Előadások klasszikus magyar
irodalomból
2007/2008 tanév, tavaszi félév
Előadók
Időpont
Kedd,
16–17, VIII. terem (AD 112-2)
Általános
információ: Hász-Fehér Katalin, kolozskat@hotmail.com
Az egyes
órák anyagához az adott oktatónál kaphatak bővebb információt.
Tájékoztatás
Kedves Hallgatók!
Mivel a magyar minor szakosok
egyetlen féléven át hallgatnak előadásokat a Klasszikus
magyar irodalom története c. tárgyból, az előadások anyagát a tanszék oktatói
közösen állították össze oly módon, hogy betekintést nyerjenek a kb. 130 évnyi
időszak reprezentatív szerzőinek életművébe és az irodalmi folyamatok fő
irányaiba. Az órákat műfajok szerint építettük fel, így az előadók is
folyamatosan cserélődnek a félév során. Mivel az anyag a lehető legnagyobb
szűkítések árán is bőséges, javasoljuk, hogy a
szövegeket és a tanulmányokat folyamatosan olvassák a félév során.
Az eddigi tapasztalatok is azt igazolják, hogy vizsgaidőszakban elkezdve a
tanulást, mások jegyzetéből lehetetlen pozitív osztályzatot szerezni.
A vizsgázás módja
A vizsga előfeltételeként a
hallgatók tudásfelmérő lapot töltenek ki,
melyben a primér és szekundér szövegek ismeretét kell bizonyítaniuk. A "beugró" megírása és javítása
után még aznap, szóbeli vizsgát tesznek
valamelyik oktatónál.
Tematika, olvasmányjegyzék, tételjegyzék
2008. febr. 5. |
Bevezető óra |
|
febr. 12. |
Felvilágosodás kori
líra I. Fogalmak, témák: episztola, verslevél, leíró
vers, alkalmi vers, felvilágosult klasszicizmus, érzékenység, luxuskritika,
luxusapológia, topologikus emlékezet Olvasmányok Bessenyei György: Estveli gondolat; A’ Tiszának reggeli
gyönyörűsége; Az Eszter-házi vígasságok (és „toldaléka”: Delfén); A’ Besenyei György társasága
(és „toldaléka”: Futó darabok) Barcsay Ábrahám: Midőn Erdődy gróf Pálfi Károly
Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudomány mindenességnek erősítő
levelét hirdetné; A
magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez; [Ültess jázmint… – Ányos
Pálnak]; Arkadia leiratása (Orczy Lőrincnek); A kávéra Orczy Lőrinc: Ezen
munkáhozz; Ezen munkábann foglalt versekhez; Barátságos beszédje egy úrnak a’
káplányával; A’ magyar Szépekhez; Bugatzi tsárdának
tiszteletére Ányos Pál: A
szép tudományoknak áldozott versek; Érzékeny gondolatok; Egy boldogtalannak
panaszszai a halavány holdnál; Kalapos király Feldolgozások Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának
magyar irodalma. Budapest: Balassi, 1995: 69–97. (A megadott szerzőkre
vonatkozó fejezetek oldalszámai más kiadás esetén eltérők lehetnek.) Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk
Csokonai előtt. Budapest: Akadémiai, 1974: 84–125. Szegedy-Maszák Mihály: A XVIII. század végi
magyar költészet főbb típusai. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder
József, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1974, 929–954. |
|
febr. 19. |
Felvilágosodás kori líra II. (Csokonai, Kisfaludy
Sándor, Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey) Fogalmak,
témák Kötetek, kötetkompozíciók; verstani
nézetek; az érzékenység változatai; az osszianizmus; a hazafias érzékenység;
az érzékeny neoklasszicizmus; műfajok Kazinczy lírájában; az epigramma; a
szonettvita; óda és elégia Berzsenyi költészetében; az episztola; az
érzékenység kérdései Kölcsey korai költészetében. Olvasmányok Csokonai Vitéz Mihály A Lilla c. kötet = Lilla.
A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996.
