2008. febr. 5.

Bevezető óra

Hász-Fehér Katalin

febr. 12.

Felvilágosodás kori líra I.

Fogalmak, témák: episztola, verslevél, leíró vers, alkalmi vers, felvilágosult klasszicizmus, érzékenység, luxuskritika, luxusapológia, topologikus emlékezet

Olvasmányok

Bessenyei György: Estveli gondolat; A’ Tiszának reggeli gyönyörűsége; Az Eszter-házi vígasságok (és „toldaléka”: Delfén); A’ Besenyei György társasága (és „toldaléka”: Futó darabok)

Barcsay Ábrahám: Midőn Erdődy gróf Pálfi Károly Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudomány mindenességnek erősítő levelét hirdetné; A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez; [Ültess jázmint… – Ányos Pálnak]; Arkadia leiratása (Orczy Lőrincnek); A kávéra

Orczy Lőrinc: Ezen munkáhozz; Ezen munkábann foglalt versekhez; Barátságos beszédje egy úrnak a’ káplányával; A’ magyar Szépekhez; Bugatzi tsárdának tiszteletére

Ányos Pál: A szép tudományoknak áldozott versek; Érzékeny gondolatok; Egy boldogtalannak panaszszai a halavány holdnál; Kalapos király

Feldolgozások

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest: Balassi, 1995: 69–97. (A megadott szerzőkre vonatkozó fejezetek oldalszámai más kiadás esetén eltérők lehetnek.)

Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Budapest: Akadémiai, 1974: 84–125.

Szegedy-Maszák Mihály: A XVIII. század végi magyar költészet főbb típusai. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1974, 929–954.

Labádi Gergely

febr. 19.

Felvilágosodás kori líra II. (Csokonai, Kisfaludy Sándor, Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey)

Fogalmak, témák

Kötetek, kötetkompozíciók; verstani nézetek; az érzékenység változatai; az osszianizmus; a hazafias érzékenység; az érzékeny neoklasszicizmus; műfajok Kazinczy lírájában; az epigramma; a szonettvita; óda és elégia Berzsenyi költészetében; az episztola; az érzékenység kérdései Kölcsey korai költészetében.

Olvasmányok

Csokonai Vitéz Mihály

A Lilla c. kötet = Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat

Esszéversek: Az Estve (1794); Az Álom (1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi gondolatok (1794); Magyar! hajnal hasad! (1795)

Kisfaludy Sándor

A kesergő szerelem ciklusból az első 2 dal = Himfy' szerelmei. A kesergő szerelem. A boldog szerelem. (Bármely kiadás, de előszóval együtt!)

Kazinczy Ferenc

Herculeszhez; Himfy; Ráday; Kis és Berzsenyi c. epigrammák = Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.)

A sonetto múzsája; Az ő képe; Berzsenyihez; Vitkovicshoz c. szonettek, illetve episztolák = Kazinczy Ferenc költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok) – A következő versek cím szerint is:

Ajánlás; Gróf Török Sophiehez; Horátz; Horatiushoz; Amathus; Osztályrészem; Az én Múzsám; A Múzsához; Barátomhoz; Barátimhoz; A Sonetthez; Virág Benedekhez; A közelítő tél; Az Élet dele; Búcsúzás Kemenes-aljától; Levéltöredék Barátnémhoz; Kishez; Téti Takács Józsefhez; A Magyarokhoz [I]; A Magyarokhoz [II]; Fohászkodás; A Pesti Magyar Társasághoz; Döbrentei Gáborhoz; Dukai Takács Judithoz.

Kölcsey Ferenc

Kazinczyhoz; Andalgások; A sonetto; Az Acátia; Genius száll...; Élet [II.] Küzdés; Róza; Az Ivó; A' lyány dala; Rákos' nymphájához; A' borkirály; Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka; Rákos; Bú kél velem; Dobozi; Csolnakon; Csákányi vérmenyekző; Drégel.

