Előadások klasszikus magyar irodalomból

Hász-Fehér Katalin

2008/2009. tanév, őszi szemeszter

Kötelező irodalom

1–3. Bessenyei György és köre: Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc, Ányos Pál

Bíró Ferenc: Bessenyei György = Uő: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, 1994, vagy 1995, 75–91.

Hász-Fehér Katalin: A szerző és a szerkesztő Bessenyei (az első magyar irodalmi antológia narratívái) = „Et in Arcadia ego”, A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk. Debreczeni Attila, Gönczy Mónika, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 299–318.

Nagy Imre: Arckép és hasonmás, Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Szerk. Takáts József, Pécs, Kijárat Kiadó, 2000, 19–36.

Nagy Imre: A Tariménes útazásának keletkezése; A "Tariménes útazása" eszmetörténeti forrásvidékéről és műfajtörténeti hátteréről = Bessenyei György: Tariménes útazása, S. a. r. Nagy Imre, Balassi Kiadó, Budapest, 1999. (Kritikai kiadás), 11–19, 64–84.

Mezei Márta: A költő Bessenyei, = A szétszórt rendszer, Tanulmányok Bessenyei György életművéről, Nyíregyháza, 1998, 124–130.

Bíró Ferenc: Bevezetés = Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből, Argumentum kiadó, Budapest, 2005, 1–21.

Bíró Ferenc: Barcsay Ábrahám = Uő: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, 1994, vagy 1995, 91–95.

Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete, Kolozsvár, 1998 (Erdélyi Tudományos Füzetek), 14–39.

Arany János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban)

Horváth János: Orczy Lőrinc = Irodalom és felvilágosodás, Szerk. Szauder József és Tarnai Andor, Budapest, 1974.

Bíró Ferenc: Az érzékenység poétája – Ányos Pál (1756–1784). = Uő: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, 1994, vagy 1995, 95–100.

4. A Magyar Museum és köre

Debreczeni Attila: Irodalomszemléletek a Magyar Museumban = Első folyóirataink: Magyar Museum, S. a. r. Debreczeni Attila, Debrecen, 2004, II. kötet, 1–63.

Bíró Ferenc: Baróti Szabó Dávid = A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, 1994, vagy 1995, 264–278.

Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke, Baróti Szabó Dávid költészetének leíró elemei egy vers és egy régi vita tükrében, = Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke, Irodalomtörténeti tanulmányok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1995, 99–138, vagy: Irodalmi Szemle 1983/12 és 1984/1. sz.

Arany János: Baróti Szabó Dávid (Bármely Arany-kiadás)

Bíró Ferenc: Batsányi János = A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, 1994, vagy 1995, 347–362.

Batsányi János Összes Művei, I. k., S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953 – A versek jegyzetanyaga.

5. Népszerű elbeszélő költészet

Arany János: Gvadányi József (Koszorú, 1863 – Bármely Arany-kiadás)

Hász-Fehér Katalin: Három kép a tizennyolcadik század időutazóiról = Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére, Szerk Szajbély Mihály, Budapest, 1999, 169–186.

Fazekas Mihály Összes Művei. S.a.r. Julow Viktor és Kéry László. Bp. 1955. (Kritikai kiadás, A szöveg jegyzetanyaga.)

Bíró Ferenc: Fazekas Mihály = uő.: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, 1994, 371–388.

6–7. Kazinczy Ferenc pályája

Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc, Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 1984, 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista, Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül, Sátoraljaújhely–Szeged, 1996, 9–27.

Fried István: Kazinczy Ferenc Helikoni virágai, F. I.: Az érzékeny neoklasszicista, Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül, Sátoraljaújhely–Szeged, 1996, 9–29–43, és: Irodalomtörténet, 1981, 571–593.

Fried István: Kazinczy neoklasszicista fordulata (A Poetai Berek) = F. I.: Az érzékeny neoklasszicista, Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül, Sátoraljaújhely–Szeged 1996, 44–60, és: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban, Bp., 1989, 89–113.

Fried István: A "Fogságom naplója" regénye. ItK 1986. 683–694., és: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 129–145.

Fried István: Kazinczy Ferenc útleírásai. ItK 1993. 350–362, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 115–128.

Hász-Fehér Katalin: A strukturált irodalom kánonképzési paradoxonai: a Tövisek és Virágok = (Közösségi és elkülönülő irodalmi programok a 19. század első felében. Fáy András irodalomtörténeti helye. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, 74–86.

http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/ (Publikációk menüpont)

Hász-Fehér Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Szerk. Takáts József, Pécs, Kijárat Kiadó, 2000, 37–56.

http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/ (Publikációk menüpont)

Ajánlott irodalom:

Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv-és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. (A Kazinczy-fejezetek: 1–215).

8. Csokonai Vitéz Mihály

[Debreczeni Attila:] Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat.

Szauder József: Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípusairól) = Sz. J.: Az estve és Az álom, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970, 156–198.

Szauder József: Tempefői vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe = Sz. J.: Az estve és Az álom, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970, 199–219.

Szauder József: Csokonai poétikájához = Sz. J.: Az éj és a csillagok, Tanulmányok Csokonairól, Kiad. Szauder Mária, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 339–367.

Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.

Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete, 1998. 1. sz.

9. Kármán József: Fanni hagyományai

Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz. 12–29.

Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete = Sz. M.: "Idzadnak a' magyar tollak", Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig, Akadémiai Kiadó–Universitas Kiadó, Budapest, 2001, 159–192.

Tóth Sándor Attila: A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000, 97–120.

Szilágyi Márton: „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez), ItK 1993/1.

10. Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)

Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről = Cs. L.: Egység vagy különbözőség? Nyelv-és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 332–361.

11. Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc: Hymnus. Nemzeti hagyományok, Parainesis, Szerk. Szabó G. Zoltán, Budapest, 1997. (Matúra Klasszikusok sorozat), 1–66.

Csetri Lajos: Kazinczy baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci levelei = Cs. L.: Egység vagy különbözőség? Nyelv-és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 218–278; 285–290.

S. Varga Pál: Kölcsey Ferenc = S. V. P.: A nemzeti költészet csarnokai, A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi Kiadó, Budapest, 2005, 399–440.

Szörényi László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban = A Hymnus költője, Tanulmányok Kölcseyről, Szerk. Lukácsy Sándor, Budapest, 1974, 11–14.

Dávidházi Péter: A Vanitatum vanitas és a magyar kritika = “A mag kikél”, Előadások Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára, Szerk. Taxner-Tóth Ernő, Budapest–Fehérgyarmat, 1990, 139–158.

Csetri Lajos: A Vanitatum vanitas értelmezéséhez, Uo. 53–58.

12. Katona József

A kritikai kiadás jegyzetanyaga.

Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.