Matúra Klasszikusok sorozat Esszéversek: Az Estve (1794); Az Álom
(1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi gondolatok (1794); Magyar!
hajnal hasad! (1795) Kisfaludy Sándor A kesergő szerelem ciklusból az
első 2 dal = Himfy'
szerelmei. A kesergő szerelem. A boldog
szerelem. (Bármely kiadás, de előszóval együtt!) Kazinczy Ferenc Herculeszhez; Himfy; Ráday; Kis és Berzsenyi c.
epigrammák = Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival
kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.) A sonetto múzsája; Az ő képe;
Berzsenyihez; Vitkovicshoz c. szonettek, illetve episztolák = Kazinczy Ferenc
költészete. In: Kazinczy Ferenc
Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel: Versek.
Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra
Klasszikusok) – A következő versek cím szerint is: Ajánlás;
Gróf Török Sophiehez; Horátz; Horatiushoz; Amathus; Osztályrészem; Az én
Múzsám; A Múzsához; Barátomhoz; Barátimhoz; A
Sonetthez; Virág Benedekhez; A közelítő tél; Az Élet dele; Búcsúzás
Kemenes-aljától; Levéltöredék Barátnémhoz; Kishez; Téti Takács Józsefhez; A
Magyarokhoz [I]; A Magyarokhoz [II]; Fohászkodás; A Pesti Magyar Társasághoz;
Döbrentei Gáborhoz; Dukai Takács Judithoz. Kölcsey Ferenc Irodalom Debreczeni Attila: "Érzékenység" és
"érzékeny irodalom". It 1991, 1–2. sz. Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második
felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 80–97. Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In:
Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988. Onder Csaba: "Maga magának mese" (Ahogy Himfy
írja [és olvassa] a Keserveket. In: Onder Csaba: A klasszika virágai.
Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 215–228. Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc.
ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny
neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged
1996. 9–27. Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek.
1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok) – Onder Csaba bevezető
tanulmánya. Szauder József: Géniusz száll...
= Szauder József: A romantika útján, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1961,
224–248. |
|
febr. 26. |
A reformkor lírája I. Kölcsey Ferenc Fogalmak,
témák a himnusz
műfaji kérdései; szentimentalizmus; recepció; nemzet-karakterológia Olvasmányok Himnusz,
Vanitatum vanitas, Panasz, Igazság, Vigasztalás, A
szabadsághoz, Hervadsz..., Zrínyi dala, Huszt, Átok, Éji temetés, Paulina
emlékkönyvébe, Zrínyi második éneke. Szakirodalom Dávidházi Péter: A Vanitatum Vanitas és a magyar kritika. = “A mag
kikél”, Előadások Kölcsey Ferencről, Szerk.: Taxner-Tóth Ernő.
Budapest–Fehérgyarmat, Kölcsey Társaság, vagy: uő: Per passivam resistentiam.
Argumentum, Budapest, 1998, 144–174. Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya = uő: Per
passivam resistentiam.Változatok hatalom és írás
témájára. Balassi, Budapest, 1998, 102–123. Ajánlott irodalom S.Varga Pál: “...az ember véges állat” (A
kultúrantropológia irányváltása a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey),
Fehérgyarmat, 1998. Szauder József: Vanitatum Vanitas = Szauder József: Az estve és Az
álom, Bp 1970. Kulin Ferenc: Kölcsey nemzetfogalmai és Az epikus Kölcsey = Kulin Ferenc:
Közelítések a reformkorhoz, Bp., 1986. Lukácsy Sándor: Kölcsey: Vanitatum Vanitas = Remény és emlékezet.