Irodalom

Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1991, 1–2. sz.

Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 80–97.

Hász-Fehér Katalin: A "nemzeti szentimentalizmus" programjának egyik forrása: az osszianizmus = In: Serta pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerk. Ármeán Ottília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc, Szörényi László. Pompeji Alapítvány, Szeged, 2004. 209–220.

Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988.

Onder Csaba: "Maga magának mese" (Ahogy Himfy írja [és olvassa] a Keserveket. In: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 215–228.

Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27.

Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok) – Onder Csaba bevezető tanulmánya.

Szauder József: Géniusz száll... = Szauder József: A romantika útján, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1961, 224–248.

Hász-Fehér Katalin

febr. 26.

A reformkor lírája I.

Kölcsey Ferenc

Fogalmak, témák

a himnusz műfaji kérdései; szentimentalizmus; recepció; nemzet-karakterológia

Olvasmányok

Himnusz, Vanitatum vanitas, Panasz, Igazság, Vigasztalás, A szabadsághoz, Hervadsz..., Zrínyi dala, Huszt, Átok, Éji temetés, Paulina emlékkönyvébe, Zrínyi második éneke.

Szakirodalom

Dávidházi Péter: A Vanitatum Vanitas és a magyar kritika. = “A mag kikél”, Előadások Kölcsey Ferencről, Szerk.: Taxner-Tóth Ernő. Budapest–Fehérgyarmat, Kölcsey Társaság, vagy: uő: Per passivam resistentiam. Argumentum, Budapest, 1998, 144–174.

Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya = uő: Per passivam resistentiam.Változatok hatalom és írás témájára. Balassi, Budapest, 1998, 102–123.

Ajánlott irodalom

S.Varga Pál: “...az ember véges állat” (A kultúrantropológia irányváltása a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey), Fehérgyarmat, 1998.

Szauder József: Vanitatum Vanitas = Szauder József: Az estve és Az álom, Bp 1970.

Kulin Ferenc: Kölcsey nemzetfogalmai és  Az epikus Kölcsey = Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz,  Bp., 1986.

Lukácsy Sándor: Kölcsey: Vanitatum Vanitas = Remény és emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára,  Budapest–Fehérgyarmat, 1990.

Csetri Lajos: A Vanitatum Vanitas értelmezéséhez = “A mag kikél”, Előadások Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára, Budapest–Fehérgyarmat 1990.

Vörösmarty Mihály

Fogalmak, témák

a földi menny koncepciója, metaforikája (szem, lány, fény stb.), „felvilágosult romantika”; a tudás szerepe Vörösmartynál; nemzetfogalom, patriotizmus, kozmopolitizmus; Vörösmarty emberképe, dualizmusa

Olvasmányok

Helvilához, Kis gyermek halálára, Utóhang Cserhalomhoz, Földi menny, Helvila halálán, Hedvig, Laboda kedve, Zrínyi a költő, Szép Ilonka, Szózat, Berzsenyi emléke, Késő vágy, Liszt Ferenchez, Országháza, Az élő szobor, A merengőhöz, Guttenberg albumba, Gondolatok a könyvtárban, Országháza, Emberek, Előszó, Setét eszmék borítják, Mint a földmívelő, Fogytán van a napod, Az ember élete, A vén cigány.

Szakirodalom

Martinkó András: A „Földi menny” eszméje Vörösmarty életművében = uő: Teremtő idők, Budapest, Szépirodalmi, 1977, 172–222., vagy: Ragyognak tettei..., Tanulmányok Vörösmarty Mihályról, Szerk. Horváth Károly, Szörényi László, Lukácsy Sándor, Székesfehérvár, 1975, 67–103.

Csetri Lajos: A vén czigány = Ragyognak tettei..., Tanulmányok Vörösmarty Mihályról, Szerk. Horváth Károly, Szörényi László, Lukácsy Sándor, Székesfehérvár, 1975, 365–391., vagy: Csetri Lajos: Amathus, Válogatott tanulmányok II. L’ Harmattan, Bp., 2007.

