiadó, Budapest, 1999.) előtanulmánya.
Fanni hagyományai. deKON KÖNYVEK
2. Szeged, 1995.
11. Drámatörténet
Bessenyei György drámái. Katona
József és a Bánk bán: a dráma keletkezése és recepciója. Dramaturgiai kérdései.
KÖTELEZŐ
SZÖVEG
Bessenyei György:
Ágis tragédiája; Buda tragédiája; A' filosófus
Csokonai Vitéz
Mihály: A méla Tempefői...; Karnyóné
K. J.: Bánk bán. Kritikai kiadás. S. a.
r. Orosz László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Ajánlott irodalom
Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1990.
Vonatkozó részek.
Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei
(1772–1826). Bp. 1970. 29–82.
Bécsi Tamás: Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. Bp. 1980.
(Irodalomtörténeti Füzetek)
A Bánk bán kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi
Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.
12. Berzsenyi Dániel
Az 1813-as és az 1816-os kötet (Berzsenyi
Dániel' Versei, Kiadta egy kalauz értekezéssel
megtoldva barátja Helmeczi Mihály. Második megbővített kiadás. Pesten, Trattner
János Tamásnál, 1816.)
műfaji, kompozicionális kérdései. A Kazinczyval való
kapcsolatának alakulása, és e kapcsolat tükröződése köteteiben. Berzsenyi
irodalomszemlélete.
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK
Versek
15 választott vers
Értekező próza: Észrevételek Kölcsey recenziójára; Poétai harmonistika
Ajánlott irodalom
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk.
ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)
Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Bp.
1984.
Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről. In: CS. L.: Egység vagy különbözőség? Budapest, Akadémiai Kiadó,
1990. 332–361.
Szegedy-Maszák Mihály: A Poétai harmonistica európai háttere. ItK
1974. 5. sz. 582–588.