Tanulmányok Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára, Budapest–Fehérgyarmat, 1990. Csetri Lajos: A Vanitatum Vanitas értelmezéséhez = “A mag kikél”,
Előadások Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára,
Budapest–Fehérgyarmat 1990. Vörösmarty Mihály Fogalmak, témák a földi
menny koncepciója, metaforikája (szem, lány, fény stb.), „felvilágosult
romantika”; a tudás szerepe Vörösmartynál; nemzetfogalom, patriotizmus,
kozmopolitizmus; Vörösmarty emberképe, dualizmusa Olvasmányok Helvilához, Kis gyermek halálára, Utóhang Cserhalomhoz, Földi menny,
Helvila halálán, Hedvig, Laboda kedve, Zrínyi a költő, Szép Ilonka, Szózat,
Berzsenyi emléke, Késő vágy, Liszt Ferenchez, Országháza, Az élő szobor, A
merengőhöz, Guttenberg albumba, Gondolatok a könyvtárban, Országháza,
Emberek, Előszó, Setét eszmék borítják, Mint a földmívelő, Fogytán van a napod,
Az ember élete, A vén cigány. Szakirodalom Martinkó András: A „Földi menny” eszméje Vörösmarty életművében =
uő: Teremtő idők, Budapest, Szépirodalmi, 1977, 172–222.,
vagy: Ragyognak tettei..., Tanulmányok Vörösmarty Mihályról, Szerk. Horváth
Károly, Szörényi László, Lukácsy Sándor, Székesfehérvár, 1975, 67–103. Csetri Lajos: A vén czigány = Ragyognak tettei...,
Tanulmányok Vörösmarty Mihályról, Szerk. Horváth Károly, Szörényi László,
Lukácsy Sándor, Székesfehérvár, 1975, 365–391., vagy: Csetri Lajos: Amathus,
Válogatott tanulmányok II. L’ Harmattan, Bp., 2007. S. Varga Pál, "…a kozmopolitizmusnak
szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…" Egy elfeledett diskurzus és
Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban cimű verse = Vörösmarty és a romantika,
Szerk. Takáts József, Művészetek háza–Országos Színháztörténeti Intézet,
Pécs–Budapest, 2001, 159–170. Milbacher Róbert: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól, In.
Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs-Budapest 2001, 179–194. Ajánlott irodalom Borbély
Szilárd: Homonna völgye. Egy töredék Vörösmarty. In: Árkádiában. Alföld
könyvek, Csokonai, 2006. |
Zentai Mária |
márc. 4. |
A reformkor lírája II. Petőfi Sándor Fogalmak
és témák nép/népiesség/póriasság;
műfajok (dal, népdal); a táj nemzetiesítése; természetszerűség az
irodalomban, esztétikában Olvasmányok Hortobágyi kocsmárosné…, Disznótorban, Jövendölés, Befordúltam a
konyhára…, Kördal, Merengés, A szerelem, a szerelem…, Temetésre szól az ének,
Honfidal, Eger mellett, Egy estém otthon, Fürdik a holdvilág az ég
tengerében…, Kerényi Frigyeshez, István öcsémhez, Az Alföld, Kedves vendégek,
A boldog pestiek, A régi jó Gvadányi, Levél egy színész barátomhoz, Csokonai,
A természet vadvirága, Cipruslombok Etelke sírjáról, A világ és én, Költő
lenni vagy nem lenni, Téli világ, Képzetem, Fa leszek, ha…, A négyökrös
szekér, A magyar nemes, A csárda romjai, A hazáról, Álmos vagyok és mégsem
alhatom…, Álmaim, Téli éj, Az őrült, Vajda Péter halálára, Felhők-ciklus,
Sors, nyiss nekem tért…, Dalaim, Levél Várady Antalhoz, Erdélyben, Nem ért
engem a világ…, Reszket a bokor…, Egy gondolat bánt engemet…, Kutyakaparó, A
kutyák dala, A farkasok dala, A XIX.század költői, Arany Jánoshoz, A Tisza, A
magyar ifjakhoz, A nép nevében, Világosságot!, Kit feledni vágytam…, Az
ítélet, A gólya, Széphalmon, A munkácsi várban, Válasz kedvesem levelére,
Levél Arany Jánoshoz, A költészet, Homér és Osszián, Beszél a fákkal a bús
őszi szél…, Az ember, Szeptember végén, Elértem, amit ember érhet el…, A téli
esték, Minek
nevezzelek? A puszta, télen, A tél halála, 1848, Kemény
szél fúj…, Nemzeti dal, A szabadsághoz, A királyokhoz, A ledőlt szobor,
Szülőföldemen, A márciusi ifjak, Kiskunság, A nemzetgyüléshez, Respublika, A
nemzethez, Vörösmartyhoz, Forradalom, Itt benn vagyok a férfikor nyarában…,
1848, Itt van az ősz, itt van ujra, Csatadal, Akasszátok föl a királyokat!,
Vesztett csaták, csufos futások!, Az év végén, Európa csendes, ujra csendes…,
Pacsirtaszót hallok megint…, Szörnyű idő Szakirodalom Horváth János: Petőfi Sándor, Pallas, Bp., 1922. (Az egyes versekhez
kézikönyvként használható mű, létezik reprint kiadása is.) Milbacher Róbert: Pandóra szelencéje, A póriasság
mint „esztétikai” kategória. In: Mesterek, tanulmányok. Ünnepi tanulmánykötet
a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Magvető, Budapest, 1999. Margócsy István: Petőfi Sándor (A romantikus Petőfi), Korona Kiadó,
Bp. 1999. Németh G. Béla: Az ódához emelt dal. In:Létharc
és nemzetiség. Irodalom és művelődéstörténeti tanulmányok. Magvető, Bp. 1976.