S. Varga Pál, "…a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…" Egy elfeledett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban cimű verse = Vörösmarty és a romantika, Szerk. Takáts József, Művészetek háza–Országos Színháztörténeti Intézet, Pécs–Budapest, 2001, 159–170.

Milbacher Róbert: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól, In. Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs-Budapest 2001, 179–194.

Ajánlott irodalom

Borbély Szilárd: Homonna völgye. Egy töredék Vörösmarty. In: Árkádiában. Alföld könyvek, Csokonai, 2006.

Zentai Mária

márc. 4.

A reformkor lírája II.

Petőfi Sándor

Fogalmak és témák

nép/népiesség/póriasság; műfajok (dal, népdal); a táj nemzetiesítése; természetszerűség az irodalomban, esztétikában

Olvasmányok

Hortobágyi kocsmárosné…, Disznótorban, Jövendölés, Befordúltam a konyhára…, Kördal, Merengés, A szerelem, a szerelem…, Temetésre szól az ének, Honfidal, Eger mellett, Egy estém otthon, Fürdik a holdvilág az ég tengerében…, Kerényi Frigyeshez, István öcsémhez, Az Alföld, Kedves vendégek, A boldog pestiek, A régi jó Gvadányi, Levél egy színész barátomhoz, Csokonai, A természet vadvirága, Cipruslombok Etelke sírjáról, A világ és én, Költő lenni vagy nem lenni, Téli világ, Képzetem, Fa leszek, ha…, A négyökrös szekér, A magyar nemes, A csárda romjai, A hazáról, Álmos vagyok és mégsem alhatom…, Álmaim, Téli éj, Az őrült, Vajda Péter halálára, Felhők-ciklus, Sors, nyiss nekem tért…, Dalaim, Levél Várady Antalhoz, Erdélyben, Nem ért engem a világ…, Reszket a bokor…, Egy gondolat bánt engemet…, Kutyakaparó, A kutyák dala, A farkasok dala, A XIX.század költői, Arany Jánoshoz, A Tisza, A magyar ifjakhoz, A nép nevében, Világosságot!, Kit feledni vágytam…, Az ítélet, A gólya, Széphalmon, A munkácsi várban, Válasz kedvesem levelére, Levél Arany Jánoshoz, A költészet, Homér és Osszián, Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Az ember, Szeptember végén, Elértem, amit ember érhet el…, A téli esték, Minek nevezzelek? A puszta, télen, A tél halála, 1848, Kemény szél fúj…, Nemzeti dal, A szabadsághoz, A királyokhoz, A ledőlt szobor, Szülőföldemen, A márciusi ifjak, Kiskunság, A nemzetgyüléshez, Respublika, A nemzethez, Vörösmartyhoz, Forradalom, Itt benn vagyok a férfikor nyarában…, 1848, Itt van az ősz, itt van ujra, Csatadal, Akasszátok föl a királyokat!, Vesztett csaták, csufos futások!, Az év végén, Európa csendes, ujra csendes…, Pacsirtaszót hallok megint…, Szörnyű idő

Szakirodalom

Horváth János: Petőfi Sándor, Pallas, Bp., 1922. (Az egyes versekhez kézikönyvként használható mű, létezik reprint kiadása is.)

Milbacher Róbert: Pandóra szelencéje, A póriasság mint „esztétikai” kategória. In: Mesterek, tanulmányok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Magvető, Budapest, 1999.

Margócsy István: Petőfi Sándor (A romantikus Petőfi), Korona Kiadó, Bp. 1999.

Németh G. Béla: Az ódához emelt dal. In:Létharc és nemzetiség. Irodalom és művelődéstörténeti tanulmányok. Magvető, Bp. 1976. 469–486.

