Előadások klasszikus magyar
irodalomból
2008/2009 tanév, tavaszi félév
Előadók
Időpont
Csütörtök,
13–14, VIII. terem (AD 112-2)
Az egyes
órák anyagához az adott oktatónál kaphatnak bővebb információt.
Tájékoztatás
Kedves Hallgatók!
Mivel a magyar minor szakosok egyetlen féléven át hallgatnak előadásokat a
Klasszikus magyar irodalom története c. tárgyból, az előadások anyagát a
tanszék oktatói közösen állították össze oly módon, hogy betekintést nyerjenek
a kb. 130 évnyi időszak reprezentatív szerzőinek életművébe és az irodalmi
folyamatok fő irányaiba. Az órákat műfajok szerint építettük fel, így az
előadók is folyamatosan cserélődnek a félév során. Mivel az anyag a lehető
legnagyobb szűkítések árán is bőséges, javasoljuk, hogy
a szövegeket és a tanulmányokat folyamatosan olvassák a félév során.
Az óralátogatás nem kötelező, de hasznos.
A vizsgázás módja
A vizsga
előfeltételeként a hallgatók tudásfelmérő lapot
töltenek ki, melyben a primér és szekundér szövegek ismeretét kell
bizonyítaniuk. A "beugró"
megírása és javítása után még aznap, szóbeli vizsgát
tesznek valamelyik oktatónál.
Tematika, olvasmányjegyzék, tételjegyzék
2009. febr. 5. |
Bevezető óra |
Labádi Gergely |
febr. 12. |
Felvilágosodás kori
líra I. Fogalmak, témák: irodalmi intézmény, episztola,
verslevél, leíró vers, alkalmi vers, felvilágosult klasszicizmus,
érzékenység, luxuskritika, luxusapológia Olvasmányok Bessenyei György: Estveli gondolat; A’ Tiszának reggeli
gyönyörűsége; A’ Besenyei György társasága
(és „toldaléka”: Futó darabok) Barcsay Ábrahám: Midőn Erdődy gróf Pálfi Károly
Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudomány mindenességnek erősítő
levelét hirdetné; A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez;
[Ültess jázmint… – Ányos Pálnak]; Arkadia leiratása (Orczy Lőrincnek); A
kávéra Orczy Lőrinc: Ezen
munkáhozz; Ezen munkábann foglalt versekhez; Barátságos beszédje egy úrnak a’
káplányával; A’ magyar Szépekhez; Bugatzi tsárdának tiszteletére Ányos Pál: A
szép tudományoknak áldozott versek; Érzékeny gondolatok; Egy boldogtalannak
panaszszai a halavány holdnál; Kalapos király Feldolgozások Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának
magyar irodalma. Budapest: Balassi, 1995: 69–97. (A megadott szerzőkre
vonatkozó fejezetek oldalszámai más kiadás esetén eltérők lehetnek.) Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk
Csokonai előtt. Budapest: Akadémiai, 1974: 84–125. Szegedy-Maszák Mihály: A XVIII. század végi
magyar költészet főbb típusai. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder
József, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1974, 929–954. |
|
febr. 19. |
Felvilágosodás kori líra II. (Csokonai, Kazinczy,
Berzsenyi, Kölcsey) Fogalmak, témák Olvasmányok Csokonai Vitéz Mihály A Lilla c. kötet = Lilla.
A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996.
Matúra Klasszikusok sorozat Esszéversek: Az Estve (1794); Az Álom
(1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi gondolatok (1794); Magyar!
hajnal hasad! (1795) Kazinczy Ferenc Herculeszhez; Himfy; Ráday; Kis és Berzsenyi c.
epigrammák = Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival
kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.) A sonetto múzsája; Az ő képe; Berzsenyihez;
Vitkovicshoz c. szonettek, illetve episztolák = Kazinczy Ferenc költészete. In: Kazinczy Ferenc
Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel: Versek.
Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra
Klasszikusok) – A következő versek
cím szerint is: Ajánlás;
Gróf Török Sophiehez; Horátz; Horatiushoz; Amathus; Osztályrészem; Az én
Múzsám; A Múzsához; Barátomhoz; Barátimhoz; A Sonetthez; Virág Benedekhez; A
közelítő tél; Az Élet dele; Búcsúzás Kemenes-aljától; Levéltöredék
Barátnémhoz; Kishez; Téti Takács Józsefhez; A Magyarokhoz [I]; A Magyarokhoz
[II]; Fohászkodás; A Pesti Magyar Társasághoz; Döbrentei Gáborhoz; Dukai
Takács Judithoz. Kölcsey Ferenc Irodalom Debreczeni Attila: "Érzékenység" és
"érzékeny irodalom". It 1991, 1–2. sz. Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második
felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest,
1988. 80–97. Hász-Fehér Katalin: A "nemzeti
szentimentalizmus" programjának egyik forrása: az osszianizmus = In:
Serta pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerk. Ármeán
Ottília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc, Szörényi László. Pompeji
Alapítvány, Szeged, 2004. 209–220. Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In:
Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988. Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc.
ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások
Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27. Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek.
1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok) – Onder Csaba
bevezető tanulmánya. Szauder József: Géniusz száll... = Szauder József: A
romantika útján, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1961, 224–248. |
Labádi Gergely |
febr. 26. |
A reformkor lírája I. Kölcsey Ferenc Fogalmak, témák a himnusz műfaji kérdései; szentimentalizmus; recepció;
nemzet-karakterológia Olvasmányok Himnusz, Vanitatum vanitas, Vigasztalás, A szabadsághoz,
Hervadsz..., Zrínyi dala, Huszt, Átok, Éji temetés, Paulina emlékkönyvébe,
Zrínyi második éneke. Szakirodalom Dávidházi Péter: A Vanitatum Vanitas és a magyar
kritika. = “A mag kikél”, Előadások Kölcsey Ferencről, Szerk.: Taxner-Tóth
Ernő. Budapest–Fehérgyarmat, Kölcsey Társaság, vagy: uő: Per passivam resistentiam.
Argumentum, Budapest, 1998, 144–174. Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya
= uő: Per passivam resistentiam.Változatok hatalom és írás témájára. Balassi,
Budapest, 1998, 102–123. Ajánlott irodalom S.Varga Pál: “...az ember véges állat” (A
kultúrantropológia irányváltása a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey),
Fehérgyarmat, 1998. Szauder József: Vanitatum Vanitas = Szauder József: Az
estve és Az álom, Bp 1970. Kulin Ferenc: Kölcsey nemzetfogalmai és Az epikus Kölcsey = Kulin Ferenc:
Közelítések a reformkorhoz, Bp., 1986. Lukácsy Sándor: Kölcsey: Vanitatum Vanitas = Remény és
emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára, Budapest–Fehérgyarmat, 1990. Csetri Lajos: A Vanitatum Vanitas értelmezéséhez = “A
mag kikél”, Előadások Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára,
Budapest–Fehérgyarmat 1990. Vörösmarty Mihály Fogalmak, témák a földi menny koncepciója, metaforikája (szem, lány,
fény stb.), „felvilágosult romantika”; a tudás szerepe Vörösmartynál;
nemzetfogalom, patriotizmus, kozmopolitizmus; Vörösmarty emberképe,
dualizmusa Olvasmányok Helvilához, Utóhang Cserhalomhoz, Földi menny, Helvila
halálán, Hedvig, Puszta csárda, Szép Ilonka, Szózat, Berzsenyi emléke, Késő
vágy, Liszt Ferenchez, Országháza, Az élő szobor, A merengőhöz, A Guttenberg
albumba, Gondolatok a könyvtárban, Az
emberek, Előszó, Mint a földmívelő,
Fogytán van a napod, A vén cigány. Szakirodalom Martinkó András: A „Földi menny” eszméje Vörösmarty
életművében = uő: Teremtő idők, Budapest, Szépirodalmi, 1977, 172–222., vagy:
Ragyognak tettei..., Tanulmányok Vörösmarty Mihályról, Szerk. Horváth Károly,
Szörényi László, Lukácsy Sándor, Székesfehérvár, 1975, 67–103. Csetri Lajos: A vén czigány =
Ragyognak tettei..., Tanulmányok Vörösmarty Mihályról, Szerk. Horváth Károly,
Szörényi László, Lukácsy Sándor, Székesfehérvár, 1975,
365–391., vagy: Csetri Lajos: Amathus, Válogatott tanulmányok II.
L’ Harmattan, Bp., 2007. Ajánlott
irodalom S. Varga Pál, "…a kozmopolitizmusnak szükségképpen
patriotizmusnak kell lennie…" Egy elfeledett diskurzus és Vörösmarty
Gondolatok a könyvtárban cimű verse = Vörösmarty és a romantika, Szerk.
Takáts József, Művészetek háza–Országos Színháztörténeti Intézet,
Pécs–Budapest, 2001, 159–170. Milbacher Róbert: Az Előszó filológiájának
bizonytalanságairól, In. Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József,
Pécs-Budapest 2001, 179–194. Borbély Szilárd: Homonna völgye. Egy töredék Vörösmarty.