469–486. Szegedy-Maszák Mihály: Kiskunság
(Világkép és stílus c. kötetben) Arany János Fogalmak, témák a 49 utáni líra helyzete; dal; ars poetika; szerkezet; költői
szerepfelfogások, bárdköltészet Olvasmányok A dalnok
búja, Ősszel, Évek, ti még jövendő évek, A költő hazája, A lantos, Letészem a
lantot, Családi kör, Visszatekintés, Mint egy alélt vándor, Kertben, A
lejtőn, Az örök zsidó, Magányban, Vojtina ars poétikája, Epilógus, Mindvégig,
Tamburás öreg úr, Az öreg pincér, Kozmopolita
költészet, Visszatekintés Szakirodalom Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. In: „Multaddal
valamit kezdeni”, Magvető Bp. 1989. 164-208. Korompay János: A „jellemzetes” irodalom jegyében (Népköltészet és
népiesség Petőfi és Arany levelezésében) 427–463. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége.
(Határkijelölő normaképzés Arany János kritikáiban), Argumentum, Bp., 1994,
85–113. Ajánlott
irodalom Szili József: Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége.
Argumentum, Bp., 1998. Porkoláb Tibor: „Nagyjainknak pantheonja épül” Panteonizáció a 19.
századi magyar irodalomban. (Különösen a bárdköltői szerephagyományról szóló
fejezet.) http://www.uni-miskolc.hu/~bolphd/letolt/PhD_diss_porkolab.pdf |
|
márc. 11. |
Elbeszélő költészet a felvilágosodás korában A verses románok népszerűsége a
18–19. század fordulóján. A verses románok műfaji határhelyzete, kiszorulása
a 19. századi poétikai rendszerekből. Az eposz 18. századi elméletei.
Gvadányi József; Pálóczi Horváth Ádám epikus művei; Csokonai eposzelmélete és
Árpádiász-terve; a
Dorottya-előbeszéd; Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Fazekas Mihály és a
Lúdas Matyi. Olvasmányok Gvadányi József: Egy falusi
nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt) Csokonai: Dorottya (előszóval
együtt); Árpádiász-töredék; Az epopoeáról közönségesen; Rövid kritikai
rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... (1796) Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
(Fazekas Mihály Összes Művei. S. a. r. Julow Viktor és Kéry László. Bp.
1955.) Irodalom Bíró Ferenc: Gvadányi József. In: A felvilágosodás
korának magyar irodalma. Bp. 1994, 308–318. Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei.
Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január. Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső:
Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971. Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek
lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62. Bíró Ferenc: Fazekas Mihály. In: A felvilágosodás
korának magyar irodalma. Bp. 1994, 371–388. |
|
márc. 18. |
Elbeszélő költészet a reformkorban Fogalmak,
témák eposz, elbeszélő költemény, népiesség Olvasmányok Vörösmarty Mihály: Zalán futása (Előhang), A Rom, A két szomszédvár; Petőfi Sándor: Az apostol; Arany
János: Toldi, Nagyidai cigányok Szakirodalom Szörényi László: „…s hű a haladékony
időhöz”. Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában. In: „Multaddal
valamit kezdeni, Magvető, Bp., 1989. 36-54. Kemény Zsigmond: Arany Toldija. In: Élet és irodalom c. kötetben Zentai Mária: Fény és árny szimbolikája Az apostolban, ItK, 1977. 1.