Szegedy-Maszák Mihály: Kiskunság (Világkép és stílus c. kötetben)

Arany János

Fogalmak, témák

a 49 utáni líra helyzete; dal; ars poetika; szerkezet; költői szerepfelfogások, bárdköltészet

Olvasmányok

A dalnok búja, Ősszel, Évek, ti még jövendő évek, A költő hazája, A lantos, Letészem a lantot, Családi kör, Visszatekintés, Mint egy alélt vándor, Kertben, A lejtőn, Az örök zsidó, Magányban, Vojtina ars poétikája, Epilógus, Mindvégig, Tamburás öreg úr, Az öreg pincér, Kozmopolita költészet, Visszatekintés

Szakirodalom

Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. In: „Multaddal valamit kezdeni”, Magvető Bp. 1989. 164-208.

Korompay János: A „jellemzetes” irodalom jegyében (Népköltészet és népiesség Petőfi és Arany levelezésében) 427–463.

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. (Határkijelölő normaképzés Arany János kritikáiban), Argumentum, Bp., 1994, 85–113.

Ajánlott irodalom

Szili József: Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége. Argumentum, Bp., 1998.

Porkoláb Tibor: „Nagyjainknak pantheonja épül” Panteonizáció a 19. századi magyar irodalomban. (Különösen a bárdköltői szerephagyományról szóló fejezet.)

http://www.uni-miskolc.hu/~bolphd/letolt/PhD_diss_porkolab.pdf

Gere Zsolt

márc. 11.

Elbeszélő költészet a felvilágosodás korában

A verses románok népszerűsége a 18–19. század fordulóján. A verses románok műfaji határhelyzete, kiszorulása a 19. századi poétikai rendszerekből. Az eposz 18. századi elméletei. Gvadányi József; Pálóczi Horváth Ádám epikus művei; Csokonai eposzelmélete és Árpádiász-terve;  a Dorottya-előbeszéd; Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Fazekas Mihály és a Lúdas Matyi.

Olvasmányok

Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt)

Csokonai: Dorottya (előszóval együtt); Árpádiász-töredék; Az epopoeáról közönségesen; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... (1796)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Fazekas Mihály Összes Művei. S. a. r. Julow Viktor és Kéry László. Bp. 1955.)

Irodalom

Bíró Ferenc: Gvadányi József. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994, 308–318.

Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január.

Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.

Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.

Bíró Ferenc: Fazekas Mihály. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994, 371–388.

Hász-Fehér Katalin

márc. 18.

Elbeszélő költészet a reformkorban

Fogalmak, témák

eposz, elbeszélő költemény, népiesség

Olvasmányok

Vörösmarty Mihály: Zalán futása (Előhang), A Rom, A két szomszédvár; Petőfi Sándor: Az apostol; Arany János: Toldi, Nagyidai cigányok

Szakirodalom

Szörényi László: „…s hű a haladékony időhöz”. Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában. In: „Multaddal valamit kezdeni, Magvető, Bp., 1989. 36-54.

Kemény Zsigmond: Arany Toldija. In: Élet és irodalom c. kötetben

Zentai Mária: Fény és árny szimbolikája Az apostolban, ItK, 1977. 1. sz., 72–89.

Fried István: „Példákon okuljanak a késő unokák”, It (Irodalomtörténet) 1987/88. 2. sz., vagy A (poszt)modern Petőfi c. kötetben.

Milbacher Róbert: Újabb szempontok a Toldi népiességének kérdéséhez, In.: „De mi a népiesség…” Kölcsey Füzetek XVI., Kölcsey Intézet, Bp., 2005, 397–435.

Gere Zsolt

ápr. 1.