In: Árkádiában. Alföld könyvek, Csokonai, 2006. |
Zentai Mária |
márc. 5. |
A reformkor lírája II. Petőfi Sándor Fogalmak
és témák Olvasmányok Hortobágyi
kocsmárosné…, Befordúltam a konyhára…, Merengés, A szerelem, a szerelem…,
Temetésre szól az ének, Honfidal, Eger mellett, Egy estém otthon, Kerényi
Frigyeshez, István öcsémhez, Az Alföld, Kedves vendégek, A boldog pestiek, A
régi jó Gvadányi, Levél egy színész barátomhoz, Csokonai, A természet
vadvirága, Cipruslombok Etelke sírjáról, A világ és én, Költő lenni vagy nem
lenni, Téli világ, Képzetem, Fa leszek, ha…, A négyökrös szekér,
Felhők-ciklus, Sors, nyiss nekem tért…, Dalaim, Levél Várady Antalhoz,
Erdélyben Egy gondolat bánt engemet…, Kutyakaparó, A kutyák dala, A farkasok
dala, A XIX.század költői, Arany Jánoshoz, A Tisza Levél Arany Jánoshoz,
Homér és Osszián, Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Az ember, Szeptember
végén, Elértem, amit ember érhet el…, A téli esték, Minek nevezzelek? A
puszta, télen, A tél halála, Kemény szél fúj…, Nemzeti dal, A szabadsághoz, A
királyokhoz, Kiskunság, A nemzetgyüléshez, Respublika, A nemzethez,
Vörösmartyhoz, Forradalom, Itt benn vagyok a férfikor nyarában…, Itt van az
ősz, itt van ujra, Csatadal, Akasszátok föl a királyokat!, Európa csendes,
ujra csendes…, Pacsirtaszót hallok megint…, Szörnyű idő Szakirodalom Horváth János: Petőfi Sándor, Pallas, Bp., 1922. (Az egyes versekhez
kézikönyvként használható mű, létezik reprint kiadása is.) Milbacher Róbert: Pandóra szelencéje, A póriasság mint „esztétikai”
kategória. In: Mesterek, tanulmányok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves
Csetri Lajos tiszteletére. Magvető, Budapest, 1999. Margócsy István: Petőfi Sándor (A romantikus Petőfi), Korona Kiadó,
Bp. 1999. Szegedy-Maszák Mihály: Kiskunság
(Világkép és stílus c. kötetben) Arany János Fogalmak, témák Olvasmányok A dalnok búja, Ősszel, Évek, ti még jövendő évek, A
költő hazája, A lantos, Letészem a lantot, Családi kör, Visszatekintés, Mint
egy alélt vándor, Kertben, A lejtőn, Az örök zsidó, Magányban, Vojtina ars
poétikája, Epilógus, Mindvégig, Tamburás öreg úr, Az öreg pincér, Kozmopolita
költészet, Visszatekintés Szakirodalom Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. In:
„Multaddal valamit kezdeni”, Magvető Bp. 1989. 164-208. Korompay János: A „jellemzetes” irodalom jegyében
(Népköltészet és népiesség Petőfi és Arany levelezésében) 427–463. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi
öröksége. (Határkijelölő normaképzés Arany János kritikáiban), Argumentum,
Bp., 1994, 85–113. Ajánlott irodalom Szili József: Arany hogy istenül. Az Arany-líra
posztmodernsége. Argumentum, Bp., 1998. Porkoláb Tibor: „Nagyjainknak pantheonja épül”
Panteonizáció a 19. századi magyar irodalomban. (Különösen a bárdköltői
szerephagyományról szóló fejezet.) http://www.uni-miskolc.hu/~bolphd/letolt/PhD_diss_porkolab.pdf |
|
márc. 12. |
Elbeszélő költészet a felvilágosodás korában Olvasmányok Gvadányi József: Egy falusi
nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt) Csokonai: Dorottya (előszóval
együtt); Árpádiász-töredék; Az epopoeáról közönségesen; Rövid kritikai
rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... (1796) Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
(Fazekas Mihály Összes Művei. S. a. r. Julow Viktor és Kéry László. Bp.
1955.) Kisfaludy Sándor: Regék a magyar
elő-időből. Budapest: Magvető, 1978. Irodalom Bíró Ferenc: Gvadányi József. In: A felvilágosodás
korának magyar irodalma. Bp. 1994, 308–318. Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei.
Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január. Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső:
Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971. Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek
lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62. Bíró Ferenc: Fazekas Mihály. In: A felvilágosodás
korának magyar irodalma. Bp. 1994, 371–388. Hász-Fehér Katalin: A "nemzeti
szentimentalizmus" programjának egyik forrása: az osszianizmus = In:
Serta pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerk. Ármeán
Ottília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc, Szörényi László. Pompeji
Alapítvány, Szeged, 2004. 209–220. |
Labádi Gergely |
márc. 19. |
Elbeszélő költészet a reformkorban Fogalmak, témák Olvasmányok Vörösmarty Mihály: Zalán futása
(Előhang), A Rom, A két szomszédvár; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa;
Arany János: Toldi, Nagyidai cigányok Szakirodalom Szörényi László: „…s hű a haladékony időhöz”. Kompozíció
és történelemszemlélet a Zalán futásában. In: „Multaddal valamit kezdeni,
Magvető, Bp., 1989. 36-54. Kemény Zsigmond: Arany Toldija. In: Élet és irodalom c.
kötetben Zentai Mária: Fény és árny szimbolikája Az apostolban,
ItK, 1977. 1. sz., 72–89. Fried István: „Példákon okuljanak a késő unokák”, It
(Irodalomtörténet) 1987/88. 2. sz., vagy A (poszt)modern Petőfi c. kötetben. Milbacher Róbert: Újabb szempontok a Toldi népiességének
kérdéséhez, In.: „De mi a népiesség…” Kölcsey Füzetek XVI., Kölcsey Intézet,
Bp., 2005, 397–435. |
|
ápr. 2. |
Elbeszélő költészet a 19. sz. második felében Olvasmányok Arany János: Bolond Istók I.
ének; Arany László: A délibábok hőse Szakirodalom Szörényi László: Epika és líra Arany életművében.
„Multaddal valami kezdeni”. Magvető, Bp., 1989. 164-207. Imre László: Arany László és a magyar verses regény. A
magyar irodalom történetei 1800-1919-ig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály,
Veress András. Gondolat, Bp., 2007. 511–520. |
|
ápr. 9. |
A felvilágosodás drámairodalma Olvasmányok Bessenyei György: Ágis tragédiája; A
filozófus Csokonai Vitéz Mihály: A’ méla Tempefői; Cultura Katona József: Bánk bán Feldolgozások Pintér Márta Zsuzsanna: Dráma- és
színházdefiníciók a XVIII. században. In Historia litteraria a XVIII.
században. Szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor. Budapest:
Universitas, 2006: 211–226. Szauder József: Tempefői szatirikus
körképe a játékos magyar világról. In Szauder József: Az Estve és az Álom.
Budapest: Szépirodalmi, 1970: 199–219. Magyar színháztörténet. 1790–1873.
Szerk. Kerényi Ferenc. Budapest: Akadémiai, 1990: 21–34; 43–99. |
|
ápr. 23. |
A reformkor drámairodalma Fogalmak
és témák Olvasmányok
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Szakirodalom Imre Zoltán: (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás – Zentai Mária: Álmok hármas útján. In: A magyar irodalom
történetei II. 1800-1919-ig. Főszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály. Gondolat
Kiadó, Bp. 2007. 169-184. |
Zentai Mária |
május 7. |
A 19. század második felének drámairodalma Olvasmányok Szigligeti Ede: Szökött katona;
Madách Imre: Az ember tragédiája; Csiky Gergely: Proletárok; Bródy Sándor: A
dada Szakirodalom Kerényi Ferenc: A magyar népszínmű. 1843: Szigligeti
Ede: Szökött katona. A magyar irodalom történetei 1800–1919-ig. Szerk.:
Szegedy-Maszák Mihály, Veres András. Gondolat, Bp., 2007. S. Varga Pál: Történelem és irónia. 1861. Madách Imre: Az ember tragédiája. In: A magyar irodalom történetei
1800-tól 1919-ig. Gondolat, Bp., 2007. 461–480. |
|
május. 14. |
A 19. századi regény I–II. Olvasmányok Kemény
Zsigmond: Két boldog, Özvegy és leánya Jókai
Mór: A Bárdy-család, Szegény gazdagok Mikszáth
Kálmán: A beszélő köntös, Beszterce ostroma Asbóth
János: Álmok álmodója Szakirodalom Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond, Szépirodalmi,
Bp., 1989. A realizmus mint történeti irányzat c. fejezet, 9–42. Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”,
Osiris-Pompeji, Bp., 2000, 241–262. Szörényi László: Mítosz és utópia Jókainál. In: Szörényi
L.: „Multaddal valamit kezdeni”. Magvető, Bp., 1989, 138–163. Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza
kérdései. Gondolat-pompeji, Bp.–Szeged, 2005. Történetek metaforikus
interakciója c. fejezet, 31–82. Szajbély Mihály: Asbóth, az álmok álmodója és
Schopenhauer. In: Szajbély Mihály: Álmok álmodói. Irodalomtörténeti
tanulmányok, Magvető, Bp., 1997, 83–121. |
|