sz., 72–89. Fried István: „Példákon okuljanak a késő unokák”, It
(Irodalomtörténet) 1987/88. 2. sz., vagy A
(poszt)modern Petőfi c. kötetben. Milbacher Róbert: Újabb szempontok a Toldi népiességének kérdéséhez,
In.: „De mi a népiesség…” Kölcsey Füzetek XVI.,
Kölcsey Intézet, Bp., 2005, 397–435. |
|
ápr. 1. |
Elbeszélő költészet a 19. sz. második felében Korszerű-e, vagy
korszerűsíthető-e a verses epika a Világos utáni korszakban, ezt a legnagyobb
következetességgel Arany János gondolta végig, nemcsak elméleti-kritikai
írásaiban, hanem költői gyakorlatában is (Csaba-trilógia, Toldi-trilógia,
balladák). Bolond Istókja úttörő kísérlet volt újabb, a magyar irodalomban
addig ismeretlen verses epikai műfaj, a verses regény meghonosítására. Bár
torzóban maradt, mégis remekmű, s például szolgált a főleg az 1870-es évektől
megszaporodó hasonló műfajú alkotások számára. Tucatjával születtek a ma már
teljesen ismeretlen művek, de van közöttük néhány kiemelkedő is, a legkorábbi
Vajda János: Alfréd regénye és a Találkozások, a késeiek közül
pedig Kiss József: Legendák a nagyapámról. Az irodalmi kánonba e műfajból
legjelentősebbként a dezilluzionált nemzedékhez tartozó Arany László: A
délibábok hőse c. verses regénye került be. Olvasmányok Arany János: Bolond Istók I.
ének; Vajda János: Alfréd regénye; Arany László: A délibábok hőse Szakirodalom Szörényi László: Epika és líra Arany életművében.
„Multaddal valami kezdeni”. Magvető, Bp., 1989. 164-207. Bori Imre: Az „új szent János jelenései” – az Alfréd
regénye. A magyar irodalom modern irányai. I. Forum, Újvidék, 1985. 126–133. Imre László: Arany László és a magyar verses regény. A
magyar irodalom történetei 1800-1919-ig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály,
Veress András. Gondolat, Bp., 2007. 511–520. Szajbély Mihály: A Délibábok
hőse. Egy rendszerelvű megközelítés lehetséges szempontjai. In: A két Arany.
Összehasonlító tanulmányok. Universitas Kiadó, Bp., 2002. 143–154. |
|
ápr. 8. |
A felvilágosodás drámairodalma Fogalmak, témák: morális
színház, patrióta színház, iskolai színjátszás, kastélyszínház, hivatásos
színészet, drámaprogram Olvasmányok Bessenyei György: Ágis tragédiája; A filozófus Csokonai Vitéz Mihály: A’ méla Tempefői; Cultura Katona József: Bánk bán Feldolgozások Pintér Márta Zsuzsanna: Dráma- és
színházdefiníciók a XVIII. században. In Historia litteraria a XVIII.
században. Szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor. Budapest:
Universitas, 2006: 211–226. Szauder József: Tempefői szatirikus
körképe a játékos magyar világról. In Szauder József: Az Estve és az Álom.
Budapest: Szépirodalmi, 1970: 199–219. Magyar színháztörténet. 1790–1873.
Szerk. Kerényi Ferenc. Budapest: Akadémiai, 1990: 21–34; 43–99. |
|
ápr. 15. |
A reformkor drámairodalma Fogalmak
és témák nemzeti színház; a romantikus dráma; drámai
költemény Olvasmányok
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, A
fátyol titkai, Vérnász Szakirodalom Imre Zoltán: (Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás 1837 A Pesti Magyar Színház megnyitása In:
A magyar irodalom történetei II. 1800-1919-ig. Főszerkesztő Szegedy-Maszák
Mihály. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. 212-220. Kerényi Ferenc: Régi magyar színpadon 1790-1849. (III. A romantika
színházi forradalma) Magvető, Bp. 164-297. Zentai Mária: Álmok hármas útján. In: A magyar irodalom történetei
II. 1800-1919-ig. Főszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály. Gondolat Kiadó, Bp. 2007.
169-184. Borbély Szilárd: És a sötéten túl van a világ… In: Árkádiában.