Elbeszélő költészet a 19. sz. második felében

Korszerű-e, vagy korszerűsíthető-e a verses epika a Világos utáni korszakban, ezt a legnagyobb következetességgel Arany János gondolta végig, nemcsak elméleti-kritikai írásaiban, hanem költői gyakorlatában is (Csaba-trilógia, Toldi-trilógia, balladák). Bolond Istókja úttörő kísérlet volt újabb, a magyar irodalomban addig ismeretlen verses epikai műfaj, a verses regény meghonosítására. Bár torzóban maradt, mégis remekmű, s például szolgált a főleg az 1870-es évektől megszaporodó hasonló műfajú alkotások számára. Tucatjával születtek a ma már teljesen ismeretlen művek, de van közöttük néhány kiemelkedő is, a legkorábbi Vajda János: Alfréd regénye és a Találkozások, a késeiek közül pedig Kiss József: Legendák a nagyapámról. Az irodalmi kánonba e műfajból legjelentősebbként a dezilluzionált nemzedékhez tartozó Arany László: A délibábok hőse c. verses regénye került be.

Olvasmányok

Arany János: Bolond Istók I. ének; Vajda János: Alfréd regénye; Arany László: A délibábok hőse

Szakirodalom

Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. „Multaddal valami kezdeni”. Magvető, Bp., 1989. 164-207.

Bori Imre: Az „új szent János jelenései” – az Alfréd regénye. A magyar irodalom modern irányai. I. Forum, Újvidék, 1985. 126–133.

Imre László: Arany László és a magyar verses regény. A magyar irodalom történetei 1800-1919-ig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veress András. Gondolat, Bp., 2007. 511–520.

Szajbély Mihály: A Délibábok hőse. Egy rendszerelvű megközelítés lehetséges szempontjai. In: A két Arany. Összehasonlító tanulmányok. Universitas Kiadó, Bp., 2002. 143–154.

Baranyai Zsolt

ápr. 8.

A felvilágosodás drámairodalma

Fogalmak, témák: morális színház, patrióta színház, iskolai színjátszás, kastélyszínház, hivatásos színészet, drámaprogram

Olvasmányok

Bessenyei György: Ágis tragédiája; A filozófus

Csokonai Vitéz Mihály: A’ méla Tempefői; Cultura

Katona József: Bánk bán

Feldolgozások

Pintér Márta Zsuzsanna: Dráma- és színházdefiníciók a XVIII. században. In Historia litteraria a XVIII. században. Szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor. Budapest: Universitas, 2006: 211–226.

Szauder József: Tempefői szatirikus körképe a játékos magyar világról. In Szauder József: Az Estve és az Álom. Budapest: Szépirodalmi, 1970: 199–219.

Magyar színháztörténet. 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Budapest: Akadémiai, 1990: 21–34; 43–99.

Labádi Gergely

ápr. 15.

A reformkor drámairodalma

Fogalmak és témák

nemzeti színház; a romantikus dráma; drámai költemény

Olvasmányok

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, A fátyol titkai, Vérnász

Szakirodalom

Imre Zoltán: (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás

1837 A Pesti Magyar Színház megnyitása In: A magyar irodalom történetei II. 1800-1919-ig. Főszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. 212-220.

Kerényi Ferenc: Régi magyar színpadon 1790-1849. (III. A romantika színházi forradalma) Magvető, Bp. 164-297.

Zentai Mária: Álmok hármas útján. In: A magyar irodalom történetei II. 1800-1919-ig. Főszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. 169-184.

Borbély Szilárd: És a sötéten túl van a világ… In: Árkádiában. Történetek az irodalom történetéből. Csokonai Kiadó, Debrecen. 156-164.

Zentai Mária

ápr. 22.

A 19. század második felének drámairodalma

Négy szerző – Szigligeti Ede, Madách Imre, Csiky Gergely és Bródy Sándor – reprezentálja a korszak drámairodalmát, de ahogy a korszak sem egységes, ők mindnyájan más-más stílust, dramaturgiát képviselnek. Szigligeti neve az 1840-es években kialakult, de virágkorát a század második felében élő népszínmű műfaját fémjelzi. Madách egyedülálló jelenség a magyar dráma történetében, főművének megértéséhez nem csak a Világos utáni korszakot kell ismernünk, hanem a kor főbb eszmeáramlatait, s a drámai költemény műfaji sajátosságait is. Csiky a polgári dráma megteremtőjeként fontos, Bródyval pedig megjelenik a naturalizmus a színpadon.

Olvasmányok

Szigligeti Ede: Szökött katona; Madách Imre: Az ember tragédiája; Csiky Gergely: Proletárok; Bródy Sándor: A dada

Szakirodalom

Kerényi Ferenc: A magyar népszínmű. 1843: Szigligeti Ede: Szökött katona. A magyar irodalom történetei 1800–1919-ig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András. Gondolat, Bp., 2007.

Németh G. Béla: Két korszak határán. In: Madách-tanulmányok. Szerk.: Horváth Károly. Akadémiai, Bp., 1978. 107–133.

Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Akadémiai, Bp., 1974. 258–272.

Nagy Péter: A drámaíró Bródy Sándor.  Drámai arcélek, Szépirodalmi, Bp., 1978. 7–40.

Baranyai Zsolt

ápr. 29.

május 6.

A 19. századi regény I–II.

A polgárosodás térhódításával párhuzamosan megerősödött a „legszabálytalanabb” poétikájú prózai műfaj, a regény is. Az 1850-es évektől – a reformkorban indult Jósika és Eötvös után – olyan jelentős alkotók fejlesztették tovább a műfajt, mint Kemény Zsigmond és Jókai, akik egyfelől a magyar elbeszélő hagyományhoz, másfelől az európai tendenciákhoz kapcsolódtak. Romantika és realizmus kettőssége leginkább Keménynél figyelhető meg, s ő az, aki a korban elméletileg is foglalkozott a műfajjal nemcsak poétikai, hanem szociológiai szempontból is. Az adott történelmi-politikai helyzettel is magyarázható a történelmi narratívák iránti érdeklődés, így a történelmi regény előtérbe kerülése, de az sokszor nevelési-, kaland-, detektív-, művész-, vagy éppen esszé-regényként is olvasható. Kemény tudatosan törekedett a műfaji keretek kitágítására, hogy ezáltal is minél szélesebb olvasóközönséget szólítson meg. Jókait több mint félszázados írói pályája során a romantikától és a népiességtől a naturalizmusig, szecesszióig számos stílusirány megérintette, a mai olvasó tudatában mégis alapvetően romantikus elbeszélőként él, sokszor pejoratív értelemben (is) használva a jelzőt. Az újabb irodalomtörténet-írás rámutatott, hogy a románcos olvasat a legadekvátabb a Jókai-életmű korszerű megközelítéséhez. Jókai és Mikszáth kapcsán a magyar regénytörténet egyik markáns műfajtípusával, az irányregénnyel kell foglalkoznunk, s áttekintjük a sokat vitatott anekdotikusság szerepét is. A modern regény előfutáraként tartjuk számon Asbóh: Álmok álmodója c. művét, s ennek kapcán kitekintünk a századvégi próza új törekvéseire (Bródy, Ambrus Zoltán).

Olvasmányok

Kemény Zsigmond: Két boldog, Özvegy és leánya

Jókai Mór: A Bárdy-család, Szegény gazdagok

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, Beszterce ostroma

Asbóth János: Álmok álmodója

Szakirodalom

Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond, Szépirodalmi, Bp., 1989. A realizmus mint történeti irányzat c. fejezet, 9–42.

Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris-Pompeji, Bp., 2000, 241–262.

Szörényi László: Mítosz és utópia Jókainál. In: Szörényi L.: „Multaddal valamit kezdeni”. Magvető, Bp., 1989, 138–163.

Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései. Gondolat-pompeji, Bp.–Szeged, 2005. Történetek metaforikus interakciója c. fejezet, 31–82.

Szajbély Mihály: Asbóth, az álmok álmodója és Schopenhauer. In: Szajbély Mihály: Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok, Magvető, Bp., 1997, 83–121.

Baranyai Zsolt