Történetek az irodalom történetéből. Csokonai Kiadó, Debrecen. 156-164. |
Zentai Mária |
ápr. 22. |
A 19. század második felének drámairodalma Négy szerző – Szigligeti Ede,
Madách Imre, Csiky Gergely és Bródy Sándor – reprezentálja a korszak
drámairodalmát, de ahogy a korszak sem egységes, ők mindnyájan más-más
stílust, dramaturgiát képviselnek. Szigligeti neve az 1840-es években
kialakult, de virágkorát a század második felében élő népszínmű műfaját
fémjelzi. Madách egyedülálló jelenség a magyar dráma történetében, főművének
megértéséhez nem csak a Világos utáni korszakot kell ismernünk, hanem a kor
főbb eszmeáramlatait, s a drámai költemény műfaji sajátosságait is. Csiky a
polgári dráma megteremtőjeként fontos, Bródyval pedig megjelenik a
naturalizmus a színpadon. Olvasmányok Szigligeti Ede: Szökött katona;
Madách Imre: Az ember tragédiája; Csiky Gergely: Proletárok; Bródy Sándor: A
dada Szakirodalom Kerényi Ferenc: A magyar népszínmű. 1843: Szigligeti
Ede: Szökött katona. A magyar irodalom történetei 1800–1919-ig. Szerk.:
Szegedy-Maszák Mihály, Veres András. Gondolat, Bp., 2007. Németh G. Béla: Két korszak határán. In:
Madách-tanulmányok. Szerk.: Horváth Károly. Akadémiai, Bp., 1978. 107–133. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Akadémiai,
Bp., 1974. 258–272. Nagy Péter: A drámaíró Bródy
Sándor. Drámai arcélek, Szépirodalmi,
Bp., 1978. 7–40. |
|
ápr. 29. május 6. |
A 19. századi regény I–II. A polgárosodás térhódításával
párhuzamosan megerősödött a „legszabálytalanabb” poétikájú prózai műfaj, a
regény is. Az 1850-es évektől – a reformkorban indult Jósika és Eötvös után –
olyan jelentős alkotók fejlesztették tovább a műfajt, mint Kemény Zsigmond és
Jókai, akik egyfelől a magyar elbeszélő hagyományhoz, másfelől az európai
tendenciákhoz kapcsolódtak. Romantika és realizmus kettőssége leginkább
Keménynél figyelhető meg, s ő az, aki a korban elméletileg is foglalkozott a
műfajjal nemcsak poétikai, hanem szociológiai szempontból is. Az adott
történelmi-politikai helyzettel is magyarázható a történelmi narratívák
iránti érdeklődés, így a történelmi regény előtérbe kerülése, de az sokszor
nevelési-, kaland-, detektív-, művész-, vagy éppen esszé-regényként is
olvasható. Kemény tudatosan törekedett a műfaji keretek kitágítására, hogy ezáltal is minél szélesebb olvasóközönséget szólítson meg.
Jókait több mint félszázados írói pályája során a romantikától és a
népiességtől a naturalizmusig, szecesszióig számos stílusirány megérintette,
a mai olvasó tudatában mégis alapvetően romantikus elbeszélőként él, sokszor
pejoratív értelemben (is) használva a jelzőt. Az újabb irodalomtörténet-írás
rámutatott, hogy a románcos olvasat a legadekvátabb a Jókai-életmű korszerű
megközelítéséhez. Jókai és Mikszáth kapcsán a magyar regénytörténet egyik
markáns műfajtípusával, az irányregénnyel kell foglalkoznunk, s áttekintjük a
sokat vitatott anekdotikusság szerepét is. A modern regény előfutáraként
tartjuk számon Asbóh: Álmok álmodója c. művét, s ennek kapcán kitekintünk a
századvégi próza új törekvéseire (Bródy, Ambrus Zoltán). Olvasmányok Kemény
Zsigmond: Két boldog, Özvegy és leánya Jókai
Mór: A Bárdy-család, Szegény gazdagok Mikszáth
Kálmán: A beszélő köntös, Beszterce ostroma Asbóth
János: Álmok álmodója Szakirodalom Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond, Szépirodalmi,
Bp., 1989. A realizmus mint történeti irányzat c.
fejezet, 9–42. Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”,
Osiris-Pompeji, Bp., 2000, 241–262. Szörényi László: Mítosz és utópia Jókainál. In: Szörényi
L.: „Multaddal valamit kezdeni”. Magvető, Bp., 1989,
138–163. Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza
kérdései. Gondolat-pompeji, Bp.–Szeged, 2005. Történetek metaforikus
interakciója c. fejezet, 31–82. Szajbély Mihály: Asbóth, az álmok álmodója és
Schopenhauer. In: Szajbély Mihály: Álmok álmodói. Irodalomtörténeti
tanulmányok, Magvető, Bp., 1997, 83–121